Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
I Az „elektronikus nővér" A* orvostudomány és a technika határterületén új tudomány szerveződött, amelyet hazánkban orvostechnikának neveznek. Azokkal a technikai módszerekkel foglalkozik, amelyeket az orvos alkalmaz; valamint azoknak a készülékeknek a kutatását, előállítását végzi, amelyek az orvos gyógyító munkáját segítik, megkönnyítikAz új tudományág szép eredményeket mondhat magáénak a betegellenőrzés automatizálása terén- Az „elektronikus nővér” — ami a képen is látható — egyszerre 10—12 beteget tart állandó ellenőrzés alatt- Méri a beteg vérnyomását, pulzusfrekvenciáját, légzésritmusát, hőmérsékletét, elektrokardiogramot, elektro- encefalogramot stb- készít. A fejlettebb készülékösszeállítások nemcsak az adatokat mérik és regisztrálják, hanem figyelmeztető, riasztó funkcióval is rendelkeznek. Ez a riasztóegység jelzést ad, ha a beteg valamelyik paramétere meg nem engedett módon megváltozik. A legújabb ~ egyégként Igen bonyolult és drága — készülékek értékelő egységei a mért paraméterek összefüggéseit is figyelembe veszik. Születtek már olyan konstrukciók is, ahol a mérőkészülékek jeleit nem papírszalagra regisztrálják és nem ember értékeli azokat, hanem fo- lyámatosan egy megfelelően programozott számítógépbe táplálják be a mért adatokat. A komputer egy képernyőre írja ki a levont következtetéseket. Természetesen az orvosnak mindenkor jogában áll „felülbírálni” a komputer „tanácsait”. Kibernetikai enciklopédia A világ elfiő kibernetikai enciklopédiája Ukrajnában jelenik meg. A kétkötetes mű sagnkjejsatésében az ukrán tudások mellett moszkvai, le- ningrádi és más szovjet szakemberek is részt vesznek. Az enciklopédia felöleli a kibernetika miniden ágát és valamennyi alkalmazási területét Alapos ismertetést ad az algoritmusok elméletéről, a matematikai logikáról., adatokat közöl az elektronikus számítógépek szerkezetéről, a kibernetikai készülékekről és népgazdasági felhasználásukról. Részlete« magyarázatokkal szolgál a kibernetika új tudományos irányzatairól és új ágairól, például a technikai rendszerek irányításának elméletével foglalkozó technikai kibernetikáról. A katalizátor újjászületése A metilalkohal motorok üzemanyaga, valamint alakk- és festékipar nyersanyaga, de ezzel még korántsem merült ki alkalmazási—területe. ....Am etüalkoholt szénmonoxid- ból ás hidrogénből állítják alő, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten lejátszódó kémiai reakció segítségével. Fontos szerepet játszanak a reakció során a cink és ólom- ox.idból, valamint néhány. más összetevőből sajtolt ka- talizá tortabletták. A katalizátor aktivitása azonban idővel csökken, ezért bizonyos időközönként visz- sza kell adni eredeti tulajdonságait. A katalizátor regenerálása a metilalkohol szintézisének legsebezhetőbb pontja, mivel , nem mindig szabályozható és ellenőrizhető a hőkicserélődés folyamata a hatalmas szintetizáló oszlopokban és a katalizátor regeneráláséra szolgáló készülékekben. Ennek eredményeképpen a katalizátor aktivitása nagymértékben csökken. anyaga néha összeolvad -m teljesen -hasmálhírtatlaníná válik. A Szovjetunióban új eljárást dolgoztak ki a katalizátor regenerálására. A kiindulási anyagként szolgáló, poralakú cink é» krómoxid, valamint a többi összetevő ©legyét úgynevezett „forró rétegben” redukálják. A porrétegen redukáló gázt áramoltatnak ét túlnyomáson. A gázáram által elragadott részecskék folyadékszerű mozgékonyságra tesznek szert. A porréteg mintegy, állandó „forrásban van”. Ennek eredményeképpen a redukció alacsonyabb hőmérsékleten, és mintegy hússzor gyorsabban megy végbe, mint a régi technológiával. A katalizátor aktivitása pedig negyven százalékkal nő. TUDOMÁNY TECHNIKA A hármas űrrepülés harmadik évfordulóján A Szojuz-progrctm A SZOJÜZOK repülését 1067. és 1971. között tulajdonképpen olyasfajta turisztikai teljesítményhez hasonlíthatnánk, amikor több turistacsoport több oldalról tndulva próbálja birtokába venni ugyanazt a hegycsúcsot. A „hegycsúcs” ebben az esetben a huzamos ideig keringő or- bitális állomás volt. A Szojuz —1 és a Szojuz—3 kísérlettel egy leendő utasszállító hajó fedélzeti rendszereit próbálták ki, és kidolgoztak néhány orbitális manővert, A Szojuz—4-gyel és a Szujuz—5- tel végrehajtották az összekapcsolást, míg a Szojuz—0, —7 és —8 arra szolgált, hogy összeegyeztessék néhány, embervezette kozmikus objektum műveleteit és kidolgozzák ezeknek az objektumoknak az egyidejű földi irányítását, A Szojuz—9-en azt próbálták ki, hógy a huzamosabb idejű űrrepülés hogyan hat az Űrhajósok szervezetére. A Szojuz—10 űrhajón kipróbálták az orbitális állomással való összekapcsolás technikáját és kipróbáltak egy új összekapcsoló fődarabot. Végül a Szojuz—11 az első, ember vezette orbitális állomásra, a Szaljut- ra szállította az űrhajósokat. A Szojuz—6, —7 és —8 hármas kísérlet 1689. októberében jelentős lépés volt —, hogy maradjunk meg pél-T dónknál — ebben a sajátságos hegymászásban. Három hajó egynapos időközökben került pályára — és nem azért, mintha ezzel valamiféle rekordot szerettünk volna elérni —, hanem elsősorban azért, hogy bonyolultabb körülmények között kipróbálhassuk a hajókat és a földi komplexumokat. Az egységes parancsnokság alatt három ember vezette űrhajó egyidejű mozgatása és manővereztetése a röppályán természetesen fokozott követelményeket támasztott mind az űrhajósokkal, mind pedig a földi szolgálatok személyzetével szemben. A hét embernek a világűrben és a több száz földi irányítónak az óramű pontosságával kellett dolgoznia. Mind a három hajó sokat manőverezett a pályán. Erre azért volt szükség, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a „fedélzetek", vagyis az űrkabinok és a „föld", vagyis a földi irányítórendszerek együttműködéséről. A próba során nemcsak az emberek, hanem a tökéletesített szerkezetű hajók, a fedélzeti műszerek és a földi eszközök is vizsgáztak. A SZOJUZ újabb repülését — ez alkalommal közös szovjet—amerikai program keretében — 1975-re tervezzük. Nyolc évvel a Szojuz típusú űrhajók első ember irányította repülése után. Nyolc esztendő viszonylag magas életkor az űrhajónál, hiszen a kozmikus technika rendkívül gyorsan fejlődik. Az alkotók azonban lehetővé tették, hogy a hajó a kor technikájával együtt fejlődjön. A Szojuz típusú hajók szerkezetét és fedélzeti műszereit szüntelenül tökéletesítik. Az 1989-es hármas repülés egyik fő feladata az volt, hogy újabb elemeket építsenek a hajó szerkezetébe és berendezéseibe. A személyzetben három szakmérnök és egy kutatómérnök foglalt helyet. Ez a kísérlet biztosította a Szojuz—9 huzamos idejű repülését 1970- ben, 1971-ben pedig azt, hogy az első ember vezette orbitális állomásra szállítsák az űrhajósokat. De nemcsak a hajók tökéletesednek, hanem a földi eszközök is. A hármas repülés idején például azt munkáltuk ki, hogy a hajók személyzete ne csak a Szovjetunió területén levő földi Irányító- és mérőállomásokkal működjék pontosan együtt, hanem az óceánok különböző térségein tartózkodó tudományos és kutató hajókkal is. Adatközlésre a Molnyja—1 osztályú távközlő szputnyikok szolgáltak. Ennek a kísérletnek az eredményeit is felhasználjuk a továbbiakban. A Vlagyimir Satalov parancsnoksága alatt álló Szojuz űrhajóraj repülése 1909. októberében nemcsak kísérlet volt. Az űrhajósok számos tudományos, népgazdasági és űrhajózási kutatást, kísérletet és megfigyelést végeztéit A legérdekesebb kísérlet a légüres térben és súlytalansági állapotban — Valerij Kuba- szov által végzett — hegesztés volt. A többi kísérlet talán nem volt ennyire szenzációs, de az Is mind érdekes és szükséges volt. A HÁROM Szojuz-repülés nemcsak lépcsőfoknak volt jelentős a huzamos ideig keringő orbitális állomás megalkotásának munkájában, hanem egészében véve is előreléndí- tette az űrhajózást. A kozmosz meghódításának — e végtelen hegymászásnak — fontos eseménye volt. Jurij Marinyln az APN tudományos kommentátora Bmói „ismerős" Nemzetközi vására mellett traktorgyáráról is hires város a csehszlovákiai Brno. Ez a székhelye a Zetor Műveknek, amelynek traktoraiból közel féltucatnyi típus hazánkban is ismert A legújabb, - a Zetor 6718 traktor a közelmúltban érkezett Magyarországra, s ennek vizsgálatát a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet már megkezdte. E traktor motorja négyhengeres. négyütemű, közvetlen befecskendezései, vízhűtéses Diesel. 2200 névleges fordiulaton 60—85 lóerő teljesítményt ad. Kétkerékhajtá- sú gép. Tíz előremeneti se-i bességfokozata van. A legkisebb sebessége 4.35, a legnagyobb 23,07 ktm/óra. A négy hátrameneti fokozat közül a legkisebb 1,33, a legnagyobb 7,44 km/óra. Hidraulikus rendszeré 120 at. nyomással üzemei Teheremelő-képessége 1750 kp, A traktor tömege 2397 kg, A traktor tágas vezetőfülkéje megfelelő helyet nyújt vezetőjének, Robotok zsinatja Az elektronika, kibernetika, általában a technikai fejlődé« jóvoltából napjainkban elérkeztünk oda, hogy bizonyai műveleteket (pír-’atom-“' erőművekben)' ember helyett robotgépek tudnak elvégezni. A robotokról mégis jóval többet- haliunk a sci-ü irodalom hasábjain, mint a tudományos sajtóban. A tudományos-fantasztikus ... irodalom robotjai nemcsak bizonyos műveletek elvégzésére képesek, tehát megfognak bizonyos tárgyakat, esetleg sakkoznak, vagy kártyáznak, hanem tökéletes változataik túlszárnyalják az embert, sőt ,fellázadnak az emberiség elten” ... Maradjunk azonban a jelenben. Mit tudnak ma áronotok. mire lehet felhasználni ezeket, általában hol tart a robottechnika napjainkban? Erre vonatkozóan bizonyos fokú ízelítőt nyújtott a mesterséges Intelligenciával kapcsolatban tartott II. nemzetközi kongresszus, amelynek nemrégiben London volt a színhelye. A nagyszabású nemzetközi összejövetelen számos előadás, vita hangzott el. Érdekes volt a japán Hitachi-konszem kutatómérnökének beszámolója, aki a HIVIP típusú robotgépet ismertette. Ez a gép kisebb tárgyakat felismer és össze is rak. A HIVIP televíziós szemek segítségével „lát”, egy Hitac 7250 típusú digitális számítógéppel „gondolkodik” és 7 fokozatú csuklás karszerkezetével markol meg kisebb elemeket, amelyeket úgy rak össze, minta gyermek az építőkockákat. A HIVIP-hez az ember Fortran-nyelven szól. A robot memóriatára 400 szó tárolA-. iára képes, ennyi mindössze a szókincse, de ez elegendő a korlátozott feladatkör ellá* tására. A HIVIP lényegében felismer geometriai formákat, szelektál, majd ezután ragadja meg manipulátorkar- iai segítségével az elemeket. Egy másik érdekes expozén Hewitt és V inognád amerikai mérnökök ismertették saját konstrukciójukat, A két mérnök ez esetben nem egy manipulációs robotgéppel rukkolt ki. hanem egy olyan elektromechanikus szerkezettel, amely egy számítógéppel összekötött TV-képernyŐ segítségével szimulálja a robotgép feladatait. A két amerikai mérnök „Sjoftware-Plan- ner” nevű szimulátora, a robotfejlesztési kísérlet célját szolgálja. A londoni összejövetele» egyébként sok szó esett a ro- robotok feHeroerőképességéről. Hogyan ismeri fel a robot azt s tárgyat, amelyet meg kell fognia? Hogyan osztályozza ízeket a tárgyakat a robotba épített szűrőberendezés ? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban néhány tanulmány „trükkös” megoldást Ismertetett. Az egyik ilyen megoldás szerint a tárgyat, tehát a robotgép célpontját különböző erősségű ég színtű fénysugarakkal világítják meg. A robotok tehát ha lassan is, de azért tovább fejlődnek. Bizonyos egyszerűbb feladatok megoldására már alkalmasak. A robotok lázadásától azonban egyelőre nem kell tartanunk. H. M, Ausztráliai bensziilött gyermekek értelmi képessége Érdekes kísérleteket folytatnak ausztrállal tudósok a bennszülött gyermekek intelligenciájának, felfogó és értelmi képességeinek vizsgálatára. Kiderült, hogy ezek semmiben sem kisebbek az európai gyermekek szellemi képességeinél, de természetesen a környezet nagy hatással van e képességek fejlődésére. Behatóbb tamülmá- ■ nyozás folyik most annak oontosabb megismerésére, hogy a környezet mély tényezői fejtik ki a legkáro- sabto hatást ilyen irányban. Legértékesebbek a hermanns- burgl Missziós Iskola (Északi Terület) vizsgálatai, mert ott száz éve tartanak nyilván bennszülött családokat. NÓGRÁD - 1972. november 6,, hétfő II