Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

AI MSZMP NÓGftÁ D MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 263. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. NOVEMBER HÉTFŐ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI OKTÓBER ÚTJÁN Irta: Or. Boros Sándor, a megyei pártbizottság titkára N ehéz ilyenkor, november első napjai­ban gyorsan végezni a bevásárlással Moszkva, Leningrad, de bármely más szovjet város üzleteiben. Mindenki készülő­dik az ünnepre, gondosan kiválasztja a csa­ládtagoknak, barátoknak szánt ajándékokat, s mindazt, ami az ünnepi asztalra kerül. Igazi népi ünnep, bensőséges esemény a szov­jet emberek számára az októberi forradalom évfordulója Az elmúlt ötvenöt év alatt — mert hiszen ötvenöt éve annak, hogy Orosz­országban győzött a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom — mit sem vesztett ez az ünnep örömteli frisseségébőL S ez nem vé­letlen. A forradalom győzelme gyökeres for­dulatot hozott a régi Oroszország népeinek életébe; kiindulópontja, fundamentuma is mai életüknek. Az első győztes proletárforradalom jelen­tősége azonban túlnőtt egyetlen ország hatá­rain. Hatására az eltelt fél évszázad alatt át­rajzolták az egész földkerekség társadalmi­politikai térképét. Napjainkban Október szü­lötte a Szovjetunió, és a szocialista világrend- szer a világpolitikai és társadalmi folyama­tokban meghatározó szerepet tölt be. S az im­perializmus, az elnyomás, a kizsákmányolás egyre újabb és újabb állásait kénytelen fel­adni, mert ellene, a szocializmusért, társa­dalmi haladásért, a nemzeti felszabadulásért, a demokráciáért, a békéért ma új százmilliók állnak csatasorba, olyan százmilliók, akik tegnap még a legsötétebb rabszolgaságban, nyomorban, tudatlanságban éltek. Mindeme korszakos változások határköve — amelytől legújabbkori történelmünket szá­mítjuk — az Októberi Forradalom. Ez az a korszak, amelyben megvalósult és megvalósul az emberiség történelmének legnagyobb for­dulata: a kapitalizmus megdöntésével, felszá­molásával először a Föld egyhatodán, majd több más országban, köztük hazánkban is megszűnt az ember ember által való kizsák­mányolása, kezdetét vette az emberi élet sza­bad kibontakozása. Az Októberi Forradalom évfordulója nagy ünnep és egyszersmind történelmi lecke is, amelynek igazságait, tanulságait nem csupán a megemlékezések idején, de mindennapjaink munkájában, tevékenységében újra és újra felidézzük. Messze világító igazsága és tanulsága a népek októberi sorsfordulójának, hogy az em­beri történelmet gyökeresen átformáló válto­zásokat a petrográdi munkások forradalma indította meg; hogy a szovjethatalom a mun­kásosztály önfeláldozó harcának gyümölcse­ként született — és szilárdult meg. A mun­kásosztály járt az élen a társadalom szocia­lista átalakításában, s vezeti napjainkban is a szovjet népet a kommunizmus építésében. Az Októberi Forradalom és a hatására ki­bontakozó társadalmi folyamatok a gyakor­latban bizonyították be Marx, Engels és Le­nin következtetésének helyességét: korunk legforradalmibb ereje a munkásosztály, amely hivatott és képes a társadalom átala­kításának vezetésére. De igazolta a forradalom a munkás nem­zetköziség erejét is. Az oroszországi mun­kások győzelmét segítették azok a tapaszta­latok is, amelyeket más országok munkássá­gának forradalmi harcaiból merítettek. A munkásmozgalom történetének legfényesebb lapjaira tartozik az az internacionalista tá­mogatás, amelyet a nemzetközi munkásosz­tály nyújtott a forradalom vívmányainak megvédéséhez, megszilárdításához. Az sem vitás, hogy az oroszországi osztályharcok, a szocializmus építése a világ első proletárál­lamában új tapasztalatokkal gazdagította va­lamennyi ország munkásmozgalmát, hogy a forradalom eredményei, a szocializmus léte, a szovjet szocialista állam tevékenysége biz­tos támaszává lett az egész nemzetközi mun­kásosztály harcának. így, s ezért vált az októberi proletárforra­dalom győzelme a munkásosztály nemzetkö­zi győzelmévé is, ezért gyakorolt, s gyakorol ma is döntő hatást minden ország munkássá­gának felszabadító harcára. Az októberi forradalom győzelme egyben történelmi diadala volt annak a forradadalmi alkotó politikának is, amelyet Leninnel az élen, a bolsevikok képviseltek a nemzetközi munkásmozgalomban. Ismert, hogy a szá­zadforduló évtizedeiben sokan — a nyugat­európai munkásmozgalomban kialakult ta­pasztalatok alapján —, a szocialista forrada­lom útját másként, győzelmének lehetőségeit távolinak ítélték meg. Az európai munkás­mozgalom több tekintélyes vezetője e követ­keztetéseket megváltoztathatatlan elméleti alapnak tekintette, mereven elutasítva bár­mely más lehetőség mérlegelését. Találóan írta róluk Lenin, hogy „elbámész- kodták a történelmen”; hogy nem akarnak tudomást venni a megváltozott körülmé­nyekről, dogmává merevítették az egykor-volt konkrét helyzetből levont következtetéseket A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmében meghatározó szerepe volt an­nak, hogy Oroszország munkásosztályának harcát olyan forradalmi párt vezette, amely szakított az opportunista dogmatizmussal: s hogy e párt élén Lenin személyében olyan tudós forradalmár állt, aki képes volt a tényleges társadalmi folyamatok konkrét elemzésére, a gyorsan változó valóságból új lehetőségek számbavételére, s az elméletnek, valamint a politikai következtetéseknek ebből megfelelő, alkotó továbbfejlesztésére. Ez a politikai vezetés adott szárnyakat a tömegek forradalmi energiáinak, tudtára ébresztve a munkásokat, hogy érettek is, képesek is a társadalmi fejlődés napirendjére tűzött kér­dések megoldására. Így, s ezzel tette őket a történelemformálás tényleges részeseivé. A szocialista társadalomépítés immár több mint fél évszázadának minden tapasztalata ismételten bizonyította a lenini politika he­lyességét. A szovjet nép — kommunista pártja vezetésével — olyan eredményeket produkált, amelyek a Szovjetuniót a világ egyik legerősebb országává tették gazdasági, politikai és katonai tekintetben egyaránt. Példa nélkül áh kulturális és tudományos eredményeinek sokasága, magas színvonala. A Szovjetunió: a Nagy Október beváltott ígérete. Ezért büszke rá a világ munkásosz­tálya, s mindazok, akik a társadalmi hala­dásért küzdenek, s ezért tekintik sajátjuk­nak is minden eredményét. Büszkeséggel és szeretettel tekintenek rá, mert ötvenöt év óta a küzdelmes hétköznapok bizonyították, hogy az első szocialista ország erősödése, gyara­podása világszerte a szocializmus, a haladás, a béke erőit gyarapítja. Tisztelettel' és szeretettel köszöntjük szov­jet barátainkat Október évfordulóján mi, magyar dolgozók is. Megemlékezésünket kü­lönösen bensőségessé teszi, hogy a szovjet­hatalomért vívott csatákban nőtt fel, érle­lődött a magyar kommunisták első nemze­dékének tekintélyes része. A Tanácsköztár­saság, az első magyar proletárforradalom győzelme elválaszthatatlan 1917. októberétől. És a Tanácsköztársaság bukását követő el­lenforradalmi elnyomásnak, fasiszta uralom­nak is a felszabadító szovjet hadsereg vetett véget hazánkban. A Szovjetunió gazdasági támogatása, történelmi tapasztalatainak bő­séges kútforrása a munkáshatalom első lépé­seitől kezdve fejlődésünk minden szakaszá­ban megkönnyítette számunkra, hogy mind magasabb és magasabb lépcsőfokra hágjunk a szocialista társadalom építésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tehát nemcsak történelem számunkra. Tapasztalatai, tanulságai ma is ele­venen élnek, ma is időszerűek. És a Magyar Szocialista Munkáspárt alkalmazza, haszno­sítja is ezeket a tapasztalatokat, tanulságo­kat. Október útján járunk, amikor erősítjük a munkásosztály vezető szerepét társadal­munkban, amikor következetes internaciona­listákként erősítjük szövetségünket és barát­ságunkat a Szovjetunióval — hiszen ez poli­tikánk rendíthetetlen pillére volt, és marad a jövőben is. Október útján járunk, amikor törekszünk mind szorosabbá tenni együttmű­ködésünket a szocialista közösség országaival, de valamennyi ország munkásaival és hala­dó erőivel is. Október útján járunk akkor is, amikor pártunk politikájában alkotó módon alkalmazzuk a marxizmus—len in izmus el­veit, konkrét elemzésnek vetjük alá válto­zó viszonyainkat, s az ebből levont következ­tetések alapján dolgozzuk ki és hajtjuk vég­re azt a cselekvési programot, amely a mun­kásosztály, az egész nép további felemelke­dését szolgálja. Ünnepségek a megyében Tegnap délután szinte a megye valamennyi községében megkoszo­rúzták a saovjet hősi emlékműve­ket, másutt ma rendezik ezeket aiz ünnepeket. Pásztón, Rétságon, Szécsényben koszorúzás volt az évforduló tiszteletére. Balassa­gyarmaton tegnap délután a Hő­sök terén rendezték díszünnepsé­get, amelyet koszorúzás előzött meg. A pártszékház nagytermé­ben ünnepi nagygyűlést rendeztek, amelyen Hoff er István, a városi pártbizottság első ti illára emléke­zett a szocialista forradalom 55. évfordulójára. A balassagyarmati városi ünnepségen a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a zeneiskola növendékei adtak ünnepi műsort. Ma tovább folytatódik a# ünnep­ségsorozat a megyében. Délután Salgótarjánban 5 órakor rendezik meg a szovjet bősök emlékművé­nek koszorú2:ási ünnepségét. Ezt követőien este 6 órakor a József Attila Művelődési Központban ün­nepi nagygyűlésre kerül sor, ahol az ünnepi szónok Devcsics Miklós, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. A politikai ünnepség során mutatkoznak be az Auróra *72 országos próza- és versmondó­verseny díjazottjai, gálaest kereté­ben. Több községben szovjet vendé­gekkel találkoznak a települések lakói, így többek között Cereden a megyénkben tartózkodó szovjet Komszomol fiataljai ünnep élnék együtt a falu lakóival. Kulcsár József felvétele KormánykUünf elések a forradalom évfordulóján A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 55. évforduló­ja alkalmából a munkában eddig végzett tevékenységük elismeréséül az Elnöki Ta­nács elnöke kormánykitünte­tésben részesített több, a nie­gye párt-, állami és társadal­mi szervezetében működő dol­gozót. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt Salgótarján­ban, a megyei pártbizottság székházában bensőséges ün­nepséget rendeztek. Az ünnep­ségen részt vett Géczi János, a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő. Ott voltak az ünnepségen a megyei pártbizottság titkárai, Illés Miklós, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. Géczi János, a megyei párt- bizottság első titkára ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 55. évfordu­lóján a haladó emberiség azokra az orosz munkásokra, parasztokra emlékezik, akik megvívták a Nagy Október forradalmi eseményeit, akik létrehozták a világon az első szocialista államot. — Ezen az évfordulón 1 a párt és a kormány nem fe­ledkezik meg a munkában élenjárók elísmerésérőL Az Elnöki Tanács elnöke most is kitüntetésben részesítette azo­kat, akik munkájukkal kiér­demelték a párt és az állam elismerését. Örömmel teszek eleget kötelezettségemnek, s átnyújtom a kormány kitünte­tését, a Munka Érdemrend különböző fokozatait. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta Lipták Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályveze­tője, Boros János, nyugdíjas, a kisterenyei alapszervezet párttitkára, Papp László, az MSZMP Balassagyarmati já­rási Bizottságának tagja, a párt járási végrehajtó bizott­ságának tagja, a magyamán- dori termelőszövetkezet elnö­ke. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben része­sült Solymosi Imre, az MSZMP Nógrád megyei Bi­(Folytatás a 2. oldalon) \ megyei partbizottság székhazában tegnap megrendezett ünnepségen Géczi János, a me­gyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő a partmunkában eltöltött munka elismeréséül kitüntetéseket nyújtott át. Képünkön Papp Lászlónak, az MSZMP Balassa­gyarmati járási Bizottsága, a járási partbizottság végrehajtó bizottsága tagjának, a ma- gyarnándori termelőszövetkezet elnökének a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést nyújtja át

Next

/
Oldalképek
Tartalom