Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Lltke Gondok — örömök Az éves tervet teljesítették Nagy a forgalom a litkei tanácson. Folyik a község bel­sőség! nyilvántartásának ré­gen aktuális rendezése. A ta­nácselnöknél ott találtam az általános iskola igazgatóját. A község egyik legnagyobb ese­ményéről, az új — már épülő — körzeti általános iskoláról, illetve az ezzel kapcsolatos szervezési kérdésekről beszél­gettek. A körzeti iskolába négy községből, Egyházasgergéről, Mihálygergéről, Ipolytarnóc- ról és természetesen Litkéről járnak majd tanulók. Most éppen az a probléma, hogyan lehetne a legideálisabban megoldani a bejárók szállítá­sát a tanítás kezdetén és vé­gén. Megoldandó gond a ta­nulószobai, illetve napközi fé­rőhelyek biztosítása is. Pil­lanatnyilag — az iskolaigaz­gató szerint — az előirány­zott férőhely nem lesz elég még a bejáró tanulók elhe­lyezésére sem, pedig Litkén is elég sok a hátrányos hely­zetű gyerek, az ő folyamatos tanulásuknak is feltétele, hogy tanulószobán készülhessenek az órákra. A csaknem nyolcmillió fo­rint értékű létesítmény — melyet a szécsényi TÖVÁLL épít —, a tervek szerint 1973. szeptember elsejével nyílna meg a tanulók előtt. A község vezetői azt tervezik, hogy Lit­ke nagy szülöttéről az Euró- pa-hírű geobotanikusról, Bor- bás Vincéről nevezik el az új oktátási létesítményt, és a mellette kialakuló új utat is. Borbás Vince szülőháza még áll a községben, de nagyon rossz állapotban van. Hátsó fele magától összedőlt, s az a fal is, melyen a múzeumok megyei igazgatóságának em­léktáblája hirdeti a ház nagy szülöttét, repedezett, s igen eltért a függőlegestől. Ki tudja meddig áll még? Tata­rozásra nincs fedezet. Egyelőre óvodára sincs, pe­dig régi vágya ez a litkeiek- nek. Most itt a lehetőség, hi­szen az új iskola elkészítésé­vel a régi épülete felszabadul. Elég lenne egy kis tatarozás, átalakítás és megoldódna a szülők gondja. A pedagógusok helyzete is könnyebb lenne, hiszen az óvodai nevelést nem lehet teljességében az iskolai előkészítő tanfolyammal pó­tolni. Sokat segíthetne egy szakképzett óvónő. Még la­kást is kaphatna, hiszen a régi iskolában megürül a pe­dagóguslakás. Persze azt is ki kellene tatarozni egy kicsit. A pedagógusok részére hat­százezer forintos költséggel ikerházat építenek a község­ben. Ezt a munkát is a szé­csényi TÖVÁLL végzi. A munka indítását késlelteti, hogy nehezen sikerül meg­egyezni a telkeket illetően, melyekhez a község kisajátí­tás révén jutott. Az érdekel­tek remélik, hogy az építke­zés mielőbb megindul, hama­rosan elkezdik a leendő Bor­bás Vince úton az elektromos hálózatbővítést, a villanyvi­lágítás szerelését és az út­építési munkát is. A litkei termelőszövetkezet­ben sok minden történik mos­tanában. Az őszi vetéssel nincs sok gond, vége felé jár­nak. A kukorica sem marad letöretlen, a helyi munkaerő­kapacitás gyarapítására a „két Gergőről” összesen mint­egy harminc dolgozó jött se­gíteni. Legelőterület hiányában egyelőre felhagynak a juhte­nyésztéssel. Az utolsó — 160 darabos — exportszállítmány nemrégen „utazott” Olaszor­szágba, A még megmaradó ál­latokat a hazai piacra szán­ják. Ugyancsak Olaszországba ment az a két vagon — 140 darab — hússertés, mely a hónap első felében indult el a litkei sertéstársulás telepé­ről. A második kétvagonos szállítmány október 28-án in­dult. November—december tá­ján is jönnek külföldi keres­kedők a szövetkezetbe, őket húsz—huszonöt hízóbikával várják, remélik, hogy az állatok jó minősítést kapnak. — g. i. — ITT MOST uborkaszezon van. Nem a szó közhasználatú értelmében, amely az ese- ménytelenséget, a csendes unal­mat jelenti. Ez esetben az uborkaszezon valóban az uborka szezonját jelzi. A színhely ugyanis a Béke Tsz szurdokpüspöki—jobbágyi tartósítóüzeme, a savanyító, ahogyan a környéken nevezik. Két brigádban harminc asz- szony dolgozik most, de amint a földeken elcsitul a nagy őszi hajrá, alaposan megsza­porodik majd a létszám. Mun­kaköpenyben, nylonkötényben, fítyulában serénykednek az asszonyok az asztalok mellett. Gyorsan telnek az üvegek az uborkávál és az alma alakú paprikával, most ez a kettő a sláger. Wellisch Rudolf üzemegy­ség-vezető széttekint kis biro­dalmán, és elégedetten jegyzi meg: — Ez az alma alakú pap­rika a legkelendőbb, nem győzzük kádakkal. Az mondja a vevő, küldjük csak kocsi­számra, nincs az a mennyiség, ami el ne kelne. Az asszonyoknak meg ar­ra van gondjuk, hogy ne csak ízletes, hanem szemre is tetszetős legyen az áru. Szap­pan Józsefné hatvan dekájá­val méri a paprikát, ennyi fér egy üvegbe. Minden adag­hoz keres egy szép pirosra érettet is, hogy jól mutasson az üvegben. — Ránéz az ember az üz­letben, rögtön gusztust kap hozzá. Az ízre sem lehet pa­nasz, finomra, háziasra csi­náljuk. Tessék csak megkós­tolni ! És nyújtja a feszes húsú, egészséges paprikát. Még a Uborkaszezon ., vrvwwwwwww könnyem is kicsordul az ere­jétől. Odébb Szircsák Piroska bri­gádvezető és Szentgyörgyi Andrásné rakja üvegbe a paprikákat. A TEREM másik felében az uborkások dolgoznak, özv. Jancsó Pálné és Jancsó La- josné dobozba teszi a már kész üvegeket. Egy-egy doboz súlya meghaladja a nyolc ki­lót is, emelős targoncával szál­lítják az udvarra. — Nagy segítség nekünk ez az ügyes kis gép — mondják az asszonyok. — Még tavaly Is nekünk kellett hordani a dobozokat, emelgettünk nap­hosszat annyit, hogy sok is volt! Mielőtt a finom savanyúság üvegbe kerül, gondosan, há­romszor át kell mosni az üve­geket. Nagy fakádakban áz­nak az üvegek, szorgos kezek csutakolják, dörzsölik őket. Itt dolgozik most a tartósító­üzem „korelnöke”, Buda Mi- hályné is. A századfordulón született, idén a 72. évét töl­ti. — Benne leszek az újság­ban? — kérdezi. — Jaj, ha­ragudni fog a fiam! Mindig rimánkodik: ne dolgozzon már anyuka, spóroljon az erejével. Én meg csak azt mondom neki, szórakozás is ez nekem, fiam, ha el is fá­radok egy kicsit. Meg aztán, mit csinálnék otthon egyedül? Magamra főzögessek egész nap? Buda néni mellett Fülöp Teréz emelgeti a gőzölgő víz­ből az üvegeket, ő is az idő­sebb korosztályhoz tartozik, s most igen-igen gondolkozik, nem kellene-e abbahagyni a munkát. Ideje lenne már, hi­szen 64 éves már ő is. — Meg a lábam is fájós már, nehéz nekem az álló­munka. Csak a nyugdíjam lenne valamicskével több. Igyekszik az üzem meg­könnyíteni az asszonyok mun­káját, ahogy csak lehet, de a forint sokszor megálljt paran­csol. — Idén szereztük be a tar­goncát is, nem volt olcsó mu­latság — mondja az üzemegy­ség-vezető. — Szeretnénk fél­automata zárógépet venni, de nem tudom, mikorra sikerül kiszorítani a pénzt rá. Mosta­nában rendeztük be a kádár­műhelyt, szalagfűrésszel meg kombinált faipari gyalugép­pel, hogy ne legyen gondunk a hordók és a kádak javításá­ra. Bizony, ez is csak pénzbe volt, de nem lehetett már várni vele, hiszen háromszáz­nál is több a kádunk. Évről évre bővül a tartósító­üzem termékskálája. Idén elő­ször már kovászos uborkát is gyártottak. Már csak azért Is előnyös ez, mert júliusban— augusztusban foglalkozhatnak már vele, nem torlódik min­den a főszezonra. — Szeretnénk jövőre a cse­megeuborkát is „bevezetni”, de ahhoz több százezres beru­házás kell — mondja Wellisch Rudolf. SORRA gyűlnek az udvaron az üveggel teli dobozok. Ben­nük a mosolygós paprikák, az egészséges uborkák. Várják, hogy a vásárlók asztalára ke­rüljenek, Szendi Márta Széesény, Kossuth űt 10. Régi épület. Valamikor csa­ládi ház volt. Most a nagy­községi tanács vb költségve­tési üzemének otthona. Négy helyiség, sötét szobák. Tizen­egy ember dolgozik állandó villanyfény mellett, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is eredményes évet zár­janak. Ruzsinszki István üzemvezetővel az utóbbi idő­szak változásairól beszélge­tünk: — 1971. december elsejével új gazdánk lett. Korábban a Szécsényi járási Tanács VB költségvetési üzeme voltunk. Az új tulajdonosok a járás községi tanácsai, bár nevük csak a Széesény nagyközségi Tanács VB-re utal. A járás tanácsainak elnökeiből álló felügyelő bizottság határozza meg negyedévenkénti ülésezé­sén feladatainkat, beszámoltat a végzett munkáról, s gondok esetén segítséget nyújt. Év elején, a beérkezett megren­delések és a rendelkezésre álló kapacitás alapján meg­határozta éves tervünket. Beszélgetésünkbe Békési Bé­la, az üzem főkönyvelője is bekapcsolódik. Számokat so­rol fejből, hiszen annyiszor előfordultak már, szinte nap mint nap szó esik ezekről: — Az üzem dolgozóinak át­lagos létszáma 68, ehhez jön még tizenegy nyugdíjas dol­gozó, akiket nyáron foglal­koztatunk. A fenti létszámból 55 fő végez termelőmunkát. Tavaly 3,5 milliós tervünket 870 ezer forinttal teljesítettük túl. Az idén 4 millió forint az előirányzat. Október elsejével sikerült százszázalékosra telje­síteni éves tervünket. Előre­láthatólag /a hátralevő két hó­nap alatt még közel egymil­lióval tudjuk túlteljesíteni. A siker titkai Nem kis dolog az éves ter­vet októberre, a negyedik ne­gyedév kezdetére elérni. Aki arra gondol, hogy a tervszám alacsony, téved, hiszen az el­múlt évekhez arányosan emel­kedett. Másról van itt szó, melyről az üzemvezető tájé­koztat: — Az idén is gond volt a munkakezdés. Március köze­péig a dolgozók fagyszabad­ságon voltak. Ezt tetézte, hogy néhány munkához a beruházó községi tanács nem tudta időben biztosítani a munka- területet. így jártunk Nagyló- con, a járdaépítésnél, Lu- dányhalásziban a klubkönyv­tár. Szécsényben a sportöltöző kivitelezésénél. A létesítmé­nyek értéke közel 1,5 millió forint körül mozog. Énnek el­lenére idejében gondoskod­tunk dolgozóink folyamatos munkavégzési lehetőségéről. Az idény nálunk kora tavasz­tól késő őszig tart. Szerződést kötöttünk az Endrefalvi közös községi Tanáccsal a pilinyi és szécsényfelfalui klubkönyvtá­rak kivitelezésére. A nógrád- megyeri tűzoltószertárat pedig terven felül vállaltuk. Építő­anyag-hiány, a tégla beszerzé­sének korlátozása is akadá­lyozta a folyamatos munka­végzést, de erre időben gon­doltunk, s szerencsére sike­rült kiküszöbölni az aka­dályt. Az üzem 700 ezer forint forgótőkével rendelkezik. Eb­ből nehéz négymilliót ter­melni. A községi tanácsoktól nem kértek gazdálkodási elő­leget, hogy ne kössenek le pénzösszegeket. Ellenben na­gyobb beruházások esetén 50 százalékos előlegben egyeztek meg. Gépfejlesztésre 150 ezer forintot fordítottak, s biz­tosították telephelyük vil­lamos energiával való ellátását Is. A telephellyel kapcsolatban újra Békési Béla veszi át a szót: — A beruházási „stop” ér­zékenyen érintett bennünket. Jelenlegi irodahelyiségeink korszerűtlenek, az egészségre szinte ártalmasak. Szó volt róla, hogy megkapjuk a RIOLEX telephelyét, de nem lett belőle semmi. Különböző testületek tárgyalták ered­mény nélkül. Éves munkájuk értékét nö­veli, hogy mostoha körülmé­nyek között kell dolgozniuk. Az épület állapota valóban tarthatatlan, esőzés alkalmá­val a mennyezet is beázik. /ó kapcsolatok — kölcsönös segítségadás Ruzsinszki István az ered­ményes munkavégzés egyik alapvető feltételét a jó kap­csolatok kialakításában látja: — Megkeressük a községi tanácsokat. Segítséget nyúj­tunk nekik saját költségveté­sük összeállításánál. Már most kértük a jövő évre szóló meg­rendeléseket, s így az előmé­reti költségvetés kézhez vétele után konkrét számokkal tud­nak tervezni. A szakfelügyeletet ellátó EKV-csoport segítsége is ha­tékony, s különösen jó kap­csolatot sikerült kialakítani a járási hivatal műszaki osz­tályával. Ilyen körülmények között aztán gyorsan megol­dódnak a problémák. Nemcsak építőipari tevé­kenységgel foglalkoznak. Kommunális szolgáltatást is nyújtanak a községek lakossá­gának. Szécsényben bevezették a házi szemét elszállítását, s egyéni megrendelők részére családiház-felújítást, -tataro­zást végeznek. Egyébként csak tanácsi megrendelést fogad­nak el. Az üzem a gazdája a járás területén levő nagyobb parkoknak is. Munkájukról az elismerés hangján szólnak mindenütt. Nagylócon felújí­tották az általános iskolát. Szécsényben a két iskola vil­lamos korszerűsítését végezték el. Energiájukból jut társa­dalmi munkavégzésre is. Fel­ajánlást tettek a ráróspusztai úttörőtábor és a szécsényi sportöltöző építéséhez. Jelen­leg Ludányalásziban az óvoda korszerűsítésén, a klubkönyv­tár építésén dolgoznak, nem sorolva a többi munkahelyet, hisz’ ott vannak szinte a Já­rás minden községében. Minőségi kifogás nélkül — A közeljövő feladatai kö­zött szerepel a szocialista bri­gádmozgalom megszervezése. A termelést sikerült az előző évekhez viszonyítva hatéko­nyabbá tenni, s ezt a brigád­mozgalommal kívánjuk fokoz­ni. Már nem is emlékszem rá, mikor fordult elő utoljá­ra, hogy a műszaki ellenőr minőségi kifogást tett volna valamelyik befejezett munka átadásánál. Azt hiszem, ez mindennél szebben beszél — mondja az üzemvezető. Még hátra van az évből két hosszú hónap. A Szécsényi nagyközségi Tanács VB költ­ségvetési üzeme nyugodtan várja az év végét. Elkövettek mindent, hogy hírnevüket to­vább öregbítsék. Jó vezetés, gazdaságos és előrelátó mun­kaszervezés, a hó végén a dol­gozók elégedetten veszik ke­zükbe a borítékot. Szabó Gyula Újítási feladatok A salgótarjáni síküveggyár második félévi újítási fel­adattervében számos „fogas” probléma vár megoldásra. Az egyik az üveg vastagságának mérésére automatikus mérési módszer kidolgozása, amely- lyel az újítási díjon felül há­romezer forint céljutalom jár. Szükség lenne a földgáz­égők levegő- és gázfogyasztá­sának mérésére, a Zagyva II. húzóüzem letörőberendezései futópályáinak könnyebb cse­rélhetőségére. Ezeket a meg­oldásokat két-, illetve ezer fo­rinttal díjazza a gyár. A cél­jutalmakkal ösztönzött újítási verseny az év végéig tart. ..«I.fife; A mikor testnevelés-kultúránk továbbfejlesztéséről beszélünk, elképzelhetetlen egy nagyváros komoly sportkombinát nélkül. Sok sportszerető ember vágya válik valóra, az SBTC-pálya közvetlen szomszédságában épülő sportcsarnok építésével. A munkálatokat a szécsényi TÖVÁLL végzi, több „társszerzővel", így a Váci Hajó- és Darugyár dolgozóival együtt, akik az alumíniumelemek összeállításánál segédkeznek — bibók — Mit kérdez a vásárló? A címzett a Pécskő és a lapokat helyből küldik. Egy tollvonás és ha pontos címet közöl a vásárló, az üzletház napokon belül válaszol, miért nem kapható a kért áru és várhatóan mikor érkezik. — Négy helyen található áruházunkban kis táblára függesztett levelezőlap-köteg és szeptember 15-től „levele­zünk” vásárlóinkkal. A rekla­málásokra. kérésekre posta- fordultával válaszolunk, amennyiben a pontos címét közli az érdeklődő. Itt jegyez­ném meg, hogy sokan nem a célnák megfelelően használ­ják, töltik ki a levelezőlapo­kat, de azért akad szép számmal pontosan kitöltött is. — tájékoztatott Baráthy Ist­ván, a Pécskő Uzletház igaz­gatója, akinél azért jártunk, hogy utánanézzünk, mit kí­ván a vásárló, milyen cik­ket, árut keres. A levelezőlap­ötlet maga nem új, de az igen, hogy az üzletház figyel­mét semmi nem kerüli el — minden kérdőmondatra hat­hét soros a válasz. Így köz­vetlenebb a kapcsolat a vá­sárlókkal és kölcsönös az in- formálódás. Mit üzen a vá­sárló? A választ az előttünk levő levelezőlapokból tudtuk meg. Miért nincs női ballonkabát világos anyagból? Olvastuk a kérdést, melyre a válasz: „Akadozik az importballon- alapanyag-beszerzés. Ez hát­ráltatja a feldolgozóüzemek, munkáját ez az oka, hogy nincs minden színben, válasz­tékban ballonkabát.” A kedves vevő 36 és feles csinos női cipőt kért. Egy má­sik olcsó, szép cipőt. Tág fo­galom, mi a csinos, kinek mi­lyen cipő tetszik. Ezekre a kérdésekre nehéz konkrét vá­laszt adni. Miért nincs olcsóbb futósző­nyeg — reklamálta a vevő. Bedobta a lapot az urnába, három nap múlva értesítést kapott, hogy jöjjön, mert megérkeztek az olcsó futo- szőnyegek. Nem kaptam kis­mamaruhát? — és a kismama udvarias hangú levelet ka­pott, amelyben közölték, hogy' megjött az áru, kedvére vá­logathat. Fekete surranót ke­restek. Csak barnában gyárt­ják, ám az áruház értesítette a sorok íróját, hogy megpró­bálnak feketét rendelni és ha megérkezik, megkapja az ér­tesítést. — Rövid még az idő és most kezdenek csak „belejön­ni” a vásárlók. Nekünk segít­séget adnak az árubeszerzéshez a kiszolgáláshoz. Várjuk azt is, hogy megírják, elégedet­tek-e az áruellátással, a ki­szolgálással? Mi a lehetőség­hez képest mindent elköve­tünk, hogy igényeiket kielégít­sük —■ mondta a Pécskő igazgatója, akinek társaságá­ban villámlátogatást tettünk az úrnáknál. — Miért nincs kapucnis ka­bátból 14-es? Bőrtalpú cipőt szeretnék, idős vagyok, nyug­díjas. Háromszáz forint körü­li ünnepi cipő nincs, csak nagy sarokkal. A jelige: „sza­lagavató”. Hetek óta nem ka­pok orkándzsekit 1-es vagy 2-es számban. Bársonynadra- got keresek Super Rifle-et 46- osat. És jönnek a kérések, csak győzzön a Pécskő vála­szolni. • (sz. I.) NÓGRAD - 1972, november 1,, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom