Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
Passzív élvezet, vagy alkotó közreműködés ? Közeledik a tél, hosszabbodnak az esték. Mái' /késő délutántól jobbára négy fal közé szorul az ember. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy tavaszig méla semmittevéssel, csöndes unatkozással töltsük időnket. Sőt! Most kezdődik igazán a művelődési intézmények, a klubkönyv- tárak, az ifjúsági klubok szezonja! Mostanában sok szó esik kultúráról, műveltségről. Vita vitát követ az újságokban, a folyóiratokban, a rádióban és a televízióban. Ha akad is sok megkérdőjelezhető állítás, egy mindenesetre bizonyos: a kulturáltság és a kultúra passzív befogadása, kívülről szemlélése közé egyenlőségjel semmiképpen 6em tehető, Evekkel ezelőtt történt, hogy egy üzemi öntevékeny színjátszó csoport bemutatójáról írva megjegyeztem, hogy az előadáson bizony üres széksorok tátongtak, s az üzem vezetői közül vajmi kevesen vették a fáradságot, hogy megnézzék a darabot. — Igaz is — mondta egyik ismerősöm a kéziratot olvasva, — Minek is mennének oda, amikor a tévében sokkal nívósabb műsorokat láthatnak. A színiátszósolc is inkább a tévét néznék, sokkal többet tanulhatnának belőle! Egy másik üzemben pedig egy évtizedek óta lelkes színjátszó panaszolta, hogy ugrabugráló bohócnak nézik, s egyáltalán nem veszik komolyan azt, amit csinál. Való igaz, hogy eddig sok helyen kevés becsülete volt annak, aki nemcsak nézte, hanem maga is „csinálta” a kultúrát. Inkább csak valamiféle jóindulatú mosollyal „elnézték” az ilyen tevékenységet. Pedig, aki csak meghallgatja a verset, sohasem kaphat olyan élményt a szépveretű soroktól, mint az, aki többször (» elolvasva, megérti, magába szívja „levegőjét”, s pódiumra állva elmondja a verset. Ugyanez áll a színdarabra, a kórusokra, s a többi öntevékeny kulturális megmozdulásokra is, Az utóbbi években falun és városon egyre-másra alakulnak a művelődési házakban és a klubokban a színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok, a kórusok, bár ez utóbbiak — a Röpülj páva körök kivételével — csak kevés számmal. Elsősorban fiatalok kezdeményezik a körök és csoportok alakulását, s túlnyomó többségükben ők is vesznek részt bennük, A kezdeményezések üdvözlésre méltóak, azonban magukban véve még nem elegendőek. Tervszerűbbé kell tenni a fiatalok magas színvonalú és megfelelő mennyiségű művészeti alkotásokkal való ellátásét, alaposabban fel kell készíteni őket a kultúra befogadáséra, az igényes válogatásra. S ez elsősorban az iskolák és a művelődési intézmények dolga. Az iskola — potenciális Ifjúsági művelődési központ. A tanulók önkéntes, kedvelt tartózkodási helyévé kellene válnia. Az ehhez szükséges feltételek azonban sok helyütt nem kielégítőek, az új Iskolákhoz nem mindenütt terveznek közösségi tevékenységre alkalmas helyiségeket, s — bár rendelkezés van rá — anyagi feltételek hiányában nem biztosított az iskolák hét végi és szünidei nyitvatartása Énekelni tanult A GYÓGYSZERÉSZ A gyógyszer olyan anyag, amelynek segítségével a betegséget, az emberi szervezet működésében bekövetkezett rendellenességet meg tudjuk szüntetni, vagy a betegség kialakulását meg tudjuk akadályozná. A gyógyszergyártásról a XIX. század közepe óta beszélhetünk — mondja, és még ki tudja meddig sorolná az ide vonatkozó tudományok eredményeit dr. Monoki Fe- rencné gyógyszerész. Most inkább mégis arról „faggatom" őt, mit mondana el szívesen önmagáról, munkájáról, amelyet már 31 éve folytat. Hiszen az orvos utasításait teljesíteni nagy figyelmet kívánó feladat. — Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy gyógyszerész lesz? — Eredetileg zenei pályára készültem, énekelni tanultam. Szüleim kívánságára választottam ezt a hivatást, amelyet a gyakorlat szerettetett meg velem. Szegeden végeztem az egyetemet 1941-ben. Azóta az ország több részén dolgoztam. Tulajdonképpen ennek köszönhetem a megszerzett tapasztalataimat, melynek nem kis szerepe van, úgy érzem, abban, hogy most a salgótar- jápd Pécskő Ü klet ház gyógyszertárát vezethetem. — Miből áll egy gyógyszerészvezető feladata? — Elsősorban gyógyszerké- szítésből. De ezen belül 3 nagyon fontos munkaterületre tagolhatom. Naponta más és más munkára osztjuk be egymást: gyógyszerkiadás, gyógyszerkészítés és laborálás. Ez utóbbi annyit jelent, hogy előre elkészítünk nagyobb mennyiségű, különböző fajtájú anyagokat. — Szabad idejében mivel foglalkozik leginkább? — Minit mér említettem, a zenét szeretem. Utaltam arra is, hogy az ország több részén dolgoztam. Mikor valahová megérkeztem, először mindig a néprajz, a népzene iránt érdeklődtem a falvak lakóitól. Citerám is van. Szívesen hallgattam meg legutóbb a városunkban megrendezett népzenei fesztivált. Jó kezdeményezés volt. — Sztori, esemény munkája folyamán? — Különös esemény részese voltam pályám kezdetén. 1946-ban történt Hajdú-Bihar megyében, abban a faluban, ahol helyettesítettem. Nem tudtam a karácsonyi ünnepekre hazautazni, Szolnokra. Éjfél felé valaki kopogtatott a gyógyszertár ajtaján. Egy kétségbeesett férfi közölte velem: a lova rosszul van. Segítsek! Az állatorvos akkor húsz kilométer távolságra volt Berety- tyóújfalutól. A gyógyszertárban alig volt az elmondott tünetekre alkalmazható gyógyszer. Jó szakkönyvekkel viszont „gazdagon” fel volt szerelve. Itt gyógyszerészre volt szükség. Fellapoztam, s kikerestem a szükséges összetételt. A páciens lovának készítettem egy liternyi oldatot. Később megtudtam, hogy használt a gyógyszer. Szép és felbecsülhetetlen feladat a gyógyszerészé. Legjobb tudását, legnagyobb igyekezetét használja fel, szinte percről percre, a nap minden órájában a betegekért, mindany- nyiunkért. T. V. A művelődési otthonok ifjúságpolitikai szerepe, hogy a szabad idő eltöltésének aktív formáira, a készen kapott ismereteken túl, a személyes érdeklődés és az alkotási vágy kielégítésére, kisebb közösségek működésére, aktív társas- életre adjanak lehetőséget. Legyenek az ifjúsági klubélet centrumai. Az intézmények nagy része azonban nem tudott még felemelkedni feladatához, nem vélt az ifjúság otthonává. Külön gond a fiatalok olvasása Megrovó pillantások kereszttüzébe kerül az a fiatal, aki bevallja, hogy Ber- keslt olvas. Mostanában mintha divat lenne, hogy a „kultúra ostora" Berkesin csattan. A válogatáshoz azonban vajmi kevés segítséget kap az ifjú generáció, Az új könyvekről megjelenő kritikákra nemigen támaszkodhat, mivel ezek javarésze a „vájtfülűek" számára íródik, túlzottan szakmai beállítottságú, s igen kevés fogódzót ad a jó könyvet kereső fiatalnak, Az olvasómozgalmakban általában évről évre ugyanazok a fiatalok vesznek részt. Nemegyszer előfordul, hogy a csaknem azonos időben indított különféle olvasópályázatok egymás elől szipkázzák el a fiatal olvasókat, azt az aktív magot, amelynek részvételére számítani lehet. Ezenfelül, könyvkiadásunk sem fenékig tejfel. Évek óta kicsi a választék a serdülőknek megfelelő könyvekben, csökken a példányszámuk is. Hiányoznak a napjaink forra- dalmiságát, közéleti magatartását bemutató, művészi igényű, szépirodalmi alkotások, s a színvonalas, népszerű ismeretterjesztő művek is. Ezek persze nem helyi gondok, s megoldásuk is túlmutat a megye határain. Szű- kebb hazánkban is akad azonban bőven megoldásra váró feladat. Keresni kell továbbra is a lehetőségeket, hogy akár csak kisebb átalakításokkal, a fiatalok társadalmi munkájának felhasználásával újabb helyiségek váljanak alkalmassá ifjúsági klubélet céljaira. A téli időszakban is legyenek olyan szórakozóhelyek, ahol a fiatalok kevés pénzért szórakozhatnak, zenét, műsort hallgathatnak, a műsorban maguk is részt vehetnek. Ossíapenho nevét viselik Példmutató brigád a megyei Állami Építőipari Vállalat Aszódon dolgozó. Benedek István vezette kubikosbrigádja. A közösség 12 tagja november 7-e tiszteletére Ünnepi gyűlést hívott össze, ahol H atározták, hogy felveszik a hős Ofiztapenko nevét. A brigádgyűléscn először Medve József alapszervezeti párttitkár köszöntötte a brigádtagokat, majd Seres Gyula, a vállalat MSZBT-tagcsoportjának ügyvezető elnöke méltatta a névadó önfeláldozó életét. Az ünnepélyes brigádgyűlés kedves színfoltja volt az aszódi irodalmi színpad műsora. 4 NÖGRÁD - 1972. november 4., szombat A legkisebb lehetőséget Is meg kell ragadni, hogy az ifjúság a kultúrának ne csak passzív élvezője — befogadója vagy éppen elutasítója —, hanem egyre növekvő számban aktív, alkotó közreműködője lehessen. Szendi Márta ,/tt az iskolarádió jelentkezik... Főszerkesztő, midikabátban „enski< • tanár és a 4iék szocialista munkakapcsolatén alapúié Iskola) «yakorlat alapján nevelhetünk »socialism céljainkkal azonosuló, a kft- zésségárt aktív cselekvést vél. Iáié éntudatos fiatalokat. E gyakorlat tökéletesítésében még jelentés feladatai vannak az Iskolavezetésnek, a pártszervezeteknek, száléi imin- kakézéssegeknek. Különösen fontosnak tartjuk az Ifjúsági mozgalom és az Iskolai fel__nyi____ . _______ me gfelelő támogatását." (Rész. let a megyei pértbizoriság oktatáspolitikai előterjesztéséből,) Hetenként egyszer Tóth Ági nem „száguldó riporter", rohanó főszerkesztő, Kék mtdlkabátját futtában húzza magára, öt-hat percig tart az út az iskolától az autóbuszig. Ha most nem megy el — fél három körül járt —, akkor csak későn érne haza, Borsosberénybe. Vele szalad szerkesztőtársa, Dávid Ica is, ő tolmácsi kislány. A technikai szerkesztő, Laczó József még maradhat. Szöszmötöl a magnó körül, szibériai műsorukat akarja lejátszani. Panaszkodik a szalag minőségére, s a mikrofonra. A rétsági gimnázium iskolarádiójának stúdiójában vagyunk, kicsit szűk helyen. Minden reggel háromnegyed nyolckor felhangzik a szignál, részlet a Fiatal szerelmesek dalából, utána zene következik, s öt percig hírek az iskola életéből. A sugárzási idő reggel nyolc óra öt percig tart. Hetenként egyszer a nagyszünetben, tíztől negyed tizenegyig gondosan szerkesztett műsort ad az iskolarádió, legutóbb szibériai programot, Déryné-emlékműsort, s riportot sugározta a diákok Thá- lia klubjából, ahol szovjet katonákkal készítettek orosz nyelven interjút. Az iskolarádiót a harmadikosok, a Váci Mihályról elnevezett KISZalapszervezet tagjai szerkesztik, Tóth Ági vezetésével. Földi Sándor pártösszekötő tanár, egyúttal a harmadikosok osztályfőnöke segíti a tantestület részéről a „rádiózást". Segít a felvételek készítésében, a műsorokat azonban a diákok önállóan szerkesztik. Mégpedig jól. Ági a nyáron részt vett Pápán az iskolarádiósok és újságszerkesztők egyhetes tanfolyamán, többi közt találkozott Horváth Jánossal, s most is kapcsolatot tart Dést Péterrel, a Magyar Rádió munkatárséval, A novemberi műsorukban Aranv János emlékműsor, Bzent-Gvörgvl Albert- műsor szerepel. Más alkalommal beszámolnak a Halál Angyalai mozgalomról, s terveznek agy Orfeo-műsort is. Helyszíni közvetítés Az iskolarédió jelen volt a nemrég lezajlott diákparlamenten, Tóth Ági küldöttként is ott volt. A parlamenti tudósítást most állítják össze. A parlament hangulata, aktivitása a nevelők, s a diákok szerint is jó volt, az őszinte légkör jól szolgálta az iskolai élet demokratizmusát. Természetesen, gondok is felmerültek. Mifélék? — Például felvetettük, hogy a tanáraink pontosabban tartsák be az óra végét. Határozat született, melynek értelmében kicsengetés után egy perccel az osztálynak joga van elhagyni a tantermet, s ezért tanáraink semmiképpen se sértődjenek meg — mondja Tóth Ági. — Azt is felvetettük, hogy ne hozzák be az osztályba gondjaikat a tanárok, ez esetleg zavarja az órát. Egyébként nagyon örülünk annak, hogy tanáraink elfogadták észrevételeinket, egyenrangú félként beszélgettek velünk. Más témák is felvetődtek, Dávid Ica, s Laczó József is beszél arról, hogy szóba került a KISZ szervezeti fegyelme erősítésének szükségessége. Ügy tűnik, a rétsági gimnázium diákjai helyesen látják: a demokratizmus szélesedésének együtt kell járnia az iskolai rend és fegyelem további szllárduléséval. Ez mindenképpen érettségre vall. A gimnáziumban a tanulók önkritikával is éltek, s elhatározták az első, második osztályosok segítését. Felvetették a község vezetőinek jelenlétében azt 'is: igényelje a község a gimnazisták társadalmi munkafel- ajánlásait, adjon feladatokat. Hiszen mindannyian szeretnének bekapcsolódni a község szépítésébe, például szívesen segítenének az autóbuszmegálló építésében is. A negyedik, a felsőpetényi gyermekotthont patronálja, szép eredményekkel, S természetesen, szó volt a közlekedésről, ez a többséget érinti. A nógrádiaknak és a diósjenöieknek például nincs iskolabuszuk. Viszik őket a buszok A rétsági gimnázium sajátos helyet foglal el iskolahálózatunkban, a megye egyik legkisebb középiskolája. Gondjuk, hogy 21 községből járnak be a diákok, az autóbuszok bizony sokszor késnek, kimaradnak, különösen a nógrádi járatok. Négy—öt óra körül az iskola már üres, mindenkit elvisznek a buszok, ez az iskolán kívüli tevékenységnek nem kedvez. Megoldást kellene találni. Tóth Ági, a főszerkesztő is ezért rohan el. Óvónőnek készül, mondja futtában, s eltűnik a kék midikabátban. Tóth Elemér Ez a való világ... 4* Filmrejtvény-, filmesztétikái és filmtörténeti pályázatok Filmrejtvényjátékot és filmpályázatot hirdet o Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére az MSZBT, a SZOT, a KISZ, a HM, a BM, az MHSZ, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága, a MOKÉP és a moziüzemi vállalatok. A filmrejtvényjátékon mindenki részt vehet, aki a mozipénztáraknál kapható rejt- vényszelvényen feltüntetett 13 film közül legalább hat filmre vonatkozó kérdésre válaszol. (12 film kérdéseinek megválaszolása kétszeres részvételt jelent.) A szelvényt jövő év május 9-ig kell bedobni a mozik előcsarnokában levő gyűjtőládákba. A felnőttek számára kék, a fiataloknak sárga színű rejtvényszelvényt adtak ki. Ugyancsak pályázatot hirdetnek a rendező szervek „Melyijc “ legkedvesebb filmem és miért?” címmel. A Robinsonnak < rémülcttol - — —tés~ 2—5 gépelt oldal terjedelmű, egyéni vagy csoportos pályamunkákat jövő év március 15-ig kell beküldeni a MOKÉP propagandaosztályára, Budapest, V., Báthori u. 10. címre. A filmesztétikái és filmtörténeti pályázatot olyan pályaművekre hirdették meg, amelyek átfogóan elemzik a szovjet filmművészet történetét vagy annak egyes szakaszait. Az ajánlott témák között szerepel például az „Eizen- sieintől — lljenkóig” vagy „A szovjet filmművészet legújabb korszaka”. A 10—25 gépelt oldal terjedelmű pályaműveket jövő év március 15-ig kell beküldeni a MOKEP propagandaosztályára. Az eredményhirdetésre jövő év júniusában kerül sor, ár- ■ tékes utazásokat, tárgyjutalmakat és pénzjutalmakat sorsolnak ki a legjobb munkák között. Nógrádból is utaznak November közepén ózde rendezik meg a családi és tá sadalmi ünnepeket szerve: irodák vezetőinek részvétel vet a VII. országos konferei ciát. A nagyszabású rende vényre Nógrád megye min1 két családi és társadalmi üi nepeket szervező irodája __ s algótarjáni és a balassagya mati — meghívót kapó' mindkettőnek a vezetője rés vesz a fontos tanácskozáso Az országos konferencián el adások, viták, konzultációk ki vetik egymást, kiváló szakén berek részvételével. Emellett tanácskozás résztvevői megt< kintik az ózdi családi és tá: sadalmi ünnepeket rendes irodát, bemutatókon veszne részt, névadókat és házasság kötéseket vetítenek majd.
