Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI NÓGRÁD A 1 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 261. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 4., SZOMBAT Henryk Jablonski látogatása Kádár Jánosnál és Fock Jenőnél Üsemi gyűlés a Láng Gépgyárban Henryk Jablonski, a Len- .ponti Bizottságának első tit- gyel Népköztársaság Állam- káránál és Fock Jenőnél, a tanácsának elnöke pénteken Minisztertanács elnökénél a délelőtt látogatást tett Kádár Központi Bizottság székházá- Jánosnál, az MSZMP Köz- ban. Vita az ifivezetőkről Ülést tart ott a megyei úttörőelnökség ■ Ügy látszik, nem lehet elég­szer beszélni az úttörőcsapa­tok és a KISZ-szervezetek kapcsolatáról, együttes mun­kájának fontosságáról, vala­mint az ifivezetők helyzetéről. Ebben a témakörben számos fórum tanácskozott már, szá­mos javaslat született, ám a tapasztalatok szerint a kép még mindig nem a legfénye­sebb. Erről győzött meg a megyei úttörőelnökség tegnapi ülése is, ahol a jelenlevők a fenti problémát tárgyalták: szűkebb körre, a rétsági járásra lebont­va. A járási úttörőelnökség ál­tal megfogalmazott írásbeli éltőerjesztésből többek között a következőket tudhatjuk meg. A járás területén a KISZ VIII. kongresszusa óta az út­törők és a KISZ testvérkapcso­latában fejlődés tapasztalható. A járás 25 csapata közül tíz talált magának testvér KISZ- szervezetet. Kapcsolatukat a skoszínű program, a mozgalmi életre való felkészítés, ünne­pek megrendezése, játék, vala­mint a csapatvezetők és a KlSZ-vezetőség jó kapcsolata jellemzi (pl. Nógrádsápon). A tolmácsa, a tereskei, a nagy­oroszi és nógrádi (e két utób­bi községben az úttörők a hon­védségi KISZ-szervezetekkel állnak kapcsolatban) jó példák mellett vannak hiányosságok is. Az együttműködés sokszor tartalmatlan, formális. Gondot okoz az úttörőknek a KISZ-be való felvétele is. Az anyag megállapítja, hogy az ifimun­ka megbecsülése terén is van még tennivaló bőven. A KISZ- ben, de olykor még a csapat­vezetőségekben sem látják be e munka hasznosságát. Az ifi­vezetők képzésére, felkészíté­sére is figyelmet kell fordítaná. A járásban ennek két formája — az alapképzés és a tovább­képzés — alakult ki. A ta­pasztalatok kicserélésére, a továbbképzésre jó fórum — örvendetesen egyre több van belőlük — az ifiklub. A hozzászólók több problé­mát is felvetettek; javasolták, hogy az ifik előkészítése .már a hetedik osztályban kezdőd­jék meg. Egy hozzászóló el­mondta, hogy az aktívabb gye­rekeket a középiskolában el­halmozzák KISZ-feladatokkal, ezért előbb-utóbb abbahagyják az úttörőmunkát és inkább a KISZ-t „csinálják”. Persze a kérdés azon áll vagy bukik, hogy az adott KISZ-szervezet elismeri-e ifimunkának a KlSZ-munkát. A vitát Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára foglalta össze. Megállapította, hogy a testvérkapcsolaton együttesen kell a két szervezetnek javí­tania: a kölcsönösség, együttes kezdeményezés alapján. A második napirendi pont­ként Venesz Ernő, az MMK igazgatója tájékoztatta az el­nökséget az úttörőcsapatok kulturális tevékenységéről, az 1972/73-as feladatokról. A kul­turális munka területén ör­vendetes szemléletváltozás tör­tént; több úttörőcsapat kötött együttműködési szerződést a művelődési intézményekkel. Az 1972/73. év feladatainál a fő szempont a gyermekek kor­szerű műveltségre nevelése, vagyis a nyitott, folyamatos művelésre való készségrend- szer kialakítása. A feladatok megoldásához nem elég csu­pán a hagyományos — a kul­turális seregszemlék — for­mák alkalmazása, ezért a szakbizottság javaslatot ter­jesztett az elnökség elé. Ren­dezzenek a jövőben művelő­dési-tájékozódási versenye­ket, játékos-romantikus for­mában kapcsolódjanak be eb­be az őrsök, rajok, járások közötti vetélkedőbe a szülök és a KISZ-esek is — hangzott a javaslat. A szóbeli előterjesztés kitért még a nagy évfordulók meg­ünneplésének módjára, és a közeljövőben lebonyolításra kerülő kulturális szemlék, pá­lyázatok ismertetésére. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Né­meti József, a Magyar Nép- köztársaság varsói nagyköve­te, valamint Kazimierz Ol­szewski, a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnök-helyette­se, Stanislaw Kowalczyk, a LEMP KB titkára, Józef Czy- rek külügyminiszter-helyettes és Tadeusz Hanuszek, a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete. Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke és felesé­ge, valamint kísérete péntek délelőtt Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett. A len­gyel vendégekkel együtt volt a városnézésen Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke, Roska István külügymi­niszter-helyettes, Németi Jó­zsef, a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykövete, Csi- kesz Józsefné, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese. Megtekintették a kelenföldi lakótelepet, majd a gellért­hegyi Citadelláról és a Ha­lászbástyáról gyönyörködtek a főváros panorámájában. A Mátyás-templom megtekinté­se után útjuk a Vármúzeum­ba vezetett. Dr. Horváth Mik­lós, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója fogadta a vendégeket, akik megte­kintették a középkori királyi palota kiállítását. Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke és kísérete pénteken délután a Láng Gép­gyárba látogatott el. Részt vett a látogatáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Roska István külügymi­niszter-helyettes és Németi József, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete is. (Folytatás a 2. oldalon) Nép front ülés Társadalmunk Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, a Nógrád megyei Tanács nagytánácstermében a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága. Az ülésen, amelyen jelen volt dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, s Godó Györgyné, a megyei pártbi­zottság párt- és tömegszerve­zeti osztályának vezetője is, dr. Kárászi Benő, a Hazafias Népfront megyei elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, illet­ve szólott néhány időszerű külpolitikai kérdésről. Ezután tájékoztató hangzott el a Ha­zafias Népfront bizottságainak művelődéspolitikai és közok­tatási feladatairól, szóbeli elő­terjesztést mondott Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára. Részletesen szólott a mű­velődéspolitikai célok végre­hajtásának mozgalmi felada­tairól, amelyeket a megyei pártértekezlet az MSZMP X. kongresszusa, a Hazafias Nép­front V. kongresszusa határo­zatainak szellemében, illetve a Központi Bizottság oktatás- politikai határozata, s a vo­natkozó megyei dokumentu­Felavattak a SIG ü| salgótarjáni gyárát Az ünnepségen Asztalos Lajos, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese a Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója jelvénnyel tüntette ki Pálfalvai Lászlót, a BRG salgótarjáni Hármas ünnepet tartottak tegnap a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár salgótarjáni gyár­egységében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója, Salgótarján város­sá alakulásának 50 éves ju­bileuma ünnepségsorozatába méltóan illeszkedett be a gyáravató ünnepség. Az üzem létesítésére mintegy 110 mil­lió forintot fordítottak. Je­lenleg 370 ember dolgozik itt, de az 5 éves terv végére már mintegy 800 salgótarjáni, illetve környékbeli' dolgozó talál itt munkaalkalmat. Ik- lódi Gábor, a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár vezérigaz­gatója köszöntötte a megje­lent vendégeket, a gyár dol­gozóit, az építőket és külön köszöntötte többek között Brutyó János elvtársat, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnökét, me­gyénk országgyűlési képviselő­jét, Géczi János elvtársat, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Illés Miklós elvtársat, a a megyei tanács elnökét, Jan Zamboj elvtársat, a közép­szlovákiai területi párt- bizottság titkárát, az ün­nepségen résztvevő szov­gyáregységének igazgatóját jet, csehszlovák, bolgár, né­met és kubai vendégeket, a megye, a város párt- és ta­nácsi vezetőit, a megyeszék­hely üzemeinek képviselőit. Az üdvözlő szavak után Asz­talos Lajos kohó- és gépipa­ri miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet. — Ennek a gyárnak a tele­pítése népgazdasági, megyei és vállalati érdek volt. Ott épült, ahol koncentrálódtak az erők — mondotta többek között a miniszterhelyettes, majd ar­ról szólt, hogy ez a gyár, a híradástechnikai iparban igen kimagasló eredményeket ért el. Tíz év alatt termelését megtíszerezte, a termelékeny­séget pedig ötszörösére nö­velte. A volt kisüzem közép­üzemmé fejlődött, majd las­san eléri a nagyvállalati szin­tet. Mindez bizonyítja, hogy jól tudtak élni a lehetőségek­kel. A vállalat jövőjéről szól­va pedig elmondotta többek között, hogy a BRG részt vesz a számítástechnikai kor­mányprogram megvalósításá­ban is. Az úi gyárral szemben egy­re nagyobbak lesznek a köve­telmények. A jövőben na­gyobb mennyiségű és gazda­Kulcsár felv. ságosan előállított rádiótele­fon kerül majd ki a salgótar-, jáni gyáregységből, amely eléri a világszínvonalat. — Ma, amikor átadjuk a gyárat, úgy vélem, a korsze­rű feltételek már biztosítot­tak, a többi pedig , a gyár kol­lektíváján múlik — mondotta, majd erőt, egészséget kívánt az új gyár kollektívájának. Ezután köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájá­rultak az üzem létesítéséhez. Elsősorban a megyei, vala­mint a városi párt- és ta­nácsi vezetőknek. A miniszterhelyettes után Iklódi Gábor, a BRG vezér- igazgatója emelkedett ismét szólásra. Többek között el­mondotta, hogy a vállalat jö­vőre ünnepli fennállásának 20 éves jubileumát. Egy másik gyáregysége, a kecskeméti, tavaly volt 10 éves. A gyors fejlődés egyben kényszer ha­tására is történt, hiszen a külkereskedelmi kapcsolatok erősödése is azt kívánta, hogy fejlesszék a vállalatot. Jól vá­lasztottak, hogy Salgótarján­ban létesítettek üzemet, mert minden segítséget megkaptak (Folytatás a 2. oldalon.) egyik alapkérdése: a művelődés mok végrehajtása jegyében kívánnak elvégezni. Az okta­táspolitikai határozattal kap­csolatban például hangsúlyoz­ta, hogy megvalósításának társadalmi bázisát jelenti a népfront. S itt részletesen be­szélt a konkrét tennivalókról a szülők szemléletének alakí­tásában, a pályaválasztás és pályairányítás javításában, a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatásában és így tovább. A népfrontbizottságok műve­lődéspolitikai tevékenységé­nek fő célja megyénkben is a kultúra valóban tömegessé válásának, a tömeges önmű­velésnek elősegítése, a lakos­ság legszélesebb köreinek mozgósítása, a művelődés to­vábbi társadalmasítása. A Hazafias Népfront egyrészt a kultúrát igénylők képviselője­ként megfogalmazza a töme­gek művelődési igényét, más­részt a lakosság nevelésével elősegíti a művelődési felada­tok végrehajtását, társadalmi segítséget nyújtanak a műve­lődési intézményeknek, az is­koláknak, könyvtáraknak, mű­velődési otthonoknak, a TIT- nek stb. A népfront, kialakult módszereinek megfelelően, művelődéspolitikai tevékeny­sége során együttműködik az érdekelt állami és társadalmi szervekkel, elsősorban a taná­csok művelődésügyi osztályai­val, a szakszervezetekkel, a KISZ-szel, javaslatokat tesz, közös akciókat szervez, ezen túl önálló feladatokat is meg­valósít. A művelődéspolitikai tevékenységet a népfrontbi­zottságoknak a jövőben még szervesen be kell építeniük mindennapi munkájukba. Ezután élénk vita követke­zett, melynek során dr. Boros Sándor is hozzászólt. Többi közt hangsúlyozta, hogy egész társadalmi fejlődésünk egyik alapkérdése a művelődésügy. A Hazafias Népfront ezen az ülésén jó cselekvési progra­mot határozott el. Ezután szükség van a végrehajtásra, a helyi feladatok konkrét meghatározására. Különösen hangsúlyozta a szemléletfor­málás szükségességét, s külön is részletesen szólott az okta­táspolitikai határozat végre­hajtásából, s a közművelődési munka végzéséből a Hazafias Népfrontra háruló feladatok­ról. Vietnami békedelegáció Salgótarjánban Négytagú vietnami békede­legáció járt tegnap Salgótar­jánban. A delegációt Nguyen Phuu Thanh, a dél-vietnami békebizottság központi bizott­ságának tagja vezette. Elkí­sérte a kedves vendégeket Sarkadi István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa, is. A delegációt a megyei' ta­nács épületében lyiarczimk István, a Hazafias1 Népfront megyei bizottságának titkára és Maruzs Elemér, az MSZMP megyei bizottságának munka­társa fogadta. A'vendégek tá­jékoztatást kaptak a megye és Salgótarján múltjáról, fej­lődéséről, az elkövetkező évek terveiről. A fogadáson baráti hangú, szívélyes beszélgetés alakult ki. Ezt követően a delegáció tagjai vendéglátóik kíséreté­ben megtekintették a várost, s környezetét, Salgó várát. A vendégek kérésére ellátogat­tak egy salgótarjáni munkás­család otthonába is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom