Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

MOZIÉLE"! PE.NTEK ÖRÖMMEL VESZ RESZT A MUNKÁBAN. EGY DÉLELŐTT GAZDA'JA ELKÜL­DI VALAMIÉRT A PARTRA. LÉLEKSZAKADVA roham VISSZA... OÍCkV Növelni a hatékonyságot A pásztói járás közoktat ás-pót ti kai feladatairól A JÁRÁS közoktatás-politi­kai feladatait tárgyalta a kö­zelmúltban a pásztói járási párt-végrehajtóbizottság. A vonatkozó dokumentumok fi­gyelembevételével, alapos elő­készítés után határozta meg a járás közoktatásának felada­tait, amelvet majd a pártbi­zottsági ülés elé terjesztenek. Mindenekelőtt érdemes rö­viden szólni a járás közokta­tási helyzetének főbb jellem­zőiről. Az az alacsony kultu­rális szint, amelyet ez a já­rás is a múlttól örökölt, az utób­bi években nagyot fejlődött. Például új óvodák, iskolák épültek, sok értéket költöttek felújításra. A növekvő társa­dalmi igények azonban igény­lik az oktatás hatékonyságá­nak növelését, a feltételek to­vábbi megteremtésének gyor­sítását. . Az alapozó képzés hatékony­ságát növelni kell, az iskolák között jelentős különbségek alakultak ki. Ennek, termé­szetesen, számos oka van. Csak néhányat közülük. Az is­kolahálózat a pásztói járásban s nagyon szétszórt, elapró­zott. Sok helyen csupán egy­két tanulócsoportban folyik az oktatás, s e helyeken — kü­lönösen a cserháti körzet hat iskolájában — a fejlesztés le­hetőségei behatároltak. Az is­kolaelőkészítés, az óvodai el­látottság is hiányos, a járás­ban ez ötvenszázalékos. A családi nevelés hiányosságai pedig különösen a cigányta­nuló esetében állnak fenn. Helyenként igen magas az el­ső osztályokban a tanévvesz- tők aránya (11,2 százalék), s iskolai tanulmányait a tankö­telezettségi korhatár végéig a tanulók tíz százaléka nem fe­jezi be, s még sorolhatnánk. A pásztói gimnáziumból az érettségizettek 15,8 százaléka tanul tovább felsőoktatási in­tézményekben, a felvételre jelentkezettek csaknem felét nem veszik fel. A járás mező­gazdasági szakközépiskolája a jelenlegi képzési céloknak csak részben tudott eleget tenni. A gazdasági egységek szakemberigénye lényegesen alacsonyabb, mint ahány ta­nuló itt végez. Az utóbbi években az álta­lános iskolai felnőttokt-tás visszazuhant, ezt a felnőtt ko­rú lakosság egy jelentős ré­szének hiányos végzettségének ténye nem indokolja. A kö­zépfokú felnőttoktatásban a résztvevők száma a járásban emelkedett. Például az úgyne* vezett emelt szintű szakmun­kásképzés eredményeként nö­vekszik a gimnázium harma­dik osztályba lépők száma a levelező tagozaton. A dolgo­zókat többnyire a munkaköri képesítési rendeletek ösztön­zik az érettségi megszerzésére. A KÖZPONTI Bizottság ok­tatáspolitikai határozata, s azok az oktatáspolitikai me­gyei feladatok, amelyeket a megyei pártbizottság október 25-i ülésén fogadott el. igény­lik: sokoldalúan fejlett, szo­cialista erkölcsű, dialektikus materialista világnézetű, tár­sadalmi céljainkat magukénak érző. s ezért dolgozni tudó if­júságot kell nevelnie iskolá­inknak. A pásztói járás gazda­sági helyzete is szükségszerű­vé teszi, az ifjú népesség szá­mának csökkenése lehetővé teszi a képzés minőségének fokozását. Melyek a feladatok az ala­pozó képzés fejlesztésében, az általános műveltség emelésé­ben, a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése érdeké­ben? Mindenekelőtt az óvodai nevelés további szélesítése, az iskolai életre való előkészítés fokozása. Többi közt lehetővé kell tenni például azt, hogy az óvodás korúak mind na­gyobb hányadát képező ci­gánygyermekek növekvő arányban részesüljenek óvodai ellátásban. A járás kis telepü­Udvözlet Nógrádnak... Az ünnepségek után A késő novemberi napfény­ben élénken csillantak meg a plakátok, prospektusok színes kavalkádjai, az esti neonrek- '■ámok fényei pedig őszinte melegséggel köszöntötték a városba érkező vendégeket, fennállásának 700. évforduló­ját ünnepelte a város. Ez alkalomból ünnepségso­rozatok követték egymást. Többek között itt rendezték meg a családi és társadalmi ünnepek rendezőinek és szer­vezőinek VII. országos konfe­renciáját is. Az ország minden részéből utaztak Ózdra a rendezői iro­dák vezetői, népművelési in­tézmények munkatársai, hogy értékeljék az elmúlt évek munkáját és megtárgyalják az elkövetkezendő hónapok fel­adatait. A konferenciát a vá­rosi tanács elnöke nyitotta meg. röviden vázolva Ózd életútját, fejlődését. — Lehet, hogy önök közül, akik még nem jártak váro­sunkban — mondotta »többek között — csalódva érzik ma­gukat. Talán szebbnek, na­gyobbnak képzelték városun­kat. Talán csalódnak azok is — folytatta —, akik már ko­rábban voltai itt, és most többet vártak. A tanácselnök szavaiból a szerénység sugárzott. Mert bár igaz. a televízió ..Ózd, csodák nélkül” címet adta ri­portműsorának, de sokkal többet láttunk és láthattak a város vendégei a valóság szé­lesebb képernyőjén. Igaz, a gyár, az acélmű nem lett na­gyobb, de az elmúlt években fejlődését a korszerűsítés, az automatizálás. az egészsége­sebb munkafeltételek megte­remtése (változást) mutatja. A munka, ami az erőműben fo­lyik, energikus, akik mozgatói a hatalmas gépeknek, féltőn és szeretettel beszélnek az acél­műről, a városukról. A dübör­gő gépek moraja, a hengerso­rok között kígyózó izzó acél­huzalok pengése együtt lüktet a oizakodó, városukért fele­lősséggel élő ózdiak szívdob­banásaival. A rendezői és szervezői iro­dák lehetőséget kaptak a gyár, a város megtekintésére is. És most. utólag e sorok között mondjuk meg — vála­szoljunk a város tanácselnö­kének —, nem csalódtunk. Csodálattal álltunk a magas­ba ívelő új lakótelepek 8—10 szintes házai tövében, melyek szinte kihívóan vetekednek az acélmű 75 méteres kéményei­vel. Az új kenyérgyár környé­kén a frissen sült kenyerek illata elegyedik a gőzök, gá­zok felhőivel. Naponta közel 350 mázsa kenyeret sütnek itt. A Centrum Áruház impozáns eleganciával szívja magába a vásárlókat, mór-már karácso­nyi hangulat uralkodik a sok­féle áruval tömött pultok előtt. Nem messze az új ABC- áruház megnyitására készül­nek, az utolsó simításokat végzik. A ruhagyár gépei mö­gött 1300, többségében női dolgozó ül. Évente egymillió- kétszázezer ruhát készítenek. Hírük már határainkon is túljutott. Termelésük 82 szá­zalékát szocialista, hét száza­lékát tőkésországokba expor­tálják. Új utak, parkok, in­tézetek, iskolák, bölcsődék bi­zonyítják az ózdiak cselekvő­készségét. Az acélmű ebben az évben egymillió tonna acél gyártását tűzte célul. Tenni- akarásuk biztosítéka a terv teljesítésének. Ózdon nem történt csoda. F- így igaz, de amit munkájuk során létrehozták és ma al­kotnak, csodálatos. Eredmé­nyeik, szerény kinyilatkozá­saik, egészséges türelmetlen­ségük tiszteletreméltóak. Nem csalódtunk sem eredményeik­ben, sem vendégszeretetükben. — Amit tesznek nagyszerű dolog, s amit láttunk példa­mutató nekünk, nógrádiaknak is. örömmel vettük át üdvözle­tüket és adjuk tovább. Ratkai Ottó családi ünnepeket rendező 1 iroda vezetője NÓGRAD - 1972= november 29., szerda lésein, ahol óvoda létesítődre nincs lehetőség, egvéb műve­lődési intézményeknek kell megoldani a gyermekek isko­laelőkészítését (iskola, köz- művelődési inétzmény). Ter­mészetesen, az óvodai nevelés tárgyi, személyi feltételeinek javítása is elkerülhetetlen. Az óvodafejlesztés társadalmi erőforrásait felhasználva gon­doskodni kell arról, hogy az új óvodai helyek létesítésével arányosan növekedjék a költ­ségvetési ráfordítás is. Az általános iskolai okta­tás színvonalának emelése, az egyes iskolák közötti színvo­nalkülönbség fokozatos ki- egyenlítése az oktatásügy to­vábbfejlesztésének egyik leg­fontosabb feladata a járásban. Növelni kell például a szakta­nárok által tartott órák ará­nyát (jelenleg a járási átlag alacsony, mintegy 60 százalék, nemcsak az országosnál, a me­gyei átlagnál is alacsonyabb). Az iskolahálózat koncentrálá­sa, a szakrendszerű oktatás ál­talánossá tétele szükségessé teszi egy 120 helyes kollégium Létesítését Pásztón. Ki kell dolgozni az általános iskolák körzetesítésének tervét. Szük­ségesnek látszik többi közt az is, hogy a körzeti iskolák tárgyi és személyi feltételei tovább javuljanak. A jelenle­gi körzeti központok (Ecseg, Pa iotás, Jobbágyi, Szirák) mellé központtá kell fejleszteni Pásztót és Káliót. Bázisisko­lák kialakítása is szóba kerül Pásztón és Szirákon. Az isko­laérettségi vizsgálatokat szin­tén tovább kell javítani, s'gon­dot kell fordítani a napközi otthoni hálózat fejlesztésére. Mindezt, természetesen, a tar­talmi feladatok érdekében. A pályairányítási munkát úgy kell javítani, hogy minél ke­vesebb legyen a pályatévesz­tés. Fontos szerep jut a mun­kára nevelésnek, a fizikai munka megbecsülésének. SZÜKSÉGESNEK látszik a pásztói járásban is a munka melletti tanulás társadalmi rangjának, elismerésének fo­kozása. Itt a megfelelő anyagi ösztönzők kidolgozásáról is szó van. A felnőttoktatás az egyén érdekén túl, elsősorban az üzemek, vállalatok érdeke legyen. A szakközépiskola fel­számolása majd megszünteti az eddigi kettősséget Pásztón. Az egyprofilú iskolának azon­ban nagyobb szerepet kell vállalnia a tanulók egyetemi, főiskolai továbbtanulására va­ló előkészítésében, a világné­zeti és erkölcsi nevelésben. A járásban nem működik szak­munkásképző intézmény. A művelődési irányításban dol­gozók és az iskolák azonban építsenek ki jobb kapcsolatot, elsősorban a megyében műkö­dő szakmunkásképző iskolák­kal és a tanulókat foglalkoz­tató üzemekkel. T. E. Sorakoztató, kacagtató fűinek a műsorén öt film kö­zött választhat­nak azok, akik a holnap kez­dődő műsorhé­ten a salgótar­jáni November 7. Filmszínház­ban kívánnak eltölteni kel­lemes két órát. November 30— december 2-án a Meteorvadá­szok című szí­nes NDK—len­gyel kaland­filmet vetíti a mozi d#után fél 4-től. Ugyanezeken a napokon dél­után három­negyed 6-tól és este 8 órá­tól a Tündér! nők című szí­nes olasz- francia film­vígjátékot játssza a film­színház. A Santa Vittoria tit­ka című színes USA filmet december 3—6-án tűzte prog­ramjára a mozi. A vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő matiné műsorán A nagy Red című színes amerikai film szerepel. A szombat délelőtti vetítésen pedig a Jöttem, lát­tam, lőttem című színes, ze­nés olasz—spanyol western- paródiát tekinthetik meg a mozinézők. 2000 után, a XXI. század­ban már úgy jönnek-mennek az űrhajók a bolygók között, mint nálunk az autóbuszok-az állomások között. Az Ikaros nevű kutatóűrhajót azzal a feladattal indítják útnak, hogy valóra váltsa az emberiség régi álmát: idegen, értelmes lényekkel teremtsen kapcsola­tot. Az Ikaros azonban eltű­nik, nem ad hírt magáról. A földi irányítóközpontban felmerül a kérdés: ezek után vajon nem kell-e támadástól tartani? S amikor idegen rá­diójeleket fognak a Földön, megsokszorozódnak a kérdé­sek. Milyen jelek ezek? Egy távoli civilizáció híradásai ? Más értelmes lények kapcso­latteremtési próbálkozásai ? Jó szórakozást nyújt a Me­teorvadászok című film — el­sősorban a sci-fi kedvelők számára. Az érdekes, színes felvételek a fiatalabb korosz­tályok számára is vonzóvá te­szik a filmet. A film alapjául szolgáló regény egyébként ma­gyarul is megjelent 1968-ban a Táncsics Könyvkiadó gondo­zásában Meteorvadászok cím­mel. Négy epizódból áll a Tün- déri nők című film. Azt ta­lán már külön nem is kell hangsúlyozni, hogy valameny- nyi sztori középpontjában a férfi és a nő kapcsolata áll. Jelenet a Meteorvadászok című filmből ízelítőül az első enizód váz­lata. Sabinát üldözi egy fér­fi, aki Autóstoppal vitte Ró­máig. Egy másik autótulajdo­nos menti meg, de a lány olyan szemléletesen adja elő történetét, hogy az új autós is meg akarja erőszakolni. A harmadik férfi már maga hoz­za tűzbe Sabinát... A kellemes kikapcsolódást szerző, kacagtató film szerep­lőgárdája is rendkívül ran­gos. A főszerepeket Monica Vitti, Claudia Cardinale, Al­berti Sordi, Jean Soréi, Raquel Velch alakítja. Santa Vittoria nevét min­denki ismeri, de azt csak ke­vesen tudják, milyen tit­kot őrzött ez a város a második világháború végén. A háború utolsó napjaiban a városka egyetlen egyetemistá­ja hozza a hírt: néhány nap múlva jönnek a német meg­szállók, hogy elkobozzák San­ta Vittoria borkészletét. A polgármester tehetetlen. Mert hová is lehet elrejteni egy­millió palackot? Stanley Kramer rendező filmje, ez a derűs iróniával átszőtt szatirikus dráma nem a háború borzalmait idézi fel, hanem az egyszerű embert állítja a középpontba, aki ter­mészetes eszével, furfangjával kivágja magát a legszoronga- tóbb helyzetből is, és túljár a fegyverrel harcoló nácik eszén. Feltétlen értéke a film­nek a kitűnő nemzetközi sze­replőgárda. Anthony Quinn felejthetetlen a részeges pol­gármester szerepében. Méltó partnerei Anna Magnani. Vir- na Lisi és Hardy Krüger. Egy magányosan élő kutya­tenyésztő megveszi Redet, a kedves ír szettert. Ezzel egv- időben érkezik birtokára egy árva kisfiú, René, akit a ku­tyatenyésztő felfogad. A kis­fiú és az ír szetter között az első pillanattól fogva mély barátság szövődik. S a ba­rátság minden próbát kiáll. A nagy Red című film gyö­nyörű környezetben, Kanada hegyei között játszódik. Jó szórakozást nyújt a film, fia­taloknak, s az idősebb kor­osztálynak egyaránt ajánlhat­juk. Jöttem, láttam, lőttem —■ szól a film címe, s ebből már következetetni lehet tartalmá­ra is. ötletes krimiparódia a film, nagyszerű helyzetkomi­kumok, szellemes fordulatok váltják egymást, a színészek kitűnő játékkal szórakoztatják a közönséget. A tartalomból csak annyit, hogy három ban­dita nagy zsákmányt szemel ki magának, a pénz megszer­zése azonban nehezebbnek ígérkezik, mint azt a három jómadár elképzelte... X} FEHER EMBERE* AKIKRŐL PÉNTEK 1 BESZÉLT. NEM LE­HETNEK MA'SOK.M/NT AN­NAK A HAJÓNAK A MAT­RÓZAI. AMELY ITTA SZIGET PARTJAINA'L PUSZTULT EL NÉGY ÉVVEL KORÁBBAN. TIZENHETEN CSÓNAKON elmenekOltek.es, SZE­RENCSÉJÜKRE. A VADAK­KAL BARÁTSÁGOS FO­GADTATÁSRA TALA'LTAK. Robinson nyomban ELHATÁROZZA HOGY fCLKERESI OKÉT. HA VE­LŐK SZŐVE TKEZ/K, KONY- NYC8B LESZ MEGSZER­VEZNI A MENEKÜLÉST. EHHEZ AZONBAN ÚJ. NAGYOBB KENUT KELL ÉPÍTENI... VESZ SOK...SOK JÖNNI... EL JÖNNI... ELFOGNI ENGCMi DBFOS regénye nyomai; irtás CS. HORVÁTI, rí BOR. rajzolta s SEBŐK IMRE TRÉFÁK Amikor 1925-ben Bemard Shaw megírta a Szent Johan­nát, egy barátja megkérdezte: — Azt akarod talán az em­berek értésére adni, hogy át­térsz a katolikus hitre? — Nem. A római katolikus egyházban nincs hely két pá­pa számára. Kirk Douglas Olaszország­ból hazatérve régi festményt visz Amerikába. — Ez mi?! — kérdi a fele­sége. — Az eladó szerint — vála­szolja a művész — egy hí­res utánzat másolata. XVII. századi festmények egyik hí­res hamisítójának tanítványa festette. Egy bolognai utazási irodá­ban tengeri utak között válo­gat egy 60 év körüli asszony. Mikor végre megállapodik az egyik útnál, megkérdi a hiva­talnokot: „A hajóskapitány komoly ember? Nem iszik? Rendben van a jogosítványa?” Vidéken nyaral a család. Egyik reggel a hatéves kis­lány megkérdi: — Mondd papa, miért ku­korékolnak olyan korán a ka­kasok? — Todod kislányom — vá­laszolja az apa, gondosan ke­rülve felesége tekintetét — si­etniük kell, ha van valami mondanivalójuk, mert azután felébrednek a tyúkok is. Az elmúlt nyáron angol há­zaspár töltötte szabadságát Riminiben. Egy napon vízi- sielni mentek. A férj a mo­torcsónakban ült, az asszony pedig sítalpakon siklott a csó­nak után. Egyszerre csak el­szakadt a tartókötél, az asz- szony a vízbe esett és rémül­ten kiáltozni kezdett: — Segítség! Francis, nem tudok úszni! — Kiváló alkalom fiacskám, hogy megtniulj! — válaszolt higgadtan a férj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom