Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

Az évűié, m lendUőerő Vita a # A Salgótarjáni városi Ta­nács dr. Tóth István elnökle­tével és Csík Pál tanácselnök- helyettes előterjesztésében tegnapi ülésén többek között megvitatta a középtávú mű­velődési terv teljesítéséről szóló jelentést. A jelentést a tanácstagok elfogadták, mi­után jó néhány hasznos taná­csot adtak a további teendők­kel kapcsolatosan. Egyöntetű volt a vélemény: a város mű­velődése fellendülőben van és mint mondani szokás, „szink­ronban” az időarányos ter­vekkel. Egéézééges lokálpatriotizmus Különösen nagy lendületet adott a közművelődésnek Sal­gótarján várossá nyilvánításá­nak ötvenedik évfordulója. A rendezvények jól szolgálták az egészséges lokálpatriotiz­mus elmélyítését, s egyidejű­leg a városépítés üteme, a képzőművészet és helytörté­net jól szolgálta a város jó hír­nevének növekedését az or­szág közvéleménye előtt. Az utóbbi és a még hátralevő rende^enyek közül jelentő­sebbek: a Magyar Rádió nép­zenei fesztiválja, a megyei művelődési központi igazgatók országos értekezlete és Taar Ferencnek a város történeté­vel foglalkozó drámájának salgótarjáni ősbemutatója. Több felszólaló, köztük Ve- nesz Ernő, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatója is úgy találta, hogy a politikai cél­kitűzéseket is sikerült telje­síteni az évfordulós ünnepsé­gek, ünnepi események és rendezvények során. De pozitív fejlődés tapasz­talható a különféle kulturális középtávú művelődési t intézmények munkájában is. Űj épüle+bé költözött a városi ifjúsági könyvtár, felújításra került a Csizmadia-telepi mű­velődési otthon, valamennyi művelődési intézmény tervé­ben kiemelt feladatként sze­repel a munkásokkal és az if­júsággal való fokozott foglal­kozás, különösen az MMK- ban érvényesítik ezt -az elvet tervszerűen. A Nógrád me­gyei Moziüzemi Vállalat if­júsági és munkástémájú film­sorozatokat szervezett, nép­szerűvé váltak a „zenés hét­fők” és sikeresnek bizonyult a szabadtéri szoborkiállítás is. Slkeseresen szerepelt itthon (és külföldön is) többek kö­zött az öblösüveggyár irodal­mi színpada, a Bányász-kórus, a Kohász és a Bányász fúvós­zenekar. Tudományos és mű­vészeti seregszemlét jelentet­tek a Bolyai-napok. Kiváló cí­met nyert a Kohász Művelő­dési Központ ifjúsági klubja. Munkások és fiatalok Mindezek csak jelzések egy esztendő sokrétű, érdekes és lendületes közművelődési te­vékenységéből, s talán az a legemlítésre méltóbb, hogy a közművelődés munkás- és if­júságcentrikus jellege erősö­dött. Ezt tükrözi az is, hogy a művelődési terv és tevé­kenység (bizonyára a közok­tatás-politikai határozat nyo­mán isi) többé-kevésbé okta­táscentrikussá Vált, a legfia­talabb kortól a legidősebbe­kig. Sok elismerés és dicséret illette azt az óvodabővítési társadalmi munkát, amely végső soron további mintegy háromszáz óvodás korú gyer­mek elhelyezését tette lehető­vé. Jövőre ezt a társadalmi összefogásban rejlő hatalmas erőt az iskolák karbantartásá­nál, a napközis férőhelyek nö­velésében kívánjak igénybe venni. Sok szó esett az álta­lános iskolai oktatásról Is. Már a szóbeli előterjesztés is külön kihangsúlyozta a túlko­ros csoportok, a napközis el­helyezés problémáit, és azt a tényt, hogy az üzemi munká- ■ sok 90,5 százaléka nem vé­gezte el a nyolc általánost. Ettől függetlenül az isko­lákban emelkedett az oktató­nevelő munka színvonala, jobb lett a kapcsolat az óvo­dák és az iskolák között, gaz­dagodott a fizikai dolgozók gyermekeit segítő oktató-ne­velő tevékenység, szélesebb körben elterjedtek a tantárgyi kísérletek, csökkent az osz­tályismétlésre bukott tanulók s/áma, s javult az iskolák pá­lyairányító munkája. A .fel­nőttoktatás aktivitásának nö­velése érdekében több felszó­laló is javasolta a síküveg­gyári mintájú, üzemi köz­pontú oktatás megszervezését a nyolc általánossal nem ren­delkező felnőtt munkások számára. Mi leoz az ép testtel ? Számosán a legfontosabb kérdések körében említették az edzett, erős,' kisportolt if­júság nevelését, aminek egye­lőre nagy akadálya a sporto­lási lehetőségek hiánya. Dr. Homoki Lászlóné, a művelő­dési bizottság elnöke is ki­hangsúlyozta, hogy milyen gondokat okoz a sportpályák hiánya, valamint a grundok igénybevétele vagy végleges beépítése. Valóban olyan kér­dés ez — úgy találták mások is —, amelyről nemcsak be­szélni kel), hanem a legsür­gősebb Intézkedésre van szük­ség. L. Gy. A munka— művelődés napján Termékbemutató, orvos-műszaki konferencia, ifjúsági kerekasztal Tegnap reggel a Megyei Művelődési Központ Üveg- csarnokában színes kép fogadta a látogatókat. A színt a sal­gótarjáni öblösüveggyár szebb­nél szebb termékei; csillárok, vázák, glavírozott üvegtár­gyak biztosították. A kiállí­tás mellett rögtönzött „kis üzemben” az érdeklődők meg­nézhették e tárgyak készíté­sének technikáját; a csiszo­lást, a glavírozást és a fes­tést. Az öblösüveggyár vezetősé­ge, a Kossuth Művelődési Ház és a Megyei Művelődési Köz­pont által rendezett munka— művelődés napjának első prog­ram,pontja volt ez a termék- és szakmai bemutató, A nap számos érdekes, hasz­nos eseményben bővelkedett. A délelőtt folyamán a mű­velődési központ klubja az öblösüveggyár dolgozóit gyó­gyító üzemi és lakóterületi orvosoknak, valamint az Üzem műszaki gárdájának adott he­lyet. Az orvosi és műszaki konferencián az öblösüveg­gyár üzemegészségügyi hely­zetéről és feladatairól tárgyal­tak a résztvevők. Varga Gyu­la igazgató beszélt az egész­ségügyi gondokról, a táppén­zes állomány körüli problé­mákról. Dr. Ráth Dezső üzem­orvos Vitaindítójának közép­pontjában a munkahelyi ár­talmak, s az ellenük való ál­talános és egyéni védekezés szerepelt. Szó esett az óvő- reni&zaibáiyokról. az ellenői- ző vizsgálatok fontosságáról és a védőeszközök használa­táról. A vita után a konfe­rencia résztvevői gyárlátoga­táson vettek részt. Délután a gyár fiataljai if- j ús ági kerekasztal-konferen- cián vitatkoztak az ifjúság­nak az Üzemi demokráciában betöltött szerepéről. A vitát Kovács Margit, a Magyar If­júság szerkesztője vezette. A munka—művelődés nap­ját este a határőrség közpon­ti művészegyüttesének szín­vonalas műsora zárta.. P é I d A Bányászati Aknamélyítő Vállalat recski üzemének Nóg­rádi Sándor Szocialista Bri­gádja negyvenöt tagból áll. Célkitűzéseik között szerepel az is, hogy példamutatóan vegyenek részt társadalmilag hasznos munkák végzésében. Ennek a vállalásnak egyik szép epizódja volt, hogy a mátraverebélyl általános is­kolásoknak segítettek régi ter­vük és kívánságuk megvaló­sításában. Az iskola előtti rózsákért- öen — ahol tanévnyitón avat­ták fel Madách Imre mell­szobrát — szépséghiba volt, hogy egy földomlása* domb­oldal csúfította el a szép ud­vart. Nagy Károly brigádvezető, Séber István párttitkár és Ipolyi Pál üb-titkár vezeté­sével a brigád kőburkolattal fedte be a domboldalt és kö­zépre egy másfél méter át­mérőjű kör alakú, betonlapra FILMEK ÜNNEPI ,-V, ’ - • '.05. BEMUTATÓI 4072. NOVEMBER 3-7. A salgótarjáni November 7. és a balassagyarmati Madách Filmszínházak műsora: este: Hókirálynő (bemutató) Normandia Ny ein an (felújítás) Emléhexés Mihail Honimra (filmsorozat) Hajókkal a bástyák ellen, Sivatagi tizenhármak, Hétköznapi fasizmus, Egy év kilenc napja. délután: 41 NÓGRÁD - 1972, november 3., péntek £ay DÉLUTÁN. VADÁSZATRÓL HAZATÉRŐBEN.,LA3A (LŐTT NÉHÁNY ZÖLD HAJTÁST PILLANT MEG. AMINT JOBBAN SZEMUdYRÉ VESZI. SZIVE MET DOBBAN AZ ŐRÖMTŐL. v, ft hi Árpa! rizs! , 'S egy vászon zacskót RÁZTAM KI nr. AMIBEN A HAJÖN A SZÁRNYASOK ELESÉSÉT TAROLTUK. ÉN BOLOND. AZT HITTEM. HOGY CSAK HASZONTALAN HULLADÉK VAN BENNE. MEG. SE ÉRDEM LEM EZT A NA<SY. ­'szerencsét! mmmm ’ Hiába vetsz FALÁNK PILLAN­TÁSOKAT EZEKRE A KINCSET ERÓ, szemekre. Poll! elvetjük, néhai ARATÁS UTÁN TALÁN MÁR KENYÉR RE IS FUTJA MAJD A TERMÉSBŐL Műkedvelő vándorszínészek / itFOE «étivé vornan ta: CS. HORVATH IBOR. a.Jzolta: ESŐK IMRE —• Sokan azt mondják, hogy :11a már luxus a nagyterem egy művelődési házban, mert úgy sincs kihasználva. Nekem — mint pedagógusnak és nép- művelőnek —, erről az a vé­leményem, hogy nem. luxus. Mert, ha egy évben csak öt­ször van telt ház, már akkor Is megéri. Kultúra á kocsmában A fentieket Hajnal Sándor, a szügyi művelődési ház igaz­gatója mondja, miközben vé­gigvezet a házon. Az iskolá­ból hívtam el egy kis beszél­getésre. — Tizenöt éve csinálom ak­tívan a népművelést, de a ve­le való ismerkedésemet még fiatal koromból kell szár­maztatni. Otthon, Jakabszól- láson (Bács megye) kezdtem érdeklődni a kultúra iránt. Bekapcsolódtam a színjátszás­ba, 18 éves koromban kul- túrfeielős voltam. A tanár­képző főiskolát Budapesten végeztem, utána kerültem Nógrádba. Teljesen véletlenül. Először Rónabányán, majd Ersekvadkerten dolgoztam. Itt Szügyben tíz éve tanítok, és azóta vezetem a művelődési házat. A művelődési otthon nem volt mindig ilyen tágas, tet­szetős, mint ma. Hiszen ezt az épületet csak 1987-ben ad­ták át. * — Valóban. Azelőtt a busz­megálló melletti kccsmaépü- let volt a kultúra háza; egy teremmel és egy színpaddal. A rossz viszonyok között is virágozni tudott itt a kulturá­lis élet. Főleg a műkedvelő csoportokról, a színjátszásról mondható ez el. Már az öt­venes évek előtt is működtek itt ilyen csoportok. Akkor is inkább a fiatalok voltak a tagjai. Az idősebbek közül csak néhányan kapcsolódtak be a mozgalomba. Ilyen volt pl. Bene Pista bácsi. Pista bácsi ma sem tartja magát öregnek. Nagyon sze­ret a fiatalokkal dolgozni, s a fiatalok is szeretik őt. A régi színjátszóidőkről így be­szél: — Nehéz körülmények kö­zött dolgoztunk akkor. Nem kaptunk támogatást sehonnan. Jártuk a környező falvakat; olyanok voltunk, mint a vándorszínészek. Lovas kocsi­val közlekedtünk. Mindenki szívesen jött volna a csoport­ba; akkor az embereknek semmilyen szórakozási lehető­ségük nem volt. Kiválogattuk a legügyesebbeket, akik meg kimaradtak csak nézték az előadást. Nagyurat, cigányt, kondást senki nem akart ját­szani; .ezeket a szerepeket én vállaltam magamra. Ma már minden lehetőség megadatott az embereknek a művelődés­re. VitMxaenett a ,,kör!* — Milyenek ezek a lehető­ségek Szügyben? — kéidezzük ismét Hajnal Sándortól. —- Nézzük először az idő­sebbeket is megmozgató kez­deményezést. Három éve ala­kult egy kör, amely a. népi át mutattak ké- munkáját, egyúttal szép pél­dát is kaptak arról az em­kiképzett úttörőjelvényt szí tett. A mátraverebélyl úttörők , . amellett, hogy nagy köszö- hereszmenyrol. amelynek kia­pettel fogadták a lelkesen lazításáért nekik Is dolgoz- dolgozó szocialista brigád niuk kell. hagyományokat dolgozta fel. Betanultunk egy fonó jelenetet, s azt előadtuk Magyarnándor- ban is. Tavaly visszaesett ez a kör, az idén azonban Rö­pülj páva kör néven ismét megújítjuk. A feleségem ve­zeti a csoportot: ő tanítja be az énekeket, táncokat, termé­szetesen az idősebb emberek emlékeire támaszkodva. Az új művelődési ház meg­nyitása új irányt, bővebb le­hetőségeket adott a munká­nak. Az öntevékeny mozgalom is más színt kapott. A szín­játszó csoport ma Irodalmi színpad is: éppen ezért ket­tős feladatot old meg. Fel­lépnek aktuális eseményeken, évfordulókon, irodalmi este­ken, de repertoárjukban olyan egész estét betöltő darab is szerepel, mint Tabi László: Spanyolul tudni kell című vígjátéka. Az elődökhöz hűen ők is gyakran megfordultak a környéken; Csesztvén, Cser- háthalápon. — Sajnos, a színházi kultú­ra terén az utóbbi időben visszaesés tapasztalható. En­nek több oka is van. Régeb­ben a környező községek la­kóit is tudtuk mozgósítani, mert csak nálunk voltak ilyen előadások. Ma viszont csak­nem minden faluban van mér színjátszó csoport, vagy Dé- ryné-előadás. A helybeliek is szívesebben cserélik fel a té­vét a színházzal. 1967-től pél­dául évi tízről évi kettőre csökkent a színházi előadások száma. Míg a Déryné azelőtt havonta jött, most egy fél évben egyszer. Nem mondom, megvan az a 150 színház­igénylő ember, de ez a 150 nem elegendő a sikerhez. — Szügy csak egy ugrásra van Balassagyarmattól. Er- ződik-e ennek a közelségnek a hatása? — A fiatalok körében Igen, mivel legtöbbjük Gyarmatra jár dolgozni. Vannak ennek a közelségnek előnyei is, meg hátrányai is. Előnye az, hogy hatni tud az emberekre: szem­léletükre, életmódjukra. Hát­ránya, hogy korlátozza a mi lehetőségeinket. Klub, klub, klub A fiatalok azért itthon Is kiveszik a részüket a kultú­rából. Elég csak az Ifjúsági klub programját megnézni: élménybeszámoló a Szovjet­unióról. vetélkedő. Gárdonyi Gézáról, Kodály Zoltán zenei est, hogy csuk néhány témát soroljunk. A művelődési ház célkitűzé­se a rétegek felé irányuló munka. Ennek konkrét, helyi formál a nyugdíjasklub, a Hazafias Népfront-klub, a gyermekfoglalkozások. V. Kiss Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom