Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

í nap alatt kétszáz légi csapás Ellentmondó értékelések a párizsi megbeszélésekről Folytatódott az amerikai lé­gierő támadása Vietnam mindkét része ellen és az AP amerikai hírügynökség jelen­tése szerint szombaton reggel B—52-es óriásbombázók a 200. csapást mérték a VDK déli területeire öt nap óta. A pénteki bombázások Vinh és Dong Hói környékére össz­pontosultak. A bombázások­ban a haditengerészet vadász- bombázói is részt vettek. Ez a saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság arra vonatkozó közleményéből derült ki, hogy az egyik támadó gép az anya­hajóra való visszatérésikor a tengerbe zuhant. A légierődök Dél-Vietnam­ban is bombáztak, elsősorban Quang Tri környékén. Dél- Vielnnmnak ebben a legésza­kibb tartományában a felsza­badító erők tüzérsége pénte­ken is folytatta heves táma­dását a saigoni rezsim egysé­geinek állásai ellen. Fegyve­res összecsapásokról érkeztek jelentések a Saigontól 52 kilo­méterre fekvő körzetből is. * Thleu államéinak szomba­ton az elnöki palotába hivat­ta minisztereit. Három napon belül ez a harmadik jelentős tanácskozás a dél-vietnami fővárosban. Csütörtökön és pénteken az elnök a nemzet- biztonsági tanács tagjaival folytatott megbeszéléseket. Bár sem a korábbi, sem a szombati ülé6 tartalmáról hi­vatalos bejelentés nem tör­tént, megfigyelők biztosra ve­szik, hogy azokon a Párizs­ban folyó tárgyalásokról esett szó. Párizsban szombaton — a hivatalos bejelentések szerint — folytatódtak az észak-viet­nami amerikai bizalmas jelle­gű tárgyalások. 1909. augusz­tusa óta eddig ez a leghosz- szabb hasonló jellegű megbe­széléssorozat a két fél között. A tárgyalások eredményes­ségéről ellentmondóak az ér­tékelések. A saigoni rezsim­től származó értesülések sze­rint előrehaladás nem tör­tént. Washingtonban a kor­mányzat, Párizsban pedig a külügyminisztérium körei op­timistán nyilatkoznak a tár­gyalások menetéről. (MTI) Kína nem térhetett ki A leszerelési világkonferencia összehívásával kapcsola­tos ENSZ-bizottsági határozatra leadott kínai szavazat moszkvai politikai körökben érthető feltűnést keltett. Re­gisztrálva azt a tényt, hogV Kína most első ízben foglalt állást egy, a szocialista közösség országai által javasolt le­szerelési indítvány mellett, a szovjet fővárosban egyben rá­mutatnak: szó sincs arról, hogy Kina megváltoztatta volna iámért nemleges álláspontját a leszerelési intézkedésekkel kapcsolatban. A Moszkvai Televízió péntek esti kommentárja ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy a közgyűlés egyes számú politikai bizottságában Kína szempontjából túlúságosan is egységes álláspont alakult ki a javaslat támogatására, s ezt mutatták a szavazási eredmények is: a határozatot 111 ország szavazta meg és egyedül az Egyesült Államok tar­tózkodott. • • A kínai delegáció — érzékelve az általános hangulatot, s különösképpen azt. hogy a harmadik világ országai egyér­telműen támogatják a leszerelési világkonferencia eszmé­jét — végül is a javaslatra szavazott, annak ellenére, hogy a vita folyamán lényegében azzal szemben foglalt állást, s szavazatának megindokolásakor is egész sor feltételt so­rolt fel. amelyek teljesülése esetén hajlandó részt venni a konferencián. (MTI) Bhulto hajlandó találkozni Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni elnök ismételten kijelen­tette, hogy hajlandó lenne ta­lálkozni Mudzsibur Rahman- nal, a Bengáli Népi Köztár­saság miniszterelnökével és lisztázni vele a két ország kö­zötti vitás kérdéseket. Ha a csúcstalálkozó létrejön, szó lehet arról is, hogy a pakisz­táni kormány nyilvánosan bo­csánatot kér azokért a hábo­rús bűnökért, amelyeket a pakisztáni csapatok követtek el Bangla Desh népével szem­ben — mondotta Bhutto. (MTI) Lynch elkötelezte magát Pénteken este a Downing Street 10-ben rendezett mun­kavacsorán egy év alatt he­tedszer találkozott Edward Heath angol és Jack Lynch ír miniszterelnök: A két miniszterelnök politi­kája most észrevehetően iga­zodott egymáshoz. Heath a múlt héten Belfastban szokat­lanul erőteljesen utasította rendre a protestáns héjákat, Lynch pedig vállalta Macs- tiofain letartóztatásának koc­kázatát. Londonban úgy lát­ják, hogy most Lynch akarja benyújtani a számlát. (MTI) A P^tőfi-évforduló jegyében Szavalóverseny a Kohász MX-ban Ä Kohász Művelődési Köz­pont Petőfi versmondó verse­nyének második napján, teg­nap a város általános iskolá­sai és iskolái mérték össze erejüket. 43 felső tagozatos versenyző lépett színre a for­ró hangulatú, érdeklődéssel telített légkörű helyiségben. A verseny nemcsak népesebb, hanem talán magasabb szín­vonalú is volt, mint a közép- iskolások bemutatója. Petőfi egyszerűsége, nép- és család- szeretete jobban és széleskö- rűbben nyert megfogalmazást. Szebb, hatásosabb előadás­mód, nagy lelkesedés, kisdiá- ki pátosz jellemezte ezt a ver­senyt. A legjobbak, az első négy helyezett — Kertész Katalin Gagarin úti iskola, Hangonyi Melinda Malinovszkij úti is­kola. Fájd Edit Malinovszkij úti iskola és Bártfai Katalin Csizmadia úti iskola — mellé % NŐGRAD - 1972a még nagyon sok tehetséges fiatal nevét fel lehetne sorol­ni. Az iskolák közötti verseny­ben a Malinovszkij útiak har­madszor, végérvényesen el­nyerték a vándorserleget, kö­vetve a Bolyai Gimnázium diákjainak példáját, akik pén­teken szintén harmadízben lettek a serleg birtokosai. A második és harmadik helye­zett Csizmadia és Gagarin úti iskolások mellett dicséret il­leti a peremváros, Zagyvapál- falva és Baglyasalja jól sze­replő versenyzőit, valamint a versenyen első ízben résztve­vő, lelkes Bartók Béla úti diákokat is. A verseny befejezésével bátran elmondhatjuk, hogy a város verset, irodalmat ked­velő fiataljainak e hagyomá­nyos seregszemléje ez évben is betöltötte hivatását. G. Horváth Mária 26., vasárnap Kémet ítéltek el Egyiptomban A MENA jelentése szerint egy egyiptomi katonai bíróság tízévi kényszermunkára ítélte Mohammed Moheb Abdel Gaf- far tábornokot,volt diplomatát, aki a vád szerint 1971. kezde­te óta egy,.Izraellel baráti vi­szonyban levő nyugati ország” javára folytatott kémkedést. A tábornok egy meg nem nevezett nyugati nagykövetség diplomatájának rendszeres ér­tesüléseket adott át, amelyek ártottak Egyiptom politikai és katonai helyzetének. Űjabb támadás Szíria ellen A Damaszkuszi Rádió — adását megszakítva — je­lentette szombaton, hogy iz­raeli csapatok kora délelőtt aknavető- és gépfegyvertü- zet nyitottak a Golan-fenn- síkon húzódó frontvonal mentén fekvő szíriai állá­sokra. A kihívó akcióra szí­riai részről tüzérségi ellen- támadással válaszoltak. Az izraeli támadás nem okozott veszteséget — közölte egy szíriai katonai szóvivő. Tel Avivban csupán a szí­riai ellentámadás hírét kö­zölték. (MTI) Néhány nap múlva Indul nagyszabású külföldi körútjá- ra Allende. Chile köztársasági elnöke. A körút teljes prog­ramja — mint ezt Almeyda chilei külügyminiszter egy nyilatkozatában elmondotta — még nem alakult ki teljesen. Annyi máris bizonyos, hogy a chilei köztársaság etaökfe meg­jelenik New Yorkban, az ENSZ székhelyén és a Szovjet­unióban. — A latin-amerikai országok közül biztos úticél­nak tekinthető Kuba és Mexi­kó. de egyes kombinációk sze­rint lehetséges, hogy Allende Peruba is ellátogat. A köztársasági elnök útjá­nak előkészítését kísérő talál­gatások szükségszerűen min­denekelőtt azzal foglalkoznak, hogy az ENSZ székhelyén Al- lende találkozik-e majd ame­rikai politikusokkal és ha igen, milyen szinten. Akárhogyan is alakuljon az elkövetkező napokban a chilei államfő útiprogramjá- nak végső formája — annyi bizonyos, hogy Allende olyan időpontban indul el. amelyet a chilei népi egység kormá­nyának megszilárdulása jelle­mez! 1970. Allende megválasztá­sa és a népi egység, az Uni- iad Popular megalakulása óta Chile a földkerekség egyik legjelentősebb politikai kísér­letének színhelye. Ez az egyet­len kapitalista ország, amely­ben marxista—szocialista ál­lamfő vezetése alatt a kommu­nistákra és a szocialistákra épülő népi egységkormán y van hatalmon. A chilei politi­EIsaec&S&IfthaftatKaGn testvéri szövetségben A magycr - szovjet barátság kiemelkedő eseményei A MAGYAR—SZOVJET kap­csolatok gyökerei a két or­szág dolgozó tömegeinek tör­ténelmi múltjába, különösen az 1917-es és 1919-es évek hő­si küzdelmeibe nyúlnak vissza. E kapcsolatok minőségileg új tartalmat nyertek, amikor a Szovjetunió felszabadította ha­zánkat, s a magyar dolgozó nép kezébe vette sorsának irá­nyítását. Munkásosztályunk, dolgozó népünk úgy tekint a Szovjetunióra, mint amelynek léte elsőrendű biztosítéka a szocializmus világméretű tér­hódításának, a népek békéjé­nek, az emberiség haladásá­nak. Sokrétűen bizonyítják ezt a mi népünk eredményei is, amelyekben igen jelentős ré­sze van a Szovjetunióval lét­rejött testvéri / szövetségünk­nek. Az utóbbi, több mint ne­gyedszázados fejlődésünk tör­ténetének fontosabb dokumen­tumai: 1945. szeptember 25-én a Szovjetunió felvette Magyar- országgal a diplomáciai kap­csolatot; kezdeményező lépését a háborúban szövetséges töb­bi hatalöm is követte. A Szovjetunió a második világ­háború után elsőként kötött kereskedelmi szerződést ha­zánkkal, segítve ezzel a ma­gyar népgazdaság újjáépítését. A diplomáciai érintkezés fel­vétele egyébként csak elindító­ja volt a szovjet—magyar ál­lamközi kapcsolatok további kibontakozásának. 1948-ban a két nép barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel még szo­rosabbra fűzte viszonyát. Nem­zeti történelmünknek ezt a sorsdöntő fontosságú okmá­nyát 1967. szeptemberében to­vábbi 20 esztendőre megújí­tották. AZ EMLÍTETT szerződések­ben, s a két ország viszonyá­ban kezdettől fogva érvényre jutottak közös érdekeink, a •legszorosabb együttműködé­sünk a Varsói Szerződés Szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban. valamint más nemzetközi fórumokon. A két ország együttesen munkálkodik az európai földrész, s a vilá° bé­kéjének, a népek biztonságá­nak megteremtésén. Meggyő­ződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista célok szolgálatában kapcsolataink, amelyek fel- szabadulásunk óta az inter­nacionalizmus és az egyenjo­gúság elvein alapulnak, a két testvéri nép elszakíthatatlan, baráti szövetségévé fejlődtek. Egyezményeink azonos törté­nelmi érdekeket fejeznek ki és hozzájárulnak közös céljaink megvalósulásához. Kétoldalú kapcsolataink di­namikus és gyors ütemű fej­lődése életünk minden terüle­tén megnyilvánul. Ami a magyar—szovjet gazdasági együttműködést illeti, hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió. A kölcsönös áruforgalom mind­két fél számára kedvező ala­kulását irányozza elő az 1971— 75. évekre szóló megállapodás. Ennek alapján a kölcsönös áruforgalom éves átlagban mintegy 9 százalékkal növek­szik. Az első évet sikeresen zártuk: 1971-ben az áruforga­lom országaink között csak­nem 13 százalékkal volt na­gyobb, mipt a megelőző év­ben. A magyar—szovjet áru­csere szerkezetét egyébként a jelenlegi időszakban és a jö­vőt illetően is alapvetően meghatározza az a tény, hogy hazánk rendkívül szegény nyersanyagokban, belső felve- vevőpiaca viszonylag szűk, a termelés technikai bázisa vi­szont sok területen fejlett. EBBŐL KÖVETKEZŐEN a Szovjetunióból származó be­hozatalunk több mint kéthar­mada nyersanyag jellegű ter­mék, villamos energia és ener­giahordozó. Például vasérc­szükségletünk döntő többségét és öntödei nyersvasimportunk teljes egészét a Szovjetunió­ból kapjuk, a kőolaj csaknem 90 százalékát, a motorbenzin 98 százalékát, a fűtőolaj 93 százalékát tőle vásároljuk. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek meggyőző példája a Ba­rátság II. kőolajvezeték üzem­be helyezése. Az 1975-re elő­irányzott 6,5 millió tonna olajimport egy része már az új vezetéken érkezik hazánk­ba. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk mintegy 50 száza­lékát a gépipar termékei, csaknem 40 százalékát köny- nyű. és élelmiszeripari, vala­mint vegyi- és gyógyszeripari cikkek alkotják. Külön említést érdemel a két ország között tíz évvel ezelőtt létrejött timföld—alu­mínium egyezmény. Ezzel a megállapodással vette kezde­tét a magyar bauxitkincs gyors ütemű kitermelése és fel­dolgozása. a hazai bauxit-, timföld- és alumíniumipar ro­hamos fejlődése. Az egyez­mény értelmében Magyaror­szág 1967-től növekvő mérték­ben szállít timföldet a Szov­jetunióba — 1980-ban már évi 330 ezer tonnát —, ame­lyet ott kohósítanak. A Szov­jetunió a timföldből nyert alumíniumot teljes mennyisé­gében visszaszállítja Magyar- országra, s ez 1980-ban eléri az évi 165 ezer tonnát. A MAGYAR—SZOVJET tu­dományos kapcsolatok — az alaptudományok vonatkozásá­ban — a két ország akadémi­ája között 1958-ban megkötött együttműködési egyezmény alapján fejlődnek. A rendsze­res, tervszerűbb, átgondoltabb kapcsolattartás ettől az évtől számítható. 1958-tól kezdve először egy-, majd kétéves munkatervek készültek, ame­lyek meghatározták az érint­kezés konkrét formáit. Ezek sorában különösen gyümölcsö­zőnek bizonyult a szakembe­rek cseréje. Ennek egyre szé­lesedő méreteit jól jellemzi, hogy míg i965-ben körülbelül 400 szakemberre terjedt ki, addig az idén ez a szám meg­duplázódott. Említésre érde­mes az is, hogy a Szovjetunió­ban minden évben 80—90 as­piránsunk dolgozik, akik az ottani akadémiai intézetekben végzik kutatásaikat és készül­nek kandidátusi értekezésük­re. 1959. ÓTA egészségügyi együttműködési egyezmé­nyünk van a Szovjetunióval, s ezt általában ötévenként hosszobbítjuk meg. v Ennek alapján csupán az elmúlt esztendőben hazánkból 186 or­vos utazott a Szovjetunióba hosszabb tanulmányútra, kü­lönböző egészségügyi témájú rendezvényeken pedig 153 magyar orvos vett részt; a Szovjetunióból 134 orvos jött tavaly hozzánk tanulmányút­ra, rendezvényekre pedig 96- an érkeztek. Az elmúlt évek­ben egyébként az egészség- ügyi intézmények közötti köz­vetlen együttműködés került előtérbe. Ebben további elő­rehaladást biztosít az idén aláírt kétéves munkaterv, amely a különféle tudomá­nyos témákkal foglalkozó ma­gyar és szovjet intézetek, il­letve egyetemek, klinikák kö­zötti közvetlenebb kapcsolat növelését tűzi ki célul. Baráti együttműködésünk fejlődése a két ország közmű­velődésének területén is ész­revehetően , megnyilvánul. Ilyen vonatkozásban is ma már hosszabb-rövidebb távú tervek szabják meg a közös tennivalókat. A megállapodá­sok alapján például rendsze­resebbé válik a jövőben a két ország előadóművészeinek köl­csönös vendégszerenlése. A magyar—szovjet irodalmi ve­gyes bizottság egyebek között abban állapodott meg, hogy minden lehetséges eszközzel kölcsönösen támogatják és se­gítik a szépirodalmi művek kiadását. Sokoldalú segítséget nyújtanak a műfordítóknak nyelvi és irodalmi ismereteik tökéletesítésére. Bővülnek a magyar—szovjet rádiós és te­levíziós kapcsolatok is. (MTI) Allende útja elölt kai fejlődés jelentőségét a sző negatív értelmében aláhúzta, hogy az amerikai politika — a legnagyobb trösztök ..köz­vetítésével” — már az elnök hivatalba lépése előtt megindí­totta az aknamunkát az Uni- dad Popular kormánya ellen Az első roham kudarca után az Unldad Popular az ország legnagyobb természeti kincsét, a rezet kicsavarta az amerikai trösztök kezéből, földreformot hajtott végre és államosítási programjával megszerezte a gazdaság stratégiai pozícióit. A második szakaszban, 1971. áprilisa és 1972. szeptembere között sokoldalú támadás bon­takozott ki az Unidad Popular kormánya ellen. E támadásnak három frontja volt. 1. Az amerikai politika a réz világ­piaci árának leszorításával és a nemzetközi hitelek felmon­dásával igyekezett gyengítni az Unidad Popular helyzetét 2. A törvényhozásban szám­szerű többségben levő ellen­zék (a több frakcióra bomló kereszténydemokrata párt és a tőle jobbra álló. élesen reak­ciós nacionalista párt) egész sor provokációs hadmozdula­tot hajtott végre és különösen a városi középrétegeket tü­zelte harcra az Unidad Popu­lar kormánya ellen. 3. Rend­kívül komoly károkat okozott az ultrabal (a MIR nevű szer­vezet és egyes szocialista párti csoportok) demagóg politikája. Az ultrabal nyomás hozzájá­rult ahhoz, hogy a földreform és az államosítások helyes po­litikáját bizonyos pontokon torz és túlzó módon hajtsák végre, s a középrétegeket ez­zel is a jobboldal karjába lök­jék. A Chilei Kommunista Párt és Aliende vezetésével a szo­cialista Párt többsége mindent elkövetett e „csúszás” meg­akadályozására és következe­tes harcuk eredménye lett 1972. szeptemberében a kor­mány átszervezése. Erre az eredményes politikai akcióra válaszolt októberben a chilei reakció azzal az elkeseredett sztrájk- és tüntetésrohammal, amely — úgy látszott — pol­gárháborús helyzetet akart te­remteni az országban. A jobb­oldal e támadásának stratégiai célja az volt. hogy a törvényes kormányt lelökte a legalitás útjáról, szükségintézkedésekre kényszerítse — és ezzel kinro- vokálja a hadsereg kormány- ellenes beavatkozását A chilei hadsereg, amely történelme során néhány rö­vid epizódtól eltekintve min­dig kitartott a törvényes kor­mány mellett és a szó jó ér­telmében „professzionista” hadseregnek minősült — nem engedett a provokációknak. A hadseregnek ezt az elhatározá­sát megkönnyítette, hogy az Unidad Popular kormánya a válság csúcspontján is a leg­szigorúbban kitartott a törvé­nyes módszerek alkalmazása mellett. A krízis így azzal ol­dódott meg. hogy a hadsereg három vezetője belépett a kor­mányba — élükön Pratts tá­bornok, volt vezérkari főnök­kel. aki a belügyi tárcát kap­ta. Ezzel a hadseregnek a kor­mány iránti loyalitása és hű­sége szigorú szervezeti formát öltött s e lépés egyben a reak­ció általános támadásának gyors összeomlását is jelentet^ te. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a nagy tár­sadalmi átalakulások korát élő Chilében a belpolitikai feszült­ség véglegesen megoldódott volna. Az úi kormánnyal mind a jobboldali ellenzék, mind pedig az ultrabal demagógok elégedetlenek. Pratts tábornok azonban első televíziós beszé­dében világosan kijelentette, hogy a fegyveres erők képvi­selői az elnöki hatalom meg­szilárdítására léptek be a kor­mányba, amelynek programja változatlan marad. S változat­lan az is — hangsúlyozta az új belügyminiszter —. hogy Chilében a fegyveres erők az alkotmányos kormány elle­nőrzése alatt állnak! Mindez azt eredményezte., hogy az Unidad Popular kormánya megerősödve és megszilárdul­va nézhet szembe az elkövet­kező hónapok gazdasági és po­litikai küzdelmeivel. Remélhe­tő. hogy Allende elnök külföl­di útja nemzetközileg is to­vább stabilizálja a kormány pozícióit. * — «? j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom