Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
ENNI JÓ! Messze földön híres a magyar konyha — a jó zsíros, paprikás ételek. Valljuk be, szeretünk jókat enni — akár az ügyes háziasszony tegye asztalra az ínycsiklandozó falatokat, akár a szakácsművészet mesterei tálalják éttermeinkben. Ma már gépek sokasága segíti a konyhai munkát, darálnak, őrölnek, péppé alakítják ételeinket Miért baj ez? — teheti fel bárki a kérdést. Miért kellene az amúgy is drága időnkből egy keveset az ételek meg- rágására fordítani? És itt kapcsolódik a fogorvos a témához. Igen! Enni jó! Együnk jókat! — de nem mindegy, hogy mit és hogyan. S ha a mit és hogyan kérdésére kicsivel nagyobb figyelmet fordítanánk, talán kevesebb lenne a szenvedő arcú, fogfájós ember a fogászati rendelők váróiban. A fog leggyakoribb megbetegedése a fogszuvasodás — egyszerűbben mondva a fog kilyukadása. Ez azután a fog súlyosabb megbetegedéseihez — esetleg a fog elvesztéséhez vezethet. A fogszuvasodást a civilizáció betegségének nevezik. Az elnevezés találó voltát őskori és ókori leletek, napjainkban pedig primitív körülmények között élő törzsek vizsgálata támasztja alá. Őseink kövek között durvára őrölték a gabonát. Az ebből készült rostos kenyér mellé nyereg alatt puhították a pecsenyének valót. Ezek az ételek nem a legpuhábbak voltak, bizony munkát róttak a fogakra. A fogszuvasodás ritkaságnak bizonyult. A civilizáció fejlődésével, előretörésével fejlődött a malomipar, a konyhaművészethez acélhengerek zúzzák mind finomabbra a gabonát, puha fehér kenyér, kifli, zsemlye kerül az asztalunkra. Omlósra, puhára sül pecsenyénk a gáztűzhelyen. Inkább reklamálunk az étteremben, mintsem a keményebbre sült húst elfogyasszuk. Szívesen keressük fel a cukrászdákat, hogy finom krémeseket, édesebbnél édesebb cukrászkészítményeket együnk. Nem térek ki a helytelen táplálkozás egyéb következményeire — mint az elhízás, a különböző érrendszeri panaszok, szívpanaszok. Maradjunk csak a fogászat területén. A sok puha, pépes étel nem ad munkát fogainknak. Rágás hiányában az éles csücskök nem kopnak le, a mély fogbarázdákban könnyen megtapad az ételpép. A lepedék bomlása pedig különböző mechanizmusok révén a fog kilyukadásá- hoz vezet. Még veszélyesebb a sok édesség fogyasztása. A keletkező nagyon magas os- motikus nyomás még károsabb hatást gyakorol a nagyon kemény fogzománcra. Mégis, mit tegyünk? Már ne is együnk? — kérdezgetik az olvasók. Táplálkozzunk észszerűen, úgy, hogy az szervezetünknek is hasznára váljék, s fogaink épségét is megőrizzük. Kerüljük a lisztből készült ételek túlzott fogyasztását, édességek, cukrászsütemények főleg főétkezésen kívüli „csipegetését”. Kerüljön asztalunkra sok fehérjedús étel — túró, sajt, tojás, húsféle — persze nem péppé őrölve, puhára párolva, hogy fogainknak jusson munka. Tegyük változatossá étrendünket főzelékek, gyümölcsök gyakori tálalásával. Főleg gyermekünk étrendjére ügyeljünk, fogyasz- szanak sok-sok gyümölcsöt, almát, körtét, nyers sárgarépát, karalábét — mindent, amit rágni kell. Azt nem kell külön hangsúlyozni, hogy gyermekeink ésszerű, okos táplálkozása sok későbbi problémának veszi elejét. Természetesen, a helyes táplálkozás, a jó rágás még nem minden. Mellette sem nélkülözhetjük a gondos fogápolást, a rendszeres napi fogmosást és az időnkénti fogorvosi ellenőrzést. Dr. Marton Mária fogszakorvos Várak és mondák (II•) Az elveszett és megkerült fiú Sok évvel ezelőtt félhold ragyogott a somoskői vár büszke tornyán. A várban és környékén egy török pasa uralkodott. Ebben az időben történt, hogy a faluban egy kisfiú eltűnt. A? ügyes és szorgalmas fiú korán árvaságra jutott, és együtt élt öreg nagyanyjával, «kit mindenben támogatott. Vizet hordott a kútból, rozsét az erdőből, takarított és gondozta a ház állatait, miközben vidáman énekelgetett. Most azonban elcsendesedett a ház, és szegény nagy- anyó támasz nélkül maradt. A falu apraja-nagyja napokon át kereste Jancsikát, de eredmény nélkül. Sokan azt gondolták, hogy a messzire elkalandozott fiút a Medves magossá erdejében tanyázó medvék tépték szét. Át is kutatták az erdőséget— mindhiába — a gyereknek nyoma veszett. Történt pedig a következő: Jancsika a vár közvetlen közelében gallyakat szedett. Munkája közben lódobogásrc riadt fel. Megfordult, de akkor már ott termett előtte csillogó turbánjával a félelmetes török várúr. Nyomban megparancsolta embereinek, ragadják meg a fiút és hozzák be a várba. Az elrabolt fiút a pasa ideAlkalom a tanulásra A közmondás is azt tartja: a jó pap holtig tanul. Hát még a jó vezető! Aki elvállalta egy kollektíva vezetését, annak kötelessége, hogy tanuljon, találjon alkalmat a legújabb ismeretek megszerzésére. Persze, az az igazi, ha ez az alkalom szervezett, ha gondoskodnak arról, hogy az adott terület vezetői képezhessék magukat. Ez történik most Balassagyarmaton. A városiján a helyi Vöröskereszt szervezetek titkárai számára egynapos továbbképzést rendeznek A november 24-én sorra kerülő képzésen Balassagyarmat harminc Vöröskereszt-titkára vesz részt. iglenesen a janicsárparancsnok felügyeletére bízta. Terve az volt, hogy az ügyes és erőteljes magyar gyereket a következő hadifogolycsoporttal a törökországi janicsárképző iskolába viszik, hogy ott török katonát neveljenek belőle. Jancsika minden erejével azon volt, hogy a török fogságból kiszabaduljon, azonban a jól őrzött, magas várból nem volt menekvés. Egyszer, amikor a vár udvarán éppen vizet merített a medencéből, egy galamb szállt a vállára. Tollazatáról azonnal ráismert kedves turbékoló madarára. Ekkor gondolat villant át az agyán: a galambbal üzenetet küld aggódó nagyanyjának. Ingéből, amelyet nemrég anyóka varrt neki, letépett egy vászonszalagot ..és arra egyszerű vonalakkal várat rajzolt. Amikor ezzel megvolt, a galamb lábára kötötte a szalagot és magasba dobta a madarat. Nagyanyó éppen az udvaron söpört, amikor az üzenetet vivő galamb a dúcához ért. Nyomban észrevette a lábára kötött szalagot. Lefejtette, és azonnal ráismert Jancsikának varrt ing anyagára, a rajzból pedig a fiú tartózkodási helyére. Nagyon örült, hogy unokája él, és itt-tartózkodik a közeli várban. Azon nyomban szaladt a várkapuhoz és követelte vissza az elrabolt fiút. Hiába rimánkodott, a török őrség szóba sem állt az öreg parasztasszonnyal. Azonban nemsokára felszabadító sereg érkezett a vár alá. A magyar vezér felszólítására a törökök szabad elvonulás fejében átadták a várat és szabadon engedték a foglyokat. A fogságból kiszabadult Jancsika kitörő örömmel sietett haza. Nagyanyó. Bodri kutya, és a ház galambjai együtt örültek a megkerült fiúnak. Lejegyezte: Hernády Károly Pillanatkép Állok Sairákon a buszmegállóban. Szemben velem a beton villanyoszlop mellé elhanyagolt külsejű öreg bácsi játékokat rak ki. Babát, kisautót, kereplőt, sípokat. Amint végez a kirakodással, egymás után veszi a kezébe a sípokat, szájához emeli, kipróbálja, hogy jók-e. Közben — emberi dolog — kifújja az orrát, a legősibb módon, zsebkendő nélkül, csak úgy a két ujjával. Mikor bevégezte, az ujjait a közeli pad támlájába törli és folytatja tovább a síppróbát. A sarkon fiatal anya közeledik, három-négyéves kisfiúval. A gyerek meglátja a játékokat: „Anyu vegyél!” ■ mondja. Sípot akar. Anyu megveszi neki, hadd örüljön a gyerek. Azután továbbmennek. A fiúcska vígan füttyögetve a frissen vásárolt síppal, amelyen ki tudja, mennyi — neki ártó — bacilus hemzseg!... R. E. Dokumentum film a szoviethatalom 50 évéről „A szovjethatalom 50 éve” című dokumentumfilm, amelyet már 19 nyelvre szinkronizáltak és 60 ország vett meg, a Szovjetunió megalakulását és fejlődését ábrázolja. Az első kockákon 1922-es híradók elevenednek meg: a szovjetek I. kongresszusán elfogadták a Szovjetunió megalakulásának deklarációját és egyezményét. A film bemutatja a Szovjetunió legfontosabb korszakait, a jelentősebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a tudományos és kulturális intézményeket, amelyekben több mint 100 szovjet nemzet és nemzetiség dolgozik szorosan egymás mellett. Felejthetetlen epizódok kelnek életre a Nagy Honvédő Háborúról, amikor az egész szovjet nép harcra kelt soknemzetű hazája védelmére. Az utolsó filmkockák a jelenről szólnak. Hátrálnak a sivatagok Oj állattenyésztési kutató- részleget szerveznek Üzbegisztánban, a Karakalpak Autonóm Köztársaságban. A fiatal kutatóközpont egyik fő munkatémája a Kizil-Kum sivatag állattenyésztésének fejlesztése. Nagy víztárolókat és öntözőcsatornákat építenek, öntöző-talajjavító létesítmények hálózatát hozzák létre. Az öntözött terület ma már 2,6 millió hektár. Kereskedelem Saj lálatos jelenség kereskedelmi életünkben, hogy vevő és eladó között majdnem ellenséges a viszony. — Na, itt van ez az unott képű eladó — sóhajtunk fel némi rosszindulattal, mikor belépünk az üzletbe. — Tessék. Megint egy hák- lis, válogatós vevő — morogja fojtott indulattal az eladó, holott barátsággal és gyengéd szeretettel üdítő, kellemes légkört varázsolhatnánk az üzletekbe. Az alábbi példa nem védett szabadalom, bárki utánozhatja. A vásárló benyit az üzletbe: — Jó napot kívánok. — Szeretettel köszöntőm önt — suttogja meghatottan az eladó, miközben egy örömkönnyet morzsol el a szemében. — Olyan jó itt — leheli a meghatottságtól rekedten a vevő. — Mutatkozzunk be egymásnak! Ismerkedjünk NÖGRAD - 1972. novembei 23., csütörtök meg közelebbről. Stehola Rezső vagyok. — Nagyon örvendek, Prá- nicer Pál. — Engedd meg, hogy tegezzelek. Azt hiszem, én vagyok az idősebb. Szervusz! — Szervusz! Parancsolj velem. — Mielőtt bármit is kérnék, nem haragszol, hogy fáraszta- lák, hogy csak úgy beléptem az életedbe? Te mit sem sejtve állsz a pult mögött, és akkor egyszerre csak orvul bejön egy vevő... — De kérlek' Minden egyes vásárló szebbé, színesebbé, eseménydúsabbá teszi az életemet. Nélkületek minden csupa unalom, szürkeség lenne. — Nem! Értsd meg, hogy lelkiismeret-furdalásom van. Talán éppen a lét vagy nemlét nagy kérdéseiről töprengtél, mikor beléptem ide, s most kizökkentelek gondolataidból. Ilyen prózai ügyben, mint a vásárlás! — Miért ez az önkínzás, ■•? fin azért vagyok, hogy szíves szóval kínáljam üzletünk portékáit. — Én pedig ígérem, hogy legszerényebben, a tegnagyob tisztelettel viseltetem irántac Ha lennél olyan jó, egy bo kafixes zoknit szeretnék. H lehet, kobaltkék színben. — Mi az, hogy lehet? i kereskedelemben nincs lehe tetlen, csak ■ egy kis jó szán dék kell. Máris felmászok létrára. Ugyanis kobaltké zoknik a legfelsőbb polco vannak. — Mondd, nem kérek é: túl sokat? Nem vagy szédülős Nincs tériszonyod a magas ban? — Egy picit. De életem é halálom a vevőért! Méltóztas sál, egy pár, bokafixes zokn — Köszönöm. Szívem tel jes melegével köszönöm. — Én köszönöm, hogy szol gálatodra lehettem. Parancsol, Négyes kassza, hármas csórna goló. Kézcsókom a kedves fe leségednek. A vevő kilép az utcán féltőn szorítja magához kis csomagot, és könnye szemmel, boldogan suttogja: — Megint van zoknim! Galambos Szilveszter 14-20 éves fiatalok! A Magyar Rádió és Televízió műsorainak szerkesztői munkájukban fokozottabban szeretnének támaszkodni fiatal hallgatóik, nézőik véleményére. Ezért várjuk a fenti korú középiskolai, illetve szakmunkástanulók, valamint a mezőgazdaságban, iparban dolgozó fiatalok jelentkezését véleménynyilvánítás céljából. A rendszeresen értékelők között 1973. végén több nagy értékű jutalomtárgyat sorsolunk ki. Az alábbi jelentkezési lap — kivágva, levelezőlapra .ragasztva, vagy egyforintos bélyeggel ellátott borítékba téve — a MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjának címére (Bp. 5. Pf. 1.) küldhető. i JELENTKEZÉSI LAP Név Lakcím: Foglalkozás: ....................................................... (a tanulók az iskolatípust is tüntessék fel.) Otthonukban van-e rádiókészülék? ......... Otthonukban van-e televíziókészülék? ............. . A PRÓHIRDETÉSE* A Nógrád megye) Tanács Kórháza felvételre keres férfi műszaki anyagraktárost. Fizetés megegyezés szerint, azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: a kórház anyagraktárában. Felveszünk: Balassagyarmatra vegytisztító szalonunk vezetésére irányításban és szervezésben jártas, megfelelő műszaki képzettségű dolgozót, nyugdíjast karbantartónak és üzleti dolgozót. Salgótarjánban férfi- és női segédmunkást. Jelentkezés : Patyolat Salgótarján, Rákóczi u. 227. Telefon: 11-78. KAZÁRON, két és fél szobás új családi ház eladó. Érdeklődni lehet: Kazár, Szabadság utca 6 ELADÓ Balatonkenesén 143 négyszögöl közművesített telek. Érdeklődni: Salgótarján : 27-37-es telefonszámon. 275 négyszögöl telek eladó Felső-Idegér & Érdeklődni 10. szám alatt. MINDENFELE róva* rok, rágcsálók, es labizzadás elírd garanciábs fertőtlenítéseket és Irtásokul rábai Gyarmaty Ferenc rovar-, és rágj csálóirtó kisiparod? Nográdmegyer. Alkot* mány u. 1. Még 2 pénteken! A PÉCSKÖ ÜZLETHÁZ műszaki osztályán (ebben az évben utoljára) november 24. és december 1-én rendezünk cse reakciót. Most cserélje ki régi — MOSÓGÉPÉT, HŰTŐGÉPÉT, CENTRIFUGÁJÁT, VARRÓGÉPÉT, PORSZÍVÓJÁT, RÁDIÓJÁT, LEMEZJÁTSZÓJÁT, MAGNETOFONJÁT. A régit visszavesszük és az újat lakására díjmentesen házhoz szállítjuk! A csereakcióval kapcsolatban felvilágosítást a MŰSZAKI OSZTÁLYON kaphat Ismeri levelezőtársai irányítószámát? Tudja a saját irányítószámát? Megtalálja a postai irányítószámok jegyzékében. Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc irányítószámai külön füzetekben.
