Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

ENNI JÓ! Messze földön híres a ma­gyar konyha — a jó zsíros, paprikás ételek. Valljuk be, szeretünk jókat enni — akár az ügyes háziasszony tegye asztalra az ínycsiklandozó fa­latokat, akár a szakácsművé­szet mesterei tálalják étterme­inkben. Ma már gépek soka­sága segíti a konyhai munkát, darálnak, őrölnek, péppé ala­kítják ételeinket Miért baj ez? — teheti fel bárki a kérdést. Miért kelle­ne az amúgy is drága időnk­ből egy keveset az ételek meg- rágására fordítani? És itt kapcsolódik a fogorvos a té­mához. Igen! Enni jó! Együnk jó­kat! — de nem mindegy, hogy mit és hogyan. S ha a mit és hogyan kérdésére kicsivel na­gyobb figyelmet fordítanánk, talán kevesebb lenne a szen­vedő arcú, fogfájós ember a fogászati rendelők váróiban. A fog leggyakoribb megbe­tegedése a fogszuvasodás — egyszerűbben mondva a fog kilyukadása. Ez azután a fog súlyosabb megbetegedéseihez — esetleg a fog elvesztéséhez vezethet. A fogszuvasodást a civilizáció betegségének neve­zik. Az elnevezés találó vol­tát őskori és ókori leletek, napjainkban pedig primitív körülmények között élő tör­zsek vizsgálata támasztja alá. Őseink kövek között durvára őrölték a gabonát. Az ebből készült rostos kenyér mellé nyereg alatt puhították a pe­csenyének valót. Ezek az éte­lek nem a legpuhábbak vol­tak, bizony munkát róttak a fogakra. A fogszuvasodás rit­kaságnak bizonyult. A civilizáció fejlődésével, előretörésével fejlődött a ma­lomipar, a konyhaművészethez acélhengerek zúzzák mind fi­nomabbra a gabonát, puha fe­hér kenyér, kifli, zsemlye ke­rül az asztalunkra. Omlósra, puhára sül pecsenyénk a gáz­tűzhelyen. Inkább reklamá­lunk az étteremben, mintsem a keményebbre sült húst elfo­gyasszuk. Szívesen keressük fel a cukrászdákat, hogy finom krémeseket, édesebbnél éde­sebb cukrászkészítményeket együnk. Nem térek ki a helytelen táplálkozás egyéb következmé­nyeire — mint az elhízás, a különböző érrendszeri pana­szok, szívpanaszok. Maradjunk csak a fogászat területén. A sok puha, pépes étel nem ad munkát fogainknak. Rágás hi­ányában az éles csücskök nem kopnak le, a mély fogba­rázdákban könnyen megtapad az ételpép. A lepedék bomlása pedig különböző mechanizmu­sok révén a fog kilyukadásá- hoz vezet. Még veszélyesebb a sok édesség fogyasztása. A keletkező nagyon magas os- motikus nyomás még káro­sabb hatást gyakorol a nagyon kemény fogzománcra. Mégis, mit tegyünk? Már ne is együnk? — kérdezgetik az olvasók. Táplálkozzunk ész­szerűen, úgy, hogy az szerve­zetünknek is hasznára váljék, s fogaink épségét is megőriz­zük. Kerüljük a lisztből ké­szült ételek túlzott fogyasztá­sát, édességek, cukrászsütemé­nyek főleg főétkezésen kívüli „csipegetését”. Kerüljön asz­talunkra sok fehérjedús étel — túró, sajt, tojás, húsféle — persze nem péppé őrölve, pu­hára párolva, hogy fogaink­nak jusson munka. Tegyük változatossá étrendünket fő­zelékek, gyümölcsök gyakori tálalásával. Főleg gyermekünk étrendjére ügyeljünk, fogyasz- szanak sok-sok gyümölcsöt, almát, körtét, nyers sárgaré­pát, karalábét — mindent, amit rágni kell. Azt nem kell kü­lön hangsúlyozni, hogy gyer­mekeink ésszerű, okos táplál­kozása sok későbbi problémá­nak veszi elejét. Természetesen, a helyes táp­lálkozás, a jó rágás még nem minden. Mellette sem nélkü­lözhetjük a gondos fogápolást, a rendszeres napi fogmosást és az időnkénti fogorvosi ellen­őrzést. Dr. Marton Mária fogszakorvos Várak és mondák (II•) Az elveszett és megkerült fiú Sok évvel ezelőtt félhold ragyogott a somoskői vár büszke tornyán. A várban és környékén egy török pasa uralkodott. Ebben az időben történt, hogy a faluban egy kisfiú el­tűnt. A? ügyes és szorgalmas fiú korán árvaságra jutott, és együtt élt öreg nagyanyjával, «kit mindenben támogatott. Vizet hordott a kútból, rozsét az erdőből, takarított és gon­dozta a ház állatait, miközben vidáman énekelgetett. Most azonban elcsendese­dett a ház, és szegény nagy- anyó támasz nélkül maradt. A falu apraja-nagyja napo­kon át kereste Jancsikát, de eredmény nélkül. Sokan azt gondolták, hogy a messzire elkalandozott fiút a Medves magossá erdejében tanyázó medvék tépték szét. Át is ku­tatták az erdőséget— mind­hiába — a gyereknek nyoma veszett. Történt pedig a következő: Jancsika a vár közvetlen kö­zelében gallyakat szedett. Munkája közben lódobogásrc riadt fel. Megfordult, de ak­kor már ott termett előtte csillogó turbánjával a félel­metes török várúr. Nyomban megparancsolta embereinek, ragadják meg a fiút és hoz­zák be a várba. Az elrabolt fiút a pasa ide­Alkalom a tanulásra A közmondás is azt tart­ja: a jó pap holtig tanul. Hát még a jó vezető! Aki elvál­lalta egy kollektíva vezetését, annak kötelessége, hogy ta­nuljon, találjon alkalmat a legújabb ismeretek megszerzé­sére. Persze, az az igazi, ha ez az alkalom szervezett, ha gondoskodnak arról, hogy az adott terület vezetői képezhes­sék magukat. Ez történik most Balassagyarmaton. A város­iján a helyi Vöröskereszt szer­vezetek titkárai számára egy­napos továbbképzést rendeznek A november 24-én sorra ke­rülő képzésen Balassagyarmat harminc Vöröskereszt-titkára vesz részt. iglenesen a janicsárparancs­nok felügyeletére bízta. Terve az volt, hogy az ügyes és erő­teljes magyar gyereket a kö­vetkező hadifogolycsoporttal a törökországi janicsárképző iskolába viszik, hogy ott tö­rök katonát neveljenek belőle. Jancsika minden erejével azon volt, hogy a török fogságból kiszabaduljon, azonban a jól őrzött, magas várból nem volt menekvés. Egyszer, amikor a vár udvarán éppen vizet me­rített a medencéből, egy ga­lamb szállt a vállára. Tolla­zatáról azonnal ráismert ked­ves turbékoló madarára. Ek­kor gondolat villant át az agyán: a galambbal üzenetet küld aggódó nagyanyjának. Ingéből, amelyet nemrég anyóka varrt neki, letépett egy vászonszalagot ..és arra egy­szerű vonalakkal várat rajzolt. Amikor ezzel megvolt, a ga­lamb lábára kötötte a szala­got és magasba dobta a ma­darat. Nagyanyó éppen az udvaron söpört, amikor az üzenetet vivő galamb a dúcához ért. Nyomban észrevette a lábára kötött szalagot. Lefejtette, és azonnal ráismert Jancsikának varrt ing anyagára, a rajz­ból pedig a fiú tartózkodási helyére. Nagyon örült, hogy unokája él, és itt-tartózkodik a közeli várban. Azon nyom­ban szaladt a várkapuhoz és követelte vissza az elrabolt fi­út. Hiába rimánkodott, a tö­rök őrség szóba sem állt az öreg parasztasszonnyal. Azonban nemsokára felsza­badító sereg érkezett a vár alá. A magyar vezér felszó­lítására a törökök szabad el­vonulás fejében átadták a vá­rat és szabadon engedték a foglyokat. A fogságból kisza­badult Jancsika kitörő öröm­mel sietett haza. Nagyanyó. Bodri kutya, és a ház ga­lambjai együtt örültek a meg­került fiúnak. Lejegyezte: Hernády Károly Pillanatkép Állok Sairákon a buszmeg­állóban. Szemben velem a beton villanyoszlop mellé el­hanyagolt külsejű öreg bácsi játékokat rak ki. Babát, kis­autót, kereplőt, sípokat. Amint végez a kirakodással, egymás után veszi a kezébe a sípo­kat, szájához emeli, kipróbál­ja, hogy jók-e. Közben — em­beri dolog — kifújja az or­rát, a legősibb módon, zseb­kendő nélkül, csak úgy a két ujjával. Mikor bevégezte, az ujjait a közeli pad tám­lájába törli és folytatja to­vább a síppróbát. A sarkon fiatal anya kö­zeledik, három-négyéves kis­fiúval. A gyerek meglátja a játékokat: „Anyu vegyél!” ■ mondja. Sípot akar. Anyu megveszi neki, hadd örüljön a gyerek. Azután továbbmennek. A fiúcska vígan füttyögetve a frissen vásárolt síppal, ame­lyen ki tudja, mennyi — ne­ki ártó — bacilus hemzseg!... R. E. Dokumentum film a szoviethatalom 50 évéről „A szovjethatalom 50 éve” című dokumentumfilm, ame­lyet már 19 nyelvre szinkro­nizáltak és 60 ország vett meg, a Szovjetunió megala­kulását és fejlődését ábrázol­ja. Az első kockákon 1922-es híradók elevenednek meg: a szovjetek I. kongresszusán elfogadták a Szovjetunió megalakulásának deklarációját és egyezményét. A film be­mutatja a Szovjetunió legfon­tosabb korszakait, a jelentő­sebb ipari és mezőgazdasági vállalatokat, a tudományos és kulturális intézményeket, amelyekben több mint 100 szovjet nemzet és nemzetiség dolgozik szorosan egymás mellett. Felejthetetlen epizó­dok kelnek életre a Nagy Honvédő Háborúról, amikor az egész szovjet nép harcra kelt soknemzetű hazája vé­delmére. Az utolsó filmkoc­kák a jelenről szólnak. Hátrálnak a sivatagok Oj állattenyésztési kutató- részleget szerveznek Üzbegisz­tánban, a Karakalpak Auto­nóm Köztársaságban. A fiatal kutatóközpont egyik fő mun­katémája a Kizil-Kum siva­tag állattenyésztésének fej­lesztése. Nagy víztárolókat és öntö­zőcsatornákat építenek, öntö­ző-talajjavító létesítmények hálózatát hozzák létre. Az ön­tözött terület ma már 2,6 mil­lió hektár. Kereskedelem Saj lálatos jelenség keres­kedelmi életünkben, hogy ve­vő és eladó között majdnem ellenséges a viszony. — Na, itt van ez az unott képű eladó — sóhajtunk fel némi rosszindulattal, mikor belépünk az üzletbe. — Tessék. Megint egy hák- lis, válogatós vevő — morog­ja fojtott indulattal az eladó, holott barátsággal és gyengéd szeretettel üdítő, kellemes légkört varázsolhatnánk az üzletekbe. Az alábbi példa nem vé­dett szabadalom, bárki utá­nozhatja. A vásárló benyit az üzlet­be: — Jó napot kívánok. — Szeretettel köszöntőm önt — suttogja meghatottan az eladó, miközben egy örömkönnyet morzsol el a szemében. — Olyan jó itt — leheli a meghatottságtól rekedten a vevő. — Mutatkozzunk be egymásnak! Ismerkedjünk NÖGRAD - 1972. novembei 23., csütörtök meg közelebbről. Stehola Re­zső vagyok. — Nagyon örvendek, Prá- nicer Pál. — Engedd meg, hogy te­gezzelek. Azt hiszem, én va­gyok az idősebb. Szervusz! — Szervusz! Parancsolj ve­lem. — Mielőtt bármit is kérnék, nem haragszol, hogy fáraszta- lák, hogy csak úgy beléptem az életedbe? Te mit sem sejt­ve állsz a pult mögött, és ak­kor egyszerre csak orvul be­jön egy vevő... — De kérlek' Minden egyes vásárló szebbé, színesebbé, eseménydúsabbá teszi az éle­temet. Nélkületek minden csupa unalom, szürkeség len­ne. — Nem! Értsd meg, hogy lelkiismeret-furdalásom van. Talán éppen a lét vagy nem­lét nagy kérdéseiről töpreng­tél, mikor beléptem ide, s most kizökkentelek gondola­taidból. Ilyen prózai ügyben, mint a vásárlás! — Miért ez az önkínzás, ■•? fin azért va­gyok, hogy szíves szóval kí­náljam üzletünk portékáit. — Én pedig ígérem, hogy legszerényebben, a tegnagyob tisztelettel viseltetem irántac Ha lennél olyan jó, egy bo kafixes zoknit szeretnék. H lehet, kobaltkék színben. — Mi az, hogy lehet? i kereskedelemben nincs lehe tetlen, csak ■ egy kis jó szán dék kell. Máris felmászok létrára. Ugyanis kobaltké zoknik a legfelsőbb polco vannak. — Mondd, nem kérek é: túl sokat? Nem vagy szédülős Nincs tériszonyod a magas ban? — Egy picit. De életem é halálom a vevőért! Méltóztas sál, egy pár, bokafixes zokn — Köszönöm. Szívem tel jes melegével köszönöm. — Én köszönöm, hogy szol gálatodra lehettem. Parancsol, Négyes kassza, hármas csórna goló. Kézcsókom a kedves fe leségednek. A vevő kilép az utcán féltőn szorítja magához kis csomagot, és könnye szemmel, boldogan suttogja: — Megint van zoknim! Galambos Szilveszter 14-20 éves fiatalok! A Magyar Rádió és Televízió műsorainak szerkesztői munkájukban fokozottabban szeretnének támaszkodni fiatal hallgatóik, nézőik véleményére. Ezért várjuk a fenti korú középiskolai, illetve szakmunkástanulók, va­lamint a mezőgazdaságban, iparban dolgozó fiatalok je­lentkezését véleménynyilvánítás céljából. A rendszeresen értékelők között 1973. végén több nagy értékű jutalomtárgyat sorsolunk ki. Az alábbi jelentkezési lap — kivágva, levelezőlapra .ragasztva, vagy egyforintos bélyeggel ellátott borítékba téve — a MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpontjá­nak címére (Bp. 5. Pf. 1.) küldhető. i JELENTKEZÉSI LAP Név Lakcím: Foglalkozás: ....................................................... (a tanulók az iskolatípust is tüntessék fel.) Otthonukban van-e rádiókészülék? ......... Otthonukban van-e televíziókészülék? ............. . A PRÓHIRDETÉSE* A Nógrád megye) Tanács Kórháza felvételre keres férfi műszaki anyagraktárost. Fizetés megegye­zés szerint, azon­nali belépéssel. Jelentkezni lehet: a kórház anyag­raktárában. Fel­veszünk: Balassagyarmatra vegytisztító szalo­nunk vezetésére irányításban és szervezésben jár­tas, megfelelő mű­szaki képzettségű dolgozót, nyugdí­jast karbantartó­nak és üzleti dolgozót. Salgótar­jánban férfi- és női segédmunkást. Je­lentkezés : Patyolat Salgótarján, Rá­kóczi u. 227. Tele­fon: 11-78. KAZÁRON, két és fél szobás új családi ház eladó. Érdeklődni le­het: Kazár, Szabadság utca 6 ELADÓ Balatonke­nesén 143 négyszög­öl közművesített te­lek. Érdeklődni: Sal­gótarján : 27-37-es te­lefonszámon. 275 négyszögöl telek eladó Felső-Idegér & Érdeklődni 10. szám alatt. MINDENFELE róva* rok, rágcsálók, es labizzadás elírd garanciábs fertőtlení­téseket és Irtásokul rábai Gyarmaty Fe­renc rovar-, és rágj csálóirtó kisiparod? Nográdmegyer. Alkot* mány u. 1. Még 2 pénteken! A PÉCSKÖ ÜZLETHÁZ műszaki osztályán (ebben az évben utoljára) november 24. és december 1-én rendezünk cse reakciót. Most cserélje ki régi — MOSÓGÉPÉT, HŰTŐGÉPÉT, CENTRIFUGÁJÁT, VARRÓGÉPÉT, PORSZÍVÓJÁT, RÁDIÓJÁT, LEMEZJÁTSZÓJÁT, MAGNETOFONJÁT. A régit visszavesszük és az újat lakására díjmentesen házhoz szállítjuk! A csereakcióval kapcsolatban felvilágosítást a MŰSZAKI OSZTÁLYON kaphat Ismeri levelezőtársai irányítószámát? Tudja a saját irányítószámát? Megtalálja a postai irányítószámok jegyzékében. Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc irányítószámai külön füzetekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom