Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

Várak és mondák (I.) Az itt közölt mondák egy része Petőit útijegyzeteinek felhasználásával készült. Ezek szerint Petőfi 1845. június 13- án Berecz Károly rimaszombati íróval Vecseklő községből Medves magossán át, a somoskői és salgói vár látogatására indult. A somoskői vár megtekintése után a költőt és barátját egy somoskői parasztasszony édes és aludttejjel megvendé­gelte, és eközben a várról mondákat mesélt: A kegyetlen várúr A somoskői várkapu belső oldalán két kiálló 'kő ötlik a látogató szemébe. Ezekről szól a mese. Amikor építették a várat, és már magasodtak Halai, sok szegény jobbágyparaszt hord­ta fel a hegytetőre a bazalt- oszlopokról lefejtett köveket. Ahogy sorjában mentek a görnyedő teherhordók, egy beteges öreg paraszt végsőkig kimerült. Képtelen volt to­vább vinni a ránehezedő súlyt. Megállt, és lába elé ejtette kőrakományát. Ugyan­így cselekedett mögöttes, rok­kant társa is. Megakadt a menet. Felügyelő darabontok káromkodva szaladtak a rend­bontókhoz. Suhogott és csatto­gott a korbács, de a két job­bágy meg sem mozdult. Mind­ezt távolról figyelte a vár ura. Látta, hogy a darabontok beavatkozása eredménytelen maradt. Éktelen haragra ger­jedt és megparancsolta embe­reinek, hogy a két engedetlen parasztot azon nyomban akasszák fel a várkapu kiálló köveire. Nem sok idő múlva ott lógott mind a kettő. Másnap a vár ura vadászat­ra indult. Felnyergelt lova, a vadászat kürtöse, a kutyafal- ka vezetőjével már ott vára­koztak a vár alatt. A dölyfös úr kilépett a várkapun, és lefelé haladt a meredek úton, amely a magas várfal alatt vezet. De alig tett néhány lépést, amikor fent valami megmoz­dult. Eygszercsak egy hatal­mas bazaltkő zuhant le a ma­gasból, és agyonzúzta a ke­gyetlen várurat. Senki sem gyászolta a gyű­lölt várurat. Most is azt tart­ják a somoskőiek, hogy nyug­talan lelke éjszaka ott kísért a romok között. Lejegyezte: Hernády Károly Számítógép az Antarktiszon Befejeződtek a soron követ­kező szovjet Antarktisz-expe- díció előkészületei. Azzal Kü­lönbözik az előző 17 expedí­ciótól, hogy programja rend­kívül zsúfolt, s a legtökéle­tesebb technika alkalmazásá­nak figyelembevételével ké­szült el. Első ízben történik meg, hogy az Antarktiszon a meteorológiai adatok elemzé­sét elektronikus számítógép fogja végezni. Kész időjárási előrejelzések érkeznek majd onnan. Az automata beren­dezések által mért geofizikai adatok továbbításához mes­terséges holdakat használnak fel. A szovjet tudósok az idén is együttműködnek az Antarktisz tanulmányozásá­ban az NDK-beli, lengyel, ja­pán, amerikai és más ország­beli kollégáikkal. A szov­jet—francia tudományos együttműködés keretében elő­irányozták az atmoszféra ra­kétákkal való szondázását. I Ujj tidulölcöKi az Alföldön Vasút , ^badszaldk :------Egyéb út K isújszállás"^«^ ( Kisújszállás--»^*-­A Minisztertanács határoza­tot hozott — a Balaton terü­letének ötödét kitevő — 127 km3 területű kiskörei víztáro­ló közvetlen környékének üdülőkörzetként való haszno­sítására. Hazánk legnagyobb mezőgazdasági jellegű vízgaz­dálkodási létesítménye kb. 298 000 ha aszályos jászsági és nagykúnsági terület öntözését, 116 millió kWó elektromos energia termelését, Kisköre és Tiszalök között a Tiszán, biz­tonságos hajózást tesz lehető­vé. A 400 millió m3 vizet be­fogadó tároló környékén 640 ha területet üdülőkörzetként kívánnak hasznosítani. A fej­lesztési terv 45 000 szálláshely megvalósítását írja elő, tel­jes közművesítés kb. 21 000 fő — részleges közművesítést 24 000 fő részére kell biztosí­tani. Gondoskodni kell Tisza­füred—Poroszló térségében a madárvilág védelméről, Tisza- derzs környékén pedig vadász- terület kialakításáról. Az elképzeléseket 1985-ig kívánják megvalósítani, ez­zel lehetővé válik az Alföld fokozódó üdülési igényeinek kielégítése. A közétkeztetés magasabb színvonaláért. o A Szovjetunióban a XX. öt­éves tervben jelentősen kibő­vült a közétkeztetési és üzlet­hálózat. \z éttermek, gyorsbüfék, élelmiszerüzletek és raktárak uj berendezéseket és gépeket kapnak! A szovjet üzemek 820 féle készítményt gyárta­nak részükre. 1975-re ez a szám 450-re emelkedik. Az öt­eves tervben a kereskedelmi hűtőgépek gyártása kétszere­sére, az edénymosogatóké 2.2- szeresére, a nagynyomású fő­zőüstöké 1,8-szeresére, a ke­reskedelmi automatáké 1,9- szeresére nő. Újdonság a nagyáruházak számára készü­lő hűtőberendezés, a polieti­lén csomagoló gép és a félkész ebédek eladásához szükséges felszerelés. A Szovjetunióban 26 üzem foglalkozik kereskedelmi be­rendezések gyártásával. Az el­következő néhány évben több hasonló vállalat kezdi meg működését, közte a Mari Autonóm SZSZK hűtőgyára, valamint az Azerbajdzsáni Önkiszolgáló Éttermeket Fel szerelő Vállalat. Az új ötéves tervben a ke­reskedelmi berendezéseket gyártó vállalatok felújítására és építésére hétszer akkora összeget fordítanak, mint a megelőző ötéves tervben. I 1 lln.'V : .. - - * - . . .. J .. . V . Van gyakorlata: — Dolgozott már valahol? — De mennyire, kérem! Eddig tizenhat helyen!... (Kallus rajza) A per tárgya: gyermekelhelyezés 6 NÓGRAD - 1972. november 22., szerda Elvált szülőiknek a gyerme­kekért folyó harca ügyében az utóbbi időben több törvé­nyességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. A szülők házasságát a já­rásbíróság felbontotta és a 7 éves fiút, valamint a kétéves kislányt az anyánál helyezte el. Fellebbezésre a megyei bí­róság, arra hivatkozva, hogy a testvérek között öt év kor- különbség van, a fiú pedig már régóta apjánál él, őt az apánál hagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet megvál­toztatva, mindkét gyermeket az anyának ítélte. Tévedett a másodfokú bíró­ság, amikor azzal az indoko­lással változtatta meg az első­fokú ítéletet, hogy a két gyer­mek közötti öt év korkülönb­ség miatt, azonos felfogás és mélyebb érzelmi kapcsolat kö­zöttük nem alakulhat ki — hangzik a határozat. Gyerme­kek elhelyezésénél különös gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a testvérek egymástól való etezakítása nem hat-e rájuk károsan? Alaposan mérlegelni kell, va­jon a testvérek szétválasztása a család tagjai között nem okoz-e még további szakadást, nem zavarja-e még jobban a gyermekek lelki harmóniáját? Különösen karos lehet a gyer­mek eltávolítása a megszokott környezetből akkor, ha az ha­sonló korú testvéreitől való elszakadással jár. Az asszony beleszeretett egy kollégájába és arra hivatkoz­va, hogy vele házasságot kí­ván kötni, válópert indított. A jársábíróság a keresetnek helyt adott és a házasságból származott két kislányt az anyánál helyezte el. A me­gyei bíróság a nagyobbik gyermeket az apa gondozásá­ba adta. Döntését azzal indo­kolta, hogy a házasság az asz- szonynak egy másik férfivel létesített kapcsolata miatt bo­rult fel. Ez a magatartása a gyermekek erkölcsi nevelése szempontjából hátrányos. Te­kintve, hogy a kisebbik lány csak hároméves, tehát na­gyobb . mértékben igényel anyai gondozást, ezért őt az anyánál hagyta, míg a kilenc­éves nagyobbikat az apánál helyezte el. Törvényességi óvásra a legfelsőbb Bíróság a következő álláspontra he­lyezkedett: az a körülmény, hogy az asszony a férjétől el- hidegült és más iránt érez vonzalmat, akivel házasságot is kíván kötni, önmagában nem teszi alkalmatlanná leá­nyai nevelésére. A gyerme­keknek nemcsak az az érde­kük, hogy az eddig őket ki­fogástalanul gondozó és neve­lő anyjuknál maradhassanak, hanem az is, hogy együtt ne­velődjenek. Ezért a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságét hagyta helyben. Egy házasság felbontása után a városi bíróság a gyer­mekeket az anyánál helyezte el. Egy nap azoban az apa önkényesen magához vette őket és nála való elhelyezé­sükért pert indított. Arra hi. vatkozott, hogy volt felesége és annak élettársa a kicsikkel ■•osszul bánt, emiatt a gyere­kek idegállapota megromlott és attól való félelmük, hogy vissza kell menniök anyjuk­hoz, hisztériás tüneteket vált ki náluk. Az alsói okú bíró­ságok a keresetet elutasítot­ták, de törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bí­róság elé került, amely az íté­leteket hatályon kívül helyez­te és a városi bíróságot új el­járásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. Dön­tésében rámutatott arra, hogy minden esetben gondosan vizsgálni kell a gyermekek érdekét és az ítélkezésnél ezt kell fő szempontnak tekinte­ni. Az új eljárásban a gyer­mekeket pszichológussal vizs­gáltatják meg. Fel kell tárni, vajon az apa és rokonai nem igyekeztek-e őket anyjuktól elidegeníteni, ellene hangolni. Ugyanis, ha az derülne ki, hogy az apa magatartása, il­letve környezete ebben közre­hatott, akkor a gyerekek ér­deke az anyjukhoz való visz- szakerülést kívánja meg. A per adatai szerint az anya mindent megtett, hogy a gyer­mekek apjukat szeressék, és tiszteljék. Sohasem akadályoz­ta meg, hogy vele találkozhas­sanak. A gondozásukat, míg nála voltak, megfelelően el­látta. Ezért, ha a pszichológiai vizsgálat a gyermekek érzel­mi és gondolati világában nem tár fel olyan törést, amely ellenkező döntést indo­kolna, a gyermekeket a bíró­ság az anyánál helyezheti el. Amennyiben az derülne ki, az apa volt az, aki őket any­jukkal szembefordította, és ez a szembenállás olyan mér­vű, hogy nyomban nem ke­rülhetnék vissza anyjukhoz, akkor esetleg bizonyos időre, amíg anya és gyermekei kö­zött a korábbi jó viszony hely­reáll, rokonszemélynél, vagy állami gondozásban heivezen- dők el. Hajdú Endre Vlagyimir Kaeajev Ko — Tiszteletem, Jurij Vlagyi­mir ovics! — köszöntötte a kolhoz elnöke a közeli turista- iroda igazgatóját, Koskint. — Már megint itt van? — kérdezte csodálkozva Koskin. — Igen — sóhajtott a kol­hoz elnöke. Segítsen rajtunk, kedves Jurij Vlagyimirovics. Egy új klubot akarunk építe­ni. A pénz is megvan, a. szer­ződést is megkötöttük, de előbb le kell bontani a régi épületet. Kevés a munkáskéz, ön az utolsó reménységünk! — Mintha összebeszéltek volna. Tegnap a „Világos Haj­nal” kolhoz elnöke járt itt. Kiszáradt a faiskolájuk, s a csemetéket feltétlenül ki kell szedni ahhoz, hogy felszánt­hassák. — Jurij Vlagyimirovics! Ké­rem, értse meg a helyzet sú­lyosságát, Nem leszek hálát­lan ... ■»Moszkvai humorista, a Kro- kogyii c. szatirikus hetilap munkatársa. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK VV\AfVW^MAf^MA»AM/VWV'^VWVXVVf/VAf/\/^ Salgótarján és Szarvas A Magyar Posta két jubi­láló városunkat kedves aján­dékkal lepi meg, bélyegen is bemutatja az országnak. A leggyakrabban használt, a belföldi levelekhez szükséges egy forint névértékű bélyegen Salgótarján új városközpont­jának egyik részletét pillant­hatjuk meg. A nógrádi iparvi­dék 50 éve várossá lett góc­pontját a Karancs Szálló ha­talmas épülete és a Megyei Művelődési Központ homlok­zatúnak nemes vonalai képvi­selik. Somogyi József szob­rász műve, a modem építésze­ti alkotások előtt elhelyezett felszabadulási emlékmű, szin­tén látható az új egyforintos bélyegen, amelyet minden postahivatal árusít majd. Nóg- rád fővárosát bányászok és ipari munkások vállvetve vég­zett munkája gazdagítja, mes­terségük jelképe ott díszeleg a bélyeg jobb sarkában levő vá­rosi címeren. Szarvas hat éve nyerte el újra a városi rangot. A Tes- sedik Sámuel városát köszöntő új, 40 filléres bélyeg közép­pontjában Maróti Géza (1875—1941) szobrászművész bronzból öntött gímszarvasa áll. Háttérül a volt tanácshá­za, most könyvtár és művelő­dési ház épületének klasszikus vonalai szolgálnak. A rajz jobb alsó részén a város ugró szarvast ábrázoló címerét lát­hatjuk. A két új bélyeg Vertei Jó­zsef grafikus tervrajza alapján készül, sajnos, csak 26x22 mil­liméteres méretben. Az új forgalmi sorozat már koráb­ban megjelent értékei (az al­kotmány módosítására, két, Budapest egyesítésének cente­náriumára hat bélyeg) az al­kalomhoz méltó kivitelben dí­szíti albumainkat, de a vá­rosainkat bemutató, rövide­sen megjelenő új értékek kis mérete miatt az ábrázolt épü­letek minden szépségét fel­lelni nehéz lesz. i Hírek A báli szezont a Német Posta 40 pfennig névértékű bélyeggel nyitotta, amely a 150 éve megrendezésre kerülő kölni karnevál vidám hangu­latát örökíti meg. A bélyeg rajzán álarcos, maskarába öltözött résztvevők táncolnak, zenélnek, ahogy Offenbach, Verdi, Mendelssohn műveiből már az egész világ megismer­te az egymillió látogatót von­zó vigalmat. Értesülésünk sze­rint a Magyar Posta rövide­sen egy hasonló hazai nép­ünnepély, a busójárás álar­cait mutatja be. — A mün­cheni olimpia aranyérmes sportolóinak elsőnek Mongólia decemberben megjelenő blokk­ja és hét értékből álló soro­zata állít emléket. Az új ki­adványon helyet kapott az úszás két csillaga, Mark Spitz és Shane Gould, valamint min­den idők legnagyobb öttusá­zója, Balczó András. A kiadó ország legsikeresebb verseny­zőjét, a szabadfogású birkó­zásban ezüstérmet nyert Bai- anmunkot blokkon mutatja be. Mesélő Magyarország Salgótarjánról ad irodalmi műsort pénteken, november 24-én 14.02 órakor a Kossuth rádió a Mesélő Magyarország sorozatban. A műsort dr. Sza­bó Károly balassagyarmati tanár állította össze, Brecht, Juhász Gyula, Molnár Jenő, Petőfi Sándor, Varga Lajos és Cs. Nagy István verseiből, valamint a Nógrádi Múzeumi Füzetek, a Palócföld és Lacz­kó István közleményeiből. A műsorban, amelyet Padisák Mihály szerkesztett és Vára- di György rendezett, közre­működik Erdélyi Ila, Forgács Kálmán, Molnár Miklós, Pa- tassy Tibor, Solti Bertalan, Szendey Bessy, Szűcs István, S. Tóth József, Ujlaky Dénes és Zsigrai Annamária, a győ­ri Kisfaludy Színház művé­szei. operáció — Jó, jó! Holnap éppen lesz egy turistacsoportunk. Először Önökhöz mennek, aztán pe­dig a Világos Hajnalba ... A következő nap reggelén meg is érkezett az autóbusz a kolhoz régi klubjának épüle­téhez. — Egy rendkívül értékes épület áll önök előtt. Ebben a házikóban állomásozott csa­patársai a felgyújtott Moszkva alól visszavonuló Napóleon... A turisták fényképeztek, fil­meztek. Az egyik fiatalember, hátizsákjából festéket és ecsetet húzott elő, felugrott a tetőre, s a kéményre „Itt járt Z. Kolja” faliratot mázolta. Egy testes asszonyság meg­kerülve a faházat az egyik ab­lakrámát kabátja alá dugva elvegyült a tömegben. Többen észrevették a „sou­venirt”, s ők sem akartak le­maradni. Teljes hévvel folyt az „emléktárgyakció”. Egy apacsinges, testes, kisportolt legény a faházikóból több négyzetm'teres részt tört ki. Mások is hasonlóan csele­kedtek: felrakták a buszra a tornácot, szilánkok röpköd­tek, lekerült az „Itt járt Z. Kolja” feliratú kémény is... Az idegenvezető nyugodtan szemlélte a jelenetet. Állt és cigarettázott. Jó húsz perc el­teltével parancsolta csak ko­csira embereit. Az autóbusz nehezen indult, nagy súlyuk volt a „souveni­reknek”. Az utasok egymást túlkia­bálva és túllicitálva dicsked- tek legújabb szerzeményük­kel. — Elvtársak! — szólt ek­kor az idegenvezető. — Ha­marosan egy újabb nevezetes helyre érkezünk. Egy olyan faiskolát látogatunk meg, amelyet még I Péter cár te­lepített a XVIII. században. A turisták felkészültek az újabb rohamra: előhúzták a hátizsákból vadászkéseiket, köteleiket... Fordította: Saiga Attila (Junoszty)

Next

/
Oldalképek
Tartalom