Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

Összefogott a falu „Már régen fel kellett volna építeni” MOZIÉLET Szovjet, amerikai, lengyel és olasz film a hét műsorán i . Ä szandai kultúrház építését 1970. őszén kezdték el. A mun­kálatok pénz hiányában több­ször is elakadtak. Az eredeti költségvetés szerint egymillió­négyszázezer forintba került volna a létesítmény. Az épí­tőanyagárak emelkedésével azonban a beruházás összege is emelkedett. Ottjártunkkor a község vezetői elmondták, hogy a kultúrház építését sze­retnék november 30-ára befe­jezni. A megyei KlSZ-bizott- ság 150 ezer forintot, a me­gyei tanács pedig 100 ezer fo­rintot biztosított erre a cél­ra.' Évtizedes probléma Nagy gond Szandán az, hogy nincs megfelelő háza a kultúrának. Pedig az emberek itt is igénylik a szórakozást épp úgy, mint máshol. — A jelölő gyűléseken min­dig felvetődött a kultúrház építésének gondolata. A köz­ségié jlesztési alapból gyűjtö­gettük rá a pénzt. Ebből, és bankhitel segítségével meg­indult az építkezés két évvel ezelőtt. Jó lenne mielőbb át­adni az épületet, mert jelen­leg sem KISZ-, sem párthe­lyiség nincs a faluban. A könyvtárat sem tudjuk arra méltó helyen működtetni. Nagyterem hiányában az egész falut megmozgató összejövete­lek megrendezése is gond — mondja Balatoni János párt­titkár. Szanda körzeti központ. Ide tartozik Szandaváralja és jö­vő év január egytől Terény is. E három település mintegy 2500 lelket foglal magába. Az új közigazgatási rendszer ér­telmében a körzeti központ hivatott arra is, hogy a tag­községek kulturális életét, közművelődését irányítsa, és összefogja. Nos, Szandán ed­dig fordítva történt. Szanda- váralján ugyanis 1965-ben épült egy kultúrotthon, ez 1967-ben egy klubszobával bő­vült. Ezért a szandai fiatalok átjártak Váraljára, vagy ép­pen Terénybe. — A helyi műsorokat, a filmvetítést egy öreg épület­ben oldottuk meg, amely egyáltalán nem volt vonzó, és az emberek igényeit nem elé­gítette ki. A kezdeményezések tehát befulladtak, az öntevé­keny művészeti csoportok, mert ilyenek is vannak, szü­neteltek. Viharsaroknak is mondjak A tanácson folytatott be­szélgetés során a kulturális kérdések mellett egyéb prob­lémák is terítékre kerültek. A pártiitkár elmondta, hogy na­gyon rosszak az útviszonyok, elavult az óvoda épülete, nagy szükség lenne egy presszóra is, mert nem mindenki láto­gatja szívesen a kocsmát. A párttitkár, amikor a nehézsé­geket felsorolta, nem az elé­Rajki László kiállítása A főváros! Stú­dió Galéria (BaJ- csy-Zsilinszky ut 52.) új kiállításra készül: novem­ber 22-én, szer­dán délután fél 6-kor nyílik meg Bajki László szó brászm ű vész kiállítása. A 33 éves művész Orosházán szüle­tett, művészeti ta­nulmányait Kerti Károly szabadis­kolájában kezd­te, majd a Kép­zőművészeti Fő­iskolát 1962-ben fejezte be. Az­óta rendszeresen kiállít, 1968-ban Derkovits-ösz- töndíjat nyert. A szerdán nyíló ka­marakiállítás a művész első ön­álló bemutatko­zása lesz. Ké­pünkön : Rajki László: Munká­sok című szobor- csoportját lát­hatjuk. Szülőknek — nevelésről A gyermek a A 10—14 éves gyermek fej­lődéséről, közösségi és ottho­ni életéről, lelkivilágáról ad képet .valamint az ilyen ko­rú fiúk, lányok neveléséhez ad sok-sok hasznos gyakorlati tanácsot a Hazafias Népfront Szülők könyvtára című soro­zata, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában je­lenik meg. A gyermek a kö­zösségben alcímet viselő leg­újabb füzet három részre ta­golódik: A gyermek a család­ban, A gyermek az iskolában, A gyermek mozgalma.: az út­törő. A füzet a felső tagozatba kerülő gyermekek életkori sajátosságait elemzi — mint írják a szerzők —. ami egy­beesik a kamaszosodás kezde­tével. Tehát annak a kornak az ismérveit vizsgálja a 60 la­pos könyvecske. amikor a gyermekek magatartásában gyakran eluralkodnak a ser­düléssel járó tüskés, érdesebb vonások, s ezzel együtt nö­vekszik a nevelés bonyolultsá­ga is. Nemcsak a felnőttekre hatnak a család;, munkahelyi, közösségi feltételek és körül­mények- a gyermekek min­dennapi megnyilvánulásait is közösségben legalább ennyire befolyásol­ják. Külön szól a füzet a be­illeszkedésről, a család gyer­mekről alkotott értékítéleté­ről. Szemléletesen beszél a fü­zet a serdülő aktivitásszük­ségletéről, a játékos tevékeny­ségről. Milyen hasonló ele­mekből tevődik össze a játék é6 a munka? Mit nevezünk kényeztetésnek? Valamennyi kérdésre választ adnak a szerzők. Harminckét oldal foglalko­zik a gyermek és az iskola kapcsolatával. A fejezetcímek is jelzik a mondanivalót: Ta­nár és gyermek, Kettős tükör­ben, Kölcsönös bizalom. Tár­sak. barátok és az osztálykö­zösség, önzésből jeles, Gyer­mek az osztály peremén. A harmadik rész a gyerme­keknek a társadalmi kérdé­sekről vallott felfogásával, va­lamint mozgalmi életével fog­lalkozik. A szerzők — Dobos László (I. fejezet) és Mohás Lívia (II. és III. fejezet) — közérthetően, a hétköznapok nvelvén szólnak a szülőkhöz. Füzetük méltó helyet foglal­hat el minden szülő könyves­polcán. L£SI$T A PARTRA. DE OTT HIÁBA KUTAT HAJÓ TÖRÖTTEK UTA'N. BEÜL KENUJÁBA ÉS... ^ -Hahó! ^ VAN nr VALAKI? I HAJNAL! DERENGÉSBEN Robinson végre megpil- I 1 LANTJA A HAJÓT—ILLETVE [ A PARTI ZÁTONYON HEVERŐ' RONCSAIT. ‘Csak legalább nehányan ÉLETBEN MARADTAK VOLNA/. MAGÁNYOS ELETE PÓLYÁM AN TÁLÁN MEG SOHA­SEM POGTA EL ILYEN KÍNZÓ VÁGYAKOZÁS EM­BERI TARSASAG UTÁN. ANNAL FÁJDALMASABB A CSALÓDÁS... Megpulladtak A SZERENCSÉTLENEK A VIHAROS HULLÁMZÁS­BAN, MINTHA CSAK A TENGER PENEKÉN LET­TEK VOLNA. ÉS A TOB&I­TEK VOLNA. £S A TÖBB/ EK...? TÁLÁN MENTŐ CSÓNAKON PRÓBÁLTAK ELMENEKÜLNI. BIZTOS, HOGY ŐK IS HASONLÓ SORSRA JUTOTTAK. Szülők, nevelők találkozója A balassagyarmati Petőfi Sán­dor Általános Iskola szülői mun­kaközössége és tantestülete no­vember 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel rendezi meg a ha­gyományos „szülök, ,nevelők ba­ráti találkozót”. A családi nevelés szerepe a szociális iskola tovább­fejlesztésben címmel Bacsur Sán­dor, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart elő­adást, amelyet baráti beszélgetés, ismerkedés követ. A találkozóval igyekeznek gyakorlatban is érvé­nyesíteni azt a tételt, hogy az if­júság nevelése az egész fársaki­lőni feladata, amelyben a szülők­nek és az iskolának különös sze­rep jut. Jelenet a Wusa című filmből A Wusa című színes, szé­lesvásznú amerikai film — Rosenberg rendező munkája — ismét segítséget ad ahhoz, hogy hiteles képet alakíthas­sunk ki magunkban Ameriká­ról. A színészi alakításokról csak a leg-ek hangján lehet szólni. Nagyszerű teljesít­ményt nyújt a főszerepekben Paul Newmann, Anthony Per­kins és Jeanne Woodward. A filmet november 26—29- én tekinthetik meg a nézők a November 7. Filmszínházban. Taxisofőrnek lenni nem is olyan irigylésre méltó dolog. Nemrég gyilkolták meg az egyik sofőrt, s azóta a töb­biek is minden utasukban gyilkost látnak. S mint utóbb kiderül, aggodalmuk nem is egészen ok nélküli. Izgalmas, jó bűnügyi film az Egy taxisofőr halála című lengyel alkotás. A cselekmény fordulatain kívül külön is a film népszerűségét emeli a főszerepben játszó Stanislaw Mikulski, akit a tévé Kloss kapitány sorozatában ismert és szeretett meg a magyar kö­zönség. Az Egy taxisofőr halála cí­mű lengyel bűnügyi filmet a November 7. Filmszínház a vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődő matiné műsorában játssza. Ciccio és Franco büszkén feszít a motoros közlekedési járőrök imponáló egyenruhá­jában. Zavartalan boldogságuk egészen addig tart, míg vélet­lenül megbírságolnak egy ci­vilben udvarolgató rendőrka­pitányt, aki hamarosan a fe­lettesük lesz. Szegény rend­őrökre nehéz napok virrad­nak, de a balszerencse sem tart örökké__ Az Autósok reszkessetek! cí­mű színes olasz filmvígjátékot november 25-én, a szombat délelőtti műsorban tűzte prog­ramjára a mozi. gedetlenség hangján szólt. Mert azt is hozzátette, hogy az eddig megvalósított dol­gok, a fejlődés mellett az em­berek igényei is egyre na­gyobbak. És így van ez rend­jén, így van ez jól. A szandai cselédlakások he­lyén ma modern, szép házak magasodnak, takaros kis por­tával. Sokaknak van már té­véjük, rádiójuk, hűtőszekré­nyük. A szandai emberek két- lakiak. A feleségek a helyi tsz-ben dolgoznak, a férjek pedig az iparban; Balassa­gyarmaton, Tarjánban, Buda­pesten. Nem messze a köz­ségtől, a Szanda-hegyen egy kőbánya is működik, többen ott vállaltak munkát. Balatoni János — tréfásan — viharsa­roknak nevezte a települést, bár ez a név egyre kevésbé illik már Szandára. Serény munka A tanácsról a falu közepé­re mentünk, ahol javában dolgoztak az emberek a kul- túrházon. Végigjártuk a félig kész épületet; a termek, a le­endő KISZ-klub, a párthelyi­ség, a klubkönyvtár, és a nagyterem a színpaddal még kuszáit képet adtak. Az ünnepélyes megnyitó műsorát azonban már sorolta a párttitkár: színházi előadást, élménybeszámolót, irodalmi összeállítást terveznek. Az át­adás költségeit a tsz vállalta magára. A tanács és a tsz jó kapcsolatán nyugszik az az elhatározás is, hogy függetle- 'nített igazgatót neveznek ki a ház élére. A kultúrházban dolgozó munkásokkal is beszélgettünk. Valamennyien örömmel segí­tenek az építkezésnél, hiszen amit építenek — maguknak építik. A falusiak is besegíte­nek; a KISZ-esek az alapo­zásnál és a tető felrakásánál segédkeztek. A környék rend- behozatalát a tsz, az önkén­tes rendőrök és tűzoltók vál­lalták. Négy festő is ingyen végzi a munkát háromezer forint értékig. Majoros Mihály ács, tsz-al- kalmazott a színpadon dolgo­zott, amikor megszólítottuk: — Tősgyökeres szandai va­gyok. Nagyon éreztük a kul­túrház hiányát. A fiatalok is eljártak a faluból, meg mi, idősebbek sem tudtunk össze­jönni. Én azt mondom, már régen fel kellett volna építeni ezt a házat. Ha rajtam múlna, sok színházat, mozit hoznák ide. De azért legjobban a cigányzenés mulatságnak örü­lök majd. Nagyon szeretek mulatni, tudja...? V. Kiss Mária „A gólya va­lamikor nem madár, hanem ember volt. Az emberre az Is­ten egy zsákot bízott, hogy dobja be a szakadékba. De az ember kí­váncsi volt Is­ten titkára és kinyitotta a zsák száját. A zsák tele volt a Gonoszság jelképeivel, fér­gekkel, csú­szómászókkal. Az ember ak­kor sietve újra bekötötte a zsákot és be­dobta a szaka­dékba. De a férgek kimász­tak és elsza­porodtak, hogy elárasszák a világot. Az Isten így szólt: »büntetésből fekete tollú fehér madár le­szel és mindaddig nem válsz újra emberré, amíg nem sze­ded össze a világban elterjedt sok gonoszságot. Azóta nehéz az ember küzdelme a tisztátalanság ellen.” Az erőteljes képi költészet, az áradó líraiság és az ember­szeretet kifejezésére törekszik a Fekete tollú fehér madár című színes szovjet—ukrán filmballada. A különösen ké­pi megfogalmazása miatt cso­dálatos filmről így ír a film­kritika: ”... képeit jelenetenként le­hetne idézni és úgy tekinteni őket, mint képzőművészeti al­kotásokat .. Az Arany-díjjal kitüntetett Fekete tollú fehér madár cí­mű filmet november 23—25- én vetíti a salgótarjáni No­vember 7. Filmszínház. Három fiatalember érkezik New-Orleans-ba. Mindhárman új életet akarnak kezdeni. Rheinhardt feleségét hagyta el, Geraldine férjét lelőtték. Rainley Venezuelából tért vissza az Államokba. Sorsuk úgy alakul, hogy mindnyájan kapcsolatba kerülnek egy rá­dióállomással, amelynek hívó­jele és cégjelzése: Wusa... A gátlástalan Rheinhardt- nak a rádiónál korlátlan le­hetőségei nyílnak. Minden fel­adatot vállal, különösen a faj üldözési propagandában „jeleskedik". A másik fiatal­ember szociális felméréseket' végez a néger nyoromnegye- dek helyzetéről, a segélyek el­osztásáról. Két külön világban élnek. A Wusa végül kettejü­ket halálba kergeti, a harma­dik pedig tervek és célok nél­kül útnak ered. Megyei igazgatók tanácskozása fván igazgató tart tájékozta­tást a népművelési intézet tu­dományos és módszertani munka fejlesztésére irányuló terveiről. Csütörtökön reggel Vene8Z Ernő igazgató tart ismertetőt a_ salgótarjáni megyei műve­lődési központ munkájáról. Ezt követően Drucker Tibor főtitkár, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvtárterjesztők Egyesülése terveiről és az ol­vasás propagandájáról tart tájékoztatót. Csütörtökön dél­után a tanácskozás résztvevői idősebb Szabó István Kossuth. díjas szobrászművész benczúr- falvi műtermében tesznek lá­togatást, majd megtekintik a rétsági Asztalos János Járási Művelődési Központot. Pénteken, a délelőtti órák­ban megvitatják a munkakö­zösség jövő évi programját, majd megtekintik a „Fiatal iparművészet a klubokért, művelődési otthonokért” című kiállítást. Nagy. eseményre készül a salgótarjáni József Attila Me­gyei Művelődési Központ: no­vember 22—23—24-én itt biz­tosítanék ugyanis otthont a megyei művelődési központ igazgatók és népművelési ta­nácsadóvezetők munkaközös­ségének munkaértekezletének. A rendkívül gazdag program­ból ezúttal csak néhányat emelnénk ki. Szerdán délután Vitányi orrot regénye ayouoáo irta: CS. HOHVAMi TIBOR. rajzolta : ;liBOK IMRE 4 NQGRÁD - 1972. november 22., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom