Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
Látogatás a szegedi olaj mezőn A rossz nyelvek azt mondják, hogy a véletlen müve az egész szegedi olaj medence. A tápéi termelőszövetkezetek megrendelésre kutat fúrtak, hogy meleg vizet nyerjenek. S mi történt? Fekete kőolaj spriccelt fel a föld mélyéből, és elöntötte a kelkáposzta-ültetvényt- A káposztát nem szerető emberek bólintottak: úgy kellett, az a lényeg, hogy a sertéshizlalda épen maradt. Persze mindezt csak a rossz nyelvek állítják. Az igazság az, hogy már a századforduló után sejtettek valamit a geológusok, melynek ékes bizonyítéka, hogy a második világháború végefelé, amikor egyre inkább beszűkült a német hadigépezet kőolajellátása, Szeged szomszédságában kutatófúrásokat végeztek. De az a munka eső után köpönyeg volt. Közel tíz évvel ezelőtt, nagyarányú kutatómunka kezdődött el a szegedi határban. Sikerrel. Nagyobb „találatarányt” értek el, mint Ku- waitban. Száz kutatófúrásból Elkészült » napi 4 millió köbméter földgázt feldolgozó üzem hogy kétféle lehetőség van: — olyan földgáz feltörése, amely olajjal együtt jön a föld felszínére —, s vannak tisztán olyan kutak, amelyekből kizárólag földgáz tör elő, semmi más. Az olajjal együtt érkező Szeged belvárosában építettek tel ezt a kilencemeletcs lakóházat az olajbányászoknak Ács Sánta Sándor felvételei kettő-három vo!t meddő, de a szakemberek erre is azt mondják, hogy hasznos munkát végeztek, mert megtudták, hogy azon a ponton nincs semmi. A jelenlegi szegedi szénhidrogén-medence pontosan átkutatott és felmért terület. A 75 négyzetkilométeres mező kitűnő kőolajat és földgázt ad a népgazdaságnak : évente 1 millió tonna olajat és ha szükséges, naponta 4—5 millió köbméter földgázt. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője, Jura- tovlcs Aladár olajmérnök a nagyarányú beruházásról nyilatkozott legutóbb- Elmondta, hogy október közepétől 4 millió köbméter földgázt „nyomnak be” az országos hálózatba, de ha szükséges, van egymilliós tartalékuk, azt is továbbítják. Erre az nyújtott lehetőséget, hogy napokkal ez- lőtt adták át rendeltetésének az újabb gázüzemet. A gáztermeléssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, Új üdülőtelep Az örmény kormány határozatot hozott arról, hogy a köztársaságban még 20 gyógyintézetet építsenek fel. A tervezők a Kaukázuson túl egyik legfestőibb sarkát, Dilizsánt választották ki erre a célra: a hegyi levegő, a tűlevelű erdők, ásványvízforrások és az iszapgyógyfürdők az egész országból vonzzák a pihenőket. Jelenleg a köztársaság területén a lakossággal együtt körülbelül 2,6 millió ember látogatja már a több mint 40 szanatóriumot és üdülőt. gázt kísérőgáznak nevezik. Ennek az elnyerésére és feldolgozására építettek egy francia gyártmányú gázüzemet, ahol naponta 1 millió köbméter a kapacitás. Ez az üzem jól működik, és Budapestre továbbítja a kísérőgázt. Az úgynevezett szabadgáz (csak gáz jön a kútból) feldolgozására most elkészült üzem naponta 4 millió köbmétert „ereszt át”. Ez az új üzem 21 gázkútból nyeri nyersanyagát. Talán a szakemberek jobban értik, de a laikusoknak is elmondható, hogy a gázkutak- ból 120 atmoszféra nyomással tör elő a földgáz, amelyet a gázfeldolgozó üzem 90 atmoszféra nyomással fogad, és 60 atmoszféra nyomással továbbít az országos csőhálózatba. Különben ennek a gázüzemnek a teljes költsége 300 millió forint. Ezenkívül van még egy tisztán gázfeldolgozásra épült üzem is, ahol gazolint fogadnak, és abból készítenek pro- pán-butánt, izópentánt és egyéb ilyen termékeket, vagy a gazolint hozzáadják a kőolajhoz, hogy a csőhálózatban merevedés nélkül eljusson az olaj Százhalombattára, esetleg tiszta állapotban is elszállítanak gazolint az üzemből- Ha minden készen lesz, akkor a gazdasági bizottság határozatának megfelelően 2,5 milliárd köbméter földgáz kerül ki a szegedi medencéből évente. A propán-bután gáz palackozása is helyben történik, s évente 20 ezer tonnát adnak át a fogyasztóknak belőle. örömmel tölti el a szegedi olajmedence dolgozóit, hogy lassan elkészülnek a végleges épületek. Most költöznek át, a baraktáborból az új szociális épületekbe és műhelycsarnokokba, s egyre több lakóház is elkészül Szegeden, eddig 550 olajbányász kapott új otthont. Nemrégiben adták át Szeged belvárosában az „olajosházat”. Mivel a szegedi szénhidrogén-medencéről mindent tudnak, azt mondják a szakemberek, hogy évtizedekig ontja majd a kőolajat és a földgázt. Jelenleg 260 olajtermelő kutat adtak át a termelőknek, melyek közül állandóan üzemel 110—120 kút- Kutatni már nem kell. de kutakat fúrni igen. ebben az esztendőben 36 olajat, gázt, illetve vizet adó kutat mélyítenek le. A mélység általában 2000— 2200 méter. Az alföldi városban megszokottá vált a szép bányászköszönés: Jó szerencsét! Gazdagh István Számítógép e tenyérben A kézi működtetésű — „tekerős” — számológé- oek korszaka lassan lejár. de talán rövidesen az elektromechanikus gépeknek is búcsút mondhatunk. A mikrominiatűr elemekre építő elektronika ugyanis egyre újabb területeket hódít meg a technikában, az ipari termelőberendezések vonatkozásában csakúgy, mint a szellemi munka gépesí- vonalán. A neves japán Sanyo cég elektronikus számológépe nem nagyobb egy kisebbfajta könyvnél. Méretét tulajdonképpen a billentyűzet helyszükséglete szabja meg. A kad- mium elemekből állő teleppel működtetett kis számológép a négy alapművelet egyenkénti vagy kombinált elvégzésére alkalmas. Maximálisan tizenhat számjegyű eredmények produkálhatók vele. amelyeket két részletben jelez ki: nyolcnyolc számjegyet a felső eredménykijelző ablak felső, illetve alsó sorába. A kadmium elemek 3— 4 órás folyamatos működtetéshez szolgáltatnak energiát. Feltöltésük viszonylag gyorsan, 3—5 óra alatt elvégezhető az elektromos hálózatról. Légszennyezés- riasztó hálózat Franciaországban Rouen lesz az első város, ahol az atmoszféra szennyeződését rendszeresen mérik és bizonyos szennyezettség! foknál riasztanak is. A hálózat 1973- ra tesz készen. A városban és a külső negyedekben összesen 1« érzékelő berendezés lesz szétosztva, amelyek a kéndloxld-koncentrácót mérik. A város területén létesített négy meteorológiai állomás a szélirányt, szélsebességet és függőleges Irányban a levegő hőmérsékletét méri. A négy állomás adatait egyeztetik az országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzési adataival. A mért 'adatok és a meteorológiai előrejezés adatainak segítségével számítógépek számolják ki a szennyezés mértékét és a szeny- nyezett levegő mozgási irányát. Amikor a szennyzés koncentrációja elér egy bizonyos értéket, riadóztatják Rouen ipari negyedeit, és felhívják a vállalatok figyelmét, hogy kevésbé szennyező anyagokkal tüzeljenek. A « • • rr ni tr r r\ jovo repülőgépe? A repülőgépgyártás több- repülőgép gondolata régen A kutatók a képen látha- féle fejlesztési irányba ha- dédelgetett vágyálom. A tó módon képzelik el a jövő lad. A légcsavaros és a su- helikopterek megjelenése és helyből felszálló repülőgé- gárhajtású géptípusok kő- bizonyos fokú elterjedése pét. Az első és hátsó szár- zötti „küzdelem” ma már nem oldotta meg a problé- nyak helyén elfordíthatóan jószerével eldőlt, az utób- mákat, hiszen e gépek sebes- kialakított hajtóművek a biak javára. A szuperszóni- sége és befogadóképessége függőleges mozgást, illetve kus és a nagy befogadóké- erősen korlátozott. Ha még ferde állásban a levegőben pességű gépek körüli vita nincs is kiforrott konstruk- maradást biztosítanák, a há- viszont még nem jutott eiója a helyből felszálló re- túl elhelyezett négy sugárnyugvópontra: a szakembe- pülőgépeknek az ez irányú hajtómű pedig a nagy- rek egy csoportja a sok amerikai és nyugatnémet ki- sebességű haladást segítené utast befogadó, de a hang- serietek sikert ígérnek. elő. határ alatti sebességgel re- ................................ ^ >r p üló gépek jövője mellett áll ki, mások pedig a kétszeres-háromszoros hangsebességű, bár csak 100—150 személyt befogadó repülőgépek mellett törnek lándzsát. E két utóbbi koncepciónak közös hibája van: egyre hosz- szabb kifutópályájú repülőterek szükségesek a gépek indításához és fogadásához. A helyből le- és felszálló Természetvédelmi területek a Bajkál-tónál Az évmilliókkal ezelőtt kialakult Bajkál-tó környéki hegyék méltóak a világ egyik legkülönösebb tavához. Rendkívül bonyolult geológiai folyamatok eredményeként keletkeztek, ezzel magyarázhatók sajátos ásványi kincseik; értékes ércek, féldrágakövek és burkolóanyagok. Az irkutszki terület tudományos kutatásait koordináló bizottság azt javasolta, hogy a Bajkál-tónál létesítsenek néhány természetvédelmi területet, amelyek megőrzik a vidék sajátos ásványi és geológiai rajzát. Az egyik ilyen természetvédelmi terület a tó déli partján, Szljugyanki város közelében lessz. A 18. századi kiváló orosz tudós, Mihail Lomonoszov idején már több, mint százféle ásványi kincset tartottak itt számon, köztük olyan ritka képződményeket, mint a la- zurit, a bajkalit, a különféle csillámok, stb. Ezt a vidéket M. Ogyinyec akadémiai levelező tag a koordinációs bizottság elnöke természetes ásványtani múzeumnak nevezi. A másik természetvédelmi terület, az úgynevezett Tazse- rani vonulatnál, a Bajkál-tó nyugati partján, az Olhon-szi- gettől mintegy 20 km- nyire alakítják ki, ahol kis területen 130 féle ásvány található, A tó északi partján védettnek nyilvánítják az egyik vulkán maradványait. A hegy a tenger szintje felett 1800 méterre magasodik és az előzetes adatok szerint mintegy másfél milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A ma már nyugodt vulkán geológiai sajátosságai miatt élvez majd védelmet. Speciális kamera a halászat számára A mesterséges holdak, általában a légi felderítés a tengerhalászat számára az utóbbi években egyre jelentősebb segítséget nyújt. Az Egyesült Államok „Halászati Felügyelősége” most új típusú légi kamerát próbál ki. A kamerát egy felderítő repülőgépen használják, amely általában 1800 méter magasan repül. Újdonság, hogy a berendezés segítségével éjszaka is fel lehet deríteni a vonuló halrajokat. A kamera arra a fényvisszaverődés! különbségre reagál, amelyet a halrajok akkor okoznak, amikor áthaladnak egy planktonréteg felett. A kamera segítségével rögzíteni tudják a halrajok körvonalait. Ezeknek behatóbb elemzésével meg lehet állapítani, hogy a halrajok milyen halfajból tevődnek ki. Az éjszakai légi felderítésnek az a célja, hogy a halászflottákat minden időben tájékoztatni tudják a halrajok vonulásának irányáról. Tudományos szempontból pedig a halak éjszakai viselkedését lehet az új kamera segítségével tanulmányozni. Jéghegyek elvoniatása Egy dán hajómentő vállalatnak támadt az az ötlete, hogy az Északi-sark vidékéről elvontassák azokat a repülőgépről felderített jéghegyeket. amelyek az olajfúrások útjában állnak. Kaliforniai vállalatok is foglalkoznak jéghegyek elvontatásával, de más célból, ők a kaliforniai partok mentén szeretnének édesvizet nyerni a jéghegyekből. | NÓGRAD — 1972. november 19., vasárnap 11
