Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

FOGTECHNIKUSOK A salgótarjáni Fogtechnikai Vállalat 25. számú Laborató­riumában harminc fogtechni­kus dolgozik- A harminc dol­gozóból hét a tanuló. A lát­szatra egyszerű szakma nem is olyan könnyű, mint ahogy azt a laikusok gondolnák. A vál­lalaton belül két brigád van a „Salgó” és a „Béke” brigád. Mindkét kollektíva öt-öt bri­gádtagból tevődik. A „Salgó” Szocialista Brigád 1972. júniu­sában alakult meg. Vállalása­ik közé tartozik többek között az a felhívás, amelyben az ország minden fogtechnikai laboratóriuma az indokínai szolidaritási hét keretében szeptember havi keresetük öt százalékát felajánlották a se­besült vietnamiak magyaror­szági kezelésére. tasó Imre fogtechnikus fogp róbakészítést véges A „hídkcszítés" az egyik legn "heze'ib munkák közé tartó- tik. Ez a munkafázis Tóth Já nos feladata Van még tanulnivaló, ezt bizonyítja, hogy az elkészült munkák nem mindig hibátla nők. Hegedűs Géza laborató­riumi vezetőhelyettes magyar ízzi a fogpróba szabályszerű elkészítését Szalvai Éva tanul ónak Fo’or Tamás képriportja A Szpnfnyik novemberi száma Nem marad A pataki határban A Szputnyik című szovjet folyóirat novemberi számá­ban „Kortársam, a petrolké­mia” című cikkében az Ural- hegység déli részén elterülő mesés szépségű Baskírföldről, annak lakóiról ír. A 890 ezer főre tehető baskír népcsoport e vidék legősibb lakossága. A baskír karakter, a baskír kultúra mind a mai napig fennmaradt itt, bár 1920-ban egy néprajzi kutató felfigyelt a Dél-Urai lakosságának rendkívüli tarkaságára, s azt a következtetést kockáztatta meg, hogy a Dél-Ural mint­egy Európa és Ázsia küszö­bét képezi, amelyen keresztül valóságos népvándorlás fo­lyik Európából Ázsiába és megfordítva. A cikk arról szól, hogy az iparosítás, a petrolkémia fejlesztése, a mo­dernizálás hogyan hat az ős­lakosságra. Olejnyik, ukrán professzor­nak a folyóiratban megjelent cikke azt fejtegeti, hogy az emberiség nem a civilizáció miatt lesz egyre kevésbé el­lenálló a különféle betegsé­gekkel szemben, hanem azért, mert nem veszi figyelembe a szervezet természetes védeke­zésének kritériumait. A novemberi szám az ol­vasók kívánságának megfele­lően folytatja a szovjet ál­lamférfiakról szóló portréit. Ez alkalommal Kalinyinről olvashatunk „Az elnök stílu­sa” címmel. A Szputnyik foglalkozik a szocializmus fejlődésének kér­déseivel, a közlekedés biz­tonságával, egy Brecht-szín- mű előadásával kalmük szín­padon. Közöl orvosi tárgyú cikket, ír a természetvéde­lemről, riportban ismerteti egy hegyvidéki viza erőmű építését, végigutaztatja az olvasóit egy vasúti kompha­jón, a Kaszpi-tengeren ke­resztül. A Szputnyik színes képro­vata egy türkmén festő mű­vészetével foglalkozik. Egy másik cikk bemutatja, mi­lyen a mindig rendkívül íz­letes orosz kenyér. A könyvespolc rovatban R ászul Gamzatov népszerű dagesztáni költő művét ol­vashatjuk — ez alkalommal prózában. Balesetmentesen! Becsülettel a* emberek életéért, a társadalmi tulajdon védelméért! Ezzel a címmel hirdetett baleset, mentes közlekedési napokat no. vemberben a Volán 2-es számú Vállalat. A felhívás a gépjármű- vezetőkhöz szólt, hogy fokozott figyelemmel, udvariassággal és kellő körültekintéssel vegyenek részt a közúti forgalomban. A bal. esetmentes közlekedési napokon a legudvariasabb gépkocsivezető­ket dicsérő lappal jutalmazzák. A vállalat egyben felhívással is fordult a megye gépjárművezetői­hez, hogy csatlakozzanak a fel­híváshoz, legyen minél kevesebb baleset Nógrád útjain. Patak határában vágják a téli káposztát. Kiváló hordalé- kos talajon, a Halyagoson ker­tészkedtek véle. Kis csermely szeli ketté a földet, amely a község szélétől indul és a nagyorosziak határáig ér. Szemmel 50—60 holdra be­csülhető. Okos emberek a pa­taki tsz-vezetők. Minden tal­palatnyi földet hasznosítanak. Ennek a vízmosta medernek a története, hogy amíg azt a csendes időben csermellyé zsugorodott erecskét nem sza­bályozták, mocsaras terület volt. Az úthoz közel a sava­nyúfű őrzi ennek emlékét. A meder bal partja viszont kivá­ló termőföld lett. Asszonyok kertészkednék rajta. Busád Jó- asefné tsz-tag mondta ei, az elmúlt évben annyi uborka termett, hogy nem győzték el­szállítani. — Az idén a káposzta sem rosszabb — mondta. Igazat mondott Busainé. Gazdag a termés. Több va­gonra való. Ez nem csupán a jó talajnak tulajdonítható, ha­nem azoknak az asszonyoknak is. akik szocialista brigádba tömörülve palántáaták, gon­dozták a káposztát, most pe­dig vágják a több kilónyit ki­tevő fejeket. — Csak az idő kedvezzen — mondja Pappné. A földeken végzett munká­nak bizony ez fontos feltétele. Az olyan elnyújtózkodott vi­déken, mint a patakiaké, még fontosabb a táska, derűs, na­pos idő. H$i borulás van, fel­kerekedik a széL Kintjártunk- kor is nyargalt a káposztás fe­lett eszeveszettül. De az asz- szonyok az időjáráshoz öltöz­ködtek. Diósi Jánosnénak. Mák Béláménak még a jóked­vét sem vette el a hidegre fordult idő. Inkább a derekuk az, ami foglalkoztatja őket. A sok hajlongástód sajog egy ki­csit. — Sajnos, a káposztát csak hajlongva lehet levágni — mondja Diósiné. A fiatalabbak naponta meg. birkóznak, a feladattal, sőt még az idősebb Oravecz Gá- bomé is, aki családtagként se­gíti a tsz-t a káposzta betaka­rításában. Patakon a termés nem ma­rad a határban. A háztartások ellátására termesztették. Ez az úgynevezett taposnivaló ká­poszta. A faluban nincs ház­tartás egy-egy hordó savanyí­tott káposzta nélkül. Keresik az árut a patakiak, a dejté- ráak, de viszik messzebb vi­dékre is. Ami megmarad, az megy a savanyítóüzembe. Így zajlik az élet Patak ha­tárában, a Halyagoson. Kemé­nyen kell ott helytállni ebben a zordabbra fordult időjárás­ban. Az asszonyok a földről vagontételben hordják a ká­posztát, viszik a háztartások-. ba, a vállalathoz. Az asszo­nyok termesztették, akik leg­jobban tudják, mit jelent az emberek jó ellátása. B. Gy. Nehezebb körül menyek közöli, szerényebb eredmények Termelési tanácskozások voltak november első felé­ben a Volán 2. számú Vál­lalatnál. Ezeken a megbe­széléseken a dolgozók tájé­koztatást kaptak az idei év eddig élteit küenc hónapjá­ban a vállalat által elért gazdasági eredményekről, megbeszélték közös gondjai­kat és továbi feladataikat A vállalatnak, az egységek vezetőinek a termelési ta­nácskozásokon arról kelleti beszámolni, hogy az előző évhez viszonyítva visszaesés tapasztalható néhány terü­leten; az egyes üzemágak­ban romlott a hatékonyság és az eredményesség. A te­herautó-közlekedés huszon­egymillió forintos gazdálko­dási eredménye majdnem négymillió forinttal alacso­nyabb a tavalyinál. Az okok között számos olyan tényező található, amely szorosan összefügg a fuvarozási igé­nyek változásávaL A darabáru-fuvarozásban a legfontosabb feladat a ko­rábbi években mutatkozó veszteség csökkentése volt. A terveknek megfelelően az első fél évben e terü­leten huszonöt százalékkal javult az eredményesség, a harmadik negyedévben pe­dig az előző év hasonló idő­szakához viszonyítva több, mint felére csökkent a ráfize­tés az időközben foganatosí­tott szervezési intézkedések hatására. Visszaesett a rakodások hatékonysága és gazdasági eredménye. Ugyanakkor a személyszállításban kedvező változást és fejlődést hozott az idei év. A tavalyi két­száahetvenhéttel szemben ar. egység már kétszázkilenc- vennégy személyszállító jár­művel rendelkezik, az egy- egy gépkocsira jutó bevétel az előző évihez és a terve­zetthez viszonyítva egyaránt emelkedett. Az autóbusz-köz­lekedés kilenc hónap alatt elért gazdálkodási eredmé­nye majdnem két és fel millió forint, ami hétmillió forinttal magasabb az előző évinek Nem „hozta” a tervezett bevételt a vállalat bérautó- parkja. A taxik forgalma csaknem kétszázezer forint­tal maradt alatta a várako­zásnak, a kevesebb bevételt azonban gazdaságosabban termelte meg az egység, hi­szen a nyereség megközelí­tette a háromszázezer fo­rintot, ami a tavalyinál jó­val magasabb. A bevételkiesés nehéz helyzetbe hozta a vállala­tot, annál is inkább, mert az idei szolidabb eredmé­nyeket a korábbinál nagyobb létszámn ál sikerült elérni. Míg a gazdálkodási ered­mény hét százalékkal csok­Kisterenyén a községi egy­séges művelődésügyi terv el­készítésével kapcsolatban ösz- szehívták a község üzemeinek, művelődési és egyéb intéz­ményeinek vezetőit, jelen volt a járási hivatal művelődésügyi osztályának képviselője is. Az ülés megnyitóján hangsúlyoz­ták a társadalmi összefogás szükségességét. Szó esett az elkövetkező évben átadásra kent, a foglalkoztatottak száma 2,3 százalékkal nőtt, s a kollektíva már megha­ladta a kétezer-egyszáz dol­gozót. ez idő alatt a válla­lati átlagbérszínvonal 3,1 százalékai emelkedett, ezen beül a tehergépjármű-veze­tők és az autóbusz-vezetők átlagbére még ennél is na­gyobb arányban. Az év hátralevő részében a vállalat minden egységé­nek. valamennyi dolgozójá­nak arra kell törekedni, hogy jobb és szervezettebb munkával járuljon hozzá a gazdálkodás eredményeseb­bé tételéhez. Feltétlenül szükséges megteremteni a hatékonyság és a bérfej­lesztés nagyobb összhangját, hiszen a béremelés fedezeté­ül köztudomásúan csak a nyereség szolgálhat. Valamennyi munkaterüle­tei jobb munkát vár a vál­lalatvezetés a szocialista bri­gádoktól. a kollektíváktól, hogy a Volán vállalatok kö­zött foyó szocialista munka­versenyben újra visszanyer­hessék eredményeikkel régi rangjukat és tekintélyüket. kerülő óvodáról, arról, hogy a kultúrotthonban helyet bizto­sítanak a kisdobosoknak, úttö­rőknek és a KISZ-eseknek. Megállapodtak abban, hogy a kialakítandó terv alapján. a vállalatok, közművelődési és oktatási intézmények saját művelődési tervet készítenek és egymással is kooperálnak, majd az egységes végrehajtás érdekében. A műveltségi szint emeléséért Kulcsember az üzemnél — Van itt már egy mag a FÜTÖBER-nél és sok a fia­tal, akikre lehet támaszkod­ni. Egyre több az olyan, aki­nek szívügye ez a vállalat. — Ezeket Szotlár György cso­portvezető mondta el legutóbb Nagybátonyban. Mikor jutott erre a megállapításra? Sora van annak. — A jubileumi jutalmat még a bányánál kaptam. Ott, ahol annak idején a lakatos­szakmát is tanultam. Katalin- akna megszűnt. Igaz, mehet­tem volna Szorospatakra, de ide is hívtak. Űj gyár, talán új lehetőség — gondoltam. Már három éve itt vagyok. Két hónap kellett ahhoz, hogy ezt az új munkakört megszok­om. A ventillátorgyártásnál 25 fős csoport vezetésével bíz­tak meg. Most már félszázan vagyunk. A szocialista brigád már megkapta a zöldkpszorús jelvényt. Én is kétszeres ki­váló dolgozó lettem. Ügy ér­zem, megbecsülnek. A számí­tásomat megtaláltam. Annak idején 13,40-es órabérrel kezdtem, most 15 forintom van. Erre jön még a csoport- vezetői pótlék. Mert számol ám az ember, és ha a saját zsebéről van szó mindenki anyagias. Én sem vagyok ki­vétel. A bányánál volt hű­ségjutalom. Itt azt pótolja a részesedés. Az idén is kap­tam már 1100 forintot nye­reségrészesedési előlegként — mondja a csoportvezető. Mindez valahogy ellent­mondásos azzal, amit mások­tól hallottam, ezért megkér­deztem: Valóban foglalkozott a gondolattal, hogy itthagy­ja ezt a vállalatot? — Így igaz. Az történt, hogy hívtak a bauxitbányá­hoz, a Dunántúlra. Nagyobb keresettel és olyan lehetőség­gel kecsegtettek, hogy két éven belül lakást is biztosíta­nak. Van egy Wartburgom már hat éve. Balatonakaraty- tyán meg a sógorral közösen vásároltunk egy kis telket. Csak 140 négyszögöl, ami ölenként 300 forintba került. Most meg vettünk rá OTP- hitelre 30 ezerért egy faházat. Jól néz ki. Vannak gyerekek. Az egyik harmadéves a Kandó Kálmán Szakközépiskolában. Ha végez, itt szeretne elhe­lyezkedni a vállalatnál. A ki­sebbiknek más az érdeklődé­si köre. Nagyon szereti az ál­latokat. Talán majd valami ilyen szakmát választ. Tehát mindent számításba vettem és vagy két hónapig őrlőd­tem, végül maradtam. Miért is mentem volna? Biztosat a bizonytalanért? Itt megbe­csülnek. Jó a közérzetem. Itt vagyok munkásőr már régóta, pártvezetőségi tag. Van en­nek az üzemnek jelene és még szebb jövője. Igazán szép ter­mékeket gyártunk. Készül az új gyár. Itt még zsúfoltan vagyunk, ott könnyebb lesz. Űj termékek is lesznek. Le­hetőség tehát van, és ezeket itthagyni azért, hogy máshol most talán néhány százassal többet keres az ember? Tá­vol a családtól? A különki­adásmennyi lenne? Ezért dön­töttem, hogy maradok. — A múlt hónapban elké­szítettünk 1900 ventillártort. Ez megfelel 104 százalékos terv­teljesítésnek. Nem is emlék­szem, hogy a csoportunk va­lamikor ne teljesítette volna a tervet. Most huzatnövelő csővezetékeket gyártunk. Jó a programozás és az anyagellá­tás is. Korábban több gond volt. — A jövő is biztató. Szép lesz az új gyár. Ügy mondják, jövőre mi is odaköltözünk. Megvan a mag, és ahogy mondtam, sok a fiatal, akik­re lehet alapozni. Esetenként talán baj van a fiatalokkal ? Többször kérdezték tőlem. Nincs különösebb baj. Szeret­nek szórakozni? Azért fiata­lok. és ez egyáltalán nem bűn. A mi feladatunk, időseb­beké, hogy ezeket az érdeke­ket összeegyeztessük. A mun­ka mellett a szórakozást is — vélekedik Szotlár György, aki a gyakorlatban is ezt igyekszik valóra váltani. Nem véletlen, hogy mint csoportvezetőt szorgalmáért, rátermettségéért és irányító­készségéért dicsérik vezetői. Az ilyenekre mondják joggal, hogy kulcsember az üzemnél. Tekintélyét őszintesége is nö­veli. Saját példájával is agi­tálni tud, amikor szükséges. A munka, a becsületes mun­kásélet végső soron az anya­gi gyarapodás eszköze is nála. B. J. NÓGRÁD - 1972. november 17., péntek "f

Next

/
Oldalképek
Tartalom