Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

KÖZLEMÉNY A Központi Bizottság határozata az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről (Folytatás a 4. oldalról) A Központi Bizottság meghallgatta az 1972. évi terv várható teljesítéséről kapott tájé­koztatást és megvitatta az 1973. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit Megállapította, hogy a népgazdaság a IV. ötéves tervben meghatározott irányban fej­lődik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelölő 1971. december 1-i határozatainak végrehajtásával számos kedvező változás kö­vetkezett be. 1972-ben a termelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pe­dig megközelíti a tervezettet. A felhalmozás­nak és a fogyasztásnak a IV. ötéves terv időszakára előirányzott aránya helyre állt; az ország külkereskedelmi és nemzetközi fi-, zetési mérlege javult. Az állami költségvetés a tervezettnek megfelelően alakult, de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mér­tékben megteremteni, ezért e téren további erőfeszítések szükségesek. Ünnepélyes megnyitó as újságíró-stúdióban A Budapesti Rádiótechnikai Gyár az elmúlt hetekben tartotta ünnepélyes gyáravatóját. A korszerű üzemcsarnokban előállított termé­keik igen kapósak szerte a világpiacon, meg­rendeléseik biztatóak » jövőre is Az ipar bruttó termelése a tervezett ütem­ben, mintegy 6 százalékkal növekszik, ami teljes egészében a termelékenység emelkedé­séből származik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés. ■ és távbeszélő-hálózat kivételével — az igényeknek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben hat száza­lékkal növekszik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,2 százalékkal, az egy kere­sőre jutó reálbér 2,4 százalékkal emelkedik. Az áruellátás kiegyensúlyozott. A lakásépí­tési tervet összességében teljesítjük, a terve­zett 75 ezerrel szemben mintegy 81 ezer la­kás épüL A Központi Bizottság a IV. ötéves terv cél kitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az eddigi kedvező tenden­ciák erősítését és újabbak kibontakoztatását tekinti. 1. A Központi Bizottság az 1973. évi nép- gazdasági terv fő előirányzataiként a követ­kezőket jelöli meg: A nemzeti jövedelem ter­melésének növekedése 4,0—5,0 százalék A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növekedése 4,0—5,0 "n Az ipar bruttó termelésé­nek növekedése 5,5—6,0 „ Az országos építés-szerelés teljesítményének növe­kedése 3,0—4,0 „ A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedé­se kb. ‘ 2,0 ; A munkások és az alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbérének növe­kedése 2,0—2,5 Az ipari és építőipari mun­kások reálbérének növe­kedése 5,5—6,0 h Az egy lakosra jutó reál­jövedelem növekedése 4,5—-5,0 „ A kiskereskedelmi árufor­galom növekedése 6,0—6,5 „ A szocialista szektor beruházása 111—113 md Ft Lakásépítés 81—82 ezer Ebből állami lakásépítés 33—34 „ Az állami költségvetési be­vétel növekedése kb. 9,0 százalék Az állami költségvetési ki­adások növekedése kb. 8,5 » A termelés növelése során érvényesíteni kell azt a fő követelményt, hogy a termelés jobban feleljen meg a hazai és a külkeres­kedelmi szükségleteknek, csökkenjen a gaz­daságtalan termékek termelése, javuljon a gazdaságosság. Következetesen végre kell hajtani a készletek, a külkereskedelmi áru­forgalom, az állami költségvetés és a hite­lezés tervszerű alakítására hozott intézkedé­seket. 2. Az ipar termelését úgy kell növelni, hogy a termelékenység a IV. ötéves tervben tervezettnél nagyobb mértékben legyen a növekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőolaj-feldol­gozás 7—8 százalékkal, a földgáztermelés 10—11 százalékkal, a villamosenergia-terme- lés 9—10 százalékkal, a timföldtermelés 26 százalékkal, a műtrágya termelése 12 száza­lékkal, a híradástechnikai ipar termelése 8—9 százalékkal, a cementtermelés 11—12 százalékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyensúlyozottabb, az építményeket gyorsabban fejezzék be,-az építőipari mun­ka minősége jelentősen javuljon. Előbbre kell lépni a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásában. 3. A mezőgazdaság fejlesztésében a szarvas­marha-tenyésztés fellendítését, a tehénállo­mány növelését és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szük­séges modern technika szélesebb körű elter­jesztését központi feladatnak kell tekinteni. 4. 1973-ban folytatni kell az 1972. évi be- ruházáspolitikát. Továbbra is elsőrendű feladat a beruházási tevékenység hatékonyságának növelése minden területen: a központi szer­veknél, a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volumene összességében lényegesen nem nö­velhető, ezért a pénzeszközök gondos és megfontolt felhasználására van szükség. A vállalatok és szövetkezetek csak a pénzügyi lehetőségeikkel összhangban álló, reálisan megvalósítható fejlesztési célokat tűzzenek ki. Az ötéves tervben számításba vett nagy- beruházások közül többek között megkezd­jük a székesfehérvári alumínium-hengermű bővítését, a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő gázvezetékrendszer létrehozását, a Dunaújvárosi Papírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízi lépcső építésének második sza­kaszát, valamint Len in városban a nagy kapa­citású kőolajfinomító megépítését. 5. A Központi' Bizottság a párt életszínvo­nal-politikának megfelelően fontosnak tartja, hogy az életszínvonal növelése mindig szoros összhangban legyen a reálisi lehetőségeinkkel. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez hason­lóan 1973-ban is kiegyensúlyozott legyen. 1973-ban a lakosság fogyasztásának 5,4 szá­zalékos növekedésével lehet számolni. A központi árintézkedéseken felül a piaci ha­tásokra végbemenő fogyasztói árszintemelke­dés nem haladhatja meg az 1—2 százalékot, a hatósági áremelkedésekkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyermekintézmé­nyek és más hasonló intézmények élelmezé­si költségnormáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emelni. Emiatt a térítési díjak nem vál­toznak. 1973-ban 81—82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami lakás épüljön fel. Az ötéves terv­ben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged — magasabb ré­szesedési aránya a tanácsi lakásépítésben ér­vényesüljön. A tanácsok a költségvetési esz­közök hatékony felhasználásával és saját erőforrások koncentrálásával, az olcsó és ésszerű megoldások alkalmazásával segítsék a lakásépítés meggyorsítását A lakosság építési kölcsönök iránti igényeit az 1972. évinél magasabb szinten kell kielégíteni. Ja­vítani kell a lakosság építőanyag-ellátását. 6. 1973-ban tovább kell szélesíteni nemzet­közi gazdasági kapcsolatainkat. Együttműkö­désünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irányítóezer- vek és a vállalatok fordítsanak nagy gondot az exportkötelezettségek ütemes teljesítésére. 7. Az állami költségvetés bevételeinek kö­zel 90 százalékát továbbra is a szocialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell bizto­sítani. Az egészségügyi és szociális kiadások 9 százalékkal, az oktatásra és kulturális te­vékenységre fordított kiadások 9—10 száza­lékkal emelkednek. Ez lehetőséget nyújt az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott ha­tározat végrehajtásának megkezdésére, a gyermek- és diákjóléti, egészségügyi és szo­ciális intézmények hálózatának bővítésére. A költségvetési egyensúly javítása minden szinten szükségessé teszi a pénzgazdálkodás­ban az ésszerű takarékosság elvének érvénye­sítését. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a párt X. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról és az 1973. évi népgaz­dasági terv irányelveiről hozott határozatá­val társadalmunk legfontosabb politikai, gaz­dasági és ideológiai feladatainkra hívja fel a párt és az egész ország közvéleményének Ti gyeimét. Az ország belpolitikai helyzete megfelelő: társadalmunk a kongresszus által kijelölt irányba fejlődik. A X. kongresszus határoza­tainak következetes végrehajtásával, az 1973. Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára megnyitja az újságíró-stúdiót Tegnap ünnepélyes külső­ségek között megnyílt a NÖG- RÁD szerkesztőségének új­ságíró-stúdiója a József Atti­la megyei Művelődési Köz­pont klubjában. A jelentke­zők közül a szerkesztőség 25 fiatalt talált alkalmasnak arra, hogy a stúdióban ta­nulmányozza az újságírás alapvető ismereteit, a szakma A stúdió hallgatói előtt Sik­lósi Norbert, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek főtitkára mondott meg­nyitó szavakat. — Ennek a tanfolyamnak az elvégzése közelebb viszi Önöket az egyik legszebb hi­vatás megismeréséhez, ame­lyet büszkén vallott magáé­nak Lenin elvtárs is — han­goztatta többek között Sikló­si Norbert. — Újságírónak lenni nem könnyű. Ez a meg­állapítás nemcsak arra vonat­kozik, milyen nehézségek vár­nak az újságíróra, amíg té­máját megtalálja, végigjárja a téma feltárásának útját, majd végül formába önti anyagát, hanem legalább ilyen mértékben vonatkozik az új­ságírói felelősség vállalásának kérdésére is. Megnyitójának további ré­szében is hangsúlyozta, hogy bárki, aki a sajtóban nyom­tatott szóval helyet akar kap­ni, csak egész társadalmunk­nak járó felelősségtudattal közelíthet a sajtómunkához. Siklósi Norbert ünnepélyes megnyitója után a stúdió résztvevői meghallgatták az első előadást. Dersi Tamás, a sajtótudományi bizottság tit­kára Korunk és a sajtó cím­mel tartotta meg a stúdió el­ső foglalkozását. A Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában NSZK exportra készítik a jelenleg leg­korszerűbb biztosítóberendezéseket. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállítóit termékek azóta komoly devizaforrást jelentenek a népgazdaságnak is évi népgazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista" társadalmunkat. Folytatjuk a dolgozó osztályokat, a kommu­nistákat és párton kívüleiket átfogó szövetsé­gi politikánkat, fejlesztjük a szocialista de­mokráciát, biztosítjuk a népgazdaság tervsze­rű, arányos fejlődését és ezzel együtt a nép életszínvonalának rendszeres emelését. Mindennek érdekében tovább erősítjük pár­tunk eszmei, politikai, cselekvési egységét és emeljük munkájának színvonalát. A marxiz­mus—leninizmus hegemóniájának erősítésé­vel, az ideológiai harc fokozásával tovább­visszük a szocialista kulturális forradalmat és biztosítjuk kongresszusi határozataink és elveink érvényesülését. A Központi Bizottság utasítja a párt min­den szervezetét és tagját, hogy példamutató helytállással, cselekvéssel, a tömegek mozgó­sításával dolgozzon e határozatok végrehaj­tásáért. A Központi Bizottság felhívja a kormány­ban, az állami, gazdasági és kulturális szer­vekben, intézményekben és szervezetekben dolgozó kommunistákat, tisztségviselőket, hogy minden szinten nagy politikai felelős­séggel, határozottan és következetesen képvi­seljék és hajtsák végre pártunk és államunk politikáját. A párt politikájának és államunk törvényeinek szellemében cselekvő vezetők mindenkor számíthatnak a pártszervezetek teljes támogatására és népünk egyetértésére, bizalmára. Felhívjuk a Hazafias Népfront, a nőmoz­galom, a kommunista ifjúsági szövetség, min­den tömegszervezet és tömegmozgalom veze­tőit és aktív tagjait, a kommunistákat és párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus minden hívét, hogy állásfoglalásukkal és munkájukkal segítsék e határozatok végre­hajtását, dolgozzanak velünk együtt a közös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt követ­kezetesen halad tovább a X. kongresszus ál­tal kijelölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában, mint mindenkor, most és a jö­vőben is bizalommal épít munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk politikai öntudatára, hazaszeretetére. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a X. kongresz- 5zus határozatainak végrehajtásával úiabb nagy eredmények születnek, újabb lépést te­szünk előre a szocialista társadalom építésé­nek útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom