Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)
1972-11-02 / 259. szám
Illyés Gyula 70 érés Az idő szubjektív voltát mi sem jelzi jobban, mint a személyiségre gyakorolt hatás: van, akin nem fog, akit fiatalságától nem foszt meg, csupán érlelő, gazdagító ajándékait hozza elébe. Illyés Gyula a szerencsések sorába tartozik. Teremtőereje teljében érte meg 70. születésnapját, s megírta az új Dózsa-drámát, a Testvéreket. Személye kortalan, független az esztendők járásától és sokasodásától. Pályaképét nem keli felvázolnunk, ismert nemzeti klasz- szikus, aki itt jár közöttünk, akinek minden sora közügy, s aki bármiről szól is, fontosat mond mindannyiunkról, mind- annyiunkért. Juhász-számadói gond készteti az értünk perlő aggodalomra, meg borúlátása, keserű szavai mögött is a remény munkál. Több mint közéleti költő: azoknak az ősöknek mai utóda, akik ostorozó, jövőbe mutató igékkel jártak népünk előtt, és akik felelős, olykor kemény szavaikat nemzedékről nemzedékre továbbadták, s megteremtették azt a sajátos magyar lírát, mely több mint versek gyűjteménye. több mint egyéni érzelmek és gondolatok tárháza: maga a nyelvében élő nemzet szellemi otthona. A három Kossuth-díjjal — és a Herder-díjjal — érdemelten koszorúzott életmű külön érdeme, hogy mindenkor az elnyomottakért emel szót; parasztok panasza, eretnekek hite, hősök helytállása szól belőle hozzánk; s mindez a szépségbe öltözött igazság erejével, mert Illyésnél a szenvedély fölött mindig ott őrködik a ráció, a mértékek és formák harmóniáját őrző fényes és tiszta értelem. B. É. A NÉMI — A nagymamától nagyon meg őket a luca. Az igazi nincs az a fene hasműtét! sok régi dalt tanultam. Főleg mulatság a Luca-napi beszelés Mert nagyon szép a mi nép- fonósnőtákat. Jártam még volt. Megvizeztük a meszelőt, viseletűnk; vászon ingváll, én is a fonóba, hogyne! De jól bekonnoztuk és átmentünk kázsmer pruszlik, kázsmér mennyit grimaszoltunk! Kép- a szomszéd fonóba megmutat- kontykendő, barhett szoknya, zelje csak el, a mi fonónkból ni, hogy tudunk meszelni. Még a tarka népviselet már csak a lányok egy nagy cserépfaze- a csendőröket is megtréfáltuk, a színpadon kerül Anka néni- kat teletömtek vizes hamuval, mondtuk: „Nézzék csak a re. Mert minden dolga, min- azt elvittük a másik fonóba és tiszt urak, hogy tudnak a lu- jen betegsége ellenére tagja és bevágtuk a gazda ajtaján., cák meszelni! Bekormoztuk a szervezője a szügyi Röpülj pá- Utána pucolá6 vissza a he- falat, utána rohantunk a kér- Va körnek. Két éve tanulták be lyünkre. Jött a gazda nagy tek alatt bujkálva, hogy el ne haraggal utánunk, mi akkor kapjanak.” már javában fontunk, bizony el voltunk fúlva, alig bírtuk visszatartani a lihegést. Azt mondta a mi fonónk vezére a gazdának: „Mit akarsz, Janó? Mit kiabálsz? Nem látod, hogy ezek itt el sem mozdultak a helyükről...? Hát így volt, no!” a fonósjelenetet, már Ma- gyamándorban is szerepeltek vele. Most ismét felújítják, tanítják a fiatalokat is. — Hogy szervezünk? Elcsaljuk egymást: ...te azért gyere, mert benne vagy a nőbiAnka nénit hallgatni; gyönyörűség. Az írás nem adhatja vissza történeteinek színességét, beszédének ízességét, gazdag fordulatait. Mert az írás ez esetben halványabb, zottságban, te azért, mert mint az élő beszéd. És még ki szakszervezeti tag vagy.. sem nevetjük magunkat az mindenkit rábeszélünk. Van- egyik történeten, Anka néni nak már a csoportunkban Aztán történt még a fonós- már mondja is a következőt iszép, fiatal menyecskék is. Anka^néni" a'madárcsonhf ki — Minden év február máso- Anka néni, idős Barna Já- asszony szinte mindenre em- dlkán> gyertyaszentelő napján büszkén vezet végig a lékszik Azt mondia szereti elmentünk szankozi, hogy hazon» amit a fiával együtt SSt . .SÄS ti““J ■«» » A »!-* rfMa is sokat mesél róla a fia- Vittük magunkkal a loszánkót, tál oknak. — Egyszer aztán nagyon ráfizettem a kíváncsiságomra. Szomszéd Anka néniék fonójába jártunk. Én, mikor lefontam a kócot, felültem a búbos tetejére és ott hallgatóztam, hogy mit beszélnek a felnőttek. A házigazda a búbos mellett aludt, egy ágyban, vittek: mákot, diót, cukrot. Én a nagy fülelésben lezuhantam a házigazda ágyára... Volt nemulass! Anka néniék nemzedéke: szlovák nemzedék. A nagymama, akitől az énekeket tanulta, még szlovák iskolába járt. 28 fokos hidegben csúszkáltunk, az ülepünkről a bőr mind lejött. Meg tudja-e, mi volt még érdekes ünnep? Tavasszal a Gergely napja. Hogy akkor kit, vagy mit ünnepeltünk, magam sem tudom. Ügy volt a divatban, hogy ezen a napon az iskolások a tanítónak sok ajándékot — Érdekes lehetett a fonós- élet — mondom. — Az, érdekes hát. Csak dolgozni is kellett ám! Képzelje c6ak el, milyen nehéz munka volt az: zsákot, lepeAnka néni is legalább annyi d5ke‘ .fontam. Nappal dolgozmatam, éjszaka meg egyig, kettőig ültem a rokka mellett. Anka néni olyan asszony, aki munka nélkül ma sem tudna meglenni. Hát még ha beteg sem volna. Pedig az „nyavalyára” szlovák nótát tud, mint gyárt. — A Luca-napot nagyon kedveltük; felöltöztünk lucáknak — tiszta fehérbe, fehér csipke az arcunkon. Vittük az orsót, a botra tűzött krumplikarikát vaSy négyfele a másik fonóba. Meg fokhagy- panaszkodik, mából keresztet csináltunk az — Nem álltam volna én el asszonyokra, hogy ne kísértse a népviseletemtől sem, ha Ha d gl e m ez-be mutató — Játékvásár sze a lakásnak a kis házi múzeum; a virágos, madaras, festett tányérok szinte ellepik a falat. Ott áll a rokka, meg a guzsaly is. És Anka néni már újabb terveket sző. Babát akar készíteni, olyan nagyot, mint ő maga, hogy feladhassa rá a népviseletes ruhát. — Ez lesz a múzeum legszebb darabja — mondja. Szívesen nézelődnék még, de Anka néni kapát, öntözőkannát fog: — Mondanék még sok érdekes történetet, de a többi asz- szony már mind kint van a temetőben Sietek utánuk én is, rendbe kell hozni a sírt a gyertyaégetésre... V. Kiss Mária MOZIÉLET Szov jet fi hn eh ünnepi bemutatói Holnaptól szovjet filmek ünnepi bemutatói szerepelnek a salgótarjáni November 7. Filmszínház programjában. A Hókirálynő című színes szovjet film bemutató előadására november 3—5- én kerül sor. November 6— 7-én a Normandia Nye- man című felújított szovjet —francia filmet vetíti o mozi. Mindkét alkotást délután háromnegyed 6-tól és este 8 órától tekinthetik meg a nézők. A délután fél 4-kor kezdődő előadásokat Mihail Romm, a nagy szovjet rendező emlékezetének szenteli a filmszínház. A rendező négy filmjét mutatják be: november 3—4-én Hajókkal a bástyák ellen, 5-én a Sivatagi tizenhármak, 6-án a Hétköznapi fasizmus és november 7-én az Egy év kilenc napja című alkotásokat. Mihail Iljics Komm egy évvel ezelőtt hunyt el, a szovjet filmművészet „úttörő örege" volt, rendező, író' és peJelmet a Hókirálynő című filmből a szovjet filmek ünnepi bemutatóinak egyik programjaként a mozik műsorára tűzve idézi fel múlhatatlan alkotásait. A Hókirálynő című filmet tározását. Fiatal, tehetséges sifutónűt fedez fel, s mo3t már minden erejével azon van, hogy eredményes versenyzőt neveljen belőle. Látványos, szép film a Hóelsősorban a sport, különösen királynő. A sílesikló-világba j- a téli sportok kedvelőinek nokságpn készült felvételek ajánljuk. A korábban több- dokumentum jellegűek, a ma- szórós országos síbajnpk, s gas-tátrai világbajnokságon jelenleg érdemes sportoló és készültek. edző csalódik korábbi munkájában. Kétségbe vonja edzői képességeit, s elhatározza, hogy szakít a sporttal, további életét az építészetnek szenteli. Elhatározásának okozója eddigi neveltje, Baburidagógus. Filmjei az egyetemes na, a neves síversenyző. Elbi- filmtörténet klasszikusnak el- zakodott, öntelt, s nem szálamért alkotásai. Tanulmá- mól azzal, hogy eredményeit nyai, esszéi és kritikái az nem áldozatos munkájának, írásművészet sajátos darabjai, kitartó felkészülésének, ha- tanítványai pedig a mai szov- nem inkább a véletlen szejet rendezőgárda legnagyobbjai. Életét és műveit egyaránt sokra, igen magasra értékelte a világ. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat is tisztelettel adózik emlékének, amikor halála első évfordulóján rencsék sorozatának tulajdoníthatja. A sport számára csak szórakozás, nem pedig életcél. Egy kisfiú eltévedése a hóviharban, s a megmentésére szervezett expedíció azonban megváltoztatja az edző elha1942. A pusztulás és a halál gyilkos vihara söpört végig Európán. Százmilliók néztek szembe a halállal, hogy megvédjék hazájukat, s tizenhat francia repülő indult el, hogy az oroszok oldalán harcolva, fegyvertársként csatlakozzék hozzájuk. Erről szól a Normandia Nyeman. A francia repülőegység mindvégig kitartott. A két nemzet repülői között igaz katonai barátság és tesvéri- ség alakult ki. Számtalan derűs, kedves epizód élénkíti a film történetét. Kitűnő a rendezés — Jean Dreville munkája —, és ugyanezt mondhatjuk el a színészek alakításáról is. Színházi esték: Szent Johanna Országszerte a szovjet művészlemezek hónapja a november és az áruházak igyekeznek megkedvelteim a komoly zenét a vásárlókkal. — Nálunk is van egy 40— 50 fős törzsgárda, amely hozzánk jár, és jelentős összeget költ lemezekre — komoly zenére, — kezdte a beszélgetést művészlemezünk van, és meglepetés várja a vásárlókat, mert ajándékhanglemezzel is kedveskedünk. Megtudtuk, hogy a november 15-én záró hanglemez-bemutatót azonnal felváltja a játékvásár. Érdekes adat: évente csak a Pécskőböl több mint egymillió forinton felüli Sebők István, a Pécskő Üzlet- összegben vásárolnak a szülök ház sport-, játék- és hang- játékokat. szerosztályának vezetője. El- — Megkezdtük az előkészü- mondta, hogy a hanglemez- leteket, 1,5 milliós a játékosztályon évente 600—650 ezer készletünk. A vásár alkalmá- forint a forgalom, ami jelen- vai 20—25 féle új játékot is fős, és azt jelenti, hogy a forgalomba hozunk. Hagyomá- tarjániak szívesen vásárolnak nyos már, hogy a megyei ta- lemezeket. nácson is rendezünk játékvá— Bemutatót rendezünk ko- sárt, az üzletházban pedig két moly zenei lemezekből és a helyen — zárta a beszélgetést bemutató november 15-ig tart. Sebők István. Megközelitően 90—100 féle (sz) /d KECSKEA/DA KEDVES ES. KAPASZKODÓ HÁZIÁLLATTÁ VAUK. 'ÉPPEN úav, MINT A PAPAPALY, Kutyáját, és ugyancsak a haookol ma- OZOTT KÉT / BAVÉVE. MOST MA'R l . PÁVAI HOZOTT KÉT MACSKÁJÁT.IS S2ÁM- ivlve. MOST MÁK ERESZ K/S ALLATSERESr NOGRAD - 1972. november 2., csütörtök Alighanem reménytelen vál- A nagy angol író mar túl seben érződik az az epésség, lalkozás volna minden művet volt élete delén, 67 éves volt, amely állásfoglalását egyértelszámba venni, amely az orle- amikor e művével 1923-ban művé teszi, ans-i szűz, szent Johanna, az- elkészült. Történelmi szinmű- Shaw azonban nem az az az: Jeanne d’Arc legendás tör- vének hangvétele érdekes mó- író, aki huzamosan alkudozni ténetével foglalkozik. Törté- dón elüt az általában meg- tud akár sajátos önmagával nészek, költők, írók ambícióit szokott shaw-i szarkasztikus szemben is, aki megelégszik foglalkoztatta a szabadsághős tónustól, mely máskor oly jel- silány történelemkönyvek francia parasztlány élete és lemzően kever nevetségesség- színpadi illusztrációjával. A halála, mindaz, ami az 1400- be közítéle’ szerint mégoly színmű záróképében ugyanis as évektől alakja köré fonó- magasztos témákat, személyi- halomba dönti egész drámai dott, valóság és mítosz ele- ségeket is. A Szent Johanna építményét, utolsó számvetés- gyületeként. esetben a shaw-i csúfondá- re idézi élő és holt alakjait, A színpadi irodalomban két ros, . kötekedő kedv tartózko- sőt a huszadik század himö- kivételesen rangos művet tar- dobbá válik, mondhatni meg- két is, s ebben a különös tunk szómon, amelyek Jeanne szelídül. Az ő Johannája gyülekezetben nagyon kínos d’Arcnak adóznak. Az egyik mondhatni hűségesen követi a igazságokat összegez, fogalmaz Schiller nagy hatású romanti- már bevett és „szentesített” meg — immár hamisítatlan kus drámája, Az orleans-i szemléletet, amely a századok shaw-i kíméletlenséggel — szűz, a másik Bemard Shaw során hőse köré képződött, emberekről és nemzetekről színműve — ez utóbbit láthat- Talán csak egyházi és neme- egyaránt. S ez az írói ítélke- tuk most a szolnoki Szigligeti si, főképp angol alakjainak zés nem csupán Johanna, de Színház vállalkozásában. véleményezésében, jellemző- a polgári és kapitalista világ képmutató, álszent, farkastörvényű világára is érvényes. A szolnoki színház a főiskolás Karinthy Márton vizsgarendezésében mutatta be a darabot. A világos rendezői koncepció jó játéklehetőséget teremtett a szereplő együttesnek — kár, hogy ez az együttes teherbírását tekintve nem eléggé kiegyensúlyozott erejű, s a figurák árnyait összetevői gyakran jelzésesen érvényesülnek, vagy egymás rovására túlzott hangsúlyt kapnak. Warwick gróf nyeresége például a figura szellemes vonásait szinte teljesen agyonnyomja Huszár László játékában, de rendkívül egyenetlen, épp ezért hiteltelen trónvárományos, majd Károly király alakjában Szombathy Gyula teljesítménye is. A halvány, olykor szinte csak a szöveg- mondásra szorítkozó teljesítmények sorából kiemelkedett Halász László La Hire kapitánya, Iványi József Cauchon püspöke, Benyovszky Béla intézője. A címszerepben — bár alkati észrevételezést tehetnénk — élményt nyújtó érzelmi töl- töttséggel szolgált rá a nézőtér ünneplő elismerésére a fiatal és rendkívül tehetséges Csomós Mari. Johannájának belső formálása mindvégig töretlen ívű, s ez az alkatra érvényes észrevételt is feledtetni tudja. (barna)
