Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
Hozzászólás cikkünkhöz A könyvolvasás megszerettetése érdekében Nagy érdeklődéssel olvastam, olvastuk Lakos György vasárnapi jegyzetét (A butu- lás nem törvényszerű == NÓGRÁD 1972. október 1. sz.), amelyben a lakosság, különösen a fiatalok olvasási kultúrájával kapcsolatban írta le gondolatait, és sommás ítéletet mond megyénk lakosságának könyvtári igényeiről. A jegyzet olvasása után mindenképpen szükségesnek tartom, hogy —• az újságolvasók helyes, és a valóságnak megfelelő tájékoztatása érdekében — a jegyzethez helyesbítő megjegyzéseket fűzzek. Azok a felvételizők, akikkel a szerző találkozott, tapasztalataink alapján éppen kivételek lehettek, következésképpen nem lehet általánosítani válaszuk alapján. Ugyanis a középiskolás tanulóknak legalább háromnegyed része köz- művelődési könyvtárnak is tagja, legtöbbjük rendszeresen olvas, országos és megyei viszonylatban egyaránt. Valószínűleg nagyobb az arány, ha csak az iskolai könyvtárakat használókat is figyelembe vesszük. Nem osztjuk hát a szerző pesszimista véleményét e tekintetben. Tapasztalatunk alapján a középiskolások nemcsak „alig- alig” olvasnak szak- és ismeretterjesztő irodalmat. A megyei könyvtárban 1971-ben 643 középiskolás tanuló körében végzett felmérésünk szerint a szak- és ismeretterjesztő művek olvasmányai 28,1 százalékot tettek ki. Nem ideális ugyan ez az arány, de egyáltalán nem ad okot vészharang kongatására. Itt említem meg, hogy a közművelődési könyvtárakban is fokozott erőfeszítéseket teszünk az általános iskolások olvasási igényeinek, ezen belül különösen szak- és ismeretterjesztő irodalom olvasásának emelésére. Megyénkben a 14 éven aluli könyvtári tagok olvasmányai között 1969-ben kereken nyolc százalékban szerepeltek az Ismeretterjesztő művek, ezt az arányt 1971-re sikerült 10,2 százalékra növelnünk, és ezzel elértük a megyék átlagát. Magyarország még egyáltalán nem „olvasó ország”, megyénk sem „olvasó megye”. Ez a felismerés hívta életre már évekkel ezelőtt az „Olvasó népért” mozgalmat, amely különféle akciókkal, szívós és kitartó munkával a legszélesebb társadalmi körben kívánja népszerűsíteni, ösztönözni az olvasást. Tudományosan megalapozott irányelvek és normák jelentek meg a közelmúltban az iskolai, a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak tervszerű fejlesztésének elősegítésére. Ezek az alapelvek érvényesülnek megyénkben is. 1970-ben a megyei tanács vb megfogalmazta a közművelődési könyvtárak fejlesztési tagadásával sérti az olvasók és a könyvtárosok önérzetét. Mi a valódi helyzet a hiteles, országosan összeállított feladatait, ezek megvalósítása statisztikák alapján? 1971-ben fenntartó, felügyeleti a 19 megye között az- ezer lakosra jutó könyvek számának tekintetében a harmadik helyen, az ezer lakosra jutó olvasókat és kölcsönzött köteteket tekintve pedig egyformán a hatodik helyen álltunk. (Ez Különösen ezért döbbentett az eredmény még inkább fiszervek, illetve a könyvtáro sok elismerésre méltó összefogása, együttműködése eredményeképpen — igen jól, a tervnek megfelelően halad. meg Lakos György sommás ítélete a megyei olvasási gyakorlattal kapcsolatban. Legkevésbé mi, könyvtárosok vagyunk megelégedve a működési feltételekkel, az olvasási igények emelkedésében megnyilvánuló tendenciákkal, de egyáltalán nem ad valódi képet helyzetünkről az a megjegyzés, amely szerint Nógrád megye „köztudomásúan nem jár az élvonalban olvasottság, sőt a feltételek tekintetében sem.” Ez a szó- használat „köztudomásúan” ezt jelenti: valahol hátul kullog. Ez a megjegyzés véleményem szerint nagyfokú tájékozatlanságom, „legjobb esetben” hamis, ferde tájékoztatáson alapszik. Mindenképpen félrevezeti azonban az újságolvasókat, és az eredmények gyelemre méltó, ha az 1969-es helyzetünkkel hasonlítjuk ösz- sze: 1969-ben az ezer lakosra jutó könyvek száma szerint a harmadik helyen, az ezer lakosra jutó olvasók tekintetében a tizedik helyen, az ezer lakosra jutó kölcsönzött kötetek szerint a 13. helyen álltunk.) Lakos György ítéleteinek stílusában fogalmazva, de azokkal ellentétben, mi szerényen azt mondjuk: „nem vagyunk az utolsók.” A cikk témája igen figyelemreméltó társadalmi probléma, éppen ezért érdemelt volna több alaposságot, körültekintőbb tájékozódást. Szabó Ernőné, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese A szerző hozzászólása Előre kell bocsátanom: a olvasók számának ismertetését, hozzászóló mást cáfol, mint tekintve, hogy mondanivalóm- amiről írtam, mégis örültem hoz ez csak közvetve kapcso- a levélnek, mert az efféle ér- lódik, s ráadásul ezek clz ada- zékenység általában lelkiisme- tok az intenzitást tekintve retes jó szándékot takar. Azon- pro és kontra megtévesztőek kívül mi magunk is sokat ír- lehetnek, (Én némi optimiz- tunk már a könyvtárosok szép mussal feltételeztem, hogy az igyekezetéről, mégis úgy lát- az emberek, fiatalok és felszik, nem eleget ahhoz, hogy nőttek, nemcsak könyvtári a könyvolvasás tendenciáival könyvet olvasnak. Némi pesz- kapcsolatos észrevételek, vagy szimizmussal feltételezhettem éppen a könyyszeretet szorgal- volna azt is, hogy a kiemelke- mazása ne sértse egyesek ér- dően szorgalmas, rendszeres zékenységét. Az ügy érdeke könyvolvasók óhatatlanul ja- is azt követeli meg, hogy a vítják az arányt.) Mindez nem hozzászólást ne intézzük el jelentheti azt, hogy ne ismer- kurtán-furcsán, móndván, jük el azokat a szép eredmé- hogy „Bodóné is másról be- nyékét, amelyekről itt és most szélt, amikor a bor árát kér- Szabó Ernőné beszámolt, lék." Megnyugtató és jóleső dolog, Cikkemben, mint tudvalevő, hogy közös célokért küzdünk, három kérdést érintettem (a a könyvolvasás megszeretteté- terjedelme se ad erre több le- séért, öncélúságánakolykor hetöséget): 1. Az olvasás mi- kényszerűségének tudatosra nőségét, mondhatnám intenzi- változtatásáért. Szabó Ernőné tását; 2. azt a tendenciát, hogy írja: „Magyarország még egy- a kisdobos kortól a 28—30 áltatán nem »olvasó ország«, éves korig figyelemmel kísér- megyénk sem ‘■'■olvasó mehető csökkenést mutat az ol. gye«". Mindez azt mutatja, vasók száma; 3. s végül, hogy hogy van itt még tennivaló, s nem a legkívánatosabban ala- ha olykor érzékenyen, olykor kult a szépirodalmi, műszaki vitázva is, lesz még időnk és ismeretterjesztő könyvek egyengetni a szép eredmények, aránya, s ennek illusztrálása- hez vezető utat. képpen közöltem néhány adatot, hangsúlyozván, hogy országos adatokat használok. Szándékosan mellőztem az ezer lakosra jutó könyvek és Lakos György Bérletek | a Fémiparnál Növekszik az érdeklődés a művelődés, a kulturált szórakozás, az ismer etter j észtéi iránt a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. A vállalatnál jelenleg tizennyolc szocialista brigád dolgozik, amelyek tagjai a termelési , tevékenységen túl igyekeznek megvalósítani a szocialista módon való élést, tanulást is. A szocialista brigádok például e színházi évadban két-két színházi bérlettel rendelkeznek. Ezen túl, különösen a fiatal dolgozók körében igen népszerű a balassagyarmati Tündében megszervezett „irodalmi presszó”, idén is növekedett az irodalmi presszó bérleteseinek száma. Színházi TOTÓ A színházi ismeretek felújítása érdekében indít az idén színházi TOTÓ-t a salgótarjáni megyei művelődési központ igazgatósága. A játék kétfordulós. Az első fordulóra az előadássorozat megkezdése előtt, a második fordulóra az előadások befejeztével kerül sor. A totó 13+1 kérdést tartalmaz, minden kérdés mellé három válaszlehetőséget adnak, csupán a helyes választ kell bekarikázni. Az első forduló jutalma kétszer két darab ingyenes belépő lesz valamelyik 1972. december 1. és 1973. június 31-e közötti, szabadon választott előadásra. A kitöltött totólapokat a színházlátogatóknak október 31-ig a művelődési központ portája mellett elhelyezett gyűjtőládába kell bedobniok. Két Jbéryné’ bemulató eqy héten Az Állami Déryné Színház fővárosi, Kulioh Gyula téri színpadán ezen a héten két ősbemutatóra is sor kerül. Október 18-án mutatják be Bessenyei Zsófia és Balogh Béla, valamint Kovács Mária és Orosz István főszereplésével James L. Herlihy és William Nohle kétrészes víg játékát, Csongrády Mária, Jászai-díjas rendezésében. Október 20-án pedig Török Tamás és Vass Lajos Lúdas Matyi-fantázia című táncos, énekes játékának bemutatójára kerül sor, amelyben Lúdas Matyi Koldus Nagy László, Lúdas Matyi szerelme pedig Illyés Mária lesz. A Fazekas Mihály költeményére emlékezve írt színművet Pet- rik József rendezte. Ma temetik Gőzön Gyulát Szomorú szívvel búcsúzunk Gőzön Gyulától, a népszerű Gyula^ bácsitól, aki nemcsak művészetének nagyságával és sokoldalúságával, hanem emberi magatartásának legendás tisztaságával is egy ország szere- tetét élvezte életútján. Nyolcvanhét éves korában ragadta el a halál. Ezalatt alakítások szinte megszámlálhatatlan sora fűződött nevéhez, közülük jó néhány feledhetetlen marad, így például Schiller: Ármány és szerelem című drámájának egyik főszerepében, amelyben olyany- nyira azonosult a becsületes és ádázul meghurcolt polgárcsalád fejének fájdalmával, hogy estéről estére megríkat- ta a Nemzeti Színház közönségét. Egyszerű, emberi eszközöket alkalmazott, más szerepeinek is erénye volt az azonosulás és az igazságkere- sés. Szerényen; egyszerűen, csendesen távozott az emberélet örök színpadáról is. Képernyő előtt Fasizmus — álarc nélkül A budapesti művészeti hetek eddig rendkívül igényes programjában az elmúlt pénteken méltán kapott képernyő-nyilvánosságot az a tévé- Eilm-vállalkozás, amely Sánta Ferenc: A Müller család halála című kisregényéből készült. Sánta Ferenc rendkívül finom érzékelője a kisemberi sorsoknak, tragédiáknak — ennek már nem egy írásában ragyogó bizonyságát adta, de elegendő, ha itt csupán Az orvos halála című művére utalunk. Az író központi alakja ezúttal is a kisember, csakhogy most olyan történelmitársadalmi korba helyezetten, ahol a hatalom a legszebb emberi eszményképeket is sárba tiporja, könyörtelenül szétzúzza — ahol nincs helye a mérlegelő és megértő humánumnak. A fasizmus államgépezetének kíméletlen fogaskerekei közé került Müller számára sincs tehát menekvés, a fasizmus ideológiája a maga logikája szerint halálra szánja és- meg is semmisíti, mert a müllerek emberi hivatásról vallott nézetei még a maguk passzív különbözőségükben is fékezői lehetnek a nyers erőszakra alapozó hatalom terveinek. Hogy mennyire könyörtelenek azok az eszközök, melyek a fasizmus hatalmát jelentik, Ifjúsági színházi bérletek Az 1972/73-as színházi évadra is bérletet bocsát a fiatalok rendelkezésére a szécsényi művelődési központ. A bérletek a Déryné Színház előadásaira érvényesek. Eddig mintegy 160—170 bérlettulajdonost tartanak nyilván, a jövőben szükségesnek látszik a fiatalok érdeklődésének felkeltése a színház iránt. Egyébként az ifjúsági bérlet első előadására október 20-án kerül sor. A színház Auber—Seribe: Hét erdő ördöge című vígoperáját mutatja be. A következő bérletes előadás március 1-én, illetve május 2l-én lesz. Előbbi alkalommal James L. Herlihy—Williams Nobik: Tizenévesek, májusban pedig Jókai Mór—Barabás Tibor: Rab Ráby című darabja kerül színre. Zsúfolt nap pénteken A József Attila Megyei Művelődési Központ e heti legzsúfoltabb napja október 20, péntek lesz, amikor a délelőtti óráktól estébe nyúlóan ren- deznek műsorokat. Délelőtt 10.30-kor és délután 14 órakor az Állami Bábszínház vendégszerepel. A Móra Ferenc meséje nyomán készült kétrészes bábjátékot, Csalavá- ri Csalavért mutatják be. Délután 17.30 órakor a filmklub műsorán A riporterek gyöngye című színes angol film szerepel, este 19 órakor pedig zenés divatbemutató lesz, fővárosi manökenek közreműködésével. NÓGRÁD — 1972. október 17., kedd érzékletesen példázza a történet fiatal nyomoz 5ti sz tjének helyzete a drámai kibontakozásban. A humánum felvillanása azonban azt is jelzi, hogy az embertelenség nem válhat hosszú távon tartós történelmi állapottá. A hatalom az egyént ugyan rákényszerítheti, hogy vallja, de nem kényszerítheti, hogy higgye is. Ez pedig olyan erő, amivel a hűvös józanságnak is, mint konkrét realitással kell számolnia. Sánta történetének hősei más-más pólusról közeledve jutnak el a felismerésig, hogy jobb vállalni a becsületes megsemmisülést, mint a becstelen életet, az embertelen hatalom szolgálatát. A tévéjátékban nagyszerű színészegyüttes találkozott. A már-már szinte rögeszmés nemzet-család ideáljainak élő Müllert Kállai Ferenc mintázza meg csodálatos árnyaltsággal, a figura minden összetettségében. Mellette a fiatal Kozák András nyomozótisztje szintén sokrétű emberábrázolást nyújtott. Bánffy György vizsgálóbírója, szikrázó szadiz- musa maga a fasiszta hatalom megtestesülése a történésben. Szűkszavú figuraábrázolásával is igen sokat tudott mondani Madaras József, Müllerné alakjában Törőcsik Mari bensőséges egyszerűségével nyújtott hiteleset, ugyanezért illeti elismerés Bulla Elmát is. A rendező, Mihályi Imre igényes, elmélyült munkája méltó kertbe ötvözte Sánta Ferenc történetét, s alkotásával rangos ünnepi eseményt adott a, budapesti művészeti heteknek. Egyébként illő, ha csak egyetlen mondatban is említést tennünk Homérosz hőskölteményének olasz tévéfilmváltozatáról, az Odüsszeiát nyolc folytatásban láthatjuk majd, a vasárnapi első rés2 igényes sorozat nyitányának tetszett. Megilletődve hallgattuk vasárnap este Zelk Zoltánnak Füst Milánról, Szép Ernőről és Szabó Lőrincről szóló lírai megemlékezését is. (barna.) Az ellentétek vonzzák egymást Miss Eleonora Barton hiva- tásbs tűznyelőnő a közelmúltban házasságot kötött egy bizonyos George Belcamppal. A fiatalok egy varietében ismerkedtek meg, ahol a csinos tűznyelőnő mindennap fellép. George Belcamp ugyancsak a varieté alkalmazottja, de más minőségben: ő a tűzoltó...
