Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

Bercelen is elkezdődött liagyüzem a földeken Talaj előkészítés Űrhajómban, kukoricatörés Nagylócban A fogatosoknak is sok az elfoglaltsága ezekben a napokban az őrhalmi termelőszövet­kezetben. Az ő feladatuk a sertéstelepről a trágyát kihordani a földekre. Nagy segítsé­get nyújtanak ezzel a terméshozam emeléséhez. Járja István és Bene Mihály fáradha­tatlanul dolgoznak. A kihordott trágyát szarvasba rakják Kulcsár József felvétele Februárban kezdték építe­ni, áprilisban adták át az első üzemet, és ma már mintegy 160 környékbeli lakos dolgo­zik az Ipari Műszergyár ber- celi gyáregységében. A gyár Aszód környéki munkaerő-tar­talékai az elmúlt év folyamán kimerültek, ezért vált szüksé­gessé, hogy egy új telephe­lyet hozzanak létre Bercelen, további lehetőséget biztosítva ezzel a fejlesztésre. A választás csak olyan köz­ségre eshetett, amelyik közeli fekvése, és munkaképes lakos­ságának létszáma alapján min­denképpen alkalmas arra, hogy ott kedvező feltételek mel­lett induljon meg a termelés. Az ikladi gyár vezetői hosszas tanácskozás után döntöttek Bércéi mellett, s a termelő- szövetkezet egykori gépjavító állomása ma már igazi ipari bázis képét mutatja. Befeje­zéséhez közeledik a gyáregy-, ség öntödéjének építése, ahol decemberben öt öntőgéppel és egy öntőasztallal 44 új dol­gozó kezdi meg a munkát. Az öntöde leendő dolgozói vala­mennyien berceli, vagy Bér­céi környéki lakosok, akik né­hány hónapja Ikladon tanul­ják az öntőszakmát. Decem­berben már kiképzett munká­sokként állnak munkába. Október 10-én adják át a termelésnek az új forgácsolót, ahol egyelőre 3—4 fővel kez­dik a munkát. Az öntöde Ä n. nógrádi műszaki na­pok rendezvényeinek kereté­ben szerdán délelőtt egy fiatal társaságnak, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság megyei csoportjának ren­dezvényére került sor Salgó­tarjánban, a TIT székhazában. Varga Gyula a MTE^Z Nóg- rád megyei szervezetének el­nöke megnyitó szavaiban han­goztatta, hogy a fiatal megyei szervezetnek immár a máso­dik próbálkozása az idei mű­szaki napok rendezvénysoro­zata — s tegyük hozzá, sike­res rendezvénysorozata. A szervezeten belül nagy szerep jut a szervezési és vezetési problematikával foglalkozó szakembereknek. Az előadás­ra nemcsak aktualitása miatt, hanem a szervezésnek a ter­melésben, a munka hatékony­ságában betöltött, egyre na­gyobb szerepe miatt is került sor. A köszöntő szavak után Frank Tibor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság titkára, a vállalati szer­vezés fontosságáról és mód­szereiről tartott előadást. Be­vezetőben utalt az MSZMP KB 1971. december 1-i hatá­rozatára, amely egyebek kö­zött intézkedett az üzem- és munkaszervezés javítására. Kiemelte többek között, hogy amíg iparunkat nagyobb tel­jesítményű gépekkel, beren­dezésekkel fejlesztettük, addig elhanyagoltuk a nagyobb be­ruházásokat nem igénylő szer­vezési lehetőségeket. A nép­gazdaság fejlesztése, az exten- zív fejlesztésről az intenzív szakaszra történő áttérés nél­külözhetetlenné teszi a szer­vezés komplex alkalmazását. A szervezés elméleti kérdé­seivel foglalkozva az előadó hangsúlyozta, hogy a tervgaz­dálkodás kereteiben nem le­het a szervezés ösztönös, ha­nem nagyon is tudatosan kell érvényesülnie, következéskép­pen nem nélkülzheti a tudo­mányos alapokat, s a tudomá­nyos rendszert. Lényegében a szervezés összetett tudomány — interdiszciplináris tudo­mány —, amely a lélektan­tól a munkaszervezésen át a vezetés tudományáig- több tu­dományágat foglal magába —, s betölti ezek között az összehangoló szerepet. Han­goztatta, hogy a szervezés megjavításával kapcsolatos feladatok meghatározásakor már eleve szakítani kell az­zal a vulgarizáló nézettel, mi­szerint a szervezés csupán vül majd a létszám, hiszen a forgácsolóüzem feladata első­sorban az itt öntött alkatré­szek megmunkálása lesz. A fiatal gyáregység első és már működő üzeme a te­kercsberakó. öt szalagon fo­lyik itt a motorgyártás egyik legmunkaigényesebb folyama­ta, a motorok állórészeinek te­kercsberakása. öt szalag közül egy már olyan gyakorlottság­gal végzi munkáját, hogy szin­te bármilyen motortípus gyár­tására azonnal rá tudnak áll­ni. Október első napjaiban adták át az új portaépületet és a 40 fős étkezdét. — A legjobbkor készült el az étkezde, hiszen az év vé­gére már mintegy 200—220 fővel kell számolnunk, ennyi lesz ugyanis a gyáregység lét­száma, ha új létesítményeink termelni kezdenek — mondja Ursinyi Nándor, a gyáregység vezetője. 1 A berceli vállalkozás tehát bevált, de hogyan vélekednek erről az érdekeltek, a gyár­egység dolgozói, vagyis azok a berceliek, akiknek lehetőíségük nyílt arra, hogy utazgatás nél­kül, itt, helyben vállaljanak munkát? — Ikladra nem mentem volna el — mondja Mravik Ferencné tekercskészítő, aki már az első nap 42 darabot gyártott, néhány nap múlva pedig 122 darabos teljesítmé­nyével megközelítette a leg­gyakorlottabb dolgozók ered­ményét. műszaki, munkaügyi, ügyvite­li probléma. De azt sem le­het szemléletként elfogadni, hogy mindent megold. A szervezésnek az a feladata, hogy megtalálja a gazdasági célok eléréséhez szükséges eszközöket, s ezeket úgy cso­portosítsa és mozgósítsa a fel­adatok végrehajtása érdeké­ben, hogy az a leggazdaságo­sabb eredményt biztosítsa. A szervezés szakterületeivel foglalkozva Frank Tibor kü­lön hangsúllyal kiemelte a vezetés színvonala emelésé­nek fontosságát, mivel a ve­zetés tevékenysége a legszo­rosabban összefügg a szerve­zéssel. A vállalatoknál az el­ső számú szervező az igazga­tó, akinek azonban rendelkez­nie kell olyan ütőképes szer­vezői gárdával, amely végre­hajtja az elképzeléseket. Fon­tosságát tekintve a szervezési osztálynak a vállalati törzs­karhoz kell tartoznia. A továbbiakban megkülön­böztetetten szólt a belső el­lenőrzésnek, a belső tájékoz­tatásnak és informálódásnak a szervezésben játszott szere­péről és fontosságáról. A munka termelékenysége nö­velésének feladataival kap­csolatban kiemelte, hogy je­lentősebb műszaki fejlesztés nélkül is lehet jelentősen nö­velni a termelékenységet. Re­habilitálni kell az elhanyagolt munkanap-fényképezéseket, amelyek nagy szerepet játsza­nak a veszteségidők, a rej­tett tartalékok feltárásában. Döntő a vállalatok szempont­jából a termelésszervezés, a kiszolgáló folyamatok szerve­zése, s az ügyvitelszervezés gépesítése. Végezetül a vállalati szer­vezési osztályok szervezetéről és tevékenységükről, illetve a párt- és a társádalmi szerve­zeteknek a szervezéssel kap­csolatos feladatairól szólt. Többek között kiemelte, hogy szervezői munkakörben csak olyan emberektől lehet ered­ményes munkát várni, akik széles látókörrel, szakmai műveltséggel, s a feladatokat illetően szilárd állásponttal rendelkeznek. Száváit azzal fe­jezte be, hogy a ^Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság eddig is, de a jövőben is igyekszik segítséget nyújta­ni a sajátos megyei vállalati problémák megoldásához. Eh­hez azonban az is szükséges, hogy a jövőben a megyéből is aktívabban igényeljék ezt a segítséget. Időben jött lehetőség volt az új munkahely Atkán Vil- mosnénak is. — Eddig azért nem dolgoz­tam, mert 3 éves gyermek- gondozási szabadságom nem­rég telt le. Ha Ikladra kellett volna mennem munka után, bizony nem vállaltam volna. De így, hogy csak néhány percre vagyok a családtól, szívesen jöttem. Akadnak az itteniek között olyanok is, akik azelőtt az ikladi gyárban, dolgoztak. Mi az ő véleményük? — Nem mennék vissza Ik­ladra — mondja Pintér Juli­anna. Imró Anna és Peszegi Klára viszont sajnálták , ott­hagyni a régi kollektívát. Né­hány hét múlva rájöttek azon­ban, hogy a régi munkatársa­kat elvesztették ugyan, de na­ponta két-három órát nyér- tek azzal, hogy nem kell utaz­gatniuk és az úf gyáregység kollektívája is kialakulóban már. Szabó János, a község csúcs­titkára a vidék fejlődése és az emberek gondolkodásának átalakulása alapján értékeli a néhány hónap alatt végbe­ment változást. — Szemmel látható a fejlő­dés, ahogy a gyáregységben dolgozók kezdenek munkássá válni, és ennek hatását már a környék életén is érezni le­'het. A fiataloknak — akik nem szívesen vállalnak munkát a mezőgazdaságban — már nem kell Pestre, vagy a környék ipari központjaiba utazniuk munkáért, mert helyükbe jött a lehetőség. S hogy a község is kezd átalakulni, arra pél­da a gyáregység szervezte má­jus elsejei felvonulás. Itt az­előtt nem volt ilyen. ... Valami elkezdődött Bercelen. A napról napra gyarapodó gyáregységet szemlélőben kezd kialakulni a végleges kép, ami egy falu számára a jövőt, a biztos megélhetés le­hetőségét nyújtja. Áprilisi ter­vük kétezer darab állórész tekercsberakása volt. Október­ben pedig már kilencezer da­rabot vár tőlük az anyagyár. Minden reményük megvan ar­ra, hogy sikerül teljesíteni feladatukat, mert sajátjukénak érzik ezek a fiatalok az új üzemet. Miért beszélek fiatalokról? Mert a gyáregység dolgozói­nak átlagéletkora 23 év ...! A FÜTŐBER nagybátonyi gyáregységétől az idén már 155 millió forint termelési ér­téket várnak. Sajnos, az ed­dig esedékes tervet nem telje­sítették. Bár az utóbbi két hó­napban már többet termeltek az előirányzottnál, de az éves elmaradás megközelíti a 10 millió forint értéket, önkén­telenül is felmerül a kérdés: vajon ml az oka az elmara­dásnak? Jogos a kérdés már csak azért is, mert korábban, míg kevesebb volt a létszám, kisebb a kapacitás, általában töretlen volt a fejlődés. Űj termékekkel sem kellett baj­lódniuk, hisz’ mindössze any- nyi történt, hogy a korábbi acélcsöves hőcserélők mellett megkezdték a rézcsövesek gyártását. Az esetenkénti átmeneti anyaghiány, gázhiány okozott gondot. Ügy mondják a gyár­egységnél, hogy nem többet, mint az előző években. Ezt még lehetett volna pótolni, de a belső szervezettségen, a munka- és technológiai fegye­lem lazaságán nem tudtak időben úrrá lenni. Ennek kö­vetkezményét érdemes egyet­len összehasonlítással érzékel­tetni. A gyáregységnél az el­ső fél évben az egy munkásra jutó termelési érték alig ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbinak a háromnegyedét. A korábbi nagyarányú lét­számhiányt a fél év végére si­került pótolni. A nagyszámú munkásfelvétel hígulást jelen­tett. A betanítás nem volt Serény munka folyik ma­napság a földeken a megye közös gazdaságaiban. Végzik az őszi betakarítást és a jövő évi termés alapjait jelentő talajelőkészítést. Két közös gazdaságban néztünk körül; miként állnak az időszerű munkálatok végzésével. őrhalomban befejeződött a burgonya betakarítása 450 holdon. A hazai burgonya kö­zepes, a holand pedig jó ter­mést hozott — így minősítet­ték a hozamokat a Hazafias Népfront Termelőszövetkezet vezetői. A patvarci üzemegy­ségben 168 mázsás, míg a hu- gyagi üzemegységben 208 má­zsás átlagtermést takarítottak eléggé hatékony. Bizonyította ezt az igényesebb hegesztési munkáknál a technológia be nem tartása. Ez is oka a sok reklamációnak. A második negyedév során a vállalat központja vizsgálta a hibák okát. A vezetés szín­vonalának javításában, a szer­vezettség fokozásában, a fe­gyelem megszilárdításában ta­lálták a legtöbb tennivalót. Ezt viszont már nem lehetett megvalósítani egyik napról a másikra, csak lépésről lépés­re. Nem véletlen, hogy a válla­lat központjából több szak­ember jött a helyi vezetést se­gíteni, erősíteni. Barnák Já­nos, a vállalat termelési osz­tályának vezetője azóta szinte állandóan itt van a helyszínen. Volt tennivaló, hogy a kifej­lesztett technikai színvonal­nak megfelelő szervezettséget, felelősséget, fegyelmet alakít­sanak ki. Elöljáróban a munkahelyi vezetést erősítették meg. El­határolták a feladatköröket. A fokozott felelősségérzetet enél- kül aligha érvényesíthették volna. Néhány esetben fegyel- mileg felelősségre vonták a be katasztrális holdanként. Az őszi kalászosok alá meg­kezdődött a talajelőkészítés, őszi árpát, búzát és rozsot vet­nek. A hét első napján 200 hektár őszi búzát elvetettek, ez időre félezer hektárra nö­vekedett a vetésre előkészített föld mennyisége. A tervek szerint összesen 1000 hektáron termesztenek őszi kalászoso­kat. Nagylócon teljes erővel fo­lyik az őszi talajelőkészítés és a vetés. A termelőszövetkezet vezetői elmondották, hogy hét munkagép dolgozik a földe­ken. Őszi búzából 380 holdon végzik el a vetést, míg 10 holdon takarmánykeveréket mulasztókat. Az is igaz vi­szont, hogy voltak akik azóta búcsút intettek a vállalatnak. Az eredmény viszont biztató. Két hónap óta egyenletessé vált a napi termelés, az érté­kesítés, a gyártmányok elszál­lítása. Hozzájárult ehhez a napi termelési jelentések al­kalmazása. Így nem érhet sen­kit meglepetés, és ahol hibát észlelnek ott gyorsan intéz­kedni tudnak. Már korábban szó volt a létszám felhígulásáról. Emiatt a minőség szenvedett csorbát, megszaporodtak a reklamáci­ók. Azóta megszigorították a meózást. Korábban csak a végterméket minősítették. A hegesztésekkel, a nyomáspró­bákkal volt baj. Ma gyártás­közi meózást végeznek. Hibás termék nem mehet tovább. Rövid idő alatt lényegesen csökkentették a reklamációk lehetőségét. A FÜTŐBER nagybátonyi gyáregységében ma a legfon­tosabb feladat, hogy év végé­re teljesítsék a tervet. Nem találták az utat, ami hosszú termesztenek. Nagylócon re­mélik. hogy az időjárás ked­vező marad és november 1-ig végeznek a vetéssel. A kukorica betakarítását hamarosan megkezdik, össze­sen 110 hold kukorica vár ké­zi törésre. Október 16-án lát­nak munkához és a tervek szerint két hét alatt végezni kívánnak. A termést folyama­tosan szállítják a Gabonafelvá­sárló és -feldolgozó Vállalat­nak míg a többit 20 vagonos tárolójukban helyezik el. Re­kordtermést várnak Nagyló­con. Májusi morzsoltban 20— 22 mázsás termésben bizakod­nak, holott a tervük csak 18 mázsa volt. időre tanulságokkal szolgál. A legfőbb az, hogy a hibákat csí­rájában kell elfojtani, a szükséges intézkedésre nem szabad várni. Különösen fon­tos ez egy ilyen rohamosan fejlődő gyáregységnél. A min­dennapi termelési gondok mellett fel kell készülniük a jövőre is. Az új, modern gyár ugyanis a terveknek megfe­lelő ütemben készül és a jövő év közepére átadják. Az üze­meltetés emberi feltételeit *a ma már dolgozó gyáregység­nek kell megteremteni. Nagy felelősség ez is. Az utóbbi hónapok már arra engednek következtetni, hogy meglesz­nek ezek a feltételek, bár az idő rövid és az út még hosz- szú. Haladnák az önállósodás felé. Nemrégen Nagy Róbert személyében a számviteli ve­zetőt. Prouza Tibor szemé­lyében kinevezték a gyáregy­ség igazgatóját. Több új szak­ember került az üzemhez és még többet várnak. Régiek és újak közös összefogásával sok­kal könnyebb lesz majd az egyre fokozódó feladatok meg­oldása. Bodó János NÖGRÁD — 1972, október 12., csütörtök 3 üzembe helyezésével itt is bő­Müszaki napok A legolcsóbb beruházás Berkó Pál Szervezettség, fegyelem, felelősség Tanulságok a FŰTŐBER-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom