Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
A vezetők politikai alkalmassága Több szakembert az élelmiszer-gazdaságnak Egyre nyilvánvalóbb mindolgozók negyven százaléka szakmunkás legyen, míg a gyümölcstermesztésben és az állattenyésztésben kizárólag csak szakmai képesítéssel rendelkezők tevékenykedjenek. Anyagilag is ösztönöznek Kell-e hangsúlyozni, hogy az iparszerű termelési feltételek, a korszerű és szakosított, szinte gyárszerűen termelő sertéstelepek, tehenészetek, baromfitelepek stb, parancsolóan megkövetelik a jól képzett szakembereket. Ezért nem lehetünk elégedettek, hogy az állattenyésztésben dolgozóknak csak 7 százaléka rendelkezik képesítéssel. Ahhoz, hogy sokat érő terveink valóra váljanak, azokat a jó példákat kell követni, melyek a Borsosberényi Állami Gazdaságban, az Ipolyvidé- ki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságba, és még néhány helyen találhatók. Ezekben a gazdaságokban azzal is ösztönzik a továbbtanulásra a dolgozókat, hogy részükre 5—10 százalékkal nagyobb alapbért biztosítanak. A szaktudás az üzem számára forintokban is kimutatható előnyt jelent. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok általában kedvezően vélekednek az eddig végzett szakmunkásokról. Bátran rájuk bízhatnak új, nagy értékű termelőeszközöket. Ugyanakkor szóvá teszik a gazdaságok vezetői, hogy a szakmunkásképző iskolák jobban az életre készítsék fel a tanulókat. Nagyobb gondot fordítsanak az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, korszerűbb eljárások megismertetésére. Jolüban az önálló cselekvésre neveljenek. Mindezt úgy tudják elérni, ha bemutatják — ma már egyre több gazdaságban megtalálható — a komplex gépesítést (például kukoricánál, burgonyánál stb.) és a korszerűbb állattartást. A ma fiataljainak még több szakma elsajátítására kell felkészülniük, hogy lépést tudjanak tartani a követelményékkel. Mindannyiunk előtt zajlik a mezőgazdasági technika fejlődése. Ez egyre bonyolultabb feladatokat támaszt a vezetőkkel szemben is. Ezért több technikust, mérnököt igényel a termelés irányítása. A szerkezet átalakításánál, az ágazatok fejlesztésénél jobban kell számolni a változó és növekvő szakemberigényekkel. E területen jelentős lemaradásunk van az országos átlaghoz és a megyei szükségletekhez. Helyből biztosítják Az eddigi tapasztalatok mutatják, hogy az a szakember tud legjobban megbirkózni a megye sajátosságából adódó tennivalókkal, aki ismeri a helyi körülményeket és megszerezte a szükséges elméleti tudást. Ezért a termelőszövetkezeték, az állami gazdaságok saját maguk igyekezzenek kinevelni a jövő szakembergárdáját. Az igényeknek megfelelően nagyobb számban iskolázzanak be szakmunkásiskolába. középiskolába, egyetemre tehetséges fiatalokat. Érdemes tehát anyagi áldozatot hozni a szellemi tőke gyarapítására, mert annak eredményét az egész közösség érzi. Ezt megkívánja a tervek sikeres teljesítése is. M. fc. Vajon merre visz az útja? Az új oktatási év nemcsak az iskolákban és az egyetemen kezdődött el, hanem a párt-, a tömegszervezetek által szervezett politikai iskolákon és tanfolyamokon is. Állandóan növekszik azoknak a száma, akik a szakmai képzés mellett a politikai képzés jelentőségét is felismerik. A politikai oktatásban való részvétel önkéntes, mindenki saját elhatározása alapján vesz részt a tanfolyamon. Van azonban i ;y olyan réteg, amely számára a rendszeres és folyamatos politikai képzés követelmény: ezek a vezető funkcióban dolgozók. E követelmény velük szemben összefügg azzal, hogy szocializmust építő társadalmunkban minden vezető funkció egyben politikai funkciót is jelent. Ezért a párt — a káderpolitikai alapelvek érvényesítése folyamán — a vezetők kiválasztásának követelményét a következőképpen határozta meg: „A feladatokra való alkalmasság társadalmunkban minden vezető tisztségben a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és vezetőkészséget egyaránt megköveteli.” HÁRMAS KÖVETELMÉNY Ez a meghatározás azt jelenti, hogy vezető munkakört csak olyan emberek tölthetnek be, akik rendelkeznek az adott funkcióhoz szükséges politikai, szakmai felkészültséggel és vezetési készséggel. A káderkiválasztás e hármas követelménye egységet alkot, egyenrangúak, egyiket a másik rovására nem lehet előtérbe állítani. Ha valamelyik hiányzik, a javasoltat nem szabad vezető munkakörbe állítani. A hármas követelmény rendszerét differenciáltan, a vezetés szintjének megfelelően kell megszabni és alkalmazni minden területen. Aki magasabb beosztásba kerül, attól magától értetődően magasabb politikai, szakmai képzettséget; jobb irányító és szervezőkészséget kell megkövetelni, mint az alsóbb szinten dolgozóktól. A szintkülönbség azonban nem változtat az alapálláson: minden vezető beosztásnál mindhárom követelményt érvényesíteni kell. A helyes értelmezés egyik alapkérdése, hogy mit értünk a politikai alkalmasság fogalma alatt. A vezetőkkel szemben támasztott politikai követelmények meglehetősen összetettek és sokrétűek. Felölelik az illető személyek világnézetét, politikai képzettségét, a szocializmushoz, rendszerünkhöz való hűséget, a munkahelyen és a társadalmi életben kifejtett tevékenységét, magatartását és cselekedetét. HŰSÉG A RENDSZERHEZ A politikai alkalmasság alatt mindenekelőtt a szocializmus ügye iránti hűséget értjük. A mi társadalmi rendszerünkben minden vezetővel szemben elemi követelmény, hogy a szocialista világnézet talaján álljon, teljes mértékben egyetértsen a párt és az állam politikai irányvonalával, a szocializmus építésének célkitűzéseivel, és szívvel-lélek- kel dolgozzon azok megvalósításáért. Mindennek kifejezésre kell jutnia a vezetők részéről a párt politikája melletti egyértelmű és határozott állásfoglalásban, annak képviseletében és szükség esetén megvédésében. A mi rendszerünkben minden vezető beosztás, legyen az gazdasági, kulturális vagy államigazgatási jellegű, egyben politikai tisztség is. Ez azt jelenti, hogy a vezetőknek, akik a szocialista társadalom képviselőjeként tevékenykednek, kötelességük legjobb tudásuk szerint érvényesíteni a munkás- osztály törekvéseit, politikáját, s biztosítani az ezt kifejező rendeletek végrehajtását Vezető beosztásban tehát aem elegendő a szocialista rendszerrel való szimpatizá- lás. Ennél többre van szükség: tudatos meggyőződésre. Hiszen a vezető politikai magatartása, szemlélete orientálja, befolyásolja az irányítása alá tartozó dolgozókat: gyakran a párt, a kormány politikáját, intézkedéseit is az ő magatartásán és megnyilvánulásain keresztül értékelik. Nem mindegy tehát, hogy milyen magatartást tanúsít a különböző helyzetekben, hogyan ítéli meg az eseményeket. Lényeges összetevője a politikai alkalmasságnak az adott vezetői munkakörnek megfelelő marxista—leninista elméleti és politikai felkészültség. Erre több szempontból is szükség van. Az irányító munkában a párt politikáját kell érvényesíteni, ami elméleti megalapozottságot, politikai tisztánlátást, a politikai helyzet figyelemmel kísérését követeli meg. Meghatározott politikai műveltség, a hazai és nemzetközi események ismerete és helyes megítélése nélkül nem lehet képes az irányítása alá tártokok gondolkodásmódjának formálására sem. BONYOLULT HELYZETBEN IS A vezető beosztásban dolgozóknak tehát olyan marxista—leninista végzettséggel, elméleti és politikai tudással kell rendelkezniük, amelyeknek birtokában bonyolult helyzetekben is képesek eligazodni és cselekedni. Az elméleti, politikai felkészültség színvonalát általában kifejezik az általuk elvégzett tanfolyamok. Nemcsak a kifejezetten politikai iskolák — hiszen az egyetemek is, főiskolák is jelentős szintű politikai képzettséget nyújtanak. Egyre gyakoribb — és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni —, hogy a vezetők egy része egyéni tanulás, önszorgalom útján gyarapítja ideológiai és politikai ismereteit. Ez nagyon fontos dolog, mert természetesen nincs minden évben és minden alkalommal lehetőség a szervezett politikai továbbképzésbe való bevonásukra. Politikai tartalmú követelmény a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelő életmód és magatartás is! A vezetők, akik emberek százait, ezreit irányítják, milliós értékekkel gazdálkodnak, olyan jellembeli tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzenek, amelyek megóvják őket a hatalommal való visszaéléstől, az anyagi előnyök hájhászásától, a durvaságtól, a szubjektivizmustól, a baráti és családi érdekeknek a társadalom rovására történő előtérbe állításától. Alapvető követelmény tehát velük szemben, hogy a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelően éljenek és cselekedjenek, a munkahelyen és magánéletben egyaránt. Hiszen nagy fontosságú politikai érdek, hogy csak olyan emberek kerülhessenek vezető beosztásba, akik egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közösség érdekeinek, a lehetőségen belül messzemenően gondoskodnak az emberekről, segítik azok gondjainak megoldását, s intézkedéseikkel hozzájárulnak a közösség ügyét előrevivő kezdeményezések kibontakozásához. DEMOKRATIKUS LÉGKÖR Követelmény a vezetőkkel szemben, hogy tervszerűen, rendszeresen, türelemmel foglalkozzanak az alsóbb szinten dolgozó vezetők nevelésével, fejlődésük megítélésével. Ehhez hozzátartozik olyan légkör kialakítása, amelyben az emberek őszintén és bátran elmondhatják véleményüket a vezetők és az általuk irányított üzem vagy intézmény munkájáról. A szocialista erkölcs normáihoz tartozik a közélet tisztasága feletti őrködés. A párt a szocialista erkölcsi normák betartását politikai követelménynek tekinti, mert azok megsértése súlyos politikai kihatással jár. Ezért e követelmények betartására nagy figyelmet szükséges fordítani, figyelmeztetve és felelősségre vonva azok megsértőit. Igen sokrétűek tehát a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének jelenlegi szintjét fejezi ki, s azokat az objektív igényeket, amelyeket a további fejlődés támaszt a vezetőkkel szemben. denki előtt, hogy a munka hatékonyságának emelése, ajoob minőségű munka megköveteli az ismeretek bővítését. A hétköznapi látszatból arra lehet következtetni, hogy a korszerű termelőeszközök játsszák a fő szerepet a munka termelékenységének növelésében. Nem tagadva a modern, technika fontosságát, rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy a gépek állandó fejlesztésének lehetősége mindenekelőtt a munkaerő újabb és újabb ismeretéből bontakozhat csak ki. Élethivatásuknak választják A megye élelmiszer-gazdasá- ganak fejlődése nagymérték- Den függ attól, hogy a termelőmunkát végző dolgozók és az Irányító vezetők elméleti felkészültsége milyen színvonalon van Hiszen a mezőgazdasági üzemekben meg kell küzdeni a kedvezőtlen természeti adottságokkal, sikerrel kell alkalmazni a korszerű technológiát és a kémiai szereket. Az új gépek, berendezések kezelése, az új termesztési és állattartási eljárások meghonosítása elképzelhetetlen kellő szakismeret nélkül. Kedvező tendencia bontakozik ki a megyében. Egyre többen, ismerik fel az élelmi- szeripari szakmák jelentőségét Ennek fényes bizonyítéka, hogy a továbbtanuló fiúk és lányok, mind többen választják élethivatásukként. A szé- csényi mezőgazdasági szakközépiskolában ez évben is több volt a jelentkező, mint ameny- nyit fel tudtak venni. Ez a helyzet azért alakult ki, mert jó kapcsolatokat építettek ki a termelőüzemekkel és az általános iskolákkal. Továbbá az üzemek ösztöndíjrendszerüket is finomították, fejlesztették. A szakközépiskola keretei között folyik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek középkádereinek továbbképzése is. Egyre többen jönnek rá arra, hogy a szaktudás is elhasználódik a fokozott műszaki, agrotechnikai haladás következtében. A szakmunkásképzésben is némi előrehaladásnak lehetünk tanúi. A rnegyében csak egy helyen, a balassagyarmati intézetben, folyik szakmunkás- képzés. A mai napig is gond, hogy a megye gazdaságaiból viszonylag kevés fiatalt iskoláznak be. Pedig a megyei célkitűzések szerint kívánatos, hogy a növénytermesztésben A legfiatalabbak közé tartozik Sirkó Irén a Fém- és Vastömegcikk-készítő Ipari Szövetkezet rétsági üzemégy- ségénél. Fiatal maga az üzem is, így nem lehet csodálni, hogy a dolgozók tekintélyes hányada is fiatal- tizen-, meg huszonéves. Az Ifjú Gárda Brigádnak például húsz tagja van, ifjúsági brigád, akár KISZ-brigádnak is lehetne nevezni, hiszen nagyjából ők alkotják a KISZ-szervezetet. — Igyekvő, szorgalmas brigád — mondja róluk az üzemvezető. S ez valóban igy van, a számok és a brigádértékelések is ezt bizonyítják, mert a legutóbbi felmérések szerint a szövetkezeti „rangsorban” igen előkelő helyen állnak. Ennek a brigádnak a tagja Sirkó Irén. Még csak tizenhat éves. Ilyen korban az embernek még jóformán nincsen élettörténete, múltja alig van, jövője annál inkább. Az életrajzát, ha nagyon akarja- néhány mondattal el tudja intézni. — Ötvenhatban születtem — mondja kicsit gépiesen, mintha még mindig valami „nemszeretem” tantárgyból mondaná föl a leckét. — Elvégeztem az általános iskolát Borsos- berényben, ahol lakunk, utána jelentkeztem fodrásztanulónak Salgótarjánba. Föl is vettek, de aztán helyette mégis inkább dolgozni mentem. Ebben az üzemben az év elejétől dolgozom. Ennyi az egész. Várakozva rámnéz, vajon ezek után mit fogok kérdezni. Szép, tiszta szeme van, nyílt tekintetű, kis kezét az ölébe ejtve ül a széken, néha megigazítja szökés haját. Szűkszavúsága később feloldódik. Mert nagyon sok kérdésem van. Egy munkásélet indulása az övé, hogyne lenne kérdésem. Vajon milyenek az első benyomásai a nagybetűs „ÉLET”-ben? Honnan, milyen körülmények közül indult? Milyen tervei vannak, s vajon merre visz majd az útja a jövőben? Megtudom tőle, hogy közepessel végezte az általános iskolát, pedig ha egy kicsit szorgalmasabb — így mondja —, -,tudtam, volna Jobban is tanulni”. — Az élővilágot, meg a biológiát azt szerettem — teszi hozzá gyorsan. — A többit nem annyira. A fodrászszakmába azért nem mert belevágni, mert a szülei nem bírták volna anyagilag. Hatan vannak testvérek, írónké a negyedik a sorban, Karcsi és Mária már családot alapítottak, János meg éppen katona, majd most fog leszerelni," két kisebb testvére pedig még iskolás. Édesanyjuk beteges, a szívével van baj. Édesapjuk kőművesek mellett dolgozik Budapesten, így hát keveset van otthon. Ilyen körülmények között Irénke a legnagyobb támasza és segítsége édesanyjának. Arról is beszéltünk, hogy a lányokat általában a fiúknál hamarabb foglalkoztatja a házasság gondolata, ő már most bármit meg tud főzni, de ezzel nem szokott dicsekedni. Mert éz manapság nem .,divat”. Persze, , kelengyére azért még nem gyűjt, annyira nem komoly a dolog. Elég jól keres az üzemben. A brigád kempingasztalokat készít. A múlt hónapban például ezernégyszáz forint körül volt a keresete, de ezerötszázat is vitt már haza. Ez igazán nem rossz, jut belőle arra is, hogy saját magának megvegye, amit szeretne, amire szüksége van. — Nagyon szerettem volna fodrász lenni, de most mái lemondtam róla — mondja. — Jól érzem maigam itt az üzemben, meg a brigádban. A munka nem nehéz, csak agy kicsit piszkos — mutatja a köpenyét. Azt is elárulja, hogy jelentkezett gépíróiskolába, még nem tudja, hogy mikor kezdődik a tanfolyam, de feltétlenül szeretné elvégezni. No. meg a gimnáziumon is gondolkozik, van kihelyezett levelező tagozat Rútságon, le kellene érettségizni. Irénke vidám és bizákodó. Annyira határozott és magabiztos, ha egyszer valamire rászánja magát. egészen biztosan végigcsinálja. Azt kívánjuk neki, hogy így is legyen! Szegedi József, az MSZMP KB alosztályvezetője A korszerű mezőgazdasághoz tartozik, hogy a földek könnyen megközelíthetők legyenek, zavartalanul lehessen a termést szállítani. A pásztói termelőszövetkezet a muzslai földekhez korszerű utat és hidat építtetett. Igaz, több millió forintot fordítottak rá, de ez megtérül a tsz-nek a szállításban. Képünkön a vízlevezetőt kövezik. Kulcsár felvétele K. S. | NÓGRÁD - .1972, október 10., kedd 3
