Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
vallomások A műemlékvédelemről Győri fúvósok Salgótarjánban Pénteken, este több napos vendégszereplésre Nógrád megyébe érkezett a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár fúvószenekara. A jóhírű együttes a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központja vendégeként tegnap megtekintette a dinamikusan fejlődő Salgótarjánt, majd a salgói várhoz látogattak. A kora délutáni órákban a Megyei Művelődési Központ előtti téren a kohászati üzemek fúvószenekarával közös műsorral szórakoztatták Salgótarján dolgozóit. A nagy sikerű bemutató után megtekintették a Megyei Művelődési Központot, majd azt a filmet, amely a szépülő 50 éves városról, Salgótarjánról készült. Este, a Kohász Művelődési Központban baráti találkozón vett részt a két fúvószenekar. Ma reggel a Rába-parii zenekar a Mátrába tesz kirándulást, majd délután a pásztói művelődési központban adnak műsort. Az együttes hétfőn utazik visz- sza Győrbe. Két hete immár, hogy csekély közönségsikerrel, de az avatottak és a népzenét, népművészetet ápolók annál nagyobb lelkesedésével megtartották Salgótarjániban a Magyar Rádió népzenei fesztiválját és a város szervezésében az országos népzenei találkozót. A rádió azóta újabb népzenét ápoló műsorsoroza- takkal jelentkezett, illetve újabb kezdeményezéseket jelentett be, Salgótarjánban is újabb rendezvényre, a KISZ védnökségével megrendezésre kerülő Auróra szavalóverseny országos döntőjére készülnek. Mindez nem jelenti azonban, hogy a fesztivál tanulságai ne foglalkoztatnák még ma is a résztvevőket és közönségeiket Érdekessége volt a fesztiválnak. hogy nem csupán szereplési, fellépési lehetőséget biztosított hanem egyidejűleg módot adott az időszerű kérdések megvitatására is. Ennek keretében számos érdekes gondolat felvetődött Dr. Sárosi Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutató csoportjának tudományos főmunkatársa például azt vitatta, hogy az élet- körülmények változása, modernizálódása kihat a népdalra, népzenére is, szerinte számíthatunk a népművészet megújhodására. Biernaczki Szilárd zenekritikus szerint csak a zene képes tovább éltetni a népdalt, amely egyébként rendszerint egy réteg, egy közösség érzésvilágát őrzi, fejezi ki. Beatklubjaink helyébe nagyon merészen minél több folkklub létesítését Mit olvassunk ? írói A mai magyar irodalom iránti érdeklődést mutatja, hogy minden olyan kiadvány népszerű, amely közelebb hozza az alkotók személyét, betekintést enged alkotói módszereik, műhelytitkaikba. Ezt a megállapítást igazolja a. „Látogatóban” című interjúgyüjte• mény két kötete is, amely az írók arcképe, műveik jegyzéke mellett közli az írók nyilatkozatait, a riporter által feltett kérdésekre adott válaszait. Megmutatni a mai magyar irodalmat önvallomásokban — ez a szándék vezette Tóbiás Aront, amikor 1964-ben felhívással fordult száz magyar íróhoz: küldje el életrajzát, és válaszoljon olyan kérdésekre, mint ki hatott alkotó munkásságára, véleménye szerint hogyan ad választ a mai irodalom a modern ember legidőszerűbb kérdéseire és művei közül melyiket ajánlaná egy kortársi antológiába. A kötet összeállítójának szeme előtt az 1910-es években megjelent „Az Érdekes Üjság Dekameronja” sorozat példája lebegett. Ez a sorozat Kabos Ede szerkesztésében száz magyar író legjobb novelláját tartalmazta, közölte az író arcképét és önéletrajzát is. A legjobb novella kiválasztása az író feladata volt. A sort Ady Endre nyitotta meg, és felvonult benne szinte min- dénki, aki elbeszélő irodaljavasolta. Borsai Hona, az MTA népzenei kutató csoportjának tudományos kutatója viszont erélyesen kikelt az olyan vegyítések ellen, amelyre nyilvános előadásban. Salgótarjániban. a fesztiválon is akadt példa, hogy népzenei ihletésű, gitárkíséretű műdalokat adtak elő fiatal együttesek. Ennek szerinte nincs közösségalakító és -formáló hatása, viszont károsan hat az eredeti hagyományok megőrzésére. Több felszólaló is az eredeti népzene mellett tette le a voksot, amire a külföldi példák is buzdítást adnak, hiszen a népművészet mondhatni világszerte új virágkorát éli. Nem véletlen, hogy a fiatalok köréből is mind több hívet hódít a magyar népdal is. Az egyik citeráslány például elmondta, hogy eleinte sokan csúfolták, amikor becsatlakozott egy falusi dtera- aenekarba. S jól esik. hogy mostanában már nemhogy csúfolnák. hanem irigylik, nogy ilyen értékes és tartalmas szórakozásra talált, ráadásul még országjáró kirándulásokra is alkalma nyűik. Hogy arról már ne is beszéljen. milyen tekintélyt növelő dolog a rádió vagy a televízió nyilvánossága előtt fellépni népzenét ápoló közösségükkel. (Nem véletlenül hivatkozott dr. Manga Janos is a népzenei találkozón Bartók tanítására és ihletettségénék forrásaira, amelyeknek rokon- vonásai fellelhetők a szomszéd népek népzenei kultúrájában is! S amelynek terjeszmunkban akkor számított. Az akkori viszonyokra jellemző Színi Gyulának, a „Nyugat" című folyóiratban közölt ismertetése: „Ugyan melyik tréfás istennek jutott eszébe, hogy annyi szegény és tehetséges embert zsúfoljon össze olyan nyomorúságos viszonyok közé, mint amilyenekből a száz magyar író száz prima novellájának grandiózus diadalíve máról-holnapra kinő? Ijesztő ez a száz író együtt, mert önkénytelenül fölvetődik a kérdés, hová akar még fejlődni ez a szellemi kultúra, kellő gazdasági alap nélkül?” A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda közös kiadványaként megjelent „írói vallomások” egy egészen más talajon sarjadt költői megnyilvánulások, s ha rohanó korunkban a valóság követése és művészi szintű ábrázolása nehéz feladatok elé is állítják az írókat, írásaikból érezhető, hogy szilárd talajt éreznek a lábuk aiatt. A vallomást tevő harminchét író közül, sajnos, többen már nincsenek az élők sorában. Eltávozott időközben a kedves Berda József, a kiváló esztéta Füst Milán, Kodolányi János, aki a „Süllyedő világ” utón a „Visszapillantó tükör” című önéletrajzi munkájában ts válaszolt az olvasóknak életéről, küzdelmeiről, tévedéseiről, elment a bölcs Veres tűsében küldetést vállal újabban a Magyar Rádió is!) A rádió és televízió néhány év óta nagy szolgálatot tesz a magyar népi művészet, a zene, dal, hangszer megismertetésében, ébrentartásában, mindabban, hogy visszahelyezze méltó helyére. De egyidejűleg a rádió és televízió egyes közösségek életében veszélyt is jelent. Példa erre a rádiós-televíziós szemléletre a Salgótarjánban fellépő szólisták és együttesek körében is akadt. Néhányan ugyanis csak akkor voltak hajlandók közönség elé lépni, ha műsorukat a rádió is közvetíti, a szabadtéri pódiumon való bemutatkozást rangon alulinak tartották. Egy Nógrád megyei együttes is hazament inkább, de rádión kívül nem volt hajlandó fellépni. Olyan, vadhajtások ezek, amelyek a mozgalom lényegét, a törzset támadják! Szerencsére erre csak elenyésző példa akadt. A többség valóban önmaga, közössege örömére énekelt és muzsikált, a hivatalos fellépésen kívül is, utcán, az étkezési héLyül szolgáló iskolában. vendéglőben, s egész úton hazafelé az autóbuszban és a teherautón is. S ez a dolog lényege, hogy szeressünk és tudjunk együtt dalolni. Mert bizony szomorú közösség az, amely nem ismeri népe dalait. Képünkön: Nemcsak dalával és táncával, hanem öltözékével is síikért aratott a fesztiválon a mezőkövesdi Matyóház népiegyütPéter is. Tamási Áron, aki éppen ezekben a napokban lett volna hetvenöt éves. „A hegyi patakról” szóló szíves beszédében míg élete indulását vázolja, ő igyekszik válaszolni arra a kérdésre, hogy az életben van-e igazság vagy nincs. A költészet cselekvés — vallja Benjamin László, aki élete folyamán vagy 35—40 mesterséggel próbálkozott. Ideálja az alkotó munkában a cselekvő, jóért küzdő, változtató ember, a kutató, a gyógyító, a forradalmár. Berda József abban látja a költő feladatát, hogy a „kifejezés kivételes kegyelme” segítségével hangot tudjon adni mindannak, ami körülötte és önmagában történik. Dutka Ákos legszebb emlékei között tartja számon a Váradon eltöltött éveket, „ahol Ady Endre szellemisége, forradalmisaga és Holnap váró hite megszületett.” A mai Irodalomról szólva sokallja az izmusokat, úgy érzi, hogy sokszor nem az egészséges népiélekhez beszélnek a költők, hanem egymásnak írnak a „haverok”. Fodor András legmaradandóbb alkotásának a háromrészes „Pannónia” című költeményét tartja, amelyben a szülőföld pályakiszabó képleteit igyekezett megfejteni, a barátság együtthatóin, érzések, eszmék közösségén gazdagítva saját élményeit. Garai Gábor azt mondja, hogy az igazi vers a „törvény, a tiszta beszéd”, és a törvény nem lehet más, mint az emberség és emberiség fennmaradásának és felemelkedésének egzakt szabálya. Illés Béla emigrációs emlékeit rendezgetve vallja, hogy szép élet volt a proletár írók élete, de legszebb emléke a felszabadulás és az a hősi sarc, amelyet népünk azóta folytat. Németh László, a Svéd Rádiónak adott nyilatkozatát adta a kötetnek, azzal a kesernyés megjegyzéssel, hogy akadnak magyarok is, akiit nem tudnak róla többet, mint a svédek. Végigtekint életén, szeretettel emlékszik vissza Móricz Zsigmondra, aki szinte kikényszerítette belőle eddig legnagyobb sikert elért regényét, az „lszony”-t, megnyugodva állapítja meg, hogy nálunk az utóbbi években sgyre elevenebb égalj alatt folyhat az írói munka. Majd terveiről szólva olyan írásokat ígér, amelyeket eddig a nyilvánosság félelme nyomott visz- sza. Idézi Albert Schweitzer Bachról szóló megállapítását, amely szerint a nagy muzsikus nem a környezetének, Istennek komponált. „S ha Istennek a világ mögött álló, abban csak részben megvalósult, s bennünk is megvalósulásért küzdő Lehetőséget tekintjük, úgy ebben a boldogságban az is részesedhet, aktben nincs meg többé a lipcsei karnagy hite, a személyes istenben.” Csak tallózhattunk a gazdag kötetben, amelyet minden irodalmat kedvelő olvasónak melegen ajánlhatunk. Csukly László Kultúrfejlődésünk eredményeként az emberi alkotások iránti érdeklődés, egyre általánosabbá válik társadalmunkban. A múlt század emberének érdeklődése még szűk határok között mozgott. Számukra a múltat a középkor jelentette, a művészetet pedig a gótika művészete. Mai társadalmunk érdeklődési köre rendkívüli méretekben kiterjed. Valamennyi kor és nép kultúrájának megismerése érdeklődésre tart számot, legyen az Ó-Egyiptam monumentális művészete, vagy Henry Moore szobra, népi építészeti emlék, vagy Bartók zenéje. Százéves évforduló Kultúrértékeinknek részét képezik a műemlékek is, melyek a különböző történelmi korok tárgyi bizonyítékaiként maradtak ránk. A történelmi dokumentum szerepkörén túlmenően a műemlékek igen kedves színfoltjai településeinknek, környezetünket kellemesebbé teszik megfelelő színvonalú építészeti helyre- állítás esetén. Nem véletlen, hogy településfejlesztési törekvéseink között is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a történelmi együttesek, a régi városrészek rekonstrukciói. A műemlékek helyreállítása megyénkben is folyamatos feladat. Ezen a téren volumenében is legdöntőbb az állam hozzájárulása, amelyet részben a tanácsi tervek irányoznak elő, részben pedig az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség biztosít Kastélyok, várak Például a szécsényi, volt Forgách-féle barokk kastély felújítása a tervek szerint 9,4 millió forintba kerül. A helyreállított kastély múzeum céljait szolgálja majd. Megyénkben kiemelkedő jelentősége van a hollókői népi építészeti együttesnek. A maga nemében talán még hazai vonatkozásban is a legértékesebb és legszebb népi építészeti egységet képviseli. Történelmi emlékeink között jelentős csoportot képviselnek a várak, melyek műtörténeti jelentőségükön túlmenően festőién szép elemei a nógrádi tájaknak. Példaként csupán Hollókő várát említjük. A rendkívül szép környezetben levő gótikus várrom feltárási munkáit ugyancsak a Műemlékvédelmi Felügyelőség végzi, mely régészeti és építészeti szempontból egyaránt fontos kutatás. Sürgető gondjaink Az elmondott példák természetesen csak mozaikok megyénk eredményeiből, valamint a folyamatban levő Nagyon lényeges még, hogy a műemlékeket a felújítás után megfelelő célokra hasznosítsák. Például egy kastély önkéntelenül is kínálkozik iskolának, kollégiumnak, művelődési központnak, vagy múzeumnak. Megfelelő beruházási célokat társítani, koordinálni lehet meglevő régi épületekben is. És ha ez a felhasználás — vagy esetleg beruházási koordinálás — megfelelő körültekintéssel történik, akkor biztos, hogy még gazdasági megítélés szempontjából is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a műemlék-helyreállítások. A műemlékvédelem témakörét aktuálissá teszi az is, hogy a magyar műemlékvédelem ez évben ünnepli 100 éves jubileumát. Az ezzel kapcsolatos országos rendezvényeken túlmenően szűkebb hazánkban, Nógrád megyében is ünnepi megemlékezését tervezzük. Nógrád megye műemlék- épületei elsősorban magas számarányukkal jelentősek, hiszen a nyilvántartásba vett műemlékek, valamint a mű- emlékjellegű és városképi jelentőségű építészeti emlékek száma összesen 295 a megye területén. Műemléki védettségi fokozatok szerint az alábbi megoszlás van megyénkben: munkákból. Ezek a különböző területeken folyó munkák alkotják — gyűjtőnéven —megyénk műemlékvédelmét Nemcsak az eredmények és a folyamatban levő munkák ismertek előttünk, hanem azok a műemlékek is, amelyek felújítása egyre sürgetőbben jelentkezik. A kisterenyei, a felsőpetényi, a sziráki műemlékkastélyok műszaki állaga egyre aggasztóbb, és sorolhatnánk még több más építményt is. Meggyőződésünk egyébként, hogy az illetékes intézmények mindent megtesznek most is és a jövőben is a helyreállítások érdekében. Ha a műemlékek felhasználását megfelelő alapossággal és körültekintéssel készítjük elő, akkor könnyíteni tudunk egy-egy beruházási gondunkon is. Ellenkező esetben pedig érthető módon tehertétellé válnak beruházási rendszerünkben. A műemlékek védelmét nem a múlt, hanem a jövő ügyének kell tekinteni. Nem véletlen, hogy az ENSZ EGB budapesti vároere- konstrukciós szimpóziumán Európa városrendezői megállapították, hogy: „...amíg a nemzetek a gazdasági javak növekedéséért, a technika és az általános jólét fejlődéséért küzdenek, gyakran szem elől tévesztik a társadalom számára megfelelő, kiegyensúlyozott és esztétikus környezet alakításának kötelezettségét.. Ebben a környezetformáló munkában pedig egyre jobban szerepet kapnak műemlékeink és történelmi együtteseink is. A fesztivál tanulságai Műemlék Műemlékjellegű Városképi jelentőségű Ossz. Salgótarján 1 1 t Balassagyarmat 2 4 1 7 Megye: 47 206 33 286 Megyei összesen: 50 211 34 295 Vadas Andor Népfrootértekezlet A napokban tartotta meg Satgé- tarjánbain a Hazafias Népfront salgótarjáni járási bizottsága a pedagógiai bizottság összejövetelót. A munkabizottság tagjai aa 1972/73-as tanévvel kapcsolatos feladatokat, terveket vitatták meg. Többek között azt, miképpen lehetne a most kezdődött tanévben a tárás iskoláiban úgynevezett nyílt tanítási napokat tartani» amelyek a szülök körében már eddig is nagy érdeklődésre találtaik. Emellett a pedagógiai bizottság eddigi elnökének, Berki MS- hálynénak, aki Zagyvaróna Salgó- tajrjánhoiz csatolásával már nem a járásban dolgozik, a Hazafias Népfront járási bizottsága megköszönte eddigi tevékenységét, áldozatos munkáját, amelyet a pedagógiai bizottságban kifejtett.
