Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
Haxtáji gazdaságok szarvasmarha-tenyésztés Két óra között Természetvédelem Újjáépítsük-e Salgó várromját? é* a A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése gazdaságpolitikánk egyik központi kérdése. Nagy szükség volt az ágazat fejlesztését szolgáló intézkedésekre. mert az utóbbi két- három évben sajnos, a ter- melép és a szükségletek alakulásában ellentétes tendencia érvényesült: a hazai fogyasztás és az exportigények ugyanis növekedtek, ugyanakkor a termelés csökkent. A kiegyensúlyozott ellátás érdekében az elmúlt két évben jelentős mennyiségű vajat, tejport kellett importálni. A nemzetközi piacokon a vágómarhaárak jelentősen növekedtek, ugyanakkor az élőmarha és marhahús meny- nyisége kis mértékben csökkent. A lakosság növekvő fogyasztási szükségletének hazai termelésből való kielégítése, továbbá a távlatban is gazdaságos export növelése megköveteli a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet előidéző okok mielőbbi megszüntetését és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének hosszú távú megalapozását. A szükségesnek ítélt fejlesztést legjobban az gátolja, hogy a termelőkapacitást meghatározó tehénállomány évről évre csökken; ma például mintegy 40 ezerrel kevesebb, mint 1966-ban volt. A jelenlegi helyzet kialakításában sok tényező játszott szerepet, közülük itt azt említjük, hogy a kisüzemi gazdaságokban jelentős mértékben csökkent a tehénállomány. Ez oda vezetett, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztésben tapasztalható fejlődés nem pótolta a kisüzemi szektornál bekövetkezett termeléskiesést. Ugyancsak hozzájárult a helyzet kialakulásához az is, hogy a háztáji gazdaságokból eladásra felkínált borjak és növendékállatok, illetve esetenként az ott megtermelt tej értékesítési biztonsága időszakonként hiányzott. De jelentős gondok adódtak a nagyüzemekben is. Mindezek együttesen igényelték a kormány- szintű segítséget. Mi jellemzi a kormányhatározatot? Mindenekelőtt az, hogy komplexen intézkedik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A takarmánybázis korszerűsítése, a fajtapolitika kialakítása, az állategészségTréfák — Mit égetsz a kályhában? — Az iskolai bizonyítványaimat. _ ?? — A fiú most megy iskolába. hamarosan megtanul olvasni. Nem akarom, hogy a kezébe kerüljenek. * — Ferkó, honnan veszed ezt az ostobaságot, hogy a hang gyorsabban terjed, mint a fény? — Ez csak világos, tanító néni. Amikor bekapcsolom a televíziót, először hangot hallok, s csak azután jelenik meg a kép! — Bevallom, hogy jobb szeretem az autómat, mint a feleségemet. — Ugyan, ne mond) már ilyet! — Okom van rá. Nézd csak: az autót oda vezetem ahová akarom. A feleségemet nem. Ha autóval megyek. az emberek irigykedve néznek rám, ha a feleségemmel — szánalommal. Az autót elég öt évben egyszer újra festetni, a feleségem minden hónapban új ruhát . követel. És még csodálkozol? ügyi kérdések, vagy a szakmai műveltség és az ágazatban dolgozók társadalmi megbecsülésének fokozása éppúgy eleme a kormányprogramnak — mint az anyagi ösztönzés, a jövedelmezőség fokozása, vagy a termelést bővítő alapok fejlesztése. Mivel a háztáji szarvasmarha-tartás változatlanul jelentős szerepet tölt be a gazdaságpolitikában — állattenyésztés-politikánkban — ezért a kormányprogram az e gazdaságokban fellelhető gondok orvoslására is intézkedik. Határozott állásfoglalás született például a nagyon sokszor vitatott fajtapolitikában is. A határozat ezzel kapcsolatos része — természetszerűen alapvető különbséget tesz a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok között. Míg a nagyüzemekben ugyanis részben a beruházásokkal való takarékos gazdálkodás, részben a nagyüzemi termelésszervezés feltételeinek megteremtése érdekében — az üzemi termelés adottságokhoz igazodóan — a hasznosítási irányokat határozottabban szét kell választani, addig a kisüzemi gazdaságokban távlatban is célszerű a kettős hasznosítású magyartarka állomány fenntartása, egyidejűleg javítva annak tej- és hústermelő képességét. Az állomány növelése és termelésének fokozása — most már az új intézkedésekre támaszkodva — a következő időszakban a fontos tennivalók közé tartozik. Az állomány növelésének és szakosodásának feladata a tenyészállat-gazdálkodásban is változást kíván. A fajtapolitika érvényesítésén túl, ennek keretében tovább kell javítani a tenyészüszők felnevelési arányát és biztonságosabbá kell tenni a termelésben való megtartását Ezzel egyidejűleg a „háztáji üszőborjú-fel- nevelési akciót” tovább folytatják az ebben érdekeltek. A tenyésztési munkához szorosan kapcsolódnak az állategészségügyi feladatok is. Megvannak a feltételei annak, hogy a nagyobb köz- igazgatási. területek teljes gü- mőkór-mentesítése 1975-ig befejeződjék. A gümőkór- mentesítés országosan — az eredeti célkitűzésnek A Magyar Posta októberben 10 forint névértékű blokkal emlékezik meg az Apollo—16 űrhajó sikeres útjáról. Ez alkalommal Young és Duke kozmonauták több mint három napot töltöttek a Holdon. Kékesi László grafikus- mCh/ész az Apollo—16 blokknál eltér a rakéta bélyegeknél eddig használt színektől, mert alapul bordóba átmenő rózsaszínt választott. Az Apollo-repüléseket postánk eddig is nyomon követte, először 1969-ben a Hold megközelítése, megkerülése szerepelt blokkon. Aztán a kozmoszkorszak egyik legnagyobb eseményét, az első em- oer holdra lépését, az Apolló— 11 útját köszöntötte a Magyar Posta kiadványa. Ez a blokk fogazatra is nagyon keresett, megfelelően — 1978-ra valósul meg. Ennek érdekében a gümőkór-mentesítéssel kapcsolatos támogatásokat fenntartják. A szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztésének programjában az új közgazdasági ösztönzők, az új ár- és üzemviteli támogatások jelentős helyet foglalnak el. A háztáji, ház körüli szarvasmarhatartókat is régóta foglalkoztatják és közvetlenül érdeklik, érintik ezek a kérdések. A következőkben tekintsük tehát át ezeket. Az 1973. január 1-vel életbe lépő új árintézkedések értelmében a tej felvásárlási ára literenként 1,30 forinttal, a vágómarháé pedig kilogrammonként 5,70 forinttal növekszik. A vágómarha áremelésén belül — a minőségtől függően — nagyobb arányban javult a hízott növendékmarha és kisebb arányban a selejttehén felvásárlási ára. A háztáji és egyéb kisüzemi gazdaságok eddig — 4 éves tartási kötelezettség mellett — vásárolt, vagy saját nevelésű tenyésztésbe állított vemhes üszők után 8000 forint támogatást kaptak. Ez a támogatás 1973. január 1- vel megszűnik, mivel túlzott mértékben ösztönzött a tehénállomány cseréjére. Az új támogatási rendszerben mindazok a kisüzemek, amelyek tehenet tartanak, évente 1500 forint támogatásban részesülnek. Ez — a célokkal egyezően — a mainál hosz- szabb időre szóló tartásra serkent. Ez a támogatás á magasabb tejár és kedvezményes OTP-hitelezés esetén elfogadhatóan ösztönöz. A tehénállomány növelése, vagy cseréje esetén az OTP a kisüzemi gazdaságok részére — az érvényben levő hitelrendszeren belül — 25 ezer forintig terjedhető hitelt nyújthat. A közgazdasági környezet e célra irányító módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben mintegy 20 éve alkalmazott adminisztratív korlátok 1973. január 1-vel feloldódjanak és a mezőgazdasági termelőüzemekre bízzák a nőivarú állomány kivágásának elhatározását vágottan 450 forint az ára. A 8. űrhajó útja újra feltűnik a Hold meghódítását bemutató 1969. évi sorozatban, ahol először látható magyar bélyegen az Apollo—10. Kisívet kapott a 12. és 13. Apoliö, majd blokkot a program 14. és 15 útja. Mi vírható? Az év utolsó negyede áll előttünk. Október filatéliai eseménye a Posta és Bélyeg- múzeum megnyitását köszöntő bélyegpár, és az Apollo—16. blokk megjelenése. Novemberben a hagyományos festménykiadás a hazai egyházi és világi üvegfestészetből meríti témáját. A hétértékű sorozathoz tartozik és a kiadás szépségét már előre jelezte a júniusban megjelent „Belgica A Salgó-vár újjáépítését már 1935-ben sürgette dr. Dor- nyay Béla, volt gimnáziumi tanár, honismertétől aki így írt erről a kérdésről egyik munkájában: „Erre a kérdésre határozott igennel felelhetek. Sokféle ok szolgál erre, leginkább pedig a várrom állandó, feltűnő pusztulása. 1853-ban például még az ablakok helyei is jól láthatók voltak a romokon. Ma már nyomuk sincs. Nem lett volna-e jobb akkor helyreállítani? Minden bizonnyal, mert ma több eredetit láthatnánk belőle. De ha most sem konzerváljuk Salgót, úgy 50 év múlva talán annyi sem ’72” blokk. Martos Flóra, Radnóti Miklós emlékére és a Textilműszaki Múzeum megnyitására egy-egy bélyeget adnak ki. Az évet zárja, illetve 1973. első kiadása a három értékből álló, réznyomással készülő Petőfi-sorozat. Liechtenstein most harmadik alkalommal, újra három bélyeggel emlékezik meg a fi- latélia történetének nagy alakjairól. Ez a kiadás, a bélyeg atyja, Sir Rowland Hill bemutatásával kezdődött meg. a legújabb értékekről Emilio Diena, André de Cock és Theodore E. Steinway arcvonásait ismerhetjük meg. Diena a gyűjtőmozgalom itáliai szervezője és klasszikus olasz bélyegek nagy tudósa volt. Ismereteit két fiára, unokájára is átörökítette. A belga gyűjtők sokat köszönhetnek De Cocknak, aki a hazai postamúzeumot megszervezte. Hat évtizede kutatásai eredményét tanulmányokban tette közzé. A nálunk zongoráiról ismert hangszergyáros. Steinway az Egyesült Államok gyűjtői életét lendítette fel Segítségével jöttek létre az első New Yorkban tartott bélyegkiállítások (1913, 1926, 1937). Elsők között foglalkozott motívumgyűjtéssel, szenvedélyesen kereste a zenével kapcsolatos bélyegeket, az úttörők sorozatában szívesen üdvözölnénk a magyar gyűjtés képviselőjét is. A hazai kezdeményezőkről kevés szó esik, az első jelentősebb gyűjtőnek, Pollatsek Sándornak még a nevére is pontatlanul emlékezünk. lesz belőle, mint Zagyvafőből, vagy Baglyaskőből, melynek 1826-ban még tekintélyes romjai voltak. Magukat, a még meglévő várfalakat cement védőleön- téssel kellene ellátni, miközben apróbb helyreállítások is végzendők, a közvetlenül a falak alatt talált falrészek visszarakásával. A már a földdel egyenlővé tett falrészeket mintegy méteres magasságig helyre kell állítani, úgy, hogy az egész várépítmény magyarázó értelmet nyerjen, nem hozzáértőtől is áttekinthető legyen. Ezenkívül minden várromból egy-két szobányi, vagy teremnyi részlet, avagy egy- -egy torony az eredetinek leghívebb stílusában helyreállítandó, hogy így szintén az eredeti vár stílusát 'érzékelhetően megmagyarázza a nem szaktudós kisdiáknak és akár az egyszerű kirándulónak is. Ebben a helyreállított vár- részben, amint külföldön is láthatjuk, rendszerint elhelyezhető lenne egy-egy őr. Az egyik helyszínen talált történelmi emlékekből, vagy ha a leletek már más múzeumban vannak, akkor ezeknek hiteles másolataiból.. Ezekkel a gondolatokkal dr. Dornyay Béla már régóta foglalkozott, sőt legutóbbi itt- tartózkodása során volt tanítványainak szinte siettető, féltő gonddal parancsolta „ne hagyjátok elpusztulni Salgó várát, környékünk gyöngyszemét”. Ha már 37, évvel ezelőtt fontos volt a legfontosabb védelmi munkák elvégzése, akkor most még inkább. A lelkes természetbarátok, fiatalok már tettek és fognak is tenni a cél megvalósítása érdekében, hiszen egyre fokozódik az idegenforgalom. Csak széles körű társadalmi összefogással és a helyi vállalatok önzetlen segítségével valósíthatjuk meg céljainkat Ne hagyjuk elpusztulni Salgó -várát, mentsük meg az utókor számára. Lassan helyet cserél az ősz az elvénült nyárral, üres madárfészkek felett ökörnyál úszik a dérlepte mezőkön. Kikericsek lila virágai búcsúztatják a nyarat. Labdaszerű pókhálók lepik el az alvásra készülő tisztásokat. Nászt tartanak a szarvasok. Nemrégen még egy forrásból ittak a hold fényénél, vetélytársaikkal, most élethalálharcot vívnak, hogy új életet adjanak. A íekete harkályról Sajnos, egyre ritkábban láthatunk fekete harkályt. Ez a majdnem varjú nagyságú madár, az öreg, odvas fáik kivágásával egyre jobban ritkul. Hazája, majdnem egész Európa, Közép-Ázsia, messze Kínáig mondható. Északon inkább előfordul, mint délen. Ahol ösz- szefüggő, nagy fenyő- és bükkerdőket talál, régi ősi részeket, különösen a hegyes vidéken, ott nem fog hiányozni. Kivételesen szemlélhetjük közelebbről, mert elég vad, magára vigyázó madár, melyet a legkisebb gyanú továbbűz. Az erdőben nem repül magasan, de tisztások, vágások, völgyek fölött szaj- kószerűen, nemigen hullámzó szárnyalással mindig magasan siet át, jellemző krikk- krikk hangjával vonja magára a figyelmet. Erdejét nem hagyja él, hanem ott tölti egész életét a százados, korhadó, sudár törzseken, nap -nap után, minden évszakban. Hatalmas csőrével jókora lyukakat vág a fákon és, hogy élelemhez jusson, valóságos ácsmunkát végez, melynek nyomát a fa tövében nagy szilánkok, forgácsok árulják el. Fészkelni is ilyen vén, podvás törzsekben, ügyesen kivájt lyukakban, ritkán alacsonyan, többnyire azonban nagy magasságban szokott. Tápláléka főleg nagy erdei hangyákból, különböző álcákból, rovarokból, bábokból, férgekből, hernyókból áll. Különösen szereti a fadarazsak, lódarazsak, kecskedarazsak lárváit. Egy-egy fekete harkálypár nagy, kiterjedt területen szokott élni, s mást ott nem tűr, maga azonban szorgalmasan végigjárja birodalmának hangyabolyait, korhadó fáit — kivált a tus- kókat —, hogy napi eleségét megszerezze. Kíméletre méltó, egyre ritkuló madárfajunk, amely minden védelmet megérdemel. Az ősz ködös világa finoman, észrevétlenül oson bokorról bokorra, színpompás varázsát szinte odalopja az erdők-mezők kárpitjára. A növények népes tábora is pihenni készül, a nap bágyadt alkonyati fénye meg- megsimogatja az ősz utolsó virágait. Hazafelé tart, pihenni tér a természet. 6 NÓGRÁD — 1972. október 4., szerda Dr. Fehér Károly BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Apollo-16 Hazafelé tart a természet
