Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-29 / 256. szám

Eljárt az idő Jftf oka'. Az idén: nyolcmillió forint veszteség Jövőre: ötmillió forint nyereség Mind a kettőt megtervez- vállalva az összes ' konzeik­ték a Romihányi Építési, és venciákat, vagy máshová ta- Kerámia Gyárban. Idei vesz- nácsoljuk az átmenetileg fe- taségük oka az a nagyará- leslegessé v vált munkaerőt, nyű építkezés és az átépítés, A jövő távlatai arra kény- amely jelenleg a gyár éle- szeri te ttok, hogy a jelenlegi téré jellemző. Az üzem- helyzeten belül próbáljunk fejlesztés biztosítja majd jö- Valami megoldást találni. Ez vőre az ötmillió forint nye- irányú törekvésünkben, élha- reséget. Így döntött annak tározásunkban a központ is idején a Finomkerámia Mű- segített bennünket. Elképze- vek Budapesten székelő ve- léseinknek megfelelően, a aetősége. termelőmunkában résztve­— A III. negyedév végéig vők döntő többsége órabér­hétmillióra tehető a veszte- ben végezte munkáját, ajni- ség. Abban reménykedünk, kor arra szükség volt, állás- hogy ez az összeg nem nö- Időt fizettünk részükre, ne- vekszik tovább — kezdi a hogy később munkaerő nél- beszélgetést Gyalog Károly, kül maradjunk. Ennek elle- a gyár főkönyvelője. nére mindkét évben fejlesz­— Van erre reális lehető- tettük a munkásbéreiket, eég? 1971-ben négy, az idén pe­— Igen. Augusztus 28-ig dig újabb 2,5 százalékkal, egy kemence működött. Az- Nem a mi nyereségünkből, óta beindult a második is. mert nekünk tavaly sem Ennek segítségével az év vé- volt, az idén sem lesz — géig jelentősebb mennyiségű hangsúlyozza a főkönyvelő, fali csempét tudunk gyártani — Mit szólnak ehhez a Ugyanakkor nem számítót- dolgozók? tunk arra, hogy a raktáron — Nagyobb része nem is tevő ötmillió forint értékű várja. Értékeli azt, hogy a kályhacsampe vevőre talál, testvérgyárak jó munkájából Az a furcsa helyzet alakult oldottuk meg a bérfejlesz- ki, hogy a III. negyedévben tést. Tudják, hogy a gyárfej- e termékből — gondolom lesztés elsősorban és alap­osak átmenetileg — megnő- vetően az ő érdekeiket szol- vekedtek az igények. Belföl- gálja. Ha ez nincs, akkor dön és külföldön egyaránt, ma ebben a gyárban nem A szerződés szerint ebben az beszélnénk ilyen derűsen a évben az egyik kemencében sokat ígérő jövőről, amit csak kályhacsempét állítunk már most is több tekintet­eié, a Német Demokratikus ben érzékelünk — mondja Köztársaság részére. Két hét jóleső érzéssel a hangjában múlva beindul az új üzem- Gyalog Károly, ben a mázaskemence is, Nem zúgolódnak az átme- amelytől újabb termelési ér- neti nehézségek miatt a beket várunk a próbaüze- munkások, mert egyértelmű- meltebés alatt is — válaszol en választ kaptak arra a a főkönyvelő. kérdésükre: menniük kell, Közben előkészülnek a jő- vagy továbbra is helyben ta- vő évi nagyobb feladatok el- látják meg életlehetőségüket? Erre válaszolt a 74 millió forintból felépült új üzem­végzésére. Elképzeléseik sze­rint új termékükből, a fali csempéből 5—600 ezer négy- rész. Hallatlanul megnövelte setmétemek megfelelő meny- a törzsgárda biztonságérze- hyiséget gyártanak. Értéke- tét. ök a leglelkesebb hirde sítése nem okoz gondot, mert tői annak, hogy erre a fej a népgazdaság igénye há- lesztésre szükség volt. Az rommillió négyzetméter előzetes program szerint a évenként. Ezt a mennyisé- fali csempéből hosszabb tá­gét az országban ezzel fog- von ismerik az igényeket, lalkozó négy gyár sem tud- Ugyanakkor nem felejtik el ja kielégíteni. Ezenkívül azt sem. hogy a kályhacsem- külfölidl érdeklődésre is szá- pe gyártásánál jóformán mítanaik. egyik napról a másikra vissz Az üzemfejlesztés során szaestek az igények, hogy a számoltak azzal, hogy a dől- gyár termékei ki vannak té- gozók teljesítménye nem éri ve a divátigényeknek. Ez majd. el a korábbi szintet, vonatkozik a fali csempére is. hogy az automatizálás során Ha nem holnap, egy év múl- kevesebb munkaerőre lesz va. vagy később, de nem árt szükség. Hogyan oldották erre is gondolni. Mert az meg ezt a problémát? igények viszik előre a fejlő­— Két dolog között választ- dést, adnak újabb ösztönzést hattunk: vagy tudomásul a különböző fejlődést segítő vesszük a valós helyzetet, s és gyorsító kezdeményezések­enmek ismeretében házon be- hez. lüi oldjuk meg a problémát, S> Ä. Vállalati hősi íjárulás Kormányrendelet értel­mében a vállalatok anyagi eszközeikből különböző ősz- szegeket adhatnak a dolgo­zóknak lakásépítési hozzájá­rulás címén. Ezzel a lehető­séggel a helyiipari vállala­tok közül csak három üzem élt. A Nógrád megyei Vegyes­ipari és Javító Vállalat 1970-ben 25, 1971-ben egyál­talán semmit, 72-ben pedig 10 ezer forintot adott egy főnek lakás építéséhez. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat 1970-ben 10 dolgo­zónak 150, 71-ben ugyan­annyinak már csak 75. ez év első felében pedig 4 dolgo­zónak 35 ezer forintot adott lakásépítkezésre. Az Ipoly Bútorgyárban az előbbieknek megfelelően következő a sor­rend. Hét fő 90 ezer, 10 dol­gozó 110 ezer, két fő 30 ezer forintot kapott. üzemi demokrácia Ahol a dolgozók nevében szólnak Ez a műhelybizottsági ülés talán semmiben sem külön­bözött más szakszervezeti megbeszélésektől. Hacsak ab­ban nem, hogy ezúttal az újságíró is ott ült az asz­tal sarkánál, hogy „szeme és füle” legyen a dolgozóknak. Azoknak, akik felszálló maró gázokban, gőzökben, dobhártyát szaggató fémes dörrenésekkel teli csarnok­ban dolgoztak, míg képvise­lőik összedugták fejüket egy kis beszélgetésre,* odafönn a Balassagyarmati Fémipari 'Vállalat 2-es számú üzemé­nek egyik szolidan berende­zett emeleti irodájában. Vajon milyen is egy mű­helybizottsági ülés? Van munkaterv és napi­rend. Az egyik „téma” az első félévi gyári eredmé­nyek megvitatása. A máso­dik napirendi pont: mit pro­dukált az üzem a sportban és kulturális téren? S az egyebekben egy új kultúrfe- lelős megválasztása. De a „legizgalmasabb” dolgok ta­lán mégis azok voltak, amik „napirenden kívül” ke­rültek szóba. Kevés, mégis megmarad — Nem nagyon dicseked­hetünk — mondta Aradi István hegesztő, műhelytit­kár az üzem eddigi kultu­rális életéről. De mostaná­ban már vannak jó kezde­ményezéseink: színházbérlet, közös kirándulás... A sportban sem sikerült sokkal többet felmutatni.. Labdarúgás, sakk, sportlö­vészet. Ez minden. Szabados Elemér hegesztő, sportfele­lős, a műhelybizottság tag­ja mondta: — Nincs megfelelő anyagi fedezet, nincs aki ezzel úgy foglalkozzon, ahogy kellene egy ilyen nagy vállalatnál. Éz a kijelentés kavarta az első vitát. Van sportpálya, felszerelés, vannak szakosz­tályok, igény is van a dol­gozókban — szóltak az el­lenérvek. — Csak az üzemi sportéletben nincsen elég moz­golódás. A dolgozók nem itt, hanem lakóhelyükön — sok a bejáró —, vagy a városi sportegyesület szakosztályai­ban sportolnak. Ami pedig az anyagi fedezet hiányát illeti, Bojtos István, a válla­lati szakszervezeti bizottság titkára feketén-fehéren be­bizonyította: addig nem múlhat ezen a sport fellen­dülése. amíg a költségvetés­ben előirányzott hatezer fo­rintból is csupán ötszázki- lencven forintot költött el az üzem. A kérdés persze így is kérdés marad. Mivel lehetne élénkebbé tenni a sportéle­tet? Mi az a „csodaszer”, ami mégis hiányzik? Tegye az asztalra Hogyan tovább a szocialis­ta brigádmozgalomban? Ez sem volt napirendi téma, mégis beszélni kellett róla, mert „friss szelek” fújdogál- nak a vállalatnál. — A kettes üzemnél kilenc brigád van. A szocialista brigádmozgalomba vala­mennyi benevezett — mond­ta Aradi István. — Az elmúlt években nem nagyon dicsekedhettünk a szocialista munkaversennyel — folytatta Bojtos István szb-titkár. — Tizenhat szoci­alista brigádunk ugyan megtette vállalásait, de a teljesítés reális értékelésére nem voltak alapozott irány­elvek, szempontok, amik alapján kellően mérhető a vállalások teljesítése. Ebben az évben egész sor intézkedést tett a gazdasági és társadalmi vezetés a szo­cialista brigádmozgalom to­vábbfejlesztésére. Október 20-ig elkészült az új, mó­dosított munkaverseny-sza- bályzat. Nagy előrelépés, hogy a gyárvezetés kidol­gozta a lehetséges és szük­séges gazdasági, s egyéb vál­lalások körét, amelyek telje­sítése hasznos valamennyi dolgozó, s a vállalat számá­ra is. Ugyanakkor megbízha­tóan értékelhető az elért tel­jesítmény. — A gazdasági eredmé­nyeknek döntő szerepük van — folytatta az szb-titkár. — Erről milliószor beszéltünk. Nekünk a gazdaságos ter­meléssel kell megteremtenünk mindannak a fedezetét, amin gyorsabb boldogulásunk mú­lik. Ezért kértük arra a gazdasági vezetést, hogy te­gye le az asztalra, mihez ké­ri a szakszervezet, a dolgo­zók segítségét? Ráfizethet a műhelytitkár? Aradi István februártól titkára a műhely bizottság­nak, s máris személyes gond­jával kellett előhuzakodnia ezen az ülésen. Nem is tere­getnénk ki, ha ez az eset nem hordozna magában egy máshol is megszívlelendő ta­nulságot. A fiatal hegsztő teljesít­ménybérben dolgozik. Min­den olyan perccel megkáro­sítja saját magát, amit nem munkával tölt. Pedig a mű­helytitkárt az emberek bi­zalma arra kötelezi, hogy időt, fáradságot ne kíméljen ügyeik intézésében. Vállal­ta, csinálja, s nem is akár­hogyan. De igazságos dolog-e hogy ráfizessen, ha munka­ideje alatt mások ügyes-ba­jos dolgait intézi? Hogyan tudná egy műhelytitkár va­lamennyi tennivalóját sza­bad idejében elvégezni. Azért tanulságos az eset; mert erre már az első pilla­natban, amikor megválasz­tották, gondolni kellett vol­na. S mindenütt illik gon­dolni arra, hogy választott szakszervezeti tisztségviselő­nek lenni ne jelentsen indo­kolatlan hátrányt és szük­ségtelen áldozatot. Ragaszkodunk Aradi Ist­vánhoz — mondta Bojtos Ist­ván. — Az a véleményünk, hogy munkájával rászolgált a megbecsülésre, és megér­tésre. Gondjára megkeressük a megoldást, hogy ezért ne kelljen megválni tisztségé­től. K. S. Segít a politikai tisztánlátásban Megkezdődött a pártohtatáe Megyeszerte elkezdődött az Idei pártoktatási év. Sok ezer párttag és pártonkívüli vesz részt az oktatás különböző pedig nem rossz arány. azt jelenti, hogy dolgozóink lenörzése. Izgalmasnak igér­hatvan százaléka részt vesz kezik nálunk is a pártalap- a szervezett oktatásban. Ez szervezetek irányító és ellen­szervezeten belül Is javul a politikai munka. Ez az okta­tási forma sok vitára, egész­séges eszmecserére ad majd lehetőséget. Tovább megyek: az üzemi gondokat, a politi­kai munkában jelentkező fél­reértéseket ezen a fórumon vita formájában is tisztázni tudjuk. A tanulás vélemé­nyem szerint nem jelent plusz feladatot, hiszen az itt elsajá­formáin. Az év első foglalko­zásán az Országos Bányagép­gyártó Vállalat salgótarjáni gyárában vettünk részt. őrző munkássága a gazdaság titottak a gyakorlati munka Borsovicz Gyula, a Pártirá- területén. Talán érdemes eredményében nyitás és pártélet kérdő- megemlíteni témáink közül a majd. sei tanfolyam vezetője im- párt erkölcsi normái, a kom- már második éve ve- munista magatartás fejleszté­jelentkeznek A megnyitó ünnepélyes volt. zeti ezt a tanfolyamot. A vál- sének feladatai című téma­gyártóeszköz-gazdálko- kört is. összesen tizenegy elő­A hallgatókat Megyes Miklós, lalat | a gyár csúcsvezetőségének tit- dási csoportjának vezetője, s adás hangzik el, s azokat kö­1960 óta tagja a pártnak. Tag- veti majd — hisszük — a kára köszöntötte. Az elvtársi szavak után a tanfolyam ve- ja a munkásőrségnek, s amint termékeny vita. Célunk, hogy zetője, Borsovicz Gyula mind járt , a tárgyra is tért, meg­tartotta MSZMP párt, a pártegység erősítésének feltételei címmel. A tanfolyam első előadása után néhányan hátra marad­tak, hogy beszélgetni tudjunk. Megyes Miklós csúcsvezetősé­gi titkár a gyár egészéről be­szélt. — Ebben az oktatási évben öt oktatási formán segítjük párttagjaink, az érdeklődő tem tovább pártonkívüli dolgozók politi- én tanultam kai továbbképzését. Tanfo­lyamot indítottunk a magyar Szót kért a beszélgetés so­rán Nagy Sándor villanysze­relő, tanfolyamhallgató is. Vé­leményét érdemes lejegyezni: — Munkásőr vagyok. Eddig is szerettük a politikai vitá­kat. Az a véleményem — is­merve a programot, a tan­anyagot —, hogy ez a tanfo­mondotta, mint ifjúsági veze- a hallgatók majd az életben tő már 1952. óta részt vesz gyakorlati munkájukban hasz- első előadását: Áz a mozgalomban. ' Volt már nősítsék az itt tanultakat, marxista-leninista alapszervezeti titkár, megbí­zott csúcsvezetőségi titkár, közül az első foglalkozáson ti- most szemináriumvezető. zenkilencen voltak jelen. A , ... — Nem azért teszem, mint- többiek hivatalosan maradtak , ha otthon nem lenne mun- távol. A jelenlevők közül né- kám. Ügy érzem, s ez meg- gyet kértem nyilatkozatra. A győződésem is, hogy ezt is kérdés azonos volt: Miért meg kell csinálni. Ez a társa- vállalta, mit vár ettől a tan­dalmi, vagy inkább párttevé- folyamtól? A válaszok érdé- séget ebben az oktatási évben kenység már hiányozna is. kesek, érdemes lejegyezni. Parádi Gyula, a termelési osz- Magam is tanulok, s szere- Heinrich Mária, az V-ös alap- tály kooperátora, pártcsoport- adni azt, amit szervezet titkára így fogai- vezető tölti be. . Ezen a tanfo- mázott: lyamon egyébként párttagok — Mint párttagnak Is köte- vannak. Van közöttünk csúcs- lességem, hogy gyarapítsam A tanfolyam * halig.«,. &U&TVÄ! folytatott politikai vitákban bizonyíthatjuk a párt, a politikánk igazságát. Mivel első foglalkozás volt, tanfolyambizalmit is válasz­tottak a hallgatók. Ezt a tiszt­forradalmi munkásmozgalom vezetőségi tag, alapszervezeti politikai tudásomat, fejlesz- történetéből, megkezdtük a titkár és vezetőségi tag, tő- szem, tovább képezzem ma- gazdaságpolitikai tanfolyamot, megszervezett vezető, szocia- gam. Ez biztosítja, hogy ma- Oktatást kezdeményeztünk a lista brigádtag. vállalati gazdálkodás, vállala­ti érdek témaköréből. Elkez­— Amit az ember vállal, azt tudatosan vállalja — vall­ja a tanfolyam bizalmija. Én összekötő leszek a tanfolyam vezetője és a hallgatók kö­zött. Szívesen teszem, párt- gasabb szinten végezhetem munkának számítom ezt is.' dekes téma szerepel. Csak dődött a nemzetközi politikai néhányat említek. Ilyen a kérdések tanfolyama, s most, ahol voltunk, a pártirányítás és pártélet kérdései tanfo­lyam. A tanfolyamainkon ösz- szesen százötvenhárman vesz­nek részt, A KISZ- és szak­szervezeti oktatással együtt témákat, mint például a ha- mintegy háromszázötven dől- tározatok előkészítése, a vég- gpiót képezünk tovább, ami rehajtás megszervezése és el­— Programunkban sok ér- politikai munkámat. Az ered- A tanfolyamról? Ügy érzem, meny a saját gyarapodásom­ban és az alapszervezet raun­többi között a párt vezető kajában jelentkezik majd. szerepe, a pártélet lenini nor- Jásfalvi János utókalkulá- mái, a''pártszervezetek helye tor, a pártvezetőség propagan- és szerepe a pártéletben, a distája: munkastílus fejlesztésének feladatai. Megvitatunk olyan nagyobb látókört nyújt szá­munkra. Biztos vagyok ab­ban, hogy elvégzése után vá­laszt tudok adni az emberek­nek: mit miért teszünk a politikában, s mit hogyan Meggyőződésem, hogy az kell végrehajtani a munkánk itt tanultak alapján az alap- során. Somogyvári László 1 NÓGRÁD •» 1972. októbtr 29.. vasárnap 3 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom