Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

REND ÉS FEGYELEM Elgondolkoztató véleményt hallottam legutóbb egy mun­kástól a rendről, fegyelemről. Tulajdonképpen nem is erről volt szó, hanem üzemük el­maradásáról. Miben látja az okát? A következőket mond­ta: A terv, amikor megszabják, mindig reális, tehát végre­hajtható. Csak egy dologgal nem számolnak, hogy a meg­valósításhoz rendre, fegye­lemre van szükség. Ha ez hiányzik, akkor baj van. Nemcsak arra a munkásra gondolok, aki igazolatlanul mulaszt. Sajnos, ilyen is akad, de felelősségre vonásá­hoz megvannak az eszközök, amit alkalmazni lehet. Ennél fontosabbnak tartok egy má­sik dolgot, ami nehezebben megfogható. Vajon mindenki megteszi-e azt, amit a beosz­tásánál fogva, úgy is mond­hatnám a fizetéséért joggal várnak tőle? Ha rajtam múl­na, én ennek a kérdésnek a vizsgálatát ' valahol feljebb kezdeném és a vezetéstől le­felé haladva végezném — mondta. Vezetésellenességről van szó? Nem! Egészen másról beszélt, és igaza van. A terv­teljesítés feltételeinek meg­teremtéséért a vezetők a fe­lelősök. Nem általában, ha­nem beosztáshoz szabva, sze­mély szerint. Vajon ez a fe­lelősség mindig érvényesül? Sajnos, sok esetben csorbát szenved, ami kihat az egész üzem, részleg, vagy a csoport munkájára. Valahol tehát itt kellene kezdeni, mert lánco­latról van szó. Először szigo­rú önfegyelemre van szük­ség. A rendért, fegyelemért minden vezető a saját terüle­tén felelős. Példamutatás nélkül ez aligha képzelhető el. A kisebb-nagyobb hibák, mulasztások feletti elnézés, a rendetlenség, az előíráselle­nes munka eltűrése idegen a jó vezető módszereitől. Em­berségesen, de kellő szigorral ez elkerülhető. Tekintély kérdése is ez. A munkások azt a vezetőt tisztelik, aki ér­ti a szakmáját, segíteni tud, ha szükséges, ugyanakkor mindenkitől egyformán meg­követeli a rendet, nem tűri a lógást. Sok igazság van abban, amit egyébként a becsületes munkásoktól gyakran lehet hallani: inkább legyünk ke­vesebben, de mindenki egy­formán dolgozzon, többre megyünk, mint a lógósokkal. Törvényes alapja van a fe­gyelemnek. Amikor egy dol­gozó — legyen az munkás, vagy nagyobb beosztású — munkaviszonyba lép, köteles­séget vállal, hogy betartja mindazt az előírást, ami az üzem rendjére, fegyelmére vonatkozik. Ma még nagyon sok esetben érvényt kellene szerezni ennek a kötelezett­ségnek. Évek óta visszatérő jelen­ség, hogy az elmaradások megmagyarázásánál a fegye­lem lazaságára hivatkoznak. Mintha ez valamiféle embe­rektől távolálló dolog lenne. Egyáltalán nem az, és éppen ezért nem hivatkozni kellene rá, hanem intézkedni, hogy ne legyen ilyen ok. A szem leletben is van hiba. Meg­változtatásáért nagyon sokat tehetnek az üzemi, társadal­mi szervek. Ennek csak ak­kor lesz eredménye, ha a gazdasági vezetés is bátrab­ban él törvényes lehetőségei­vel, és ha szükséges, a kellő szankciókat is alkalmazza. Igaz tehát, amit a munkás mondott. Mennyivel kevesebb lenne a gondunk akkor-, ha valóban mindenütt rend, fegyelem uralkodna. Kevesebb lenne a határidő- csúszás. Nem kellene az egyik helyen annyit várni, hogy a másikról megérkezzen a szükéges anyag, alkatrész. Túlóra is kevesebb kellene, a pótlék összegét. a jobb münka jutalmazására fordít­hatnák. Nem lenne annyi sé­rülés és lehetne még hosszan sorolni a példákat. Fegyel­met, rendet mindenütt, mert ebben még igen sok tartalé­kunk van. Olyan tartalék, amelynek a kiaknázásához nem kell külön pénz. Nem igénjml beruházást, csupán társadalmi összefogást, veze­tőktől és beosztottaktól egy­aránt. B. J. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A rétsági járásban Vontatottan halad az őszi betakarítás és a vetés 'AI'MJWP NÓtSRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA tVA MEGYÉI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 234. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTOBER 4., SZERDA Megkezdődtek a II. nógrádi műszaki napok Fővárosi és helyi előadók — Városnézés — EsztrádmOsor Ma Borsodnádasdra utaznak Kedden, az Országos Bányászat! és Kohá­szati Egyesület kohászszakosztálya, valamint a Bolyai János Matematikai Társaság ren­dezvényeivel megkezdődtek a II. nógrádi műszaki napok Salgótarjánban. A megye- székhelyre meghívott vendégeket hétfőn este a METESZ megyei vezetői fogadták, majd dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlt szakembe­reket. Szólt arról, hogy az ötvenéves fennál­lását ünneplő város lakói és vezetői szere­tettel köszöntik az ország különböző részéről összesereglett szakembereket. Eredményes munkát, kellemes kikapcsolódást és sok él­ményt kívánt a műszaki napok minden részt­vevőjének. K orrósióvédelem — milliárdos megtakarítás „A vas alapanyagú termé­kek rozsdásodása és egyéb korróziója milliárdos nagyság- rendű kárt okoz évente ha­zánkban, ezért szükséges, hogy a problémával foglalkozó szakemberek részére megfelelő fórumot biztosítsunk tapaszta­lataik és kutatási-kísérleti eredményeik ismertetésére,’ ki­cserélésére.” Ezek a szavak olvashatók a II. nógrádi mű­szaki napok keretében tegnap délelőtt megnyitott korróziós ankét programfüzetének beve­zetőjében. Nos, az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület által rendezett ankét első napja már bizonyí­totta, hogy jó fórumot nyújt a problematikával foglalkozó szakembereknek a tapasztala­tok kicserélésére, az eredmé­nyek gazdagítására. A Salgótarján várossá nyil­vánításának 50. évfordulója jegyében rendezett ankétot Salgótarjánban, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székházában nyitották meg. Az ankét résztvevőit Varga Gyula, a MTESZ Nógrád me­gyei Szervezetének elnöke üd­vözölte, majd Temesszentand- rási Guidó, az Qrszágos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság fő­osztályvezetője mondott beve­zető előadást. Széles hazai és nemzetközi körképet adott a korrózió okozta problémákról, a korrózió elleni védekezés helyzetéről, fontosságáról és feladatairól. A szakmai előadások sorát Mándoki Andor, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés fő­mérnöke nyitotta meg, aki A kohászati vállalatok lehetősé­gei és a korrózióvédelem te­rületén címmel tartotta meg referátumát. Előadásában kör­vonalazta a hazai kohászat korrózióellenes védekezésének problématikáját. Szólt azokról az eredményekről és törekvé­sekről, amelyek a magyar ko­hászaton belül folynak a kor­róziós károk csökkentésére, kiemelve a soron levő felada­tok fontosságát. A hidegen alakított termé­kek átmeneti felületvédelmé­nek kérdéseiről Ürmössy Lász­ló, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek műszaki igazgatóhe­lyettese tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást. A me­gye legnagyobb ipari vállala­tának szakembere mindenek­előtt rámutatott arra, hogy a hidegen alakított termékek át­meneti korrózióvédelmében lényeges lemaradás tapasztal­ható hazánkban a fejlett ipa­ri országokhoz viszonyítva. A korróziós károk csökkentése — hangoztatta — fontos iparpo­litikai, de egyben kereskedel­mi érdek is. Mint mondta, a hidegen alakított termékek át­meneti korrózióellenes védel­mének különösen nagy jelen­tősége van a gyárban, ahol a termékek döntő részét hide­gen alakítják. A gyár műszaki igazgató­helyettesének előadásához fel­kért hozzászólóként mondta el véleményét Szűcs László, a vállalat műszaki főosztályá­nak, illetve Papp János, a műszaki ellenőrzési főosztály vezetője. Hozzászólásuk hasz­nos gyakorlati tapasztalatok­kal egészítette ki a referá­tumot. Ezt követően dr. Vámos Endre, a kémiai tudományok kandidátusa tartott előadást az átmeneti korrózióvédő zsí­rok és olajok hatásmechaniz­musáról, fejlesztéséről és al­kalmazásáról. Végül Balogh György mérnök, az ÁFOR korrózióvédelemmel kapcso­latos szerepéről és feladatai­ról számolt be az ankét rész­vevőinek. Délután szakmai konzultá­cióval folytatódott az ankét, majd a szakemberek városné­zésen vettek részt. Este eszt- rádműsort adtak számukra a Kohász Művelődési Központ­ban az intézmény művészeti csoportjai. A korróziós ankét résztvevői ma reggel a prog­ram szerint Borsodnádasdra utaznak. A számítástechnika szerepe A program keretében a Bo­lyai Matematikai Társulat szervezésében a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban dr. Perge Imre főiskolai do­cens, az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskola tanára, a „Számítástechnika a tanítás­ban” címmel tartott előadást. Az előadás után rövid be­szélgetést folytattunk vele. — A tudományos-technikai forradalomnak nagy területe a számítástechnika és a kompu­terek, éppen ezért, ehhez megfelelő szemlélet kialakítá­sára van szükség — mondot­ta. — Sok helyütt a vállalati szakemberek nincsenek birto­kában a korszerű ismeretek­nek. Pedig ez szoros össze­függésben áll a gazdasági eredményekkel. — Az iskolák felszereltek-e a szükséges gépi eszközökkel? — A legutóbbi felmérés sze­rint 83 komputer működött az országban. Ezt a számot 1985- ig 1500-ra kívánják növelni. Már ebben az ötéves tervben 400-ra akarják emelni a kom­puterek számát. Az egyete­meken már ezekkel a korszerű eszközökkel is foglalkoznak az 1973-ban végzők, s a korszerű matematikával felvértezve ke­rülnek ki az egyetemekről. 1975-től a középiskolákban és az általános iskolákban is megpróbáljuk kísérletképpen az ilyen irányú oktatást beve­zetni. 1971-ben az egri Ho Si Minh főiskola is kapott egy lengyel komputert, s ennek megfelelően, a környező isko­lákat is segítjük. A középis­kolás tanárokkal beszélgettünk arról, hogyan lehet a korszerű matematikatanítást a tan­anyagba beépíteni? Dr. Perge Imre végezetül ki­fejtette, hogy nem lehet és nem szabad mindent matema- tizálni, mert a matematika nem áll mindenek felett, ha­nem sok más területtel, így a technikával, társadalommal is összefügg. Hétfőn tartotta soron követ­kező ülését a rétsági járási mezőgazdasági operatív bi­zottság. Értékelte a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek őszi betakarítási és vetési munkáit. Megállapította, hogy mind a betakarítási munkák, mind a búzavetések vontatot­tan haladnak. A betakarítás­ra váró 113 hektár cukorré­pából szeptember 30-ig mind­össze 5 hektáron végezték el a munkát. A kukorica beta­karítását, mely 1190 hektár, csak a Lókosvölgye Mg. Tsz kezdte el. az is mindössze 12 hektárról. A silókukorica beta­karítása jó ütemben halad, azonban az utóbbi időben megtorpanás tapasztalható. Egyáltalán nem kezdett még hozzá a szendehelyi Kossuth és mindössze 4 hektárról ta­karította be a romhányi Rá­kóczi Tsz. A tervezett 20 418 köbméter silókukoricából ed­dig összesen 15 043 köbmétert silóztak be. Az őszi vetések, szántá­sok előkészítését a tervezett 4555 hektárral szemben 2929 hektáron végezték el. Lemaradás van az őszi ta­karmányvetésben, ahol a ter­vezett 165 hektárral szemben mindössze 62 hektáron tör­tént meg a vetés. Nem kezd­te meg ezt a munkát a nagy­oroszi, nógrádsápi, romhányi és a tereskei tsz. Az őszi búza vetése öt termelőszövet­kezetben folyik. A legjobb eredményt a nógrádi Béke Tsz érte el. Az őszi búza a 3978 hektárral szemben eddig 351 hektáron került a föld­be. Az operatív bizottság fel­hívta a járás termelőszövet­kezeteinek figyelmét, hogy ahol az őszi búza vetését még nem kezdték meg — sürgősen fogjanak e munkához. A ku­korica betakarításánál pedig, amennyiben a betakarítást saját erőből nem tudnák megoldani, úgy kérjék a hon­védség és az iskolák segítsé­gét. Az ülésen elhangzott, hogy néhány alkatrész hiányzik, s ez fékezi az őszi munkák időben történő elvégzését. A megyei AGROKER nem tud a Lajta-típusú vetőgéphez al­katrészt biztosítani és azt a gyártóműtől kell beszerezni. Ugyancsak későn szállítják az E—67, típusú silókombájn ZKA—4 típusú csőtörő adap­terét is. Elegendő tüzelőanyag van a szövetkezett telepeken Biztosított a vidék téli tü­zelőellátása is: a SZÖVOSZ- ban elmondották, hogy a szö­vetkezeti tüzelőanyag-telepe­ken már aug. végén 18 ezer vagonnyi szilárd tüzelőanyag várta a vevőket. A választék tovább javult, jóval kedve­zőbb az elmúlt évinél. A je­lenlegi árualapok lehetőséget adnak arra, hogy a lakosság jó minőségű hazai dió- es da­rabos szeneket, brikettet vá­sárolhasson, tűzifa is elegen­dő mennyiségben áll rendel­kezésre. A szövetkezeti tele­pek ugyanis számoltak azzal, hogy vidéken még mindig sok háztartásban fűtenek szi­lárd tüzelőanyagokkal. Egyéb­ként ebben az esztendőben június 5-től augusztus 15-ig terjedő időszakban a szövet­kezetek kedvezményes áron adtak el a lakosságnak 68 ezer tonna szenet, 75 ezer tonna brikettet; összességében 17 millió forintnyi árenged­ménnyel. Az idén a szövetke­zetek az ország lakosságának kedvezményes árú tüzelőellá­tásából összesen 28 százalék­ban részesedtek. Mint elmon­dották, noha igen keresett cikk a hagyományos tűzhely, kályha, de ami ma ebből az iparcikkáruházakban, szak­üzletekben. vasboltokban ren­delkezésre áll, nem elegendő a háztartások ellátására. Ezzel szemben van elegen­dő olajkályha, s ebből nincs ellátási probléma. Általában már túlsúlyban van a korsze­rűbb fűtőberendezések hasz­nálata. Olajkályhából például csupán a múlt esztendőben csaknem 200 ezer darabot ad­tak el a szövetkezeti boltok­ban, áruházakban. Az idén a szövetkezetek tovább fejlesz­tették a korszerű olajtároló és -kimérő berendezéseiket. Ez évben már több mint száz helyen működik nagyobb ka­pacitású szövetkezeti olajtáro­ló, hosszabb időre is elegendő készletekkel. A háromszáz körzeti pébégáz-cseretelep kí­vánságra házhoz szállít, csak­úgy, mint a szövetkezeti olaj­telepek. A készletek tehát megnyug­tatóak, problémát legfeljebb az időjárás okozhat, amikora hóviharok vagy a váratlanul nagy mennyiségű havazás kö­vetkeztében kedvezőtlenebbre fordulnak az útviszonyok, megnehezedik az utánpótlás kiszállítása. (MTI) Nemzetközi tanácskozás a légszennyeződés elleni védekezésről Az időjárás változásainak, a levegő kémiájának és a légkör összetételének együttes vizsgálati eredményeit a kör­nyezetvédelem szolgálatába állítják — a „Légszennyező­dés meteorológiai nézőpont­ból” című kedden kezdődött, négynapos szimpóziumon er­ről tanácskoztak a hat szo­cialista országból érkezett szakemberek Budapesten a Technika Házában. A szennyezett levegő rom­boló hatásával tetemes anya­gi kárt okoz. Budapesten pél­dául szakemberek becslése szerint évi 800 millió forint a korrózió okozta kár; a há­zak hámlő vakolata, a rossz le­vegőtől kókadozó növényzet és a rozsdaette hidak, vas­szerkezetek következtében. A tanácskozáson a meteo­rológusok a légszennyeződés elleni védekezés többféle le­hetőségét is felvetették. Hatá­sos lehet többek között a füs­tölgő kémények és más lég- szennyező források magassá­gát egy területen úgy megha­tározni, hogy figyelembe ve­szik a légréteg éghajlati, ké­miai jellemzőit. Másik javas­lat nemzetközi jelzőhálózat építését ajánlja, amely a szennyezett légréteg közeledté­re figyelmeztet. (MTI) ■paniviBMMp ........................................................ A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat tovább folytatja az Arany János utcában a tíz, egyforma típusú lakóház építését. Jelenleg a negyedik 80 lakásos, 2 szobás ház ké­szül, melynek munkálatait ez év júliusában kezdték. Mint Fenyvesi Imre művezető el­mondta: a munka jól halad és az építés kezdetétől tizennégy hónapon belül átadják, a 20—22 millió forintos beruházással épülő lakótömböt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom