Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
Magasabb szinten versenyeznek Időben megismerni a feladatokat A nógrádi szénbányák pártvégrehajtóbizottsága tárgyalt a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok helyzetéről, valamint a továbbfejlesztés feladatairól. Ezt követően különbizottság dolgozta ki a feladatokat. A teljesség igénye nélkül érdemes e tennivalókkal foglalkozni. A bizottság javasolja, hogy már az idén szükséges üzemenként, illetve termelési profilonként meghatározni a jövő évi gazdasági feladatokat. Ennek alapján a gazdasági vezetés tegye felelőssé az üzemek vezetőit a tervek valóra váltásáért, ösztönözze anyagiakkal az eredményesen dolgozókat, ugyanakkor alkalmazzon szankciókat azokkal szemben, akik eredménytelenül dolgoznak. Fontosnak tarják azt is, hogy a termelést közvetlenül irányító alsóbb szintű vezetők számára tegyék kötelezővé a munkaverseny szervezését, a dolgozók kezdeményezéseinek vizsgálatát, a felajánlások teljesítésének elősegítését. Arra is felfigyeltek, hogy egyes helyeken a műszaki patroná- lás nem felel meg a követelményeknek. A verseny továbbfejlesztése érdekében szükséges, hogy a műszaki patronálok napról napra ismerjék a szocialista brigádok problémáit és nyújtsanak hathatós segítséget azok megoldásához. A gazdaságvezetés feladata az is, hogy a munkabrigádok és egyének körében végezzenek szervező munkát a szocialista munkaverseny továbbfejlesztése érdekében. A szocialista brigádmozgalom nemcsak termelési, gazdálkodási tevékenység, hanem ennél több. Tudatformáló, nevelési feladat is. Ezért a jövőben még inkább növekszik a mozgalmi szervek, elsősorban a szak- szervezet és a KISZ-szervezet felelőssége. Támogossák a dolgozók kezdeményezéseit, segítsék a gazdasági vezetést a dolgozók mozgósításával, a tervfeladatok valóra váltásával. Adjanak segítséget a vállalások megtételéhez és a termelés mellett a munkaszervezés, a munkafegyelem megszilárdítását, a biztonságos termelést segítsék elő. Kísérjék figyelemmel a feltételeket ésha hiányosságot észlelnek, akkor jelezzenek a gazdasági vezetőknek. Támogassák a helyes gazdasági döntéseket és azok megértetését segítsék elő a dolgozók körében. A szocialista munkaver- seny-szabályzat szellemében emelni kell a követelményeket a szocialista brigádokkal szemben. Ez is igen fontos feladat. Ezzel párhuzamosan viszont az anyagi és erkölcsi elismerést is fokozni kell. A végrehajtó bizottság meghatározta részletesen az üzemi pártszervezetek feladatait is a szocialista munkaverseny fejlesztése érdekében. Ebben irányadó a párt tavaly decemberi határozata. A legfőbb feladat a termelés hatékonyságának, az üzemi eredmények növelésének előmozdítása. Fontos tehát, hogy a verseny a korábban elért eredmények túlszárnyalására irányuljon. A végrehajtó bizottság által megszabott feladatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy az év hátralevő hónapjaiban fokozódjék a versenymozgalom, ugyanakkor kellő megalapozottsággal szervezhessék a jövő évi felajánlásokat. Ehhez azonban az szük- ségesj hogy a tervfeladatokat időben megismerhesse majd valamennyi üzem, illetve részleg kollektívája. B. J. Habosított anyaggal az utak síkossága ellen Az európai földrészen elsőként a Rotterdamban épített Van-Brieneerd hidat fedték be alulról egy réteg habosított anyaggal, hogy akadályozzák a fagyok betörése idején az utak veszélyes síkosságát. Ősszel és télen a fellépő fagyok idején éppen a közúti hidakon képződik hirtelen jég, mert a légáramban gyorsabban lehűlnek, mint a hozzájuk kapcsolódó utak. A váratlan jégkéreg miatt az autósok gyakran életveszélyes helyzetbe kerülnek. A holland híd — Európa legnagyobb ívhídja — szigetelése egy bajor laboratóriumban kifejlesztett habosított anyaggal egyszerű eljárással történik: a folyékony nyersanyagokat egy habosító gép segítségével meghatározott arányban összekeverik és felszórják a híd alsó felére. A keverék vegyi reakció következtében íelhabosodik. Az anyag rövid időn belül megkeményedik. A rezgésálló réteg erős szigetelő hatása lényegesen késlelteti a hőeltávozást. Ennek segítségével megakadályozzák, hogy a hídon előbb alakuljon ki jégkéreg, mint az utak felületén. Felkészüllek fogadására Szervezéssel oldják meg... Reggelenként már fázósan húzzuk össze kabátjainkat, de a mezőgazdasági munkák végzé séhez igen kedvező az időjárás. A szántóföldeken mindenütt dolgoznak a gépek, szorgoskodnak a gazdák. Taron, a Május 1. Termelőszövetkezet földjein már 10. esztendeje Sándor József traktoros veti az őszi kalászosokat. Es a „faros”, a 61 éves örökifjú Sándor János bácsi ott áll a vetőgépen, ügyel a szerkezet minden mozdulatára. Az idén 340 holdon teszik a földbe az őszi búzát, de el kell még vet ni a többi gabonát is — kulcsár — Hetvenéves az IBUSZ Hetvenéves az IBUSZ. Ez bizony egy bő emberöltő. A 70 esztendős IBUSZ azonban képletesen szólva: fiatalos hévvel, temperamentummal dolgozik, szimpatikus feladatot lát el: a ma modern vándorai előtt megnyitja öt világrész kapuit, élményekben gazdag utazásokat kínál, ven- aégségbe visz és vendégül lát, s dinamikus partnereivel együtt a maga jól szervezett és jól programozott módszereivel megutaztatja és élmény- gazdagggá teszi az egész világot. A 70 esztendővel ezelőtt megalakult IBUSZ RT egyike volt az európai földrész első utazási irodáinak. Kezdettől fogva kül- és belföldi utazá- sok szervezésével, idegenforgalmi feladatok rendezésével és lebonyolításával foglalkozik. S az elmúlt hét évtized elegendő volt ahhoz, hogy nevét megismerje az egész világ. Már az első 20 esztendőben kibővítette tevékenységi körét és jogot szerzett a szállodák, éttermek, gyógyfürdők és közlekedési vállalatok működtetésére. Az IBUSZ megalapításának 70. évében öt világrész 541 utazási irodájával van kapcsolatban. Külképviseletei megtalálhatók Európa minden országában: Varsó, Prága, Berlin, Moszkva, Bécs, Frankfurt. Köln, Párizs, Brüsszel, Stockholm, London, Róma, Montreal. De az IBUSZ hat nagy nemzetközi idegenforgalmi szervezet munkájában is részt vesz. Így azután nem csak a magyar embert kíséri külföldi útjára, de a külföldi testvérvállalatok és -partnerek segítségével minden igényt kielégítően szervezi meé a külföldi vendégek magyarországi túráját, a vízum beszerzésétől a társas- és egyéni utak szervezésén keresztül, a speciális rendezvényig. Törekszik a szocialista Magyar- ország életének bemutatására. A hetvenesztendős IBUSZ 1800 alkalmazottjából Salgótarjánban tizennyolcán dolgoznak. Nem nagy ez a létszám, de az a munka, amit Nógrád megye lakóinak, kü[őri nc<^r* A<; Íz-”— nyéke dolgozóinak érdekében kűej lenek, annal figyeiemre- meitoDö. SoKan emiekeznek meg arra, amatőr a salgotar- jám Állami Aruház sancaban egy íróasztalt szorítottak az IBUSZ-úgyek intézésére. Most gyönyörű, modern épületrész áll rendelkezésükre a varos főterén, a Pécskő Üzletház folytatásában. Az IBUSZ rászolgált és kiérdemli az irá- nyáoan tapasztalható megkülönböztetett figyelmet, hiszen Salgótarján és környékének lakói napról napra egymásnak adják az IBUSZ-iro- da kilincsét. Évente a környék mintegy négy—ötezer dolgozójának teszik lehetővé, hogy igényeiknek megfelelően, öt világrészbe juthassanak el turistaként. A turizmus ilyen nagyarányú szervezésén túlmenően, évente mintegy 20—30 ezer dolgozó keresi fel az IBUSZ- irodát belföldi és külföldi menetjegyek vásárlása céljából. Ezenkívül szocialista brigádok részére is jelentős belföldi társasutazásokat bonyolítanak le. Figyelmes útlevélszolgálatuk és bankszolgálatuk is van. S mindezt azért tudják az igényeknek megfelelő színvonalon ellátni, mert a salgótarjáni IBUSZ-iroöa minden dolgozója külön szakvizsgát tett munkakörének színvonalas ellátására, sőt szakmailag folyamatosan tovább is képzik magukat. S ami az ünnepi krónikából nem maradhat ki: az IBUSZ salgótarjáni irodájának dolgozói a X. pártkongresszusra indított verseny alkalmából elnyerték a Kiváló Iroda címet. Az 1970-es évben 55 millió forintos forgalmat bonyolítottak le, s miután eredeti tervüket 150 százalékra teljesítették, az országos versenyben a rangos harmadik helyre kerültek. Ez évben azonban már 80 millió forintos tervet teljesítenek és így érthető, hogy Gyarmati Dénes, a salgótarjáni IBUSZ- íroda vezetője az 1970-ben kiérdemelt Vállalati Kiváló Dolgozó cím mellé, a 70 éves évforduló alkalmával a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója 1»; A-*- -3 ">v-y^ ol Három járásból — szécsé- nyi, balassagyarmati, salgótarjáni és a rétsági járás két községéből vásárolják fel a napi 22—24 ezer liter tejet a szécsényi tejüzem vezetőt Harminchat termelőszövetkezettel és négy állami gazdasággal állnak üzleti kapcsolatban. Nagy a körzetük — 80—100 kilométeres —, s bizony kevés a tej, amit felvásárolnak. — Ha máról holnapra többet kínálnának fel partnereink, akkor sem okozna különösebb gondot a begyűjtése, illetve feldolgozása — kezdi a beszélgetést Illauitz Elemér, az üzem új vezetője. — Majd ha a szarvasmarhaprogram végrehajtása meggyorsul — vetem közbe. — Csak minél előbb történne meg. — Honnan várnak majd több tejet. — A közös gazdaságokból és háztájiból egyaránt. Az utóbbi okoz gondot. Eddig ugyanis a háztájiból származó tej egy részét a gazdák maguk használták, illetve dolgozták fel, vagy eladták a szomszédoknak. Január elsejétől kedvezőbb lesz, ha a háztájiban termelt tejet nekünk adják át. Begyűjtése azért okoz gondot, mert a falvakban nincsenek tejcsarnokok. Számításaink szerint várhatóan naponta 1500 liter plusztejet kapunk majd. Ennek a mennyiségnek 50 százalékát a jelenlegi felvásárlási módszerrel be tudjuk gyűjteni. A másik 50 százalék felvásárlására még csak keressük a megoldást. Reméljük, valahogy megtaláljuk— vélekedik a telepvezető. — A tej árának emelésével együtt növelik a minőségi követelményeket is? — Igen. Szigorítjuk az átvételi követelményeket. Meg kell mondani, hogy a velünk üzleti kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemek közül többen el sem tudják képzelni, hogy ne vegyük át tőlük a gyengébb minőségű, alacsony szárazanyag-tartalmú. nevezzük nevén a gyéreket. vizes tejet. A jövőben, ha vizes lesz a tej, nem vesz- szük át, mert a nagyobb felvásárlási árért jobb minőségű tejet kívánunk. Ez teljesen összhangban van a kormány elképzeléseivel és a fogyasztók jogos igényeivel. Egyébként a most feldolgozásra kerülő tej 6o százalékát mélyhűtött, 40 százalékát pedig vízhűtött állapotban vesszük át. Módunk van arra, hogy egy-két esetben, ahol erre szükség van, hűtőberendezést vásároljunk a közös gazdaságnak. Ellenértékét tejben kérjük tőlük. Ilyen irányú segítőkészségünket visszautasították, mondván: nincs pénzük rá, pedig nem nagy összegről, 16 ezer forintról van szó — hangsúlyozza az üzemvezető, majd hozzáteszi: — a visszautasítás nem keserít el bennünket. Tudjuk, hogy ahol ma még nem oldották meg a hűtést, ott később úgy is rájönnek, hogy más út nincs, ha a tejért a felemelt árat meg akarják kapni A tejfeldolgozó berendezések kapacitása mellett vajon az egyéb berendezések alkalmasak az esetleg megnövekvő tejmennyiség feldolgozására? — Eddig a tüzelőtechnikai berendezések nem voltak a legtökéletesebbek. Ez a kazán — mutat az udvaron mellettünk álló lokomobilra — biztosította a szükséges gőzmennyiséget. Helyébe rövidesen két olajkazánt helyezünk üzembe. Ebből az egyik állandó tartalék lesz — így az üzemvezető. — Lesz még más jellegű változás is? — Igen. Nagyon rossz állapotban vannak a tejszállító tartálykocsik. A meglevő négy közül általában kettő kényszerpihenőben van. így hát a megmaradó kettővel kell időre lebonyolítani a feldolgozásra váró tej beszállítását. Eddig még egykét kivételtől eltekintve nem volt különösebb fennakadás a szállításban. Gyöngyösi ki- rendeltségünkön a szállítási vállalat főmérnöke megígérte, hogy jövő év elejére kapunk két új tejszállító kocsit. A_ jelen gondjainak és a jövő elképzeléseinek ismeretében azon munkálkodnak az üzem dolgozói, hogy ez évi 56 millió forint értékű termelési értéktervüket maradéktalanul teljesítsék. Amennyiben ez sikerül, akkor 8 niillióval többet termelnek mint az előző évben, majdnem azonos feltételek, azonos körülmények között, jobb munkaszervezéssel. V. K. Ezen a napon, délelőtt, fél tizenegykor nem volt ott a szokásos kávé a főosztályvezető asztalán. Csengetett: — Ilonka, kérem, elfelejtette a kávét. Már két perccel elmúlt fél tizenegy. — Nem felejtettem eL — Hogyhogy nem felejtette el? — Nem akartam kávét főzni. A főosztályvezető a csodálkozástól nem tudott szóhoz jutni Ilonka folytatta: — A munkatörvénykönyv engem nem kötelez arra, hogy kávét főzzek. ósoda a hsvalalban "SfSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSS/SMfSSSSSSSSSSS. És kiment. Kemenes kopogott. — Behoztam az Eximpexim aktáit. A főosztályvezető aláírta és megkérdezte: — Azt hiszem, jó volt ez az elgondolásom. A Kimiért- ügyben szerencsés kézzel nyúltam a dologhoz. Nemde? — Nekem különvéleményem van. Szerintem sok hiba van a szerződésben. — Miért, mi a maga elgondolása? — Nem fontos, hogy mi a véleményem. Úgyis mindig az történik, amit ön elgondol. Akár helyes, akár nem. Kemenes távozása után a hivatalsegéd lépett be. A postát hozta. A főosztályvezetőnek hiányzott a kávé. Éhes is volt. — Kérem — mondta —, legyen szíves, hozzon két zsemlét, öt deka sonkát és egy duplát. A poharat fedje be, nehogy nagyon kihűljön a ká— Bocsánat — szabadkozott a hivatalsegéd —, tegnap értekeztem a Műanyagtörszt egyik hivatalsegédjével. Azt mondta, hogy a hivatalsegéd nem köteles uzsonnáért szaladgálni. Bocsánat, hogy megfogadtam a tanácsot A főosztályvezető a fejéhez kapott. Mi van ma itt? Amikor azután Mecsekiért telefonált, és az azt üzente, hogy sürgős munkát kell befejeznie, amit tizenkettőre a minisztériumba kell eljuttatni, ezért nem tud feljönni, jöjjön le hozzá a főosztályvezető, pulykavörös lett a méregtől, és bevett két andaxint. 5 maga ment ki vízért, nem mert Ilonkától kérni. A lány éppen telefonált, mikor ő visz- szaérkezett a vízzel. Ezt mondta a telefonba: — Itt van, bent van, de azt mondta, hogy ha ön telefonál, mondjam azt, hogy házon kívül van. Mit csináljak? A főosztályvezető szédülten ment haza, rossz éjszakája volt, és másnap szinte félve ment be a hivatalába. Ilonka nagyon kedvesen fogadta, pont fél tizenegykor hozta a kávét. Később Kemenes bekopogott egy aktával, és áradozva mondta: — Ez a tranzakció bölcs elgondolás volt. Egyike főosztályvezető elvtárs ragyogó ötleteinek. A hivatalsegéd később megkérdezte: — Hozhatom a sonkát? Látom, kávé már volt. Azután Mecsekinek telefonált — Nincs sürgős dolga? — kérdezte tőle. — Ha főosztályvezető elvtárs hivat, nem lehet sürgősebb dolgom. Rohanok! Újból a hivatalsegéd jött be. A déli újságot hozta. Az első oldalon színes riport hirdette: „Beszámoló a tegnapi különlegesen különleges világnapról”. Palásti László 6 NÓGRÁD — 1972. október 26., csütörtök
