Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
Csak aít nem tudom méc, MINŐID. HOL VAMOK’. KOM T/NENSEN, VÁM SZIGETEN, LAfCOJ, VÁM LAKATLAN POLDO'N, K/SeOLOALTATVA A NAMRAOADOSÓKNAK VÁM SEM í ... HAMAROSAN AAIDAO. boseeben hevernek a PARTON ELELEM, SZERSZÁMOK, RUHA'ZAT! CIKKEK, fCMVEREK ÉS LŐSZER. */- / Xkoványfak és telt kawsúak Rendhagyó lanfolyam lányoknak és asszonyoknak Kovács Andornét, a balett- és tánctanfolyamra járó salgótarjáni fiatalok kedves írónké nénijét már régóta ismerem. ö az, aki immár harminc éve szeretettel, kitartóan munkálkodik a választott szakma, élethivatás, a táncpedagógia terén. Gondos, lelkiismeretes tevékenységet takarnak az elmúlt évek. Ennek igazoló! azok a ma már felnőtt gyerekek, fiatalok is. kiket balettra, táncra, helyes, kulturált mozgásra tanított, s akik közül sokan tovább fejlődlek és sikereket értek el ezen a pályán. Ke>l a mozgás A napokban Irénke néni — aki még ma is tele van fiatalos lendülettel és lelkesedéssel — örömmel újságolta, hogy egy újfajta tanfolyam indult a Madách Gimnáziumban, amelynek ő a vezetője. — Régi tervem vált valóra a lányok és asszonyok mozgásművészeti tanfolyamának létrehozásával — mondta. Hiszen nem igaz az az állítás, hogy csak a gyerekeknek és a fiataloknak van szükségük a sportra, a mozgásra, a testkultúra fejlesztésére. Régen foglalkoztatott a gondolat, hogy a dolgozó nőknek, napjaink agyonhajszolt lányainak és asszonyainak is szükségük, mégpedig nagy szükségük lenne a rendszeres, felüdítő sportolásra. Ebben a rohanó világban, ahol autóbusz vagy személykocsi szállít az otthontól a munkahelyig és vissza, ahol lift fuvarozza az embereket a lakásuk ajtajáig, bizony nagyon hiányzik az egészséges testfelépítéshez alapvetően szükséges mozgás. Főleg azoknál az ülőmunkát végző nőknél. akik egész nap a gép vagy az' íróasztal fölött görnyednek, akiknek izomzata eiőbb-utóbb berozsdásodik, nyikorgóssá válik, mint a gép, amely nincs kellőképpen beolajozva. Ezt az „olajat” kívánom én „becsepegtetni” a mozgásművészeti tanfolyamra járó nők szervezetébe, izomzatúba, kik között 18—40 éves korig megtalálhatók a különböző foglalkozások képviselői. Azok a nők. akik oda járnak, tudják, hogy a kozmetikus és a fodrász még nem elég ahhoz, hogy alakjukat, üde, fiatalos mozgásukat megőrizzék. Mert a festék, a smink egyszerű vízzel is lemosható, de a sportoló embert egy életen át elkísérik a sportolással járó előnyök. Nem „hazabeszél” Örömmel hallgattam Irénke néni lelkes szavait. Hiszen azon túlmenően, hogy „hazabeszélt”, nagyon sok fontos, hasznos tanácsot is , adott, amely valóban sokak, mind- annyiunk érdeke. Mert ha valakinek van ideje a fodrásznál és a kozmetikusnál órákat eltölteni, akkor ne sajnáljon heti két órát a talajtornától, az egészséges és szükséges testedzéstől sem. És nehogy valaki azt higgye, hogy csak a teltkarcsú hölgyeknek válik hasznára ez a tanfolyam. Irénke néni elmondta, hogy a soványabbak csont- és izomerősödését, a kismamák alak- helyreállitását, az alacsony vérnyomás emelését éppen úgy* segíti, mint a teltebbek fogyókúráját. S természetesen a testi felfrissülés mellett pihentető, szellemi és lélektani hatása is van ezeknek a foglalkozásoknak. Országunk egyes nagyvárosaiban már általánossá váltak a hasonló jellegű női tanfolyamok. Reméljük, hogy Irénke néni kezdeményezése is táptalajra lel Salgótarjánban, és egyre több lány és asszony keresi fel a csütörtök esti foglalkozásokat. G. Horváth Mária Megjelent a \ógrádi Ssimle A közelmúltban jelent meg, került el az előfizetőkhöz és az árusítópavilonokba a Nógrádi Szemle, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának kiadványa, annak is az idei harmadik száma. A folyóirat közli a megyei pártbizottság június 21. határozatát: „Irányelvek a gazdaságpolitikai céljaink elérését szolgáló tömegpropaganda- és tömegpolitikai feladatokra" címmel. A lap tartalmából ezenkívül külön is kiemelnénk a Gazdaság és politika rovat cikkeit. A tervezési vita zárszavaként "** Maruzs József írt „Érdekes, hasznos, tanulságos eszmecsere” címmel. Három cikk is foglalkozik üzem- és munkaszervezéssel: Szőcs Gyula a szervezettség, hatékonyság, vezetési színvonal kérdésével foglalkozik, Tari Ferenc a folyamat tartósságára hívja fel a figyelmet, s a szervezéshez nyújt gyakorlati tanácsokat, Telek Imre és Lukács Gábor pedig az építőipari üzem- és munkaszervezés tapasztalatairól írt. A Politikai oktatás rovatban dr. Bandúr Károly, Nádházi Lajos és Morvái Ernő tanulmányait olvashatjuk, dr. Űj- laky István pedig „Mezőgazdaságunk fejlődésének dialektikájáról” írt tanulmányt. A Szemle rovatban Gáspár János az életkörülmények alakulásáról, Kalocsai Miklós pedig a rárósi kulturális napok tapasztalatairól ír „Egy szocialista közművelődési intézmény keletkezése, kialakulása, működése” címmel. Aurora 72 Vers- és prózamondó fesztivál Salgótarjánban Valamennyi esztendőben a rangos kulturális események között tartják számon az Aurora orosz-szovjet vers- és prózamondó fesztivált. Salgótarján már évek óta a rendezés jogáért vetélkedő városok listáján szerepel. Idén, várossá alakulásának 50. évfordulóján Salgótarján kapta meg az Aurora ’72 rendezésének jogát. Mint Balogh Mihálytól, a KISZ megyei bizottságának kulturális felelősétől megtudtuk, a november 4—5— 6-án sorra kerülő fesztiválra az ország minden részéből 60 versenyzőt hívtak meg, közülük több mint 50-en már visszaigazolták részvételüket. Olyan vers- és prózamondók lépnek pódiumra Salgótarjánban, akik korábban valamelyik országos versenyen kiváló eredményt értek el. Az idén hatodszor megrendezendő Aurora fesztivál célja az orosz-szovjet vers és próza propagálása, népszerűsítése, a szép mívű alkotások hódolóinak újabbakkal bővítése. Három fordulóban és három csoportban bonyolítják le a versenyeket. A színhely «FJózsef Attila Megyei Művelődési Központ, az SZMT kis tanácsterme és a TIT megyei székházának klubja lesz. A fesztivál résztvevőinek egy kötelező és két szabadon választott művet kell el- mondaniok. A versenyzőknek módjuk ban lesz megismerkedni Salgótarjánnal és környékével, ellátogatnak több ifjúsági klubba is, ahol baráti találkozókra kerül sor. A döntőt november 6-án mintegy húsz résztvevővel rendezik meg. A legjobban szereplők között értékes díjakat osztanak ki. Az első három helyezett tíznapos szovjetunióbeli utazáson vesz részt. A további helyezetteket is külföldi utakkal, valamint értékes tárgyjutalmakkal díjazzák. Több me gyei és városi szerv és intézmény is ajánlott fel díjakat, így a Hazafias Nép front megyei elnöksége, a Nógrádi Szénbányák Vállalat, a megyei tanács, az Állami Építőipari Vállalat, a városi tanács, az SZMT, MÉSZÖV. NÓGRÁD — 1972. október 26., csütörtök Torié ji elem előtti atommáglya A Francia Atomenergia Bizottság kutatói, akik a gaboni urániumlelőhelyen talált uránércmintákkal foglalkoznak, meglepetéssel tapasztal ták: ennek az ércnek az izo tópösszetétele árra utal, hogy kizárólag a „lelőhelyen természetes úton végbement láncreakció” eredményeként jött tétre. Lényegében egy természetes atommáglyáról van szó, amely ezen a lelőhelyen több százmillió évvel ezelőtt műkő dött. Ennek a történelem élőt ti atommáglyának az öntartó láncreakciója olyan uránlelő helyeken ment végbe, amelynek uránium 235 tartalma — l milliárd 700 millió évvel ezelőtt — 3 százalék volt, vagyis ugyanannyi, amennyit manapság a könnyűvizes atomreaktorokban felhasznált nukleáris fűtőanyagok tartalmaznak. Film Ság vári Endréről Díszbemutató Salgótarjánban október 27-én Keleti Márton legújabb filmje, a Harminckét nevem volt, a napokban került a fővárosi filmszínházak műsorára. A forgatókönyvet Hollós Ervin azonos című regényéből Maár Gyula írta. A film központi alakja Ságvári Endre. A mű mégsem életrajz. Ságvári életének utolsó szakaszát felvillantva mutatja be a szabadságért, a szocialista eszméért, sokszor életet sem- kímélve küzdő fiatal kommunisták harcát, a hitlerfasizmus magyarországi pribékjeinek jól szervezett bandái ellen. Történelmileg hű, mégsem történelmi film. Torzulatlan tükre a kornak, a keserves, mégis reményteli küzdelemnek. Nem szuperhősöket látunk, de hősöket, akik igaz emberek. Ságvári alakja a filmen olyan mint az életben volt. Derűs fiatalember, akinek hibái is vannak, a lányokat is szereti, de rettent- netetlenül szilárd és komoly, ha mozgalmi munkáról van szó. Ugyanígy egyéniség a film többi alakja is. 1944. Utolsó lehetőség. Magyarország legkritikusabb történelmi pillanata. Itt az utolsó remény, hogy széles körű nemzeti összefogással az ország szembeforduljon a nácikkal és itthoni szövetségeseivel. Az összefogás megteremtésének óriási erőfeszítést igénylő .ínunkája, az illegalitásban, ezer veszély között dolgozó komumnistákra várt. Nagy részt vállalt ebből a feladatból Ságvári Endre is. A hadsereg egyik-másik tisztje felismeri, hogy a németek elvesztették a háborút, önmaguk mentése érdekében már hajlandók lennének együttműködni a kommunistákkal. Ez az egyetlen út, melyen át a szervezkedő ellenállás fegyverhez juthat. Ezt Ságvári is felismeri, de tart tőle. Mégis megkísérli a fegyverek megszerzését. Ügy látszik fáradozása sikerrel jár, de a tisztek végül is olyan feltételt szabnak, melynek teljesítése lehetetlen volna. Ugyanakkor Ságvári munkatársait a kopók letartóztatják. A tisztek válaszával a Budakeszi úti Nagy cukrászdába siet, ahol az őt eddig is követő rendőrök lecsapnak rá. Hollós Ervin, a Harminckét nevem volt című regény írója az illegalitásban munkatársa volt Ságvári Endrének. Az író eképpen vall könyvéről a Képes Filmhíradó munkatársának: „...A szubjektív élmények megörökítésén túl engem az foglalkoztatott a Harminckét nevem volt című könyv megírása közben, hogy Ságvári hogyan tudott két éven át, 1942. májusától, 1944. júliusáig illegalitásban élni, miközben egy rendkívül jól megszervezett és kiépített csendörnyomozó-apparátus tűvé tett érte mindent. A könyv arra próbál feleletet adni, milyen volt ez a fasizmus ellen harcoló ifjú kommunista nemzedék, hogyan éltek és dolgoztak a tagjai, miközben olyanok vezették ellenük a megtorló és nyomozó hadjáratot, akik ennek a *szakmának« kitűnő szakemberei voltak.” Itt csak any- nyit kell megjegyezni, hogy a film szándéka is ugyanez. A regénytől csupán annyiban tér el, hogy a film a regény indítását, kerettörténetét nem dolgozza fel. Ságvári Endrét Huszti Péter eleveníti meg. Filmbeli barátja / Kálmán, Tahi Tóth László, partnernője Bodnár Erika. A Harminckét nevem volt című film Nógrád megyei díszbemutatója november 27-én, este hat órakor lesz a József Attila Megyei Művelődési Központban. A dísz- bemutató vendége lesz többek között a film rendezője, Keleti Márton és Nemeskürti István is. Zengő Árpád Román kulturális küldöttség megyénkben A két ország kulturális kapcsolatainak jegyében, a magyar—román kulturális vegyes bizottság tárgyalásaira Magyarországra érkezett romén küldöttség tegnap, szerdán, egynapos látogatást tett Nógrád megyében. \ A küldöttséget, amelynek vezetője Jon Dodu Alan, a bizottság elnökhelyettese, miniszterhelyettes, Rétságon a járás vezetői fogadták, majd rövid tájékoztatót adtak a járás életéről. A román venDEFOE regénye nyomán írta: CS. HORVATH TIBOR. rajzolta: SEBÖK IMRE dégek többek között megtekintették a rétsági, nemrég átadott Asztalos János Művelődési Központot, majd a hor- pácsi Mikszáth Múzeumba látogattak. Balassagyarmaton rövid sétát tettek a városban, majd a Palóc Múzeum népművészeti anyagával, illetve a Madách-kiállítással ismerkedtek. Ezt követően ellátogattak a híres hollókői falumúzeumba és id. Szabó István Kos- suth-díjas szobrászművészszel találkoztak. A délutáni órákban a Salgótarjánban tartózkodó küldöttséget fogadta dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke, aki a román vendégeket tájékoztatta Salgótarján kulturális fejlődéséről, majd a küldöttség ellátogatott a József Attila Művelődési Központba és a Munkásmozgalmi Múzeumba is. Dr. Tóth István ünnepélyesei) átnyújtotta Jon Dodu Alan miniszterhelyettesnek Salgótarján város jubileumi emlékplakettjét. Huszonötödik házassági évforduló Huszonötödik házassági évfordulóját ünnepelte tegnap Balassagyarmaton Molnár István és felesége. Negyedszázaddal ezelőtt mondták ki a boldogító igent, amelyet tegnap ünnepélyes keretek között ismét megerősítettek. A Balassagyarmati Csajádi Ünnepeket Rendező Iroda szervezte az ünnepséget, amelyet a tanácson tartottak. A huszonötödik házassági évfordulón a családtagok mellett ott voltak a munkatársak is, mert Molnár István a Szabó Ktsz nyugdíjasa. A hangulatos, szép ünnepségen a házaspár sok-sok virágot, ajándékot és emléklapot kapott.
