Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
Éz a szoba, hol én most Tillaárom haj! Pusztítom a papírost Tillaárom haj! Se nem csapszék, se nem bolt Csizmadia műhely volt. Tillaárom haj! A főcéhmester szabott Tillaárom haj! Benne csizmát, papucsot, Tillaárom haj! Ha megvarrta, eladta, Jól eresztett a kapta. Tillaárom haj! Nem volt ártalmas annak Tillaárom haj! Sem a ragya, sem a nap, Tillaárom haj! Sem az árvíz, sem a hó, Sem a revolúció, Tillaárom haj! Bezzeg, de nem megy nékem Tillaárom haj! «11» Azt se kérdik, hogy adom. Tillaárom haj! Táborúban azt mondták, 'illaárom haj! lost keveset adunk rád; 'illaárom haj! 'éke-időn azt vetik, Iásra kell a pénz nekik, rillaárom haj! Ne volnék csak ilyen vén! Tillaárom haj! 'rótollam letenném, Tillaárom haj! S beszegődném maholnap "sizmadia inasnak. Tillaárom haj! (1850) Ez az én mesterségem, Tillaárom haj! Ha dolgoztam, kirakom: *Kilencven évvel ezelőtt, 1882 oíc- tóber 22-én halt meg hazánk nagy költője, Arany János. Az itt közölt rajz a fiatal Arany Jánosról készült. A harmadik feltétel Szocialista-e a szocialista brigád? Vizsgálódás a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kisterenyei gyáregységében Kisterenyén egy dologgal tisztában lehet az ember: a MEZŐGÉP kisterenyei gyáregységében a termeléssel nem lehet probléma, hiszen eredményeik jobbak és nagyobbak, mint a sokkal nagyobb volumenű társüzemekben. Mindig az élen járnak, már téléves eredményeikért is annyi jutalmat kaptak, hogy más helyütt azt év végi nyereségnek is elfogadnák. Annál Izgalmasabb tehát azt vizsgálni itt, hogy vajon a tanulással, a kulturálódással hogyan állanak a gyáregység dolgozói, akik nagyobb számban nők. Efelől faggattuk Baranyi Bertalan igazgatót és Bajchy Jenő szib-titkárt. Benevezés és pontrendszer A tájékozódás Kisterenyén Viszonylag a legegyszerűbb, hiszen itt a műhelyekben, a tíz szocialista brigádban és a központi irodákban sokan figyelnek a szerződésben vállaltak teljesítésére, s a szakszervezet olyan jó gazdája ennek a versengésnek, hogy jóformán minden aktust számba - vesz, negyedévenként pedig kiértékeli a szocialista szerződésben vállaltak teljesítését. Már a - vállalásokat is ilyen szervezetten teszik. A szocialista brigádtagak vállalásait a szakszervezet és a vállalat, illetve a gyáregység vezetője összesíti, s a tíz brigád közös benevezési feltételeknek ír alá. így az idén tíz pontba foglalták vállalásukat, mint például az éves terv ötszázalékos túlteljesítését, a példás munkavédelmet, a társadalmi munkát és az újítási tevékenységet. Természetesen a többi vállalást is rögzítik, amelyektől más és több a szocialista brigád, mint a többiek. Így például a társadalmi ünnepeket közösen ülik meg, brigádnaplót vezetnek, lapot és könyveket terjesztenék, évente legalább egy kollektív kirándulást szerveznek, a naplót fényképekkel is dokumentálják, közösségükben és családjukban példamutató életmódot tanúsítanak. Az a brigád, amely vállalását teljesíti, kitüntetést és személyenként 300 forint jutalmat kap. Természetesen az év végi eredmény számít, de a vállalat vezetősége és a szakszervezet biztatásul negyedévenként értékeli az eredményt. Ezt segíti az a pontrendszerszabályzat, amelyet az év elején dolgoznak ki. Így például a politikai oktatásban való rendszeres részvételért négy, minden húsz forint értékű Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyv megvásárlásáért két pont jár. És így tovább. Kót pont jár a közös színház- és mozálátogatásért is. Pontlevonást kap a munkaerkölcs és az együttélés szabályai ellen vétő brigádtag. Mit mutatott a fél év? Rövidesen sor kerül a harmadik negyedévi számon kérésre, egyelőre azonban a féléves értékelés alapján ítélhető meg a tíz brigád nemes versengése. A tíz brigád: a Volkov (vezetője: Kiss András), az Osztyapenko (Nyerges Ottó), a Dobrovolszky (Hegyi Mihály), a Zója (Bajchy Jenő), a Gagarin (Farkas Sándor, a Pacajev (Juhász Gábor), a Nógrádi Sándor (Bakos József), a Kozmosz (Lenkei László), a Puskás Tivadar (Kalmár Sándor) és a Ság- vári Endre (Tarnóczi Ferenc) brigád. A társadalmi munkában a Volkov brigád volt a legeredményesebb, de az Osztyapenko, Dobrovolszkij, Kozmosz és Puskás Tivadar brigád is közel járt az alapvállalás teljesítéséhez. Az állami oktatásban való részvétel is jobb, mint tavaly volt. A Gagarin, a Zója és. a Kozmosz brigádból 3—3, a Dobrovolszkij brigádból pedig két személy vizsgázott az idén. A Kossuthkönyvek vásárlásában a Pacajev és a Zója brigád vezet. Az első fél évben csak a Volkov brigád szervezett közös kirándulást. A brigádnapló vezetése általában rendszeres volt, csak a Kozmosz és a Nógrádi brigád maradt el. Igazolatlan mulasztás, fegyelmezetlenség nem fordult elő. De nem szól a kiértékelés arról, hogy a 205 brigádtag hogyan tett eleget egyéb kulturális vállalásának, például moziba, színházba csakugyan el- jámak-e, s milyen előrehaladás tapasztalható a politikai oktatásban. Remélhetőleg a harmadik negyedévben ezeknek a nem mellékes szerződési pontoknak az értékelésére is sor kerüL Jó lenne differenciálni A kisterenyei gyáregységben tehát jói megalapozott és jól szervezett a szocialista brigád- mozgalom, kicsit úgy érezzük, hogy talán helyenként túlszervezett is. Érdemes lenne élgondolkodni azon, nem lenne-e helyesebb, ha a tíz brigád nem ennyire uniformizált benevezés és pontozás alapján versengene, hanem brigádonként határozná meg, mit tesz a másik két feltétel, a „szocialista módon élni és tanulni” érdekében. Igaz, hogy ez az értékelőktől nagyobb fáradságot követelne, viszont úgy lehet, a vállalás ily módon közelebb kerülne a brigádtagokhoz. Lakos György lúu LORD J! Minden irodalomtörténeti mű úgy emlékezik meg Joseph Conradról, mint az angol irodalom jelentős gazdagítójá- ról. Pedig az angol nyelvet csak felnőtt fejjel tanulta meg. Lengyelnek született 1857-ben, az akkori cári uralom alá tartozó Berdiczew- ben. Gyermekfejjel megismeri a száműzetés kenyerét, mert apjával együtt a titkos lengyel nemzeti mozgalomban való részvétel miatt, deportálták. Szüleit korán elveszítette, nagyapja neveli, de a fiú abbahagyja tanulmányait, és beáll tengerésznek. Előbb francia hajókon, majd köze) húsz évig a brit kereskedelmi flotta kapitányaként teljesít szolgálatot. Bejárta csaknem az egész világot: járt az Indiai-óceán elhagyott helyein, a Malájszigetek világában, BelgaKongóban. John Galsworthy, aki egy alkalommal hosszabb ideig utasa volt „cserzett képű, barna szakállú, fekete hajú, sötétbarna szemű, vékony nem túl magas, hosszú karú, széles vállú, leszegett fejű, erősen idegenes kiejtéssel beszélő” tengerésztisztnek jellemzi. Az aktív tengerészeitől visz- szavonulva gazdag élményeinek megörökítésével foglalkozik. Regényei szinte kivétel nélkül kalandos életének színterein játszódnak. (Tengeri tükör, Szigetek száműzöttje, A sötétség mélyén stb.) Művei közül talán a legsikerültebb a Világirodalom remekei sorozatban most megjelent „Lord Jim” című lelki- ismereti regénye. Babits Mihály megállapítása szerint a századforduló íróinál nem a külső rajz a fontos. Nem a földrajzi térkép, hanem az új, lelki lehetőségek birodalmának mappája lebeg előttük, amelyet felmérni, bejárni, veszélyes tengereit és sokszor sivár pusztaságait is letérképezni legalább olyan izgalmas feladat, mint egy kalandregény. Lord Jim a vizek partján tevékenykedő fehér üzletembereknek és hajóskapitányoknak egyik segítője, úgynevezett vízivigéc. Az a feladata, hogy a kikötőbe befutó hajók vezetőit és legénységét megnyerjék, hogy a szükséges beszerzéseiket melyik cégnél eszközöljék. Ügyességén múlik a vállalkozók haszna, és Lord Jim ezt a feladatát nagyszerűen látja el. Éppen ezért érthetetlen számukra, hogy kedvelt és nagy tekintélynek örvendő alkalmazottjuk egyszercsak, váratlanul, minden látszólagos indok nélkül felkerekedik és otthagyja biztos állását. A Lord Jim élettörténetét elmesélő Marlow kapitány történetéiből megtudjuk, hogy ennek a menekülésnek lelki- ismereti okai vannak. Lord Jim eredetileg a Patna nevű hajó első tisztje volt. Ez a hajó egy alkalommal zarándokokat szállított. Egy éjszaka a hajó kapitánya észreveszi, hogy valamilyen ütközés következtében a hajó léket kapott, és légtere tele van vízzel. A katasztrófa elkerülhetetlennek látszik, és ezért tengerészhez méltatlan módon ugyan, de elsőnek választja a menekülés útját. Négy társával — a pillanatnyi legyőzhetetlen félelem hatására közéjük kerül Lord Jim is — egy csónakon menekülnek, sorsukra hagyva a hajó nyolcszáz gyanútlan utasát. Menekülés közben úgy látják, hogy a hajó elsüllyedt. Ám nem ez történik. Szinte csodával határos módon a vihar olyan helyzetbe állítja a hajót, amely a víz betörését megakadályozza, és így egy francia naszád a kikötőbe tudja vontatni a megsérült hajót, és az utasok is megmenekülnek. Az ügyet tárgyaló bíróság elé csak Lord Jim áll, a többiek aljasan elhúzódnak a számonkérés előL Lord Jim nem csak arra akar ítéletet kapni, hogy mi történt — ezért egyébként az ítélet, hogy elveszíti első tiszti minősítését, megfelel —, hanem lelkiismereti megoldást vár. Tehetett volna mást? A hatóságok természetesen nem tehetnek mást, mint, hogy a puszta tényeket értékelik, nekik nem feladatuk, hogy egy ember lelkét is vizsgálják, az ő dolguk az, hogy* leszögezzék a tényeket. Ezek alapján Lord Jim bűnös, és ő egész élete további folyamán tulajdonképpen ez alól a bűn, alól szeretne feloldást nyerni. Az író nagyon szép gondolatokon keresztül mutatja meg, hogy a boldogságot jelentő remény addig tart, ameddig az élet. Lord Jim élete további folyamán igyekszik elfeledni életének azt a kisiklását, de ténylegesen feloldozást ebben a kérdésben senki sem nyújthat neki. A kérdés az, hogy a becsületnek lenyűgöző kérdése alól ki az, aki feloldást adhatna? Élete sorskérdése elől menekülve, tulajdonképpen egy sziget kormányzója lesz, ahol becsületessége, higgadt magatartása és fehérembervolta révén, rendbe teszi ennek a kis világnak minden kérdését. Egy nagyon szép, és szimbolikusnak is tekinthető szerelem végérvényesen befejezettnek sejtteti ezt a lelkiismereti kérdést. Ekkor ismét megjelenik egy fehér ember — aljas kalóz — aki e tündérinelc tetsző világnak békéjét megzavarja, és ez Lord Jim halálát jelenti. Bár az író azzal a feloldást remélő megjegyzéssel zárja művét, hogy főhőse „közülünk való volt”, az olvasó azzal az érzéssel teszi le a könyvet, hogy Lord Jim olyan különleges ember, aki azért nem lehetett boldog e földön, mert a saját —de nagyon magas erkölcsi ítélettel mérő — lelkiismerete előtt nem tudott soha tisztán megállni. Az író 1924. augusztus 3-án halt meg, és sírkövére lengyel családi nevét jegyezték: Jozef Teodor Komád Nalecz Korzeniovski. Csukly László Filmklub Rétságon Nagy érdeklődés közepette, csütörtökön délután megkezdődött a rétsági Asztalos János Művelődési Központ filmklubjának idei évadjának műsora. A filmklub A francia filmművészet a lírai realizmus korától napjainkig címmel mutatja be a francia filmgyártás kiemelkedő alkotásait. Téma: az elsőosztályosok Tanácskozásra gyűlnek ösz- sze október 26-án Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanácson Salgótarján város, a járás, illetve a pásztói járás általános iskoláinak első osztályaiban tanító nevelők. Faragó László, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője tart ez alkalommal előadást. Szó lesz a művelődésügyi miniszter leveléről az elsőosztályosok tanévvesztésének csökkentéséről, illetve a hármas számú módszertani levélről. Az előadást követően a nevelők vita során szólnak hozzá a témához, illetve vitatják meg a soron következő időszak tennivalóit. egyetlenegyszer Monsieur Durand első ízben utazik Párizsba egy Dordogne vidéki kis faluból. Meglátogatja az Eiffel-tornyot. „Sokszor ugranak le innen az emberek?” — kérdezi a pénztárban ülő hölgytől. „Nem — hangzik a határozott válasz —, csak egyetlenegyszer!” Robinson már-már ÚCN ÉRZI. HOC.Y szérI Aztán, újra rázúdulnak a hullámok, toí/ara\MOJAK és TELDOBJAK EO.VSZ/KLAPAORA. Csütörtökön Marcel Carné: Ködös utak című világhírű filmjét vetítették. November 16-án Jean Renoir: A nagy ábránd című alkotása, december 14-én Julien Du- vivier: Pánik című filmjét mutatják be. Januárban Alain Resnais: Szerelmem. Hirosima, 1959-ben készült világhíres filmjét vetítik. A következő bemutató Jacques Kivette: Az apáca című alkotása, Anna Karinával a főszerepben, márciusban Guy Blanc: A legszebb hó- ftap című filmje, áprilisban Jacques Demy: A roche- forti kisasszonyok című alkotása, végezetül Claude Sautet: Az élet dolgai című filmjében gyönyörködhetnek a filmklub látogatói- A filmvetítések tagsági igazolvánnyal látogathatók. Az érdeklődést bizonyítja, hogy máris ötven bérletet váltottak. Népművelők tanácskozása A rétsági járás népművelő október 26-án, csütörtökön : művelődési házban tanácsko ,zásra gyűlnek össze. Az érte ’kézlet délelőtt fél tízkor kéz dődik, és dr. Szaláncza; György, a járási pártbizottsá; propaganda- és művelődés csoportjának vezetője tart vi taindító előadást a művelődés politika aktuális kérdéseiről Az előadást hozzászólások kó vetik, az egész napos népmű velődési ankét minden bizony nyal hasznos segítséget nyúj a szakembereknek. 41 NÓGRÁD — 1972. október 22., vasárnap
