Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD A 1 M.WMP N OfiP A ü M ÍT.Y íl BIZOTTSÁGA A MEGYEI TAMftCS lAP^A XXVIII. ÉVF., 250. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1972 OKTÓBER 22., VASÁRNAP Jó kapcsolatokat Gyakorta elhangzik — bizo­nyára nem is véletlenül —, hogy a községekben milyen fontos szerep hárul a nép- írontbizóttságokra. Ezért alap­vető, hogy jó kapcsolat ala­kuljon ki a helyi bizottságok és a tanácsok között. Annál is inkább, mert a célok és fel­adatok közösek, egyformán szolgálják a választópolgárok erdőkéit. Ezért vizsgálta a közelmúlt­ban részletesen a Hazafias Nép_ front pásztói járási bizottsága a népfrontbizottságok és a kö­zös tanácsok kapcsolatának tapasztalatait. A tájékozódás mindenképpen helyénvaló, mert a népfront egyre inkább tömegpolitikai fórummá válik. Elsősorban vonatkozik ez azokra a tagközségekre, ahol a népfrontbizottságokra sok­szoros feladatok hárulnak. Általános a megállapítás — ezt számtalan példa támasztja alá —, hogy a népfrontbizott­ságok és a tanácsok kapcsola­ta az utóbbi években javult. Ezt viszont nem lehet egyér­telműen kimondani a tagköz­ségekre. A közös tanácsok még nem tudják azt a segít­séget nyújtani a helyi politi­kai, mozgalmi élet szervezésé­ben, mint amit a helyi tanács tudott. Nem vitás, hogy új munkamódszerekre és stílusra van szükség mindkét részről. A pásztói járásban huszon­hat népfrontbizottság dolgozik. A bizottságok tagjainak száma meghaladja a nyolcszázat. Munkások, nők, fiatalok ke­rültek nagy számban felelős társadalmi tisztésgébe. Az sem lehet kétséges, hogy a meg­fiatalított, nagy energiával és akarással munkához látó bi­zottságok alkalmasak, hogy a X. kongresszus határozatai­nak szellemében a népfront­kongresszus ajánlásai alapján eredményesen tevékenyked­jenek falujukban. Ez a mun­ka viszont csak úgy lesz időt­álló, ha élő és szoros a kap­csolat a területek felelőö gaz­dáival. a tanácsokkal. Annál is inkább fontos len­ne részletesen és világosan megfogalmazni a következő hónapok, évek feladatait, mert a közös tanácsok és a tagköz­ségek népfrontbizottságainak együttműködése még eléggé kezdeti formában van, a meg­felelő munkamódszerek nem alakultak ki. A tanácsoknak támaszkodniuk kell a társköz­ségek népfrontbizottságaira, mert azok a helyi gondok, feladatok, célok megvalósítá­sában, az emberek mozgósítá­sában, a társadalmi munka szervezésében rendkívül sokat tehetnek. Előfordul, hogy a helyi kez­deményezések is elmaradnak. A népfrontbizottságok várako­zó álláspontra helyezkednek. Nem eléggé következetesek a javaslatok, közérdekű bejelen­tések, vélemények közvetíté­sében. Mindez a megfelelő kapcsolat hiányából követke­zik. Különösen többet kellene tenni ott, ahol a helyi nép­frontszervek jogosan sérelme­zik, hogy a közös tanács mellőzi a társközségek által felkínált segítséget. Azokon a területeken, ahol a tanács az egyes feladatok­hoz kéri a népfront segítségét, nagyszerű eredményekről tu­dunk számot adni. Mátrake- resztesen százharminchét csa­lád több mint százhetvenezer forint értékű társadalmi mun­kát végzett. Héhalomban két­ezer munkaórát ajánlottak fel és teljesítettek. Erdőkürdön 200 OOO forint értékben segítet­ték a választópolgárok a mű­velődési ház építését. A helyi ■ népfrontbizottságok tehát megfelelő munkapartne­rek, csak igénybe is __ kell venni a felkínált lehetősége­ket. Mert csak ebben az eset­ben válik a népfront a taná­csok tömegpolitikai bázisává. Cs. E. Ö 5SXfei*BlV«älc a megyei tanöci iot A megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1971. évi 1. törvény 30. paragrafusa (1) bekezdés alapján a megyei taná­csot 1972. október 26-án, csütörtökön, délelőtt 10 órára Sal­gótarjánba, a megyei tanács tanácstermébe rendes ülésre összehívta. A tanácstagoknak elsőként a megyei tanács elnö­ke a lejárt határidejű tanácsihatározatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentésekkel kapcsolatban tett in­tézkedésekről számol be, majd tájékoztatót tart a végrehajtó bizottság munkájáról. Ezt követően a megyei tanács megvitatja melyek a ta­nácsok legfontosabb, legsürgetőbb feladatai, a megye mun­kásai élet- és munkakörülményeinek javításában. Az előter­jesztő Géczi János, megyei tanácselnök. A tanácsülés követ­kező napirendi pontjaként Illés Miklós, megyei tanácselnök­helyettes tart beszámolót a tervgazdasági bizottság munká­járól, majd a tanács egyéb ügyeket tárgyal. Normalizálódik a chilei helyzet Még 20 tartományban tart a rendkívüli állapot Jóllehet a fuvarozók és néhány más szakma sztrájk­ja még nem ért véget, Chile fővárosában és az or­szág többi részében nyu­galom van. Az utcákon megszűntek a jobboldal pro­vokációi, a nagyüzemek termelnek. Néhány magán­kereskedés kivételével nyit­va tartanak az üzletek. A közlekedésben és a szállí­tásban mutatkozó nehézsé­geket a népi egység kormá­nya energikus intézkedések­kel küzdi le. A reakció kísérlete, hogy országos sztrájkkal bénít­sa meg Chile gazdaságát, meghiúsult A burzsoázia akciója nem kapott támoga­tást a néptömegek részéről. Míg a szélsőjobboldali nem­zeti párt „alkotmányjogi vádaskodással” kísérletezik Allende elnök ellen, addig a társadalom haladó rétegei az egység megszilárdítása és az ország törvényes ve­zetőivel való tárgyalás mel­lett foglalnak állást. Fer­nando Castillo Velasco, a chilei katolikus egyetem rektora a 13-as tv-csatornán így nyilatkozott: „a csend­ben építő férfiak és asszo­nyok a nemzeti egység ér­zésével válaszoljanak a külföldről érkező fenyege­tésekre”. A concepcióní egyetemi főtanács teljes támogatásá­ról biztosította a kormányt, és felajánlotta közreműkö­dését a helyzet normalizálá­sára. A főtanács felhívási intézett a műszaki értelmi­séghez, hogy hozza létre e réteg hazafias frontját. A busztulajdonosok újó­lag meghirdetett 24 órás sztrájkja pénteken reggel kezdődött, de nem volt ál­talános. Az állami szállítá­si vállalat (ETCE), a fővá­rosi autóbuszok és más já­ratok — teherautókkal ki­egészítve — rendben köz­lekedtek. Luis Corvalan szenátor, a Chilei Kommunista Párt főtitkára az El Siglóban, a párt lapjában leszögezte: „az állam és a fegyveres erők teljesítették és teljesí­tik legfőbb feladatukat : megvédik Chilét, az ország gazdaságát és alkotmányos biztonságát. Feladatuk tel­jesítése közben a fegyveres erőket a reakció bujtogatni próbálta, de a hadsereg tá­vol tartotta magát az ese­ményektől”. (Folytatás a 2. oldalon) Szebbé teszik társadalmi ünnepségeinket, hangulatosabbak lesznek összejöveteleink, ami­kor vékony, csengő hangjuk megszólal. Az általános iskolások énekkarai ott vannak a név­adókon, házasságkötéseken, de nem maradhatnak el a nemzeti ünnepeinkről, városi meg­mozdulásokról sem. Legutóbb óvodaátadási ünnepségen énekeltek a szép hangú lá­nyok. Valamennyien a Malinovszkij úti Általános Iskolába járnak — kulcsár — 75. születésnapon Kitüntetések, jutalmak9 dicséretek a balassagyarmati kórházban Tudományos előadásokkal folytatódtak tegnap reggel Balassagyarmaton a megyei orvos-gyógyszerész napok. Dél­előtt 11 órakor a kétnapos rendezvény mintegy 250 résztvevője a balassagyarmati kórház dísztermébe vonult, hogy tanúja és részese le­gyen az idén 75 éves ba­lassagyarmati kórház jubile­umi ünnepségének. Ott volt a nagy eseményen Géczi János, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képvise­lő, Batta István, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője, Hofier István, az MSZMP Balassagyarmati vá­rosi Bizottságának első titká­ra, dr. Boros Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Koncsek Anna, az Orvos­egészségügyi Szakszervezet titkára és dr. Aczél György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az ünnep­ség résztvevői nagy tapssal üdvözölték Balassagyarmat két díszpolgárát, dr. Kenes- sey Albert volt kórházigazga­tót és dr. Bartha Elemér volt kórházi főorvost. Kmetty Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese mon­dott megnyitó szavakat, majd dr. Hatvani László városi fő­orvos jubileumi megemléke­zést tartott. A kórház múlt­jának ecsetelése után, többek között a következőket mon­dotta: — Ez a kórház,. s a benne dolgozók már 75 éve állják a harcot — váltakozó sikerrel, de mindig töretlen elszánt­sággal A színtér a háromne­gyed évszázados pavilonok, műtők, kezelőszobák és kór­termek. A legrégebbi épít­ményeknek még az idő vas­fogával is dacolniuk kellett. A csaták főszereplője azon­ban mégis az ember. Egyfe­lől a beteg ember, aki sebé­vel, öröklött bajával, meg­rokkant egészségével jön gyó­gyulást, enyhülést keresni a kórház falai közé. Másfelől pedig a gyógyító ember, aki tudását, akaratának engedel­Az ünnepi megemlékezés után Kmetty Kálmán felol­vasta a városi tanács végre­hajtó bizottságának a kórház­hoz intézett levelét, melyben a vb többek között ezeket ír­ta: A kórházat működése mél­tóvá tette arra, hogy hírne­vet szerezzen a város határa­in, s ellátási körzetén túl is. Az intézmény teljesítette hi­vatását, s ez elsősorban dol­gozóinak odaadó munkáján múlott. A városi tanács vb, a jövőben is erőfeszítéseket tesz a kórház gondjainak enyhítésére, a megfelelő mun­meskedő gyógyító műszereit, kakörülmények biztosítására. betegséget száműző gyógysze­reit nyújtja a segítségre rá­szorulóknak. És még vala­mit, olyat, amelynek hatása sokszor felülmúlja a legkitű­nőbb műszerek, a legújabb gyógyszerek hatását: ember­ségét. Szólt a városi főorvos a legújabb egészségügyi léte­sítményekről, a rendelőinté­zetről, a nővérszállásról, az új mentőállomásról, majd a jövő képét vázolta feL — Megkezdődött a kórház központi kazánházának építé­se, tervezési fázisban van az új szülészeti-nőgyógyászati osztály, a sebészet korszerű­sítése, s a kórház általános rekonstrukciója. Ezekben a tervekben az eddiginél lénye­gesen nagyobb szerepet kap a területi koncepció. Ohira Moszkvában Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Szombaton Moszkvába ér­kezett Óhira japán külügy­miniszter. A repülőtéren Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter fogadta. Ohira látogatásának fő célja a Gro- niiko januári tokiói látogatá­sa alkalmával megkezdett konzultációk folytatása a két ország gazdasági és műszaki együttműködéséről, valamint a szovjet—japán békeszerző­dés megkötéséről. Ezenkívül a japán külügyminiszter, akár­csak a moszkvai utat közvet­lenül megelőző washingtoni látogatás alkalmával, egyik elsőrendű úticéljának tekinti hogy tájékoztassa a szovjet vezetőket Tanaka pekingi Iá togatásának eredményeiről. (MTI) Bondor József nyilatkozata Eredményes tárgyalások a magyar­cementipari kooperációról-roman Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ve­zetésével hazaérkezett a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ból az a küldöttség, amely Mátéi Ghigiu, ipari építési miniszter meghívására tárgya­lásokat folytatott a román építésügyi szervek vezetőivel. Hazaérkezése után a bukares­ti látogatásáról, tárgyalásairól nyilatkozott Bondor József az MTI munkatársának. — Egyetértésben román partnereinkkel — mondotta a miniszter — fontosnak tartjuk, hogy időnként miniszteri szin­ten is áttekintsük a munka­tervek alapján folyó együtt­működés eredményeit, s meg­oldást keressünk a legfonto­sabb közös problémákra. Egy- egy ilyen találkozás jó alka­lom arra, hogy kölcsönösen tájékoztassuk egymást az épí­tőipar feladatairól, problémái­ról, fejlesztési irányairól. Mostani megbeszéléseinken is hasonló kérdésekről esett szó, s mindhárom partnerrel konk­retizáltuk az együttműködés soron következő tennivalóit, aláírtuk az 1973. évre szóló közvetlen együttműködési munkatervet. — Kapcsolataink továbbfej­lesztését elsősorban az anyag­ipar egyes területein, a kor­szerű gyártástechnológiai be­rendezések közös kialakításá­ban: egyes építőanyagok és szerkezetek termelési kooperá­ciójában látom. Vasile Patili- net, erdőgazdasági és építő­anyagipari miniszterrel a ce­mentipari kooperáció lehető­ségeiről tárgyaltunk, amelynek eredményeként rövidesen megkapjuk az együttműködés feltételeire vonatkozó román javaslatokat. Petre Blajovici- val a gazdasági és igazgatási állami bizottság elnökével tárgyaltunk a közös határ­menti területek összehangolt fejlesztésének és az ugyancsak szükségesnek tartott határ­menti együttműködés megte­remtésének problémáiról. Ügy vélem, hogy mostani látogatásunk eredményesen hozzájárul az építésügyi együttműködés és az orszá­gaink közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztéséhez — fejezte be nyilatkozatát Bondor Jó­zsef. (MTI) Ezt követően kitüntetések és a jutalmak átadására ke­rült sor. A Munka Érdemrend arany fokozatát dr. Oppe Emilnek, a kórház igazgató főorvosának nyújtották át. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát dr. Faludi Pál, dr. Krekó József és dr. Kiss Ti­bor kapta. A megyei tanács elnöki di­cséretében Farkas Gyuláné, Szebenszki Zsuzsanna és özv. Klamár Pálné részesült. Az Egészségügy Kiváló Dolgozó­ja címet Almási Ferencné- nek, Mészáros Istvánnénak és id. Mogyorósi Jánosnak ado­mányozták. Az egészségügyi miniszter dicséretét kapta Mák Mária, Barják Anna és Hodászi Emilné. A Balassagyarmati városi Tanács vb javaslatára dr. Hatvani Lászlónak, dr. Samu Istvánnak és dr. Holik Sá­muelnek Balassagyarmat vá­ros emlékplakettjét adomá­nyozza a városi tanács. Az emlékplakettet ünnepi ta­nácsülésen veszik át a ki­tüntetettek. Lombos Márton, a városi tanács elnöke a végrehajtó bi­zottság dicséretét tolmácsolta dr. Balogh Gábornak, Fülöp Gyulának, Marosvöjgyi Já- nosnénak, Vincze Istvánnak ás dr. Kövér Imrének. A kórház igazgatói dicsére­tét Havay János, Szilágyi Istvánná, Benkő Oszkárné, Erdélyi Miklós, Okosi Lajos, Vincze Istvánná, Csikász Ist­vánná, Molnár Ilona, Benkő Istvánná, Kolbányi Andrásné és Garamvölgyi Gyuláné kap­ta. Végezetül dr. Oppe Emil lépett a mikrofonhoz. Meg­hatott szavakkal mondott kö­szönetét a kitüntetettek ne­vében is az elismerésekért, s ígéretet tett arra, hogy a jö­vőben is tudásuk, erejük legjavát nyújtják a kórház dolgozói. Méltón a múlthoz, de színvonalban, eredmények­ben túlszárnyalva azt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom