Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Fiatalon — eredményesen Büszkék vagyunk rájuk! így nyilatkozott valamennyi kollektíva, amikor a fiatal párttagok iránt érdeklődtünk. Já- nosaknán, a „PÁVA" Fehérneműgyárban Radios Júlia alig 20 esztendős. S már úgy lehet rá számítani, mint komoly szakmunkástársaira. Az idén lett a párt tagja. És emellett tanul is, a Ruhaipari Technikum első évfolyamos hallgatója. Vezet egy szocialista brigádot, nem is akárhogyan. A párttitkár, Szarvas Lászlóné szerint a november 7-e tiszteletére meghirdetett munkaversenyben első helyezésre számíthatnak Balassagyarmaton, a Finomkerámia-ipari Országos Vállalat telepén nemrégen fogadták maguk közé a párttagok Szűcs Kálmánt. Esztergályosként dolgozik a szerszámműhelyben, és szeretné, fia politikailag is képzett lenne: marxista középiskolába jár munkatársaival. És ha mégis valami probléma akadna? Makai Géza — aki szintén igen fiatal, és párttag — mindig készen áll a segítséggel. Igaz, művezetője is a srácoknak, de inkább őszinte barátként emlegetik Egy éve kapta meg kommunista tagkönyvét Kazáron Kovács Piroska és Nagy Erzsébet. Alig nőttek ki a tizenévesek közül, de amit csinálnak, és ahogyan, az már igazi felnőttre vall. Piroska a község KISZ-titkára és a termelőszövetkezet pénztárosa. Barátnője, Erzsiké, a pártirodán végzi az adminisztrációt. De nemcsak a maguk dolga jár az eszükben: társadalmi munkát szerveznek, politikai tanfolyamokat irányítanak, tanulják a vezetés fortélyait. Még a szüreti mulatság ötlete is tőlük származik! NAPJAINK IFJÚSÁGA 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJUSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSJfSSSS. bizonyítékok Néma A MEGYEI Madzsar József Körház KISZ-szervezete az erős, céljait megvalósítani tudó, komoly munkát végző szervezetek közé tartozik. Az ő munkájukról, gondjaikról és terveikről beszélgettünk Klement Lászlóval, a kórházi" KISZ-szervezet csúcstitkárával és Kajtor Erzsébettel, a Schuyer Ferenc alapszervezet titkárával. — 1970 márciusában a nagy taglétszám miatt három, a Kerekes Árpád, a Komjáth Aladár és a Schuyer Ferenc alapszervezeteket hoztuk létre — mondta Klement László. — Kezdetben nehézségeink voltak. Bizony, nem volt helyünk, ahol összejöhettünk volna. Azóta azonban sok minden történt, megváltozott a helyzet. Igen, én Is ezt látom, amint szétnézek a kicsi, de annál kedvesebb, barátságos KISZ- szobában. Televízió, magnó, a falon képek, de ami legjobban megragadja a látogató figyelmét, s amire büszkék is a KISZ-esek, sok-sok oklevél. Kajtor Erzsi levesz egyet a falról, s olvassa: — „A Felszabadulás Kupában elért első helyezésért”. Csapatban másodikok lettünk, asztaliteniszben a harmadik helyet szereztük meg. Azt is elmondja, hogy kulturális téren van még tennivaló bőven. kórházon belül és annak környékén a parkosításban. Ezt a jelszót mindegyikünk komolyan vette. Éreztük, hogy nemcsak önmagunknak, a kórháznak szolgálunk, hanem Salgótarján városiasodását is segítjük ezzel a munkával. Eközben építettünk magunknak egy kispályát is! — Ügy tudom, sokat kirándultok. — Igen. Ilyenkor persze nekünk is bele kell nyúlnunk a zsebünkbe, de a KISZ-től is kapunk mindig hozzájárulást. Még az elmúlt évben vas- és papírgyűjtést rendeztünk. Az eredmény nem maradt el, a MÉH Vállalattól háromezer forintot kaptunk. Hát így aztán mi elég gyakran tudunk kirándulásokat szervezni. Mindenben támogat bennünket a kórház pártszervezete is. Egy tizenöt fős csoport a Somogy megyei KlSZ-bizott- ság balatonfenyvesi vezetőképző táborában nyaralt. Májusban pedig egy csehszlovák— lengyel túrán vettünk részt. Beszéltünk már a nehéz indulásról, a jelenről és a jövő terveiről, az eszmei és politikai nevelőmunkáról, a kulturális tevékenységről, arról, hogy ezt még szebbé és gazdagabbá kell tenni, az intézet céljainak szolgálatába kell állítani. Beszéltünk a jelentős sporteredményekről és a vidám kirándulásokról. Egyszóval sok olyan dologról, amely egy KISZ-szervezet munkájának a keretét adja. Egytől- egyig mind fontos ahhoz, hogy az egység megmaradjon, s minden tag érezze: jelenléte fontos, munkájára komolyan számítanak a KISZszervezetben. Kajtor Erzsi azt mondta: megfogadtuk azt a tanácsot, amit még 1970 márciusában a kórházi pártalapszervezet titkára adott: „Szervezzétek újjá a kórházi KISZ-t! Előbb produkáljatok, azután kérhettek is.. KÉT ÉV NAGY IDŐ. Azóta sok minden történt a megyei kórház KlSZ-szervezeté- nek életében. Egyáltalán nem szeretném azt állítani, hogy nekik nincsenek egyéni és közösségi problémáik, gondjaik. De a kitüntetés, illetve a dicsérő oklevél, amelyet nyolc KISZ-tagjuk a városi KISZ- bizottságtól kapott, no meg a falon függő oklevelek mindenképpen jelentenek valamit. A közös fáradozással elkészített sportpálya, s az előttem fekvő KISZ-napló, a komoly és tartalmas KISZ- munka néma, de cáfolhatatlan bizonyítéka. Cs. Szabó Gyula Várakozás — Ezentúl tevékenyebben rétsz akarunk vállalni a kórházi egészségügyi felvilágosító munkában. Több irodalmat szeretnénk „belopni” a kórház különböző rendezvényeire, színesebbé tenni a hivatalos rendezvényeket is. Nagyon sok egészségügyi szakiskolába járó fiatalt meghívtunk már magunkhoz, hiszen amikor végeznek, sokan ide kerülnek dolgozni. Ismerkedjenek meg már előre a munkahelyükkel, a kórházzal, és a KlSZ-szer- vezettel. Jelentős kulturális programmal készül a Kerekes Árpád alapszervezet, a Dózsa-, Petőfi- és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló megünneplésére. — AZT HISZEM, az eszmei és politikai munkánk is kezdi azt a formát ölteni, amilyennek valójában szeretnénk. Politikai oktatást indítunk vitafórummal egybekötve. Figyelemmel kísérjük a különböző bel- és külpolitikai eseményeket, és .-ezeket is közösen beszéljük meg. — És a „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom? — Természetesen örömmel vállaltuk, hogy segítünk a A klubok és az ifjúság (III.) „Sohai' és ritka vendégek A jelentős múlttal rendelkező Kohász ifjúsági klub néhány éves stagnálás után, 1970-ben kezdte meg ismét működését. Az eltelt két év elég volt arra, hogy a klub ismét bizonyítson. A kohászati üzemek KlSZ-bizottsá- gának és a Kohász Művelődési Központnak a támogatásával mind a szórakozási és művelődési körülmények, mind tartalmuk jelentős fejlődésen mentek keresztül. A klubnak egy fiatal vezetője — aki a gyár KlSZ-szer- vezetének tagja — és hattagú vezetősége ' van. A művelődési központban három, egymással szomszédos, modem berendezésű helyiség áll a fiatalok rendelkezésére a hét három napján, szerdán, csütörtökön és pénteken. A vezetőség legnagyobb gondját itt nem is a programok összeállítása és lebonyolítása, hanem inkább a szervezés okozta. Habár a kohászati üzemek és lakóterülete jelentős számú fiatallal rendelkezik, a szervezés ennek ellenére, igen nehéznek bizonyult. Hosszú, kitartó munka eredményeként sikerült csak létrehozni a jelenlegi, 40—50 fős törzsgárdát, melyre ma már támaszkodni és alapozni lehet. Az „igazolványos” klubtagok körébe nagyon sok különböző életkorú gyári és lakótelepi fiatal tartozik, így aztán meglehetősen széles körű közvélemény-kutatások előzik meg az éves programok összeállítását. Néhány évvel ezelőtt, amikor a vidám, táncos rendezvények aránya magasan túlszárnyalta az egyebekét, nehéz lett volna elképzelni, hogy ugyanezek a fiatalok mennyire igénylik a kötött ismeretterjesztő előadásokat, beszámolókat. Ma már hetente két kötött programra is sor kerül. Ezek keretében váltak közkedveltté az egészségügyi, földrajzi és rendőrségi előadássorozatok, az irodalmi és zenei bemutatók, a különféle vetélkedők, művészekkel és közéleti személyekkel való találkozók. A tv és a társasjátékok vonzóereje egyre csökken, és helyet kapnak az újabb, korszerűbb szórakozás iránti igények. Jóleső érzés azokat az előadást figyelő, vagy meggyőződéssel vitatkozó fiatal arcokat nézni, melyek néhány éve legtöbbször csak a zene ritmusára derültek fel, és érezték magukat igazán otthonosan a klubban. Természetesen a zene és a tánc ma " sem maradhat ki szórakozásukból, de más, hatékonyabb formát öltött, ösz- szekapcsolódik a Textilipari Vállalat fiataljainak házi divatbemutatójával, vagy a színjátszók komoly és tréAmíg nő lesz a világon... — Készítsd elő, Évi, a kedves vendéget — hallatszik a titokzatosnak tűnő utasítás a belső helyiségből. Mivel én nem vagyok vendég, van időm — teszi hozzá, és mintegy sza- munikásképzőíben igen komoly Vai igazolására egy arclemo- hasznát veszi, sást „hajt végre” előttem, igen a „művészi” ambíciók mel- ügyesen. .... lett komoly kenyérkeresetet is I onöknoje szerint is ügyes, biztosít ez a pálya. Erről is zétnézni és Évivel is mégis- nagyon jó megfigyelő kislány szót ejtünk, hiszen a szocialisÉvi, szeptember óta már a masszírozást is igen jól csinálmerkedni, A színhely egy szövetkezeti kozmetika Balassagyarmaton, a Rákóczi úton. A tükrös asztalokon illatos tégelyek, olajos üvegcsék, rúzsok, élénk arc- festékek és szempillafestékek, arcvizek, púderek sorakoznak 'főnökasszony is szívesen foghosszú, tömött sorban: az arc- lalkozik vele, mert jó szakem. ápolás egész arzenálja várja bért lát benne. Ha így folytat- itt a kedves vendégeket. ja, — Jönnek is, nem pan aszta társadalomban a szépség- ápolás megszűnt egy kiváltsája, persze egyelőre csak az gos osztály privilégiuma len édesmamán gyakorolja. Szorgalmas, mind a két műszakot végigasszisztálja, tanulja. Kövesd! Pálné kozmetikuskodhatunk a forgalmunkra mondja Pálinkás Valéria, az egyik műszak „főnöknője”. — Legfeljebb arra, hogy eddig nem volt tanulónk. — Már van — lép elém mosolygósán egy fehér köpenyes leány és bemutatkozik — Petni. sok dolgozó nő, kétkezi munkás is eljár már a kozmetikába. A szövetkezeti üzlet egyik székéből is odaszól mindjárt egy kedves néni. — Tsz-tag vagyok, aranyoskám, de minden hónapban eljövök ide, rendbehozatom az arcomat. A lányom kívánságára, az igaz, de lassan már nekem is hiányzik. A kollektív beszélgetés könnyen megy ilyen helyen. A Balassi Gimnázium diáklánya — Természetes, hogy érdeklődöm és rhinden csínját-bín- ját meg akarom tanulni ennek a szakmának, hiszen én választottam magamnak — mondja Évi. — S miért éppen ezt? . .. — Azért, mert amíg nő lesz 1S borulja: ^ szempillafestésre a világon, a szépség megtar- ugrott be meg a délutáni tanró Évának hívnak, a Szántó tása és elérése „téma” marad... ora Gimnáziumban érettségiztem. Engem is mindig izgatott a ö is Évi vendége. Érthető, kozmetikusnak készülök es itt női arc. Szinte művészi fel- mÍT1j ^ wAir a ’ tanulom ki a szakmát. adat azzal bánni, azon esetleg egy° a^rtéL^— És mit tanul egy kozme- javítani — magyarázza Évi nagyon komolyan. El is hiszem neki, mert a gimnáziumi érdemjegyek is már ezt a szép célt szolgálták. Az egészség- ügyi szakközépiskolában foglalkoztak anatómiával, biolótikustanuló? — kérdezem csinos „kisinastól”. — Sok mindent. Hogy csak néhány tantárgyat említsek: anatómiát, biológiát, kémiát, anyagismeretet... Persze kokönyvet szorongatja, a másik — Évi — az anyagismereti jegyzetébe -olvas bele. — elekes — fás irodalmi műsoraival. Ma már a tagság határozott igénye, hogy egyik klubfoglalkozás se „lógjon a levegőben”, mindegyiknek külön célt, tartalmat kell adni. Sajátos tény azonban, hogy azok a fiatalok, akik végzettségük és képességeik alapján nagyon sok új színt és tartalmat tudnának adni a klubéletnek, ritka, vágy „sohai” vendégei a klubnak. írásom elején azt mondtam, hogy az ifjúság és a szórakozás egymástól elválaszthatatlanok. Ezt az elmondottak alapján szeretném kiegészíteni azzal, hogy manapság az ifjúság és a klub is elválaszthatatlan két fogalom. Ez az a szórakozási, művelődési közösségi forma, amely jó programmal és ügyes szervezéssel a legerősebb összetartó ereje lehet a fiatalságnak. Salgótarjánban például olyan ifjúsági lakótelep létesül, melyben minden lakóház rendelkezik majd önálló ifjúsági klubbal. G. Horváth Mária Az oldalt összeállította: Szendi Márta Fényképezte: Kulcsár József moly tananyag a gyakorlat is giával, ennek most a ezakNÓGRÁD - 1972. október 21., szombat
