Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Világló Tamási Áron Vasárnap este Tamási Áron Mihályka, szippants című kis emlékének tisztelgett a televízió. Az író, ha élne, most lenne 75 esztendős, tehát még közöttünk is lehetne voltaképpen. Sajnos, már csupán írói hagyatéka van velünk, ez azonban olyan mesebeli gazdagságú kincs, melynek értékét jószerint még fel sem mértük valójában. Ezt látszott igazolni az az emlékező műsor is, melyet a budapesti művészeti hetek keretében, az író születésének 75. évfordulója alkalmából láthattunk. Tamási négy sajátos'levegőjű elbeszélését Csák Gyula alkalmazta televízióra, az eredeti művek iránti mélységes tisztelettel. A székely népélct derűs villódzásában gyönyörködtetett bennünket a történet, amely két legénybe kakaskodó szerelmi vetélkedését állítja elénk rendkívül finom írói megfigyelésekkel. Pajzán história a Legendás disznótor tévéjáték-változata, világszemléletében is sokat mondó a Rendes feltámadás és megrendítően szép a Világló éjszaka egyszerűségében is lenyűgöző látványa. A négy dramatizált elbeszélés közös sajátja az a csodálatos nyelvi íz, amelynek tisztasága, kifejező ereje talán csak az erdélyi havasok világában maradhatott meg ilyen hallgatóságot gyönyörködtető- en. Bizony irodalmi kincsesházunkban szemlélődve Tamási hagyatékára is meglehetős ritkán vetünk pillantást, pedig az évfordulós alkalmakon túl Is gazdagíthatnánk műsorpolitikánkat jó néhány remek művével. Reméljük, a vasárnapi vállalkozás elindítója lesz egy örvendetes folyamatnak. Vasárnap egyébként még egy műsort kaptunk évfordulós megemlékezés jegyében. Déryné halálának 100. évfordulója alkalmából újból láthattuk a Déryné című filmet. Békeffy István története meglehetősen szirupos keretet ad nemzeti színjátszásunk egyik legszámottevőbb nőalakjának, hogy mégis szívesen vettük a film felújítását, az a remek szereplőgárda érdeme, amely a több mint húszéves produkciót is élvezetessé teszi. tb. t.) A történelmi valóságért Szécsényben elkezdődött a műemléki és múzeumi hónap Október első vasárnapja, ünnepre gyűltek össze Szécsényben, a járási hivatal tanácstermében Nógrád megye múzeumi és műemléki szakemberei, s az érdeklődő közönség. Dr. Győri Sándor, a Szécsényi járási Hivatal-elnöke üdvözölte az ünnepség résztvevőit. Dr. Dercsényik Dezső Kossuth-díjas műtörténész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőként a százéves hazai intézményes műemlékvédelemre emlékezett. 1872. április 5-én alakult meg Magyar- országon a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Természetesen, nem előzmények nélkül. Az az igény, hogy a magyar múlt történetét műemlékein és művészetén keresztül is védeni kell, már a reformkorban létezett. Sót, akad- korábbi előtörténeti adalék is műemlékvédelmünkhöz, 1526-ból egy oklevél, amelyben If. Lajos egy soproni ház lebontását tilalmazza. Városképi, esztétikai szempontból tilt meg egy bontást, mint olvassuk, a tér növelése nem kívánatos. A barokk korból is vannak műemlékvédelemmel kapcsolatos adataink. A műemlékvédelem nógrádi előtörténetének — ha szerények is — szintén ismeretesek az adatai. A XIX. század közepén a magyar közvéleményben nem vált szét a múzeum és a műemlékvédelem fogalma. A század első harmadának köz- gondolkodása a nemzeti gondolatba volt beágyazva. Ehhez a század második felének műemléki gyakorlata megfelelt. Igyekeztek szebbnek láttatni a múltat, mint amilyen valójában volt, s e szé- pítési tendencia, az úgynevezett stílszerű helyreállítás, még az 1900-as évek elején is folyt. Természetesen, már korán jelentkezett a korszerű műemlékvédelem is, a XVIII. században. Például a zsámbéki XIII. századbeli templomkolostor restaurálása a kontinentális Európában is ritkaság- számba ment a maga korában. A műemlékvédelem 1945-től, Illetve 1949-től, s 1957-től különösen új lendületet kapott. A korszerű elvek alapján, s a törvényben adott lehetőségekkel a történelmi valóság megóvására törekszünk. Célunk, hogy az új létesítményekbe, az új városképbe mindinkább beépüljenek, funkcionálisan, s a városkép szempontjából is, a műemlékek. E tevékenységet ütőképes szervezet segíti, amelyik a hatósági munkától kezdve a kivitelezésig intézi a szükséges tennivalókat, ugyan- ' akkor szélesedő társadalmi bázist teremt. A magyar műemlékvédelem a korszerű nemzetközi és hazai tapasztalatokat figyelembe veszi. E műemlék-helyreállítási gyakorlat Nógrádban is érezteti kedvező hatását, s bár n nk műemléki anyaga nem vetjkedhet a kedvezőbb történelmi múlttal rendelkező Készlet a Műemlékvédelem Nógrád megyében című kiállításról tájakéval, mindenképpen jelentősebb, mint korábban hittük. Részben erről, s más gyakorlati teendőkről is szóltak a felkért hozzászólók dr. Bercsényi Dezső professzor után. Dr. Somoskeőy István, a Nógrád megyei Műemlékvédelmi Albizottság titkára — többi közt — részletesebben szólott a muzeológia és a műemlékvédelem szoros kapcsolatáról. A néhány száz nógrádi műemlékünkről szólva hangsúlyozta, hogy művészettörténeti értékben sincs szégyenkeznivalónk, ha róluk beszélünk. Dr. Karászi Benő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának 'elnöke azokról az eredményekről szólott, amelyeket a Népfront eddig elért a műemlékvédelemben, s megemlítette azokat a törekvéseket is, amelyek a műemlékek környezetének rendezésével kapcsolatosak. Dr. Molnár Pál, a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet igazgatója a műemlékek és a közönség kapcsolatát elemezte, s szólott az ipari műemlékvédelemről. Ezután dr. Szabó Béla, a megyei múzeumi szervezet osztályvezetője bemutatta a Műemlékvédelem Nógrád megyében című kiállítást, amely az intézményes műemlékvédelem száz évét, s a nógrádi műemlékvédelmi tevékenység néhány mozzanatát tárj a a közönség elé. A résztvevők ezután műemléki sétára indultak a szécsényi volt Forgách-kas- télyhoz, s megtekintették a hollókői népi építészeti együttest. Tóth Elemér Terenyei jeles nap Járási palócnap és a Dimltrov-szobor avatásn Kisterenye központjában október elsején olyan volt a forgalom, akár a nagyvárosokban. Autók, buszok jönnek, áramlik a tömeg a gimnázium előtti térre. Lumper János helyi rendőr főhadnagy a forgalom eltereléséről intézkedik. Csaknem ötezer járásbeli „palóc” gyűlt össze , a harminckét községből. Számosán színpompás népviseletben keringenek. A nagykövet köszöni A téren szobor magaslik: egyelőre fehér lepel alatt. De így is tudják a gyülekezők, hogy Dimitrov mellszobrát avatják. Jordan Kracsmanov bolgár szobrászművész alkotása, Kisterenye, a nógrádi bányászfalu állít vele emléket a nagy bolgár tudósnak és kommunistának, aki élete jelentős részét bányászok között élte le. Az avatóünnepségen Kovács János kis terenyei párttitkár, Ozsvárt Ferenc, járási párttitkár és Sztoio Sztanoev, Bulgária magyarországi nagykövete mondott beszédet. Sztoio Sztanoev nagykövet lapunkon keresztül is szeretné népe háláját kifejezti a kis- terenyeieknek, amiért a bolgár nép vezetőjének és tanítójának szobrát felállították a községben. A felavatott mellszobor szomszédságában, az általános iskola rajztermében idősebb Szabó István Kossuth- díjas művész faszobrainak kiállítása. A helyi citerazenekar tagjai csodálják éppen a palóc népvisletet bemutató alkotásokat. — Nagyon tetszenek nekünk a szobrok, szívesen elnézegetnénk ilyeneket máskor is. Ismerjük Pista bácsit is és kívánjuk neki. hogy jó egészségben működjön, alkosson! — mondja Czikora József társai nevében. Hirtelen elnéptelenedik a kiállítás, senki sem akar lekésni a felvonulásról: akár néző, akár felvonuló. Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első kára mond beszédet a Dimitrov-szobor előtt titÉnekszóval, tánclépésben Egy nagy kendős, ráncolt szoknyás idős asszony rápirit a sajnálkozóra: — Milyen palóc az. aki a viseletből nem tudja, hogy hová való, aki hordja? Ezek itt biztosan maconkaiak! Megkérdeztem valakit a Csoportból, valóban Maconká- ról jöttek... A legnagyobb sikert — és nem csupán a helyiek között — a kisterenyei felvonulók aratták: a kul túrház és a gimnázium tánccsoportja is pattogós tánccal, énekkel vonult végig a falun. A sok ünneplőbe öltözött ember között egy-egy bolti köpenyes is feltűnik. Tóth Nándor az élelmiszerbolt ajtatalán a „népi játékoknak" van. A maconkaiak menyasszonybúcsúztatójára a koronát az a kedves gesztus rakja, hogy a csoport asszonytagjai körbe- kínálják a nézőket — legalábbis az első sorokban ülőket és állókat — lakodalmas kaláccsal... A műsor délután a művelődési ház nagytermében folytatódott. A legnagyobb sikere talán a karancslapujtői fonójátéknak volt, a faragott gu- zsalyokat külön is megcsodáltuk: Klimasz Nándorné szép guzsalyát még valamelyik dédanyjának készítették... A palócnap vendégeit az érdekes programok sora várta Tizennégy művészeti csoport hozta el faluja ősi viseletét és az ízelítőt népi hagyományaiból. A műsor színhelyére, a Népkertbe vidám menetben vonulnak fel: elöl és a sor végén is fúvószenekar fújja a falpalávalót, de néhány megtett méter, és már dalra kapnak a csoportok is. Percek alatt kialakul a jókedvű versengés: ki énekel pattogósabb nótát, hol énekelnek a legszebben. — Csak az a kár, hogy nem tudjuk, melyik csoport melyik faluból jött! — hallom a sajnálkozást a nézők soraiból. jából kukkant ki a felvonulók' még: népművészeti kiállítás után. — Nekünk ma rendkívüli nyitvatartás, munkanap van. Reggel hattól tartunk nyitva, addig, amíg lesz forgalom! Ki kell elégíteni az ünneplők ételital igényeit... Nonstop műsor Háromnegyed tizenegykor megnyílik a palócnap, kezdődik a műsorok bemutatója. A Népkert sportpályáján tarka tömeg tapsolja a táncosok, énekesek, zenekarok produkcióit, de a legnagyobb sikere 4 NÓGRÁD - 1972. október 3., kedd és vásár — legjobban a könyvjelzők fogytak —, találkozó a könyvtárban Jobbágy Károly költővel, népdalest, ahol többek között Boross Jolán és Gencsi Sári is fellépett, utána éjfélig táncmulatság... Az ünnepi nap illusztris vendége, Sztanoev nagykövet lelkesen járta végig az eseményeket, tapsolt a műsoroknak. — Mély benyomást tettek rám a nógrádi dalok, a díszés népviselet, és azt hiszem, sok közös vonás van a bolgár és a magyar nép lelkivilága, művészete között! — mondta két tánccsoport fellépése között. Dimitrov intelme . A kisterenyei palócnap jól sikerűit: a nézők élményekkel gazdagon távoztak, a művészeti csoportok a siker örömével. A terenyei „jeles nap? betöltötte hivatását: a népi hagyományok felidézését, életben tartását. És hogy ez milyen fontos feladat ma is, hadd mondjuk a nap másik „főszereplője”, Dimitrov szavaival: „Az a nép, amely nem tudja megbecsülni hagyományait, nem érdemli meg a jövőjét !” Virág F. Éva Az or-zájj má»ik végéből... Követésre méltó sorozatot indított ^ Petőfi-jubileum alkalmából Békés megye művelődési központja. Az Irodalmi Klub sorozat Petőfi életét, verseit, kortársait mutatja be. A kezdeményezés legfőbb célja az, hogy az ismeretterjesztés mellett közvetlenül inspirálja a megye irodalmi szín-, padjainak, klubjainak, önképzőköreinek, szakköreinek munkáját. Az előadások „csak sorozatban” megrendelhetők a megye művelődési intézményei számára.
