Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
Balesetveszély Baglyasaiján! Baglyasaiján már szinte hagyománya van annak, hogyha egy-egy közérdekű dologban kérnek segítséget. Ha szeretnének valamit megvalósítani, ezt írásba foglalják, és az érintettek valamennyien odaírják nevüket a fontos kérés hangsúlyozásaként. Most is ez történt. Szerkesztőségünk a napokban bag- lyasaljai olvasóitól kapott levelet, amelyet negyvenketten írtak alá. Kérésük közérdekű. De ne vágjunk a dolgok elébe, idézzük levelüket. „Közel másfél hónapja kezdődött el a tanítás az iskolákban. Nálunk, Baglyasaiján az iskolák és az óvodák megközelítése nagyrészt gyalogosan történik. Az ezzel járó balesetveszély azonban sajnos a tél közeledtével egyre ío- kozottabbá válik. A közút építésével ugyanis a gyalogjárda építése is elkezdődött, amely az iskola bejáratáig be is fejeződött. Innen gyalogos továbbhaladás azonban két év óta egyáltalán nincs, hogy milyen megfontolásból, azt nem ,tudjuk. A gyermekek kénytelenek á közúton megtenni az utat, s ebből már ez ideig is gyermekbaleset történt. Két év óta rettegnek a szülők az ősz és a tél beálltával: vajon melyiküket értesítik a gyermek balesetéről. Az út téli jegesedése igen gyakran próbára teszi a gépkocsi- vezetők ügyességét, gyakorlott ságát, nem beszélve arról, amikor még a gyermekeket is kerülgetni kénytelen a gépkocsivezető. A gyermekeiket féltő szülők nevében kérjük a NÖGRÁD Szerkesztőségét, érdeklődjék meg, hol akadt el és milyen okból a gyalogjárda továbbépítése, mely a gyalogosok testi épségét hivatott szolgálni.” Olvasóink levelükhöz fényképeket is csatoltak, annak bizonyítására, hogy gyalogoe- járda nélkül milyen veszély leselkedik a csoportosan iskolába igyekvő gyermekekre. A szerk. megjegyzése: Nagyon szerettünk volna olvasóink közérdekű, nagyon fontos panaszára gyorsan, e levéllel egyidőben úgy reagálni, hogy rögtön közöljük azt is: a balesetveszély megszüntetése érdekében milyen intézkedést tesz a Salgótajráni városi Tanács. Sajnos, amikor a tanács műszaki osztályánál az ügyben tájékozódni akartunk, azt közölték velünk, hogy telefonon nem, csak írásban adnak lapunk, olvasóink számára tájékoztatást. Nem maradt tehát más lehetősége a szerkesztőnek, mint hogy ezúton kérje a tanács ide vonatkozó válaszát, melyre következő ösz- szeállításunkban szeretnénk visszatérni! Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT VÁLASZ Czank János, a Palotási községi Tanács elnöke kérdezi: — Mikor kapunk a község iskolaépítéséhez állami támogatást, ugyanis körzeti iskolára lenne szükség? Fekete Ottó, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszol: — A negyedik ötéves tervben nem szerepel iskolaépítés Palotás községben. így várhatóan ebben a tervidőszakban állami támogatással nem tudunk iskolát építeni. Az új tanácstörvény a helyi tanácsok hatáskörébe adta a területükön jelentkező pénzügyi lehetőségek felhasználását. Ezen belül a palotási tanács döntött abban is, hogy a községbe milyen beruházásokat valósít meg. Igen örülök annak, hogy új kultúrház építésével foglalkoznak. A párt Központi Bizottsága 1972. VI. 15-i közoktatási. határozata alapján, kilátás van arra, hogy nagyobb iskolaépítési programra a következő ötéves tervben több lehetőségünk lesz. Gyurcs György szécsénkei olvasónk levélben küldte el kérdését: — Az utóbbi időben az üzletvezetők — tisztelet a kivételnek — nem szívesen veszik vissza a plusz sörös- vagy más üvegeket.. Arra szeretnék választ kapni, hogy akkor mit csináljak például azokkal a sörösüvegekkel, amelyeket mondjuk Pesten, vagy Debrecenben veszek és tartalmát csak családom körében fogyasztjuk el. Azokat a vásárlás helyén váltsam vissza, vagy otthon gyűjtsem, mint a bélyeget, vagy a gyufacímkét? A megyei tanács kereskedelmi osztályáról Korekr Béla előadó válaszol: — Az 1971. III. 11-i árhivatali rendelkezés kimondja, hogy a boltok az általuk is értékesített áruféleségek betétidíjas üvegeit kötelesek a nyitvatartás teljes ideje alatt visszaváltani. A vállalat vagy a bolt nem korlátozhatja az üveg visszaváltásának időtartamát. A visszaváltási kötelezettség szombaton és a nyitva tartó üzletekben vasárnap is fennáll. Egyes üvegfajták visszaváltási kötelezettségének feltételei: a betétdíjas üvegeket az üzletek kötelesek visszaváltani attól függetlenül, hogy az árut eredetileg hol vásárolták. A visszaváltási kötelezettség minden, az üzletben vásárolt üvegtípusokra kiterjed. Amennyiben azonos üvegtípusokban különböző italokat hoznak forgalomba (például: 0,7 literes üvegekben különböző minőségű, márkájú borokat) a visszahozott üvegeket át kell venni függetlenül attól, hogy az üvegben eredetileg olyan bort vásároltak, amit az üzlet nem árusít. A visszavételi kötelezettség tehát nem az áruhoz, hanem az üvegtípushoz kapcsolódik. Hasonlóan kell eljárni a különleges típusú, formájú sörös-, üdítőitalos-üvegek esetében is. Nem kötelezhető az üzlet olyan üvegek visszaváltására, amelyek forgalmazásával egyáltalán nem foglalkozik, s így nincs meg a lehetőség, hogy az adott üvegtípust a boltból a szállítók visszaszállítsák. Továbbá egyes üdítőitalos-, colásü vegek formája, mérete, beégetett címkéje eltérő, ezért újratöltésük kizárólag az e termékkel foglalkozó termelőnél lehetséges. Nem kötelezhetnek tehát visszaváltásra például a pep- sicolás üvegekre olyan üzletek, amelyek kizárólag Sztár, vagy Coca-colát árusítanak. Ilyen esetekben azonban az üzletek kötelesek a vásárlók figyelmét felhívni arra, hogy ilyen típusú üvegeket hol váltanak vissza.- tj AZ OLVASÓK ---------- FÓRUMA II. Mire terjed ki a jótállás? A jótállással történő értékesítési kötelezettség a belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő termékékre terjed ki. Gépgyártási termékek: a kizárólag lakossági igényeket kielégítő központi fűtési fűtő, folyadékmelegítő és hőkicserélő berendezés. Olajtüzelésű kályhák, petróleum- és szeszfőző, gázzal működő tüzelő- berendezés, gázhűtőszekrény, háztartási kávéfőző. Közvetlen lakossági igények kielégítésére szolgáló központi fűtési kazánok. Háztartási vízellátó berendezés, háztartási varrógép, kézi- és hátipermetező és porozógép, motorkerékpár, moped, robogó — személygépkocsi (kivéve azokat az alkatrészeket, amelyekért a. külföldi eladóval szemben jótállási igény nem volt kiköthető), kerékpár, motorkerékpár-ol- dalkocsi és utánfutó. Háztartási villamosberendezések és -készülékek: villamos kéziszerszámok, melyek közvetlenül a lakossági igényeket elégítik ki. Háztartási és közszükségleti villamosgép és -készülék. Híradástechnikai termékek: közszükségleti erősítőberendezés, rádióműsor-vevő, televí- zióvevő'-berendezés, zeneszekrény, magnetofon, lemezjátszó, akkumulátortöltő, stabi- lizátor, egyenirányító készülék, elektroakusztikai átalakító (mikrofon, hangszóró stb.). Kul túrcikkek: csónakmotor, kishajó (különféle csónakok), gyógy- és fertőtlenítő hatású fényterápiás készülékek közül kizárólag a közvetlenül lakossági igényeket kielégítő cikkek, fényképészeti cikkek, optikai eszközök, írógép, Bé- zard .rendszerű tájolók, órák. Bútoripari termékek 200 forint fogyasztói ár felett. Zongora, pianínó, valamint egyéb hangszerek 200 forint értékhatár felett, kivéve a hazai gyártású rézfúvós hangszereket. III. Mennyi a jótállás időtartama? A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, hűtőgépek értékesítése esetén 24 hónap. A jótállási határidő a terméknek a vevő részére történő átadásával, ha pedig az üzembe helyzést is az árut eladó kereskedelmi szerv, vagy annak megbízásából a szerviz vagy szolgáltató vállalat végezte, az üzembe helyezés a beszabályozás napjával kezdődik. A személygépkocsiért, a motorkerékpárért, valamint a robogóért (mopedért) vállalt jótállás a jótállási időn belül is megszűnik: személygépkocsinál 10 000 km, motorkerékpárnál (robogónál) — 50 köbcentiméter hengerűrtartalomig 6000 km —, 50 köbcentiméter hengerűrtartalom felett 10 000 km —, oldalkosi használata esetén 6500 km megtétele esetén. ■ Az előzőekben felsorolt legkisebb kötelező időtartamú jótállás feltétele mellett, természetesen a forgalomba hozó vállalhat jótállást más termékekre és hosszabb időtartamra is. Ilyen pl. a televízióra vállalt jótállás, amelynél az előállító vállalatok az egy évi kötelező jótálláson túl, a szükséges jótállási munkálatok elvégzésére — esetleg a felhasználásra kerülő anyagok, illetőleg alkatrészek, vagy azok egy részének meg- téríttetése mellett — további egy évre vállalnak jótállást. Ez alatt a többletidő alatt azonban a kereskedelem, illetve a gyártó — a fentiek szerint — cserére nem kötelezhető. Ennek megfelelően, amennyiben a jogszabályban előírtaknál hosszabb időtartamú jótállást vállalnak, úgy a vásárlóval a jótállási jegyen kell közölni a többletidőre vállalt jótállás tartamát. Ennek elmulasztása esetén a jótállási kötelezettség a jogszabályban foglaltak szerint érvényesül az úgynevezett többletidő alatt is. Abban az esetben, ha a jótállással forgalomba hozott árunak valamely jelentősebb részét (pl. hűtőgépeknél az aggregátort, motorkerékpárnál a motort, televíziónál a képcsövet) kicserélték, a kicserélt fődarabra vonatkozólag ugyancsak jótállási kötelezettség áll fenn, amelynek időtartama azonos az árura megállapított eredeti jótállási idővel. Erre a részre ugyanis a jótállási idő a csere következtében újra kezdődik. (Következik: IV. Miben testesül meg a jótállás és mi annak a tartama?) Az ÉMÁSZ közli Miért kell mérgelődni... címmel október 6-án megjelent cikkükre az alábbiakat közöljük: 1968. január elsejével iparágunkban végrehajtott szervezetfejlesztés során az addig működő úgynevezett szerelősé- geket nagyobb hatóképeeségű, ütőképesebb, szervezettebb ki- rendeltségek váltották fel. Ennek megfelelően a pásztói, nemti és kisterenyei körzet- szerelőségek helyett Kistere- nyén kirendeltséget állítottunk fel. Fogyasztóink jobb kiszolgálása érdekében a szervezetfejlesztés előtt alkalmazott ún. körutas rendszer helyett a kihívásos rendszer került bevezetésre. Ennek lényege, hogy korábban a kisfogyasztói hibaelhárítást hetenként egyszer — előre meghatározott napon — végezték el szerelőink, a bejelentéstől számított 48 órán belül. A helyi adottságok miatt Pásztón ún. kihelyezett szerelőpár látta el a hibaelhárítás feladatait,. a kisterenyei kirendeltség utasítása szerint. A kihelyezett szerelőpár azonban nemcsak Pásztó, hanem a környező települések hibaelhárítását is végezte (Hasznos, Mátrakeresztes, Tar. Sámsonháza stb.). A hiba jelentése Kiste- renyére és Pásztón telefonon és írásban történt. A kihelyezett szerelőpár munkaideje alatt (7—15.15-ig) a területen dolgozott, így hibabejelentést fogadni nem tudott. Személyi okok miatt a kihelyezett szerelőpár működése ideiglenesen szünetel. Ez azonban a bejelentések tekintetében változást nem okoz. A hibákat a korábbi gyakorlatnak megfelelően Kisterenyére kell bejelenteni távbeszélőn, illetve a községi tanácson elhelyezett bejelentő levelezőlapokon. A oejelentett hibák kijavítása 48 órán belül változatlanul megtörténik. A község vezetőivel tárgyalások folynak, amelynek legutolsó eredménye az, hegy egy szerelőnk részére lakást és a hibafelvevő szolgálat részére a község központjában megfelelő helyiséget biztosítsanak. Reméljük, hogy a nagyközségi tanács ígéretét rövid idő alatt be tudja váltani és a hibafelvevő szolgálattal megerősített kihelyezett szerelőpár fogyasztóink megelégedésére működését megkezdheti. ÉMASZ Üzemigazgatósága, Salgótarján Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy köszö- netünket és hálánkat fejezzük ki eredményes munkájukért. Ugyanis a múlt héten küldött szerkesztői üzenetüknek már megvan a hatása, megkaptuk a költözködési díjakat. Kívánunk további sikei’es, jó munkát! Zagyvapálfalva, Hársfa út 3. épület idős lakói Jogi tcmacsad Mennyi fizetett szabadság jár a gyermekes anya tss-tagnak? Ny. Jánosné olvasónk 12 éve tagja a tsz-nek. Előbb a növénytermesztésben, két év óta azonban az állattenyésztésben dolgozik és tavaly is ledolgozta a 300 tízórás munkanapot. Ügy olvasta lapunk egy régebbi számában, hogy gyermekes anyákat gyermekei után is megilleti fizetett szabadság. Amikor ezt a tsz-ve- zetőknek felvetette, megmosolyogták és közölték vele, hogy öt gyermekét nem egyedül tartja el, tehát alapszabály, szerint részére ilyen címen szabadság nem jár. Olvasónk azt is sérelmezi, hogy az állattenyésztésben dolgozók, helyettesítés hiányában általában pénzben kapják meg a fizetett szabadságot, és heti pihenőnapot. sem biztosítanak részükre. Van-e olyan törvény, ami ezeket szaoá- lyozza? — kérdezi olvasónk. A régi termelőszövetkezeti jogszabályok (1967. évi III. tv.) a gyermekes anyák fizetett szabadságára külön rendelkezéseket nem tartalmaztak. Az egységes szövetkezeti törvény, illetve végrehajtási rendeletéi azonban külön kímélik, hogy a gyermekes anyákat az egyébként járó pótszabadságon ''felül ezen a címen is megilleti pót- szabadság. A dolgozó anyákat ezen a címen megillető pótszabadságot a jogszabály nem köti családfenntartói minőséghez Kimondja viszont, hogy a dolgozó anyának az általa gondozott — és nem egyedül eltartott — három, 18 éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeke után évi két. és minden további ilyen gyermek utány még további két- két nap pótszabadság jár. Olvasónk tehát a fentiek szerint nem az alapszabály, hanem a törvény erejénél fogva 1972. évre az előző évi munkavégzés alapján 12 nap alapszabadságra, 12 évi tagsága után 6 nap pótszabadságra és amennyiben mind az öt gyermeke 18 év alatti, és még nem állnak munkaviszonyban, akkor gyermekei után további 6 nap pótszabadságra, összesen tehát 24 nap fizetett szabadságra jogosult. A törvény szigorúan előírja azt is, hogy a fizetett szabadságot a jogosultság évében természetben kell kiadni. Azt pénzben, vagy más terménynyel megváltani csak akkor lehet, ha a tagsági viszony megszűnik, vagy a tag katonai szolgálatra vonul be, illetve nyugdíjaztatását kéri. Ugyancsak előírja a jogszabály azt is, hogy minden termelőszövetkezeti tag jogosult a heti pihenőnapra, olyképpen hogy abból havonta leg- j alább egy nap vasárnapra essék. Ez viszont azt is jelenti, hogy a heti pihenőnapra munkadíj nem jár. Ezt a munkadíjat minden esetben a helyettesítő tag részére keil? kifizetni. Amennyiben olvasónk fentiek szerint is jogos panaszát a tsz-vezetőség nem teljesíti, orvoslásért a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat. Or. J. S. NÖGRÁD — 1972. október 19., csütörtök
