Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

Tájékoztató a tagságnak Jól szerkesztett tájékoztatót adott ki a közelmúltban a Ba­lassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ a helyi és-a falusi vá­lasztott szervek részére. A tájékoztatóban megtalálhatók a szövetkezet alapszabályának Wlényegesebb pontjai, a IV. . eves terv számadatai, 1972. 1 félévi tevékenysége, a kis­kereskedelmi és vendéglátó- ipari forgalom és az egységek jövedelmezőségi mutatói. Mindez kellő magyarázattal, helyenként — mint például a házinyúl-felvásárlás eredmé­nyeiről szóló részben — fel­hívja a tagság figyelmét a nyúlten vesztés hasznosságára, a juttatásokra, amelyekkel az ÁFÉSZ a tenyésztőket segíti. Külön figyelmet érdemel a 9. oldalon levő: „Tudja-e?” cí­mű összeállítás. Ennek elolva­sásával igen hasznos ismere­tekre tehet szert a szövetkeze­ti tagság. Megtudhatja, hogy az ÁFÉSZ minden 2000 forin­tot meghaladó vásárlás esetén egy százalék, 3000 forint érté­kű éttermi fogyasztás esetén pedig az ételek árából tíz szá­zalék, az italokéból három százalék engedményt ad. Tar­talmazza ez a rész a bab' fel- vásárlási árát és a vásárlási könyvek leadási határidejét. Végül a szövetkezet felhívja a figyelmet az őszi könyvhe­tekre, s a választékra, amelyet a város és a községek lakosai a könyvesboltban és a bizo­mányosoknál megtalálhatnak. A balassagyarmati ÁFÉSZ kezdeményezése a tagság tá­jékoztatására. elismerésre méltó. A gondosan elkészitett kiadvány minden olyan té­mával foglalkozik, ami a szö­vetkezeti tagokat, dolgozókat érdekelheti. A tájékoztató tar­talmának ismeretében a tag­ság a részközgyűléseken el­hangzottakhoz érdemben tud majd hozzászólni, a felvetődő kérdésekben dönteni, és ezál­tal valóban tulajdonosává vá­lik a fogyasztási szövetkezet­nek. (kemény) Területi bizottság vb ülése Segíteni a termelőszövetkezetet Német nyelvtanfolyam Az idegen nyelvek Iránt megnövekedett érdeklődés ha­tása Szécsényben és környé­kén is érezhető. Az idegen nyelvek ismerete társadal­munk fejlődésének jelenlegi szakaszában mind a tudomá­nyos életben, mind pedig a termelésben, 1 a korszerű is­merétek gyorsabb megszerzé­sében jelentős szelepet kap­hat. A TIT Szécsényben most egy német nyelvtanfolyam megindítását tervezi. A tan­folyam egyelőre kezdő fokon indul, október 31-ig lehet je­lentkezni, személyesen Szé­csényben, a TIT Rákóczi űt 88 . számú helyiségéből, tele­fonon a 69-es számon, írás­ban pedig Szécsény, Pf.: 38. címre lehet a jelentkezést küldeni. Középiskolai szakfelügyelők tanácskozása Az MSZMP KB. 1972. jú­nius 15-i oktatáspolitikai ha­tározatából eredő feladatok az oktatás felügyeletének szint­jén is számos tennivalót je­lentenek az elkövetkezendő időszakban. Tegnap Salgótar­jánban, a 211. számú szak­munkásképző intézetben a középiskolai szakfelügyelők tanácskozására került sor. Ez alkalommal a résztvevők a szakmunkástanuló-intézetek felügyeletével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A tanácskozást a megyei to­vábbképzési kabinet rendezte. Az előadást követő vita azt mutatta, hogy a szakfelügye­lők felelősséggel foglalkoztak azokkal a legfontosabb kér­désekkel, amelyek tevékeny­ségükben jelentkeznek. A eeredi völgyben rendben mennek a dolgok. A politi­kai erők egységesek, a gaz­dasági munka eredményei elismerésre méltóak. Ezt szűrhette le az ember az MSZMP területi bizottság végrehajtó bizottságéinak közelmúltban lezajlott ülé­sén, amelyen nagy felelős­séggel tárgyalták meg a ter­melőszövetkezetben végzen­dő személyzeti munkát. A megye egyik legna­gyobb gazdasági egységének központja székel Cereden. Hozzá tartozik Bárna, Za- bar, Szilaspogony. A lakos­ság jelentős hányada a me­zőgazdaságból él. Ilyen szempontból sem közömbös, hogyan gazdálkodnak. Az idén a termelőszövet­kezet vezetősége megválto­zott. A volt elnök felmenté­sét kérte és elhagyta a gaz­daságot. Hosszabb ideig el­nök nélkül volt a tsz. A pártbizottság munkáját di­cséri, hogy a gazdálkodás eredményeit ez nem befo­lyásolta. Ellenkezőleg, az időjárásból eredő nehéz esz­tendő ellenére is eredménye­sen zárják az évet, ami ok­tóber közepén már lemérhe­tő. Cereden tehát az ered­ményeket nem tulajdonít­hatják egy embernek, ha­nem a kollektív munka eredményének, amelynek ér­vényesülésére a pártbizott­ság nagy figyelmet fordított. A területi pártbizottság végrehajtó bizottsága javas­latára választotta meg a tsz tagsáiga elnöknek Sótér Ist­vánt, aki egyébként hosszú évek óta a termelőszövetke­zet tagja, részt vett' a közös gazdaság vezetésében. A tsz tagsága a javaslatot elfogad­ta, az újonnan választott el­nök vezetésével zavartalanul folyik a munka. A végrehaj­tó bizottság legutóbbi ta­nácskozásán annak érdeké­ben, hogy további segítséget nyújtson a tsz vezetőségé­nek, tárgyalták meg a sze­mélyzeti munkát, amely ilyen nagy gazdasági egy­ségben, mint a oeredi egye­sített termelőszövetkezet, igen fontos tevékenység. Miért tűzték épp a sze­mélyzeti munkát napirendre a végrehajtó bizottsági ülé­sen? Mert a termelőszövet­kezetben — ahogyan azt a vb-tagok is megállapították — állandó feladat az em­berekkel való foglalkozás, a szakmai képességük fokozá­sa, fiatalok munkába állítá­sa azon szakemberek he­lyett, akik nem érzik magu­kat jól az üzemben. Mind­ezek ma gondot jelentenek a oeredi termelőszövetkezet­ben. Ezért tulajdonítottak a tsz vezetői nagy jelentőséget annak, hogy a végrehajtó bizottság megtárgyalta és segítséget adott e problémák megoldásához. Jó irányba halad a mun­ka a ceredi termelőszövet­kezetben. Ma már megszi­lárdult a gazdasági vezetés, mert a politikai erők egysé­gesen támogatják munkáju­kat. Ennek jó bizonyítéka volt az MSZMP TB végre­hajtó bizottságának ülése is. — B — Segített az FMKT A NÖGRÄDI szénbányáknál már jó hagyományai vannak a fiatal mérnökök, techniku­sok, közgazdászok mozgalmá­nak. Nem egy alkalommal nyertek díjakat a fiatal nóg­rádi szakemberek országos pályázaton is. Ma az FMKT- nak 72 tagja van. önmagában ez a szám nem sokat mond, mert a vállalatnál még egyszer ennyi, harmincöt év alatti mérnök és technikus dolgozik, akik eddig nem kapcsolódtak be a mozgalomba. A tagszer­vezésre már csak azért is érdemes lenne nagyobb gon­dot fordítani, hogy a közgaz­dászok is aktívabban bekap­csolódjanak a közös munká­ba. A legutóbbi felmérések alapján a fiatal szakemberek csaknem 70 százaléka már teljesítette egyéni, illetve cso­portos felajánlását. Eddig 24- en érték el a Kiváló Mérnök, illetve Kiváló Technikus cí­met. Közülük Stuhl József mérnök, Klimó István és De­meter Sándor technikusok a cím ötszöri elnyeréséért aranyplakettet, Klimó István­ná, Baranyai György, Revicz- !ci János, Bakos Albert és Fe­kete Gábor pedig a háromszo­ri Kiváló cím elnyerése után fc-vpnzplakettet kaptak. tu elmúlt időszakban négy jelentős szakdolgozat készült el, amelyek közül a nagybá- tonyi osztályozó automatizálá­sa, valamint a faipari techno­lógia megválasztása tárgykörű dolgozatok készítőit az orszá­gos pályázaton oklevéllel tün­tették ki. Nagy érdeme a dol­gozatoknak, hogy részletes ter­vezői szinten készültek. A témákat a gazdasági-műszaki vezetők javaslatára választot­ták. A dolgozatok készítői gondos, precíz munkát végez­tek, és á tervek egy része meg is valósult. Ami még hátra van, az a beruházások csök­kentése miatt késik. A vállalat tervező irodáján dolgozó fiatalok a mozgalom keretében társadalmi tervező irodát alakítottak. A megye- székhelyen 3 óvoda bővítésé­nek a terveit készítették el társadalmi munkában. Érde­müket csak erősíti, hogy út­törők voltak ebben a kezde­ményezésben. A mozgalomra Is érvényes a hármas jelszó. A KISZ ter­melési mozgalmainak segíté­se, szocialista brigádok patro- nálása, a tanulás, továbbkép­zés. Ebben is értek el eredmé­nyeket, de még van mit ten­niük. Az igazgatóságon működő csoport tevékenységére álta­lában a közös munka a jel­lemző. A siker is ennek kö­szönhető. Itt is van még fel­adat. A közgazdászokat, a földtani és földmérési iroda fiatal szakembereit is szeret­nék bevonni a jövőben a kö­zös munkába. A nagybátonyi gépüzemnél eredményes munkát végzett az FMKT. Elkészítették az üzem villamos hálózati hely­színrajzát, a Rabapon zsírta­lanító terveit. Szemléltető esz­közöket készítettek és a szo­cialista brigádok patronálásá- ban is közreműködtek. Sike­resen megszervezték aí „Szak­ma Ifjú Mestere” mozgalmat, amelyben 22 fiatal vett részt. AZ igen jelentős létszámmal dolgozó kisterenyei építési üzemnél sajnos, nem tevé­kenykedett eddig az FMKT. Nagy szükség lenne rá, hogy itt is megszervezzék ezt a mozgalmat. Az átszervezés kedvezőtlenül hatott az ak­naüzemek FMKT-mozgalmára. Fórum a síküveggyárban Régebben példás vezetői erénynek számított naponta lemenni az üzembe, végigjár­ni a munkahelyeket, itt-ott kezelni az emberekkel és egy kicsit elbeszélgetni velük, ha csak a forma kedvéért is. Azt mondták erre, „jön az igazga­tó, megmutatja magát a dol­gozóknak”. Anélkül, hogy vitatnánk, ami valóban jó volt benne, hiszen a vezető naponkénti személyes jelenléte; a közvet­len és kötetlen beszélgetés puszta lehetősége kedvező lég­kört teremthet az üzemben, meg kell mondani, azóta ala­posan eljárt az idő e „mód­szer” felett. Ma sem árt, ha egy vezető minél többet fo­rog a dolgozók között, de a jó munkahelyi közérzetnek egyáltalán nem kötelező elő­feltétele a formális üzemjárás, a parolázgatás. Természetesen, a dolgozók és a vezetők jó kapcsolatára, a személyes találkozásokra változatlanul szükség van. A személyes találkozások leg­újabb formái éppen napjaink­ban vannak kialakulóban. Legutóbb a salgótarjáni sík­üveggyárból értesültünk egy követésre méltó kezdeménye­zésről. Ahogyan Tolnai Gá­bor, a gyári pártbizottság tit­kára elmondta, az év elején megtartott síküveggyári párt­napokat azzal „színesítették”, hogy előzőleg összegyűjtötték a dolgozók kérdéseit, ame­lyekre az előadó aztán meg­adta a választ. Maguk is meglepődtek, hogy milyen sok kérdése van a dolgozóknak, érdeklődésük mennyire szerteágazó, s mi­lyen sokra értékelik a sze­mélyes szó meggyőző erejét. Akkor határozták el, hogy le­hetőséget teremtenek a dol­gozók és a gyár első számú vezetőinek rendszeres találko­zására és eszmecseréjére. Elő­ször a feldolgozó-gyárrészleg pártalapszervezete hívta meg beszélgetésre az igazgatót, a párttitkárt, az szb-titkárt és a KISZ-titkárt. Az elmúlt hónapban volt ezI az összejövetel, ami a Fórum nevet kapta. Igazán nem könnyű feladatra vál­lalkoztak a válaszadók. A hatvan—hetven résztvevő öt­venkét kérdésre kért vá­laszt a vezetőktől, harminc különböző érdeklődési terü­letet öleltek fel ezek a kér­dések, három óra kellett ah­hoz, hogy kifogyjanak a kér­déscsomagok. A dolgozók nyíltan fogalmaztak és őszinte, meggyőző válaszokat vártak és kaptak. Csak egyetlen példa a nyílt kér­désfeltevés érzékeltetésére: „Emelkednek az árak, ezzel együtt viszonylagosan a bé­rek is. Hova vezet ez? Ti­zenöt—húsz év múlva egy dolgozó 10—15 000 forintot ke­res majd és egy doboz gyufa száz forintba kerül?” A Fórum kiváló alkalmat teremtett a nyitott, s addig megválaszolatlan kérdések tisztázására. Az üzemi párt- bizottság azóta összegezte a tapasztalatokat. Ügy látják, hogy a dolgozók és a vezetők között már kialakult kapcso­latformák mellett feltétlenül szükség van ilyen jellegű ta­lálkozásokra is. Később még elválik, hogy milyen nagysá­gú csoportokban, egyidejűleg hány témával érdemes fog­lalkozni, hogy legyen idő a válaszokat minél több érvvel és ténnyel alátámasztani. Azóta „kérdezz-felelek” lá­dát is fölszereltek az üzem­ben, a pártbizottság pedig ja­vasolta valamennyi alapszer- vezetnek, hogy szervezzenek hasonló fórumokat. Attól nem kell tartani, hogy elfogynak a megválaszolásra érdemes kér­dések, hiszen mindennapi életünkben naponta felvetőd­nek újak, s még újabbak, mig a régiek feledésbe me­rülnek. Bizonyára akadna üzem, ahol hasonló összejöveteleken eleinte jóformán csak á köz­vetlen munkahelyi problé­mákról esne szó, előbb eze­ket kellene „megmagyarázni”, megoldáshoz segíteni. De ez nem lehet akadálya annak, hogy a vezetők itt is, s má­sutt is megtalálják a dolgo­zókkal való találkozások, esz­mecserék olyan formáit, ame­lyek kölcsönösen hasznosak és tanulságosak. Kiss Sándor A Mars és a Jupiter esetleges élővilága után nyomoznak világszerte az űrkutatás eddigi eredmé­nyei alapján a csillagászok és a biológusok. Megállapítása­ikról és feltételezéseikről részletes cikkben számol be a Delta tudományos magazin új száma. Másik cikkében össze­foglalja az atomfizika leg­fontosabb tisztázatlan kérdé­seit, bepillantást enged a ten­ger alatti régészeti kutatások, valamint az ókori csillagásza­ti berendezések világába, is­merteti a legújabb utasszállí­tó repülőgéptípusokat, az új szovjet elektronmikroszkópo­kat, cikket közöl a telefon jö­vőjéről, a közlekedési útvo­nalak biztonsági berendezé­seiről, a bénult zsigereket vil­lamossággal gyógyító új ma­gyar orvosi berendezésről, új genetikai isfheretek alapján elsőként kitenyésztett új ál­latfajról, s színes képekben mutatja be a szőnyeg szere­pét a korszerű lakásokban. Delta-lexikon, számos hír, ké­pes információ, találmány és újdonság teszi teljessé a la­pot, amely ezúttal is száznál több — javarészt színes — látványos fotót közöL de ennek ellenére a tett fel­ajánlások nagy részét megvaló­sították. Az új körülmények­nek megfelelően a jövőben több segítséget kellene adni az itt dolgozó fiatal szakembe­reknek, hogy alkotó tevé­kenységüket jobban kibonta­koztassák. A nógrádi szénbányáknál igen szép példákat találni ar­ra, hogy érdemes felkarolni, segíteni a fiatal mérnökök, közgazdászok, technikusok mozgalmát. Talán a legfonto­sabb, hogy a vállalatvezetés igényelje is ezt a tevékenysé­get, ötletekkel segítse a moz­galmat. Már eddig is több vál­lalati műszaki probléma meg­oldását segítették a fiatalok. A bátorítás mindig kell. Szá­mukra a legnagyobb ösztönző erő, ha látják, hogy nem hiá­ba dolgoztak, a szakdolgozat­ban lefektetett elképzeléseik megvalósulnak. AZ ERKÖLCSI elismerés mellett természetesen ér­dem szerint az anyagi sem hiányozhat. Ma még igen sok lehetőség van, aminek eddig csak egy részét sikerült hasznosítaniuk az FMKT- mozgalom keretében. NÓGRÁD — 1972. október 19., csütörtök 3 Menyecskék, lányok a szalag mellett „Az SBTC már a mi tré­ningruháinkban edzett, ami­kor kikapott a görögöktől!” — sajnálkozott Kazáron, a Váci Kötöttárugyár új telep­helyén a szimpatikus telepve­zetőnő. De büszkélkedett üze­mének kiváló termékeivel, hisz’ a bányászcsapat mind­eddig a híres ADIDAS cég melegítőit vásárolta. Amint azonban a fekete-fehérek megtudták, hogy nem messze Salgótarjántól ugyanolyan — ha nem szebb és jobb — tré­ningruhát lehet vásárolni, a korszerű üzem törzsvevői let­tek. A váci Kötöttárugyár kar zári telepén gyártott sportru­házati cikkekeket a Szovjet­uniótól az Egyesült Államo­kig exportálják. Megrendelőik az NSZK, Anglia, Jugoszlá­via, szállítanak még az NDK- ba is. Egy évben csaknem másfél millió tréningruha ke­rül ki a lányok, asszonyok keze alól. Nemrég ünnepelték megala­kulásuk 5. esztendejét. A ju­bileumot egy újabb üzemrész avatásával tették még emlé­kezetesebbé, ahol mintegy 100 nőt lehet foglalkoztatni, de még további 50 asszony el­helyezését biztosítják. — kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom