Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

Kétnapos támadás a VDK egész területén lyó harcolt közel félévi ered­ményedről, A hadd jelentés Tóth Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton és vasárnap a VDK egé&z területét támad­ták az amerikai légi kalózok. Ismételten bombázták a már korábban teljesen megsem­misített Thanh Hoa és Phu Ly városok romjait. A hét végén a VDK 11 tar­tománya fölött összesen 15 támadó gépet lőttek le. Va­sárnap jelentették be Kanod­ban, hogy a múlt hét csütör­tökön az ország északnyuga­ti térségében, Yen Bal tar­tomány fölött lelőttek egy F—111-es típusú gépet. Mint ismeretes öt évved ezelőtt már egyszer bevetették a VDK ellen ezt a különösen drága, változtatható szány- állású repüdőtípuet, de mert a bevetett hat gép közül hármat azonnal lelőtt a VDK légelhárítása, kivonták őket a vietnami háborúból. A Thaiföldre szállított újabb F—111-étiknek ez volt első bevetése a VDK ellen, s egy támadó gép nem tért vissza. A VDK fölött 1004. augusztus 5. óta lelőtt amerikai repülő­gépek száma 3060. A dél-vietnami felszabadító erők parancsnoksága hétfőn összefoglaló jelentést tett köz­zé a központi fennsíkon fo­szerlnt az offenzíva idején a felszabadító erők az ellenség 46 ezer katonáját és tisztjét tették harcképtelenné ezen a fronts zakaszon, elfoglaltak 675 megerősített állást, meg­semmisítették az ellenség 00 lövegét 110 katonai gépjár­művét, lelőtték 100 repülő­gépét és helikopterét, felgyúj­tottak 130 hajót. A felszabadító erők ezen a fronton újabb területekre ter­jesztették ki ellenőrzésüket, felszabadítottak 268 telepü­lést. A harcok során felsza­badított területen hétszáz­ezer ember él. (MTI) Alvarado beszéde Mxubtid, VjBrnzciitftOffi lilrsti «Iáimul akarunk Juan Velasco Alvarado Pe­ru köztársasági elnöke egy Pucallpában tartott tömeg­gyűlésen felhívással fordult a forradalmi erőkhöz: segítsék a kormányt a kizsákmányolás- mentes társadalom felépítésé­ben. .forradalmunk célja — mondotta az elnök — a sza­bad és igazságos társadalom felépítése, ahol nincsenek ki­váltságos és kizsákmányolt osztályok, ahol a dolgozók az általuk megtermelt értékek gazdáivá válnak”. Folytatódnak a jemeni harcok A Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) bejrúti nagykö­vetsége hivatalosan Is meg­erősítette, hogy a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) csapatai ötnapos harc után elfoglalták a kulcs- fontosságú Qataba észak-je­meni határvárost. A déliek tűzszüneti felhívá­Kirohanások a JKP ellen Az Akahata, a Japán Kom­munista Párt központi lapja hétfői számában közli: Tana­ka japán miniszterelnök a kormányzó liberális domok- rata párt parlamenti képvi­selőivel való találkozásán el­mondotta, hogy amikor Pe- kingben tárgyalásokat folyta­tott Csou En-lajjal, megkérte a kínai vezetőket „ne tartsa­lak fenn kapcsolatokat a Ja­pan Kommunista Párttal.” Az Akahata a Jiji hírügy­) A Prensa Latina hírügynök­ség limai tudósítójának jelen­tése szerint Alvarado elnök megállapította: annak ellené­re, hogy a forradalmi kormány hatalomra jutása óta már négy év telt el, a különböző kor­mányhivatalokban még mindig vannak olyan állami tisztvise­lők, akik szóban az ország foradalmi átalakítása mellett vannak, de a valóságban min­den erejükkel és eszközzel an­nak megakadályozására töre­kednek. (MTI) sát az északiak katonai pa­rancsnokai visszautasították, és a fegyveres összecsapások hétfőn is folytatódtak. Husszein al Masouri, az északi csapatok főparancsno­ka az ország ifjúságához for­dult és a harc folyatására szó­lította fel őkét. (MTI) nökségre hivatkozva azt Írja, hogy Tanaka erre a kérdésre az alábbi választ kapta Csou En-lajtól: „semmire sem jó a Japán Kommunista Párt. Nem fogunk kapcsolatokat fenntartani vele.” „Tűrhetetlen, hogy a minisz­terelnök tárgyalásai Idején kirohanásokat Intézett a Ja­pán Kommunista Párt ellen, amely az ország egyik politi­kai pártja” — írja az Aka­hata. (MTI) Thieu fogadta Haigot Thieu salgonl elnök hétfőn fogadta Alexander Halg tábor­nokot, Nixon elnök különleges tanácsadóját, Kissinger nem­zetbiztonsági főtanácsadó he­lyettesét: Máig tábornok — többek között beszámolt Kls- slngemek Le Dúc Thóval, a párizsi Vletnam-értekezleten résztvevő VDK-kÜldöttség kü­lönleges tanácsadójával foly­tatott megbeszéléseiről. A tanácskozás után a saígo- nl képviselőház és a szenátus hétfőn megkezdett őszi üléssza­kának megnyitóján felolvasták Thieu üzenetét. Ebben a dik­tátor elvetette a DIFK által javasolt koalíciós kormányról folytatandó tárgyalásokat és állást foglalt „a katonai győ­zelem” mellett. Molnyija—2 A mesterséges holdak fel- használásával működő távköz­lési rendszer fejlesztési prog­ramjának megfelelően szep­tember 30-án a Szovjetunió­ban nyújtott elliptikus pályá­ra juttatták a Molnyija—2 jelzésű távközlési szputnyikot. A mesterséges hold fedélzetén elhelyezett továbbítóberen­dezések segítségével a távköz­lési rendszer a centiméteres hullámhossztartományban mű­ködik. A Molnyija—2 Célja: előse­gíteni a nagy távolságú rádió­telefon- és távírórendszer működését a Szovjetunióban, a szovjet központi televízió programjainak az Orbita adó­hálózat állomásaira való to­vábbítását és a nemzetközi távközlési együttműködést. ixldki Mosziivábu !iVo >at Moszkvában hivatalosan be- tóber 16-án látogatásra érke- jelentették, hogy Azlz Szidki, zik a szovjet fővárosba, (MTI) egyiptomi miniszterelnök ok­A párt és kormány vrzeloí megtekintették a TU—144*es repülőgépet Glerek Párizsban Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a kora délutáni órák­ban ötnapos hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett. Az orly-l repülőtéren Georges Pompdlou francia köztársasá­gi elnök és felesége fogadta a lengyel pártvezetőt és felesé­gét. A két államférfi ezután a lengyel és a francia nemzeti Himnusz hangjai mellett el­lepett a tisztelgő katonai dísz­század előtt. A magas rangú lengyel ven­dégek és francia vendéglátóik a repülőtérről díszkíséretükkel együtt az Elysée-palotába haj­tattak. Az elnöki palotában Oeor­ges Pompidou francia államfő rövid beszédet mondott Ed­ward Glerek üdvözlésére. Ki­jelentette, a LEMP KB első titkárának franciaországi láto­gatása „új lendületet fog ad­ni a francia—lengyel kapcso­latoknak”. Edward Glerek válaszbeRZé- dében hangsúlyozta: francia- országi látogatásának célja a két ország barátságának erő­sítése, együttműködésének fej­lesztése és az európai béke ki­látásainak növelése. „Remél­hetjük, hogy barátságunk új ^lapokra helyeződik és új tartalommal fog megtelni. Er­ről mélységesen meg vagyok győződve” — válaszolta Pom­pidou üdvözlő szavaira a len­gyel pártvezető. (MTI) Az MSZMP Politikai Bi­zottságának és a kormánynak számos tagja — közöttük Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Fock Jenő miniszter- elnök — hétfőn délután a Fe­rihegyi repülőtéren megtekin­tette a TU—144-es szovjet szuperszonikus utasszállító re­pülőgépet. A párt vezetőit és M. 9a. Alfjorovnak, a no­voszibirszki területi pártbizott­ság titkárának vezetésével hét­főn reggel négytagú szovjet delegáció érkezett hazánkba. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vendégel kilenc napot töltenek Magyarországon: üze­mi munkások, hivatali dolgo­zók, tsz-parasztok Ismerked­nek meg velünk ünnepi gyűlé­seken, baráti találkozókon. Látogatásuk szorosan kap­csolódik az MSZBT idei, egyik legnagyobb figyelmei keltő akciójához, a szibériai hetek eseménysorozatához. A szibériai hetek második szaka­szában Budapesten, Baranya, Heves, Nógrád, Pest és Somogy megyében élménybeszámolók, előadások, filmvetítések és más kulturális programok se­a kormány tagjai V. J. Pav­lov, a Szovejtunló magyaror­szági nagykövete és L. Sz. Szvecsnylkov, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszte­rének helyettese köszöntötte. A TÜ—144-es repülőgép több kört írt le Budapest felett és látványos légi bemutatót tar­tott. (MTI) gltségével kerül a figyelem előterébe a Szovjetuniónak e rendkívül érdekes és sokolda­lú területe. Az MSZBT-tagcso- portok rendezvényein részt­vevők a személyes találkozók alkalmával érdekes beszámoló­kat hallhatnak majd a szov­jet távolkelet természeti gaz­dagságáról, a Szovjetunió gaz­dasági és tudományos életében betöltött szerepéről, és az otta­ni lakók életéről. A szovjet delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Regős Gá­bor, az MSZBT titkára, Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint I. I. Bagyul, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének első titkára fogadta. (MTI) 9zou$et cS@l@^AelO érkezett hazánkba Tun Abdul Razak, Malaysia miniszterelnöke háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvá­ba érkezett. Képünkön; Koszi gin miniszterelnök üdvözli a vendéget a repülőtéren A pásztói tsz kezdeményezése Két aláírás — a biztonságért (Folytatás az 1. oldalról.) Az őszi betakaritású takar­mány- és árunövények biz­tonságos és gyors raktározá­sának elvégzése az ez évi gaz­dasági eredmények szempont­jából alapvetőké Közös gazda­ságunkban a kukorica beta­karítását november 7-e tisz­teletére feltétlenül elvégez­zük, a szüreti munkával és eukorrépaszedéssel egyidő- ben, míg a Jövő évi vetésű növények legfontosabb mun­káját, az őszi mélyszántást november 30-i végső határ­időre teljesítjük. Amennyiben az e határ­időkre megjelölt munkát si­kerül teljesítenünk, azt a sza­bad gépi és eszközkapacitást, mely ennek révén mutatko­zik, azoknak a gazdaságok­nak ajánljuk fel, melyeknél a munkavégzés a nehezebb kö­rülmények miatt lassabban halad. Párt- és gazdaságveze­tőségünk úgy ítéli meg a je­lenlegi helyzetet, hogy a ter­me''"•szövetkezetnél levő nyári munkaelhúzódással keletke­zett anyagi és presztízsveszte­ségünket, a munka meggyor­sítására tett erőfeszítésekkel, az őszi kampánymunkával korrigálni tudjuk. Mivel hát­rányos helyzetből indultunk az őszi munkákkal, indokolt­nak érezzük, hogy éppen mi tegyük közzé az ez évi őszi munkák maradéktalan elvég­zésére a versenyfelhívást. Ez­úton szólunk minden mező- gazdasági tevékenységet foly­tató üzemhez, annak párt- és gazdaságvezetőségéhez, hogy a versenyszempontokat és a határidőt tegyék magukévá, csatlakozzanak a kezdeménye­zéshez és tegyünk meg min­den emberileg lehetséges gép-, eszköz- és élőmunkaerő­koncentrációt gazdaságunk és jövő évi terméseink megala­pozása érdekében. Bízunk ab­ban, hogy ezzel a versennyel, melyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 55. évfor­dulója tiszteletére indítunk el, felszínre tudjuk hozni a szo­cialista munkaverseny-moz- galmunkban levő belső tarta­lékokat. Moszkvai telextudósítás: Szeptember 29-én, valami­vel öt óra után a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­giének tagjai a Kremlben megszavazták a rakétaelhárí­tó rendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—ameri­kai szerződés ratifikálását. Néhány perccel később Nyi- kolaj Podgomij. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke aláírásával lezárta korunk egyik legfontosabb okmánya ratifikálásának folyamatát, annak az okmánynak ratifi­kálását, amelyet négy hó­nappal ezelőtt írt alá Moszk­vában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Az elnökségi ülésteremben mindenki átérezte annak az, órának az ünnepélyességét. A’ padsorokban helyet foglaló emberek valamennyien sze­mélyes tapasztalatból isme­rik a háború tragédiáját és minden egyes szavazat, ami a ratifikálás mellett hang­zott el, e tapasztalatok ter­mészetes eredménye volt. A szerződés aláírásénak idő­pontjától. május 26-tól eltelt idő bebizonyította, hogy a szerződés egyöntetű támoga­tásra talált az' egész szov­jet nép körében, az ameri­kaiak milliói részéről és szé­les körű pozitív visszhangot keltett a nemzetközi közvé­leményben. Nem is lehetett másképp! Szinte példa nél­kül álló lépés történt a feszültség enyhítésében: két ellentétes társadalmi és gaz­dasági rendszerű állam, olyan megállapodást kötött, amely mindkettőjük katonai hatal­mának alapjait érinti. Az ülésterem ablakán ki­tekintettem a moszkvai utcá­ra és eszembe jutott az az Idő, amikor mindent el kel­lett sötétíteni, amikor bom­bák hullottak ezekre az ut­cákra épp úgy, mint a világ sok más városának utcáira, és. nyilván a teremben ülők­höz hasonlóan, arra gondol­tam, hogy ez az okmány, amelyet most ratifikálnak, tulajdonképpen a háborús tragédia megismétlődését hi­vatott megakadályozni. Amikor Nyikolaj Podgor­nL) aláírta a rendeletet és a ratifikációs okmányt, az Egyesült Államokban még csak délelőtt tíz óra volt és arra gondoltam, hogy a Fe­hér Házban Nixon elnök alá­írásával valószínűleg szintén véget ért a ratifikálás ameri­kai folyamata. Rendkívül befolyásos ame­rikai erők, főképpen a had­ipari komplexummal kapcso­latban álló sízemélyek meg­próbálták, hogy akadályokat gördítsenek a ratifikálás elé, különféle feltételeket és ki­kötéseket támasszanak, visz- szafordítsák a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlődését, s erőpozícióból folytassák a Szovjetunióval a párbeszédet. Ezeknek az embereknek' meg kell érteniük, hogy a Szov­jetunióval nem lehet az erő álláspontjáról tárgyalni. Ha valaki a maga számára egy­oldalú katonai előnyt akar biztosítani, feltétlenül ■ kudarc éri. Én nem ismerem azokat a szenátorokat és kongresz­szusl tagokat, akik a szer­ződés ellen szavaztak (sze­rencsére kevesen vannak), de emberileg nem tudók ésszerű indokokat találni annak a szerződésnek a vétójárd, amely egyaránt előnyös, mind az amerikaiak, mind a szovjet emberek, mind pedig az egész világ számára. Akad-e Földünkön olyan normálisan gondolkodó em­ber, aki azt mondaná, hogy a szerződés megkötése után nem javult, hanem rosszab­bodott a helyzet a világon? Azt hiszem ilyen ember nem létezik. Ilyen embereket leg­feljebb azok között találha­tunk. akik közvetlenül a há­borún, vagy a háborús fe­nyegetőzéseken élősködnek. A Szovjetunióban és szerte a világon persze tudják, hogy a szerződés önmagában nem garantálja a biztonságot. A szerződés csupán lépés a biz­tonság felé, de fontos és so­kat ígérő lépés. A szovjet kormány elveti „a mindent, vagy semmit” el­vét. Készen áll minden olyan lépés megtételéi-e, amely —, ha résziben Is —, de lefékezi a fegyverkezési hajszát és — azt hiszem — ez a legfonto­sabb. Genrih Borovik Z NÖGRÁD - 1972. október 3.. kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom