Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

Kitő!, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ A kérdés feltevője a Pász- tón székelő Nógrád megyei Bzikvíz- és Szeszipari Válla­lat igazgatója, Huber József. — A megállapított vízkon­tingensünket túlléptük, ezért vállalatunkat bírsággal sújtot­ták. Iparivíz-fogvasztóként ke­zelnek bennünket, pedig ivó­vízként adjuk tovább a vizet. Ezért veszteséges volt szikvíz- gyártásunk. Az ÉKV nem ál­lapíthatna-e meg nagyobb ke­retet? A vállalat igazgatójának kérdésére a megyei, tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályánál kértünk választ. — A kiszabott büntetővíz­díj megszüntetésére — mint arról a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat, a mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztály, illetőleg az illetékes vízügyi hatóság is tudomással bír — az eljárás folyamatban van. Ennek részleteire nem kívánunk a nyilvánosság előtt kitérni. A kérdés megválaszolásaként egy alapvető dolgot azonban osztályunk fontosnak tart le­szögezni. Ez pedig a követke­ző: tény, hogy a Nógrád me­gyei ' Szjkvíz- és Szeszipari Vállalat vízkeret megállapítá­sát nem kérte. Enélkül pedig a víz fogyasztására keretet nem állapíthatunk meg. Így a vállalat havonta 750 köbméter vizet fogyaszthat, s ha ezt túllépi, akkor kell pötdíjat fi­zetnie. Pótdíj fizetése alól ab­ban az esetben mentesülne, ha üzemi fejlesztési hozzájárulást adna a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Ettől azonban a jelen pillanatig a vállalat elzárkózott.- tj ­BaScassagyarmaVon Légi felvételek Salgótarjánról — ipari szolgáltatások Geodéziai és Térképészeti Vállalat Nógrád megyei iro­dája, ez a felirat olvasható Balassagyarmaton, a Madách utca 18. számú ház falán. Kí­vülről az épület csendes, olyan mint a többi ház, arra a hallgatag Ipoly partján. Aki belép az ajtón és érdeklődik, sok újat és érdekeset hall. Lapunkat Bánszki György, az iroda vezetője tájékoztatta. Mérnökeink, technikusaink fő feladata, hogy belterületek­ről és külterületekről katesz- ter céljára térképeket készít­senek. Belterületi térképeket régebben csak a kateszteri nyilvántartás céljára készítet­tek, ma már egyre inkább vá­rosrendezési térképek alap­jául szolgálnak. Ezres várostérképek — Salgótarján, Balassagyar­mat és más település fejlődése olyan gyors ütemű, hogy az építészeknek feltétlenül rész­letes és főleg komplett térké­pekre van szükségük. Pontos választ kell adnunk arra, hogy mennyi a beépített út, hol van közművesítés, hol talál­ható csatorna, villany- és te­lefonkábel- vagy egyéb hálózat. Szóval: teljes részletezést vár­nak, a tengerszint feletti ma­gasság pontos meghatározásá­val. Eddig kevés városnak volt teljes és pontos várostér­képe, csak a szakemberek tudják, hogy ebből mennyi gond adódott, az összhang hiányából mennyi kár szár­mazott — foglalta össze az igényeket és a feladatokat Bánszki György. A szakmai részletezésnél bi­zonyára érdekesebb a munka- módszerük. Repülőgépről légi felvételeket készítenek Salgó­tarjánról. Ennek értékelését külön osztály végzi, az adatom kát korszerű számítóberende­zéssel dolgozzák fel. Ezen a munkán nyolc-tíz mérnök és technikus dolgozik és mindez több éves feladat. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium programja szerint új, ezres méretarányú, réteg- vonalas térképeket készítenek. Mit tud a falibéka? Vajon hány mezőgazdasági üzem akad megyénkben, ahol megbízható adatok találhatók arról, hogy milyen a talaj összetétele, minősége, hol és hogyan helyezkedik el a ta­lajvíz, milyen a szél erőssége és leggyakoribb iránya, ötven év átlagában melyik évszak­ban mennyi a csapadék. Társ­szervek bevonásával, mérések­kel és vizsgálatokkal ezt meg­állapítják, térképen ábrázol­ják és a megrendelőnek ren­delkezésére bocsátják. A me­zőgazdasági szakembereknek fontos információkat közölnek a falibékák. Egymás között így nevezik az üzemi térképe­ket. . — Nógrád megye mezőgaz­dasági üzemeiből még nem kaptunk szakmánkba vágó speciális megrendelést, < talán nem ismerik a szolgáltatás le­hetőségét. Más megyében vé­geztünk ilyen jellegű munkát — tájékoztatott az iroda ve­zetője. — Táblásítás. nagyobb telepítés, erózióvédelemmel kapcsolatos tervezésnél szinte 1972. október t-ével átképzés tanfolyamot Indítunk: v/z- és gázvezeték-szerelő, központi­fűtés-szerelő, villanyszerelő, festő - mázoló, festő—tapétázó, hidegburkoló, vízszigetelő, üveges, bádogos, épületlakatos, épületasztalos szakmákban . Jelentkezhetnek általános iskolát végzett és 18. életévüket betöltött férfiak (40 éves korig). A tanfolyam időtartama 5 hónap, erre az időre 1700 Ft biztosított bért fizetünk, ha a teljesítménybér a kívánt szin­tet nem éri el. Üzemi étkezést, a vidékieknek munkásszállást biztosítunk és utazásiköltség-hozzájárulást fizetünk. A jelentkezés, illetve a vállalatunkhoz történő belépés határ­ideje: 1972. szeptember 20. Jelentkezés: csak személyesen, a « 43. 8z. Állami Építőipari Vállalat szakoktatási csoportjánál: idapest, XI., Dombóvári út 17, nélkülözhetetlenek a tudomá-' nyos megfigyelések és a pon­tos műszaki térképek. Topográfueok és térképszerkesztők Balassagyarmaton, a torna- csarnok alapjainak kitűzésé­nél az iroda szakemberei működtek közre. Ha egy-egy jelentősebb középület, vagy ipari üzem alapjait lerakják, akkor nemcsak a szóban forgó létesítmény, hanem a város, illetve a település arculatát is 50—100 évre meghatározzák. A helyes döntéshez pontos térképek, átfogó tervek szük­ségesek. A jelenleginél na­gyobb szerepet kellene kap­nia az irodának a város- és a községrendezési tervek el­készítésénél, az iroda együtt tudna működni a Műszaki Egyetem városépítési tanszé­kével és más szervekkel is. Az új szerelőcsarnokot ho­vá, milyen talajra lehet tele­píteni? A gépek vízszintes és magassági adatait milliméter pontossággal adják meg, s ha ettől a beruházó eltér, akkor akadozni fog a termelés, utó­lag nehéz és főleg költséges' a pontatlanságból adódó mi­nőségi hibákat kijavítani. A topográfusok a vízszintes és a magassági felméréseket a terepen végzik. A térkép- szerkesztők többnyire az iro­dában dolgoznak. Az ipari geodézia az épületek moz­gásvizsgálatával is foglalko­zik, megbízható adatokat szol­gáltat arra, hogy mennyit süllyedt, mennyit billent az épület. Évtizedek óta jó hírük, megbecsült nevük van a ma­gyar térképészeknek. Az eu­rópai hírnév megbízható, pontos munkára kötelezi az újabb nemzedéket, a vállalat budapesti és balassagyarmati irodájának dolgozóit. A Tisza II. vízlépcsőnél. Jemenben, Nigériában és a FAO kereté­ben a világ különböző részein dolgoznak térképész- szakem­bereink. F. L. Módszerük, iitkuk, erősségük: a barátság LOVAS KOCSI fordul az ipolyvecei tsz udvarán a mű­hely elé. A fogatos tartja a ló lábát, patkóinak. Odébb alkatrészekkel dolgoznak az emberek, nagy a sürgés-for­gás a tsz műhelye körül. Filyo László a hátsó épüle­teknél szerel. Érte mennek, előhívják. László a tsz-mű- hely kovácsa, s a községi KISZ-alapszervezet titkára. Nem véletlenül kerestük fel őt. Az ipolyvecei KISZ- szervezet dicsérő oklevelet kapott a KISZ központi bi­zottságtól. Arra vagyok kí­váncsi: vajon mivel érdemelte ki az elismerést ez az alap­szervezet? Mi a titok nyitja — ha van egyáltalán titok —, milyen receptet tudnak adni az ipolyvecei fiatalok a töb­bieknek? S van-e egyáltalán a jó KISZ-munkának recept­je? Behúzódunk a műhelybe, az üllő „társaságához”. Csat­lakozik hozzánk Mitasz Ist­ván gépkocsivezető és Kmetty Ágnes könyvelő is. Mindket­ten az alapszervezet tagjai. Mivel így már „forgalmi aka­dályt” képezünk, átvonulunk a tsz-irodára. — Sajnálom, de se titokkal, se recepttel nem szolgálhatok -- tárja szét a kezét László, a titkár. — A KISZ kb di­csérő oklevele egyébként sem az én érdemem, még az elő­döm munkájának eredménye érett be. Szép dolog a szerénység, de ezt sem lehet túlzásba vinni. Az alapszervezet olyan elis­merést kapott, amire joggal lehetnek büszkék a tagok is, a titkár is. Lassan László is belelendül. — Szó ami szó, a politikai oktatásaink nagyon jól sike­rültek — mondja. — Pacsuta János tanártól — ő egyébként a kultúrház vezetője is — ní­vós előadásokat kaptunk. Népszerűek voltak már ma­guk a témák is — az idősze­rű politika általában minden­kit érdekel —, s remek viták követték az előadásokat. Az oktatásra mindig sokan jöt­tünk el. A 60 tagú alapszervezet ha­sonló gondokkal küzd, mint a többi községben működő KISZ-szervezet. Mindössze hárman dolgoznak helyben, a többi kijár a faluból dolgoz­ni, vagy tanút Mégis összefo­gott, jó társaság az ipolyve- ceieké. — Széthúzás? Látszattag­ság? Ez nálunk szerencsére nem jellemző — mondja Ist­ván. — Jól megértjük egy­mást, barátok, barátnők tar­toznak az alapszervezetbe. Hirtelen átveszi a kérdező szerepét, és Ágihoz fordul: — Szerinted is így van? — MIÓTA én itt vagyok, még nem voltak hajbakapá- sok, veszekedések — felel készségesen Ági. — Pedig van már vagy három éve, hogy ide igazoltak. (ÍIGYfflZ^T, HEKUS í című nagy sikerű francia filmmel indul a salgótarjáni November 7. Filmszínház színes kalandfilmsorozata HSSscfösolc miitgfen uombafon déleiüU IO áráld!. Aztán még huncutul nevet­ve hozzáteszi: — Persze az az igazság hogy az alapszervezet túlnyomó többsége lányokból tevődik. Ügy látszik, a lányok nem szeretik a széthúzást. De megvan a „nőuralom” hátrá­nyos oldala is. A teadélutáno­kon például alig tudunk tán­colni. — Nálunk ezek a teadélutá­nok már hagyományosak — veszi át a szót László. — Két- háromhetenként jövünk ösz- sze a klubunkban. Ez tulaj­donképpen nem is teadélután, mert teszem azt, tea egyálta­lán nincs. Van viszont mag­nó, jó szalagok, lehet kiadó­sakat vitatkozni... — Miről? — Politikáról viszonylag ritkán, ez a téma nekünk még csak jól képzett vezető­vel megy. Annál többet vitá­zunk a fiúk, lányok viszonyá­ról. Mondanom sem kell, hogy a lányok viszik a prí­met, hiába, ők teszik ki a tagság 70 százalékát. Sok szó­rakozási lehetőség nincs a faluban, a klubban meg min­denki jól érzi magát. — Mondjátok el a kirándu­lást is — adja a témát Ági. — Az úgy volt, hogy a kör­zeti megbízott rendőr tartott nekünk egy előadást — kezdi Pista. — Említettük, hogy ké­szülünk a környékre, egy gyalogtúrára. Azt mondta, ha már úgyis tervezzük, men­jünk mindjárt másnap, ő is szívesen velünk tartana. Mi­ért ne?’ Másnap harmincán útrakeltünk, a cél Drégely vára volt. — Szívesen mennénk hosz- szabb kirándulásra is, csak ahhoz „szegények” vagyunk — jegyzi meg a titkár. — Társadalmi munkából 4—500 forintunk van, ez sajnos ke­vés. — És a tanács ifjúságpoliti­kai alapja? Látszik, nem szívesen be­szélnek erről. Végül azért el­mondják, hogy az alapból sem tavaly, sem az idén nem kaptak. Az összeget — évi négy—négyezer forint — nagyrészt a focicsapat kapta, a fennmaradó csekélyebb há­nyad az úttörőké lett. — Nem arról van szó, hogy nem szeretjük a focicsapatot — mondják. — Ellenkezőleg! Rengeteget dolgoztunk a pá­lya bekerítésén, füvesítésén. Csak hát nekünk is jólesett volna, ha kapunk az ifjúság- politikai alapból egy kis tá­mogatást. A panaszuk jogos, de nem sokat keseregnek. Társadalmi munka is van a világon, leg­feljebb majd többet dolgoz­nak, ha pénzre lesz szüksé­gük — zárják le a témát. VÉGÜL MÉG egy kis köz­vélemény-kutatást rendezek. Vajon szerintük mi az ipoly­vecei alapszervezet fő erőssé­ge? Egyhangú a véleményük: az egymással tartott jó kap­csolat, a barátság. Keresik egymás társaságát, jól érzik magukat együtt. Jellemző, hogy a fiatal házaspárok sem „köszönnek le” a KISZ-ből, férj, feleség együtt jár a klubba. Receptet nem tudtak adni, titkuk sincs. Iparkodnak, dol­goznak. A módszerük is na­gyon egyszerű. Át lehet ven­ni! Szendi Márta Tanévkezdés — gondokkal Minden tavasz végén, nyár elején elhangzik Illetéke­sek megnyugtató nyilatkozata — akárcsak sok egyéb dologban —, hogy az idén (csak be kell helyettesíteni a megfelelő dátumot) nem lesz baj az iskolaszer-, a tan­könyvellátással. És mi újra meg újra hiszünk Illetéke­sek szavának, jó magyarsággal, bedőlünk. Itt van megint az iskolai évkezdet, sőt teljes hete ben­ne vagyunk a tanévben, és még mindig mindenfelé ro­hangáló szülőkkel, nebulókkal van tele a város, akik hi­ányzó tankönyveket, feladatlapokat, munkafüzeteket haj­szolnak. S, hogy helyi érzékenységet a világért se bánt­sak, meg kell mondanom: országos tünetről van szó, mellyel kapcsolatosan az Illetékesek részéről olyan meg­állapítások is elhangzanak, hogy a kedves szülők túlzot­tan idegesek. Naná, szétrobbannak az örömtől, amikor ingajáratot végeznek az iskola és a könyvesbolt között, végeredményben krajcáros holmikért — eredménytelenül Az elosztás jelenlegi rendszere olyan, hogy ahány ház, annyi szokás. Ismert az alaphelyzet, hogy a tankönyvek augusztus utolsó napjaiban az iskolákban szerezhetők be, de az előzetes igényfelmérésnél valami hiba lehet a kréta körül, mert a szükségletnek számos helyen csak elenyé­sző hányada fut be, s a vásárlásnál aki bírja marja ál­lapot alakul ki, sőt olyanról is hallottam, hogy a könyv­felelős tanár jobb híján egyszerűen kisorsolta a rendel­kezésre álló készletet, tehát lutrira bízta az ügyet. Az is valóság viszont, hogy némely helyen szükségleten fe­lüli igénylés mutatkozik, s a felesleg visszairányitásá- nak késedelmessége miatt nem lehet másutt elkezdeni az érdemi munkát. Az a pedágógusnézet sem egyedi jelen­ség, mely szerint a tanuló, a szülő szerezze be ott és úgy a kívánt eszközöket, könyveket, ahol és ahogyan tudja, de a jelölt határidőre meglegyenek. Na nem! A dologban illetékesek baklövéseit talán még­sem tehet az egész íigyben legvétlenebbek nyakába varr­ni. Ez túlságosan kényelmes és komolytalan álláspont. Valóban rendbe kell tenni végre az ügyeket, de ott és azoknak, akiken mindez múlik. Tanévkezdési kedvező légkörről és feltételekről addig nemigen beszélhetünk. A tanulmányi színvonal jó megalapozásáról sem. Pedig ez a döntő lényeg. (b. t.) Ötvözetgyár, Zagyvaróna azonnali felvélelre keress gyakorlattal rendelkező RAKTÁRVEZETŐT, és gyakorlattal rendelkező G YORS- ÉS GÉPÍKÓNÖT, a TMK területére ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖR betöltésére gépipari vagy közgazdasági technikummal ren­delkező női dolgozót. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkez­ni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6—14 óráig. Levél­cím: Salgótarján, Pf. 16. Telefon: 20-50. NÓGRÁD - 1972. szeptembei 8., péntek * b

Next

/
Oldalképek
Tartalom