Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
BÁNYÁSZOK ===== A kutatóvágaton Ménkeeen, mélyen a föld Mindig előkészítésen — Kányási vagyok. Itt voltam cseléd. Az uradalomban fogatos. Mikor jöttek az ak- namélyítők, akkor kerültem a bányához. Ennek már 25 éve és azóta itt egyhelyen dolgozom. — Ennyit mondott magáról elöljáróban Sándor János, a kányásiak egyik kivaló szocialista brigádjának vezetője. — Szolgálatkész, nagyon lelkiismeretes bányász, olyan, akire bármit bíznak, becsülettel teljesíti, A vezetők véleményét pedig így iehetne röviden összefoglalni. Amikor kezdte, már 25 éves volt és végső soron együtt haladt előre a nógrádi szénmedence legnagyobb és legmodernebb aknájának a fejlődésével. 1951-ben sikeres vájárvizsgát tett és hamarosan harmadvezető lett. Űttörő munka volt és maradt Sándor Jánosé, hiszen mindig új bányamezők feltárásán dolgozott a brigádjával. Az akna- mélyítők elmentek, ő maradt, Ma már frontfejtés van a korábban kihajtott szúpatak! siklóban. Ök viszont a jövőt készítik elő a mátrave- rebélyi szénterüetlen.-*• A déli fővonal felé haladunk. Egy 620 méteres vágatot készítünk TH-val, ka— Az első eresztés volt a miénk a nagybátonyi vájáriskolából. Régen volt már, 23 évem van a bányánál — -így emlékezik vissza Szabó Endre, a Ménkes-akna szocialista frontbrigád vezetője. Levelező úton a bányaipari technikumot is elvégezte. Szüksége is van a tudásra, szakértelemre, hiszen népes a család az akna mélyén. Két hónappal ezelőtt kezdték az új két- számyú, 190 méter széles frontfejtést a 114 tagú brigáddal. Naponta 56-57 vagon szenet küldenek a felszínre. Néhány ével ezelőtt még egy nem is akármilyen akna termelése sem volt több a gzén- medencében. — Jó szén és tisztább a telep is, mint az előző helyünkön volt. Csak egy a baj: mindössze másfél méteres a telep vastagsága. Alacsony bánya nem szereti a nagy empuíves biztosítással. Ebből már 500 méter kész. Légvágat és gumiszalagos szállításra alkalmas vágat lesz — mondja. — Sárban, vízben sokat dolgoztunk és volt bajunk a bért. Valent-támokkal biztosítunk, de nagy a nyomás. Csúszik a fedőkőzet, és ez elég sok gondot okoz, de azért majd csak kialakul a munkahelyünk. — Messze van. a bejárattól vagy hat kilométerre dolgozunk bent a Mátra alatt. Még egy front van, Katona l6tvá- néké és állítom, hogy erről a két jó munkahelyről a feltételek javításával még többet is ki tudnánk adni. Annyit, hogy csak győzzék elszállítani. Kézi. erővel termelünk. A front két szárnyáról Slaszk- kaparó szállít egy gyűjtőkapa- róra. az viszi a gumiszalagra a szenet. Az elszállítás tökéletes — mondja a brigádvezető. majd egy újabb gondról beszél. — Korábban elég gyakori volt nálunk a homlokkidő- lésből származó baleset. Akkor egy lecsüggesztett sínnel, előfeszítővei megfogtuk a szénhomlokot és\szinte nullára csökkentettük a balesetet. Most valahogy itt az új fronton megint többször előfordult. Erről azután az oktatáson is beszélgettünk. Remélem, megint sikerül elérni a balesetmentes munkát — mondja. Nagy brigád, nagy gond, de szereti a munkakörét Szabó Endre. Már aknász! beosztást is ajánlottak számára, hiszen a felkészültsége megvan hozzá, de maradt brigádvezető, még ha ez nehezebb is. Amikor találkoztunk, nagy elismeréssel szólt két társáról, Szabó Imréről és Nagy Pál Mátéról, a váltó szakvezetőkről. Nekik is nagy érdemük van a jó összhang megteremtésében, és abban, hogy ilyen összeforrott a brigád. Ennek számszerű eredményei vannak. Az idén hét hónap alatt 4340 tonna szenet termelt Szabó Endre frontbrigádja terven felül. kemény kőzettel is. A feltárás nem könnyű, de szép munka. Jó tudni, hogy utánunk jönnek majd a többiek, a frontfej tők, akiknek már a szén kitermelése a fő feladatuk. — Esetenként más feladatot is kapunk. Tavaly például a téli fagyok megrongálták az aknát. Át kellett falazni, és ezt a feladatot ránk bízták. Csak olyankor csinálhattuk, amikor nem volt termelés, szabad szombaton és vasárnap. Ráment vagy nyolc-kilenc ilyen szabadidős műszak, de megcsináltuk. Ha szükség lesz rá, újra pnegcsináljuk — mondta Sándor János. Szocialista brigád az övéké és az elsők között kezdték. Ma már az alapító tagok közül csak négyen vannak. Volt itt fejlődés. Került ki közülük aknász, robbantómester, is. Együtt vannak már régen és jó az összhang. — Ez a termelési eredményeinken is lemérhető — mondja Sándor János. Valóban mérhető. Tavaly 111 százalék felett teljesítették az éves tervet, az idén az első fél évben 2 százalékkal még ennél is jobb eredményt értek el. Brigádvezető A ml szakmánk megköveteli az állandó tanulást — vallja Laboda Sándor, a nógrádi szénbányák villanyszerelő brigádvezetője. — Ha más nincs, akkor a szabványok ismertetésével foglalkozunk. Nagyon fontos dolog ez, elengedhetetlen az előírásoknak megfelelő munkánál. Hangyaszorgalmú ember Laboda Sándor — így jellemzik vezetői és nyilván nem ok nélkül. Tizennégy fős villany- szerelő brigádjával elsősorban beruházási munkákat végeznek a bányáknál és ott, ahol az építőrés Acg épít. Most a nagybátonyi új fürdőnél és a kisterenyei fürdőnél végzik a villamosítást. — A brigádunk 70-ben újraverbuválódott az átszervezés miatt. Vannak köztük már arany- és ezüstérmesek, de mind fiatalok és ami a legfontosabb, jó a brigádban az összhang. Nincs egymásra várás, csak a munka van, a közös feladat — mondja Laboda Sándor brigádvezető, akit most az a megtiszteltetés ért, hogy a Bányászat Kiváló Dolgozója címre terjesztették Eel. Frontmester Ménkesen A nyugdíjig... Nagybátonyban, Nováki Jó- zseféknél a szoba falát lövészversenyeken szerzett oklevelek, érmek díszítik. A vitrinben a munkában elért eredmények bizonyítékai, a Kiváló Dolgozó és szocialista brigád jelvények. Az előbbi a feleségé, az utóbbi a férjé, a szorospataki aknaüzem szakvezető vájárjáé. Gyakran látni őket egyenruhában is, amikor együtt mennek a munkás- őr-foglalkozásra. — Gübner Ferenc, a szocialista brigádunk vezetője. Az én szakomban Veisz Józseffel és Simonovics Lajossal dolgozunk együtt. Egyébként ők is munkásőrök — mondja Nováki. — Nincs baj az üzemnél, ha egyszerre kell a foglalkozásra menniük? — Nincs, mert általában a szabad időben vannak a foglalkozások — válaszolja. — Szorospatakon dolgozom 1957-től. Itt lettem vájár és szeretnék is itt dolgozni nyugdíjig — mondja, majd arról beszélgetünk, miből is fakad ez a bányához való ragaszkodás. Mindössze 34 éves, tehát még a nyugdíjig nagyon sok idő van. — Nézze, nem ma alakult szocialista brigád a miénk és jól összeszoktunk. A munkában Ismeri meg az ember legjobban a társait. Ha ott megvan az összhang, akkor kialakul a jó barátság. így vagyunk mi is. Ha társadalmi munka van, akkor is együtt. Ha van esetenként prémium, vagy különjutalom, akkor a közös összejövetelekre, kirándulásokra is gondolunk. Ennek a költségeit a közös kasz- szából fedezzük. A bányában a mi kilenctagú brigádunk feladata a feltárás, elővájás, egyszóval az előkészítés.. Már többször írtak a termelési koncentrációról, a két, nagy frontfejtésről. Mire ezek lefogynak, elő kell készíteni az újat. Most egy összekötő vágatot hajtunk TH- biztosítással. Sajnos, sok a géphiba, ami visszaveti a .munkát. Egy régi B-típusú kaparónk van. Ezek már kimentek a divatból és ezzel van baj. Nem rajtunk múlik most sem, bár a tervet rendszeresen túlteljesítjük. Igaz, az ember önmagával szemben is mindig igényesebb és ez sem rossz hajtóerő — mondta Nováki József, amikor felkerestük. alatt dolgozik Bakos József Barna szocialista brigádja, jp Földtani kutató- és egyben feltáróvágatot hajtanak a Mát- ra alá. Hosszú az út amíg a munkahelyre érnek. Utaznak kisvonattal, lanovkával, de így is sok az a 6 kilométer. Szerény ember a brigádvezető. A brigád annak idején elsőként kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomba. Azóta néhányan már nyugdíjba mentek, és van, aki más beosztásba került, az újak, azonban csakhamar beilleszkedtek a közösségbe. Tavaly, az aranykoszorús jelvény elnyerése után már a Vállalat Kiváló Brigádja címmel- tüntették ki őket. Ezzel 1500 forint és 8 nap jutalomszabadság járt. Nagy érde/ne van az elért eredményekben Bakos József Barna brigádvezetőnek. — Én a kőműves szakmát tanultam eredetileg. Mégis bányász lettem, Az volt az apám is. Húszéves koromtól dolgozom a föld alatt. Szeretem ezt a munkát. így vannak ezzel a többiek is, talán ez a titka annak, hogy 6ok szép eredményt értünk már el együtt. Teljesítményük mindig jó, nem adják ingyen a 160— 180 forintot műszakonként. Az idén is általában ennyit meg tudtunk keresni. Aztán a Szocialista Brigád címet nemcsak a jó termelési eredményekért adják, hanem a hárma« jel- szó együttes teljesítéséért. A szocialista együttélésben is ér» tünk el eredményeket — mondja a brigádvezető. Azután még arról is beszél, hogy pillanatnyilag ketten építkeznek é6 ebben a többiek 1« segítenek. Kettőn is vannak, akik értenek a kőművesmunkához, és jól jön a segítség. Munkában és magánéletben Tiribesről bányászkörökben joggal tartják, hogy a szénmedence egyik legszeszélyesebb bányája. Szénsavgáz-ki- töréseivel már sok bonyodalmat okozott. Az elemi erőkkel szemben mindig az ember maradt felül itt is. A mostoha körülmények, talán még az embert is szívósabbá, edzettebbé teszik. Ezek a gondolatok akkor jutottak eszembe, amikor legutóbb Pénzes Károly szocialista brigádvezetővel beszélgettünk. — Nem születtem bányász- nak, mégis nagyon megszerettem ezt a mesterséget — így vélekedett. Elmondta, hogy a Hajdúságból akkor került Ide, amikor még toborozták az embereket. Nem bánta meg, hogy bányásznak jött, pedig jó néhány év eltelt azóta. Gyökeret eresztett, ahogy mondani szokták. Ennek több oka van. Valamikor a 60-as évek elején alakult egy ifjúsági brigád, Csegöldi Sándor vezetésével. Fiatalok, tele ambícióval. Többet akartak, és ehhez a tehetségük is megvolt. A brigád neve fogalommá vált, a versenytáblán mindig az élenjárók között szerepeltek. Ma is fiatalok. A régi brigádvezető más beosztásba került, utóda Pénzes Károly lett. A kilenctagú brigád azóta is folytatja a hagyományokat. Az elmúlt féléves tervet 105 százalék felett teljesítették. Tavalyi eredményeik alapján pedig már a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja megtisztelő cím tulajdonosai. Egységesek a munkában, igazi barátok a magánéletben. Ez jellemző Pénzes Károly brigádjára. (összeállította: Bodó János) Fényképezte: Kulcsár József Géczi Lőrinc frontbrigádja nemcsak Kányáson, hanem vállalati „szinten” is jó néhány alkalommal volt a verseny élén. Tavaly, jobb körülmények között több mint 13 800 tonna szenet termeltek az éves terven felül. Az idén nehezebb dolguk volt. Most legutóbb is átköltöztek az új frontfejtésre. Az átszerelés termeléskieséssel járt, de azért most sem kell szégyenkezniük. Az első fél évben csaknem háromezer tonnás előnyre tettek szert, s ezt tartani akar- 'ák a második fél évben Is. {.épünk Géczi Lőrinc srigád- iának egyik szakjáról ké- -zült beszállás előtt. 7
