Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

/ A legújabb divat fr. &&&#?* hí ,;:j|iü;fi ■ ái lJ|'':■ Ifc'úi'* Iiliiilli» JiAik"" '•'Jyi'iíi■! ^ Ilí! Jl;UiH,Ü.iii" ';!■ . i,„ . f —_ ____ A Divattervező Vállalat őszi-téli kollekciójában meg­ismerkedhettünk a legújabb újdonságokkal. Ezekből néhá­nyat röviden felsorolunk ked­ves olvasóink részére. A hagyományos divat ural­kodik. a Szép, nőies formák, célszerű, sportos, mindennapi öltözékek. A kabátok közül újdonság a ragián, japán, ejtett váll, a fiúkabát, és a régebben ”ku- li”-nak nevezett bő vonalú, rö­vid kabát, továbbá a falusi „mikádó”-ra emlékeztető rö­vid kabát, amelyet most dol­mánynak "hívunk. Ezek az utóbbiak nagyon praktikusak ruha-, kosztüm-, vagy nadrágos összeállítás fölé. Divat a klasszikus kosztüm, a spenceres vagy lumberjac- kos kosztüm, akár szoknyával, akár nadrággal készül. A ruhák közül az ingruha- zsáner a légkülönbözőbb vari­ációkban, mintás és egyszínű anyagból nappalra és estére is viselhető ősszel és télen. Új­donság az úgynevezett „kis­lány”-ruha, amely rövidített derékkal készül és szoknyája is^egészen rövid. Praktikus és kedves össze­állítás minden nő részére a szoknya—blúz—pulóver, kiegé­szítve a divatos „pásztor- mpilénv”-nyel, vagy a hátul megkötős. féloldalas megoldá­sú újfajta mellénnyel. A több réteges öltözködés egyrészt célszerű, másrészt sokfélekép­pen variálható, a meglevő tavalyi ruhatár nagy részét ki­sebb kiegészítőkkel hordani Lehet. A Divattervező Vállalat ter­vezőművészei elárulták e kol­lekció keretén belül, hogy in­formációs anyagukban ahhoz, hogy a divatot kialakítsák, milyen gazdag és sokrétű a hét KGST-ország nemzetközi divat alkotta formák informá­ciója. A kollekció a nők és férfiak öltözködését igen vál­tozatossá és érdekessé teszi a következő szezonra. Nádor Vera Újfajta kulikabát a Bajai Posztógyár nagykockás kel­méjéből készült őszre. Nadrág és pulóver fölé nagyon csi­nos megoldás. Klasszikus kosztüm halszálkás tweed anyagból. Derekán kes­keny bőröv van. Szoknyája enyhén trapéz vonalú. A Hazai Pamutszövőgyár nyo­mottmintás ballonjából ké­szült bő vonalú kabát, az ol­dalvarrásból kibújó, elől dísz- csatos övvel és nagy, rátett zsebekkel. T anuláslélektanról — az orvos szemével A fiatal és felnőtt diákok világában az ősz jelenti a tanulás újrakezdésének idő­szakát. Érdemes tehát abból a hatalmas ismeretanyaból, amit ..tanuláslélektannak” neveznek, néhány apró moz­zanatot felvázolni, hogy könnyebb és hatékonyabb le- gyt-n a tanulás. Biztosan ritkán gondolunk arra. hogy mi történik a gyermek agyában, amikor a betűvetés és az olvasás tu­dományát elsajátítja, volta­képpen a tanulás nem más, mint. emléktárulás agyi ideg­sejtjeiben. Az olvasni tanuló gyermek a két keresztbe ra­kott vonal, az X betű láttán megjegyzi, hogy ez az X hanggal azonos. A látott be­tű és a hallott hang tulaj­donképpen nem más. mint a környező világ fizikai hatá­sainak szemünk és fülünk révén való érzékelése. Ha tehát olvassuk a ,-Talpra ma­gyar”-!, akkor — miközben a leirt szavakat látjuk — valahogyan képzeletben a kiejtett hangokat is halljuk. Történik ez azért, mert ta­nulás közben az olvasott szöyeg és a hallott hang azo­nosítását sajátítjuk el. Egész sor tapasztalat szól amellett, hogy a gyermek­kori élménygazdagság, az ér­zékszervi benyomások soka­sága jótékonyan hat a ké­sőbbi években a tanulás­készségre. Ezért tanulnak ál­talában gyorsabban és job­ban azok a gyermekek, akik­kel kicsi korukban többet foglalkoztak. Űsi megfigyelés, hogy a lelkesedéssel, jókedvvel vég­zett munka gyorsabban ké­szül el és eredményesebb, mintha ugyanazt kedvetle­nül vagy unalommal végez­nénk. Ugyanez érvényes a tanulásnál is. Ha valamire különösen kíváncsiak va­gyunk, ha érdekel bennünket, akkor hallatlan gyorsan tör­ténik az anyag megismerése, és rögzítése. Az pedig, hogy kit mi érdekel- ném véletlen és nem sorsszerű. Jórészt a szülőkön, de még inkább a pedagógusokon múlik, hogy kedvet ébresszenek a tanu­lással, illetve egy meghatá­rozott tantárggyal szemben. A diák, akinek felkeltették az érdeklődését és mohón vágyódik bizonyos ismeretek birtokába jutni, játszva, könnyedén, minden nehéz­ség nélkül tanul. A kedv, az érdeklődés fel­keltése meggyorsítja és meg­könnyíti a tanulást. Fordítva: az oktalan büntetés, az értel­metlen szigor — és nem rit­kán a hagyományos felelte- téssel egybekötött nem éppen megnyugtató élmény komoly gatat jelenthet a tanulásban. A sikertelenség, a szidalma­zás, s az ettől való félelem hallatlan mértékben leront­hatja a diák önbizalmát. Az így kialakuló kisebbségi ér­zés egyenesen kerékkötője lehet minden eredményes ta­nulásnak. Fordítva: egy-egy szülői biztatás, tanári mo­soly vagy éppen dicséret olyan rejtett értékeket hoz­hat felszínre a diákban, ame­lyek az ilyen érzelmi-emberi segítség nélkül sosem kerül­tek volna elő. Mindebből kö­vetkezik. hogy a tanulás nem egyszerűen emlékképek rög­zítése az agykéregben, ha­nem a mindenkori érzelmi, hangulati állapotunk függ­vénye is. A gyermek, vagy felnőtt diák tanulásának hatásfoka a tanuláshoz fűzött kedven, az ismétlések számán kívül még sok tényezőtől függ. Az első és legfontosabb a ren­dezett környezet. Aki rend­szeresen tanul, annak legyen valahol, a lakás valamilyen zugában állandó helye ahol elrakja holmijait és A szülő és a tanítónő szövetsége Tanévnyitó az iskolákban Az első nap meghatározó szerepe KÖZEL 130 ezer kis leendő iskolásunk számlálgatja vára­kozásteli izgalommal a napo­kat. „Hányat alszunk még?” — kérdezgetik többször is naponta, amíg végre elérke­zik szeptember elseje: a tan­évnyitó napja. Nemcsak a kis hatévesek készülnek túlfűtött hangulat­ban. Velük izgulnak a szüle­ik is. Esti beszélgetéseiknek vissza-viszatérő témája — a már alvó gyermek mellett — a találgatás. „Vajon, hogyan barátkozik meg majd az isko­lával? Jó tanuló lesz-e? Meny. nyire lesz kötelességtudó, szorgalmas ? Hogyan véleke­dik majd róla a tanítónője?” Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják a szülőket, miközben megérzik azt is — nagyon helyesen —, hogy ne­kik külsőségekkel is nagy nappá kell tenniük a tanév­nyitó, a kis elsős isolába lé­pésének napját. Helyes, ha mindketten sza­baddá teszik magukat az ün­nepély I—lVa órájára. Ez nemcsak azért jó, hogy ezzel is bizonyítsák a nap ünnep jellegét, hanem könnyebbé teszik a gyermeknek a beil­leszkedést az új környezetbe. Képzeljük csak el, mennyire elhagyatottnak érzi magát az a gyermek, akit — valamilyen oknál fogva — senki sem kí­sér el a tanévnyitóra. MÄS segítő szerepe is van a szülő jelenlétének. Az ün­nepélyes tanévnyitón ismer­teti rendszerint az iskola igazgatója az iskolába járás rendjét (melyik osztály jár délelőtt, melyik délután, il­letve váltakozva), amit a kis újdonsült iskolás még képte­len megjegyezni. Ugyancsak ezen a napon tudják meg a tanulók, hogy melyik tante­rembe kell járniuk, hol és mennyiért vásárolhatják meg a tankönyveket. Mind meg­annyi megjegyezni való, ami­hez felnőtt segítség kell. Ha a szülő semmiképpen sem ér rá, legalább a nagytestvér legyen ott. Nagyon fontos — mond­hatnánk úgy, hogy meghatá­rozó — szerepe van az egész iskolai életre annak, hogyan találkozik a gyermek az új környezettel, miképpen szere­pel az első napokban. Ezek az első napok nagyon sok újat, izgalmasat, elme­sélni valót nyújtanak a gyer­meknek. A szülők — bár­mennyire fáradtak az egész napi munka után és bármi­lyen gyerekesek is ezek a kis beszámolók — hallgassák meg őket. Szokja meg a gyermek, hogy a szüleit érdeklik az ő kis életének nagy eseményei. Ha elhallgattatjuk, sértetten elvonul, magába zárkózik, s akkor később sem lesz bizal­mas hozzánk, amikor pedig már fontos lenne, hogy ta­nácsainkkal irányítsuk a problémáit őszintén feltáró tizenéveseink életét, gondol­kodását, elhatározásait. Forduljunk bizalommal a tanítónőhöz, mondjuk el őszintén problémáinkat már az első szülői értekezleten. Nagyon helyesen tette Ferike édesanyja, hogy az első nap felhívta a figyelmemet kisfia súlvos cukorbajára. Tudtam, hogy nem óit nélkül kéredz- kedik ki sűrűbben, s nem szóltam rá, ha óra alatt evett. Bea édesanyja is figyelmezte­tett arra, hogy erősen dadog a kislánya. Jól tette. Megóv­hattam az elsőnapi kudarcok­tól. Nem szavaltattam, ha­nem énekeltettem, ami tud­valévőén a dadogásról való leszoktatásnak egyik sikeres módszere. Bea karácsonyra akadozás nélkül beszélt, amit édesanyja őszinteségének kö­szönhetett, Gyurka édesanyja szintén az első értekezleten kért meg: ne említsem a gyermek előtt az édesapját. Rossz emlékei vannak, nem­rég hagyta el őket. Marika házasságon kívül született. Erről is a kedvesen őszinte édesanyjától szereztem tudo­mást, akárcsak arról, hogy Pista édesapja részeges, üti- veri a gyermeket. Milyen jó, hogy mindezeket előre tud­tam! Nevük mellé feljegyez­tem. Pistáékhoz már az első héten ejmentem családlátoga­tásra, azután még töbször. Az italról ugyan nem szokott le az édesapa, de a testi fenyí­tés helytelenségéről sikerült meggyőznöm. JÓ LENNE, ha minél több gyermekünk indulna jó köz­érzettel szeptember elsején az iskolai élet útján, úgy, hogy feje fölött kezet szorítanak, szövetséget kötnek ők ketten, akik a legtöbbet tehetnek ér­te: a szülő és a tanítónő. Dr. Gergely Károlyné A bujkáló veszedelem A legtöbb mérges növény lyos, kerek kalapja szürkés, monda. A gyilkos galóca gyiú már messziről jelentkezik. A zöldes, zöldessárga vagy eny- kos! Mindenképpen mérgez, formája, a színe, a szaga el- hén sárgásbarna. Tehát színe Miért időszerű ez a kérdés? árulja, hogy veszedelmes, em- nem jellemző. Tönkjén, alul Mert ősszel és tavasszal —. bérré, állatra egyaránt. A gyű- viszont jellemzően fehér, hár- de nedves, hűvös időben még k°s galóca kétszeresen vészé- tyás __bocskora van. Felül nyárrm ja — wrivprfg iVvrn.hr>» d élmes, mert ahelyett, hogy ugyanilyen lelógó gallérja le­riasztana. megbúvik a többi hét, ami sajnos néha hiányzik ártalmatlan — sőt hasznos és egészséges gomba között. Lám a légyölő galóca fehér pettyes vörös kalapja, már messziről kiabál. Azt mondják még a rovar se telepszik rá. Bezzeg a gyilkos galóca! Az olyan mint a csiperke, amit francia nevén egyszerűen „gombának” champignonnak „sampinyon­nak” neveznek, még a magya­rok is, annyira hasonlít hoz­zá, hogy még a gombaszakér- tő is csak gondos vizsgálattal tudja megkülönböztetni egy­mástól az ehető, jó és az ár­talmas bolondgombát. A gyilkos galóca húsa és lemezei mindig fehérek. Szabá­ahol zavartalanul dolgozhat. A rend mellett a tanuláshoz jó világítás is kell. A termé­szetes fény lehetőleg közvet­lenül világítsa meg a köny­vet- vagy a füzetet, a mes­terséges fényt pedig irányít­suk úgy, hogy ugyancsak élénk fényt vessen a könyv­re. Tehát látóterünknek le kell szűkülnie ahhoz, hog\ figyelmünket összpontosít­hassuk. Egyenesen esztelen- ség intenzív tanulás közben lemezjátszót- magnót, vagy rádiót bömböltetni. Talán nem érdekelten meg­említeni, hogy telt gyomor­ral nem lehet tanulni. Az is­kolából hazatért diák ebédje után játsszon legalább egy órát és csak akkor kezdjen el tanulni. Igaz, a fordítottja is igaz: éhség állapotában sem jó tanulni. Egymagában ezért is kívánatos, hogy a diák isko­lába indulás előtt bő, kiadós reggelit és ennek keretén be­lül valamilyen fehérjét; húst, tojást, túrót, vagy tejet is fogyasszon. A tízóraira fo­gyasztott tejnek nemcsak az egészséges testi fejlődés mi­att, hanem a tanulás hatás­fokának javítása miatt is különös jelentősége van. Megerőltető toranórák után legalább tízperces pihenésre van szükség ahhoz, hogy eredményes és nehéz szelle­mi munkát végezhessünk. Dr. Szendéi Adára és felismerését nehezebbé te­szi. Ha állott, a szaga burgo­nyára emlékezteti az embert. A csiperkének soha sincs bocskora és lemezei — főleg idősebb korban — barnásak. Az. hogy a galóca főzete az ezüstkanalat megfeketíti, meg hogy sós vízben mérgező ha­tását elveszíti: ostoba mende­erdok. főleg tölgyesek árnyá­ban megszaporodik ez a buj­káló gyilkos. Lám az idén is már több, súlyos gombamér- gezésről olvashattunk. Ezért ne bízzék senki önmagában. A vadon felszedett gombát mutassa meg gombaszakértő­nek. Ha pedig gambaevés után valaki megbetegszik: or­voshoz! Vagy sürgősen kór­házba. Mert a bujkáló gyilkos sohasem alszik! Játszanak a gyerekek, pihen a mama Kulcsár József felvétele NÖGRÁD — 1972. szeptember 3„ vasárnap 11 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom