Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
\ Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ üt községet képviselnek Két elnök a tanácson Maczonkai Károly, Tar község tanácstagja levélben küldte el kérdését: az ÉMÁSZ-tól azt szeretné megkérdezni — írja —, hogy Tar, Vasút-Üjte- lepen, mikor lesz jó a közvilágítás? Solcz Lajos, az ÉMÁSZ- üzemigazgató helyettes főmérnöke válaszol: — A hiba elhárítása szeptember 28-án a helyszíni kivizsgálás során megtörtént. A szerk. megjegyzése: amikor a kérdést az ÉMÁSZ-hoz továbbítottuk, a hiba elhárítására az ÉMÁSZ szakemberei szinte azonnal a helyszínre siettek, s a kapott válasz megadásakor a főmérnök és a szerkesztőség között folytatott telefonbeszélgetésnél jelen volt maga a panasztevő is. ★ Több szülő, és a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola pedagógusai kérdezik: — Miért piszkos, olajos gyakran az iskolatej? A rövid, tömör, de igen lényegbevágó kérdésre — szerencse, hogy a szerkesztőségnek olyan telexgépe van, amelyen az ország sok-sok vállalatával, közintézményével gyors érintkezésbe léphet — a Gyöngyösi Tejipari Vállalatot hívtuk, onnan is Herczeg Gábor üzemigazgatót. Íme, a majd fél óráig tartó beszélgetés eredménye: Újabb erőpróba elült A salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon férfikórusa fennállása óta ebben az évben érte el működésének tetőfokát. Az országos minősítő versenyen a zsűri kiváló teljesítményükért aranykoszorúval és -diplomával jutalmazta a kórust. A kiváló öntevékeny művészeti csoport most újabb nagy erőpróba előtt áll. Még ebben az évben rá diószerep- lésen vesznek részt a stúdióban. Az elmúlt napokban pedig a Hanglemezgyártó Vállalattól kaptak értesítést, hogy több neves kórussal együtt, a bányászdalkört is szeretnék megörökíteni. A kórus háza táján tehát most nagy a készülődés, nagy az izgalom. Maróti Gyula karnagy, a próbák színvonalának emelésével készíti fel a nagyszerű munkás-kórust ezekre a felelősségteljes szereplésekre. Mit olvassunk ? A hét könyvei AKADÉMIAI — Édes anyanyelvűnk. Szerk. Lőrin- cze Lajos. — Ladó János: Magyar utónévkönyv. KOSSUTH — Kalcsev, Kamen: A munkásosztály fia. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI — Sárközy Tamás: Vállalati önállóság, vállalatirányítás, társulások. MEZŐGAZDASÁGI — Nagy Béla: Vágott virágok. Szabadföldi, üvegházi termesztés — haj tatás — gyűjtés. — Váradi János— Varga Frigyes: Traktorok — autók. MINERVA — Do- nászy Magda—Reich Károly: Állatos ABC- Verses képeskönyv. — Alaksza Tamás: Egy utas eltűnt. Ifjúsági regény. Magyar Katalin: Hej, Krisztina! Ifjúsági regény. SZÉPIRODALMI — Kosztolányi Dezső: Hattyú. Elbeszélések. — Macculiers, Carson: Ora, mutató nélkül. Regény. — Mesterházi Lajos: A bánatos bohóc. Regény és elbeszélések. — Mik- sz.l'h Kálmán: Szent Pétéi esernyője. — A kérdés nagyon meglepett bennünket, mert ilyen panaszról ez ideig nem volt tudomásunk. A kérdés nyomán megvizsgáltam a töltőgépnél minden számba vehető helyet, ahol olaj, vagy piszok kerülhet a tejbe. Zárt rendszerben, szűrőkön keresztül történik a tej csomagolása, olaj vagy piszok nem kerülhet még közelébe sem. — A kérdésből nem volt világos, hogy a tejben, vagy a csomagolóanyagon tapasztaltak-e ilyen jeleket? A csomagolásra szolgáló 2 deciliteres műanyag poharak a gyártó cégtől egymásba rakva érkeznek. A dolgozó így helyezi be az adagolóba, a záró fólia pedig tekercsben, s ezek belső felületének ellenőrzése folyamatosan történik. De előfordulhat, hogy alumf- niumréteg leválása okoz szennyeződést. Csak erre gondolok. Ugyanis ugyanebből a tartályból csomagoljuk a literes, félliteres tejet is, s azoknál sem tapasztaltunk ilyesmit. Most megnéztünk több dobozt, azokban sem találtunk szennyeződést okozó anyagot. Ettől eltekintve, a következő napokban gyártás közben a poharakat szigorúan ellenőrizzük, több csomagolt dobozt felbontunk, hogy nyomára jussunk a szennyeződés forrásának. — A szerkesztőség feltevése az, hogy a szállítás okozhatja a szennyeződést, mert ezek a poharak nemcsak kívül olajosak, tehát a poharak fedőlapja sérülhet meg, s több pohár csak félig, vagy alig több tejet tartalmaz. — Ez esetben a kereskedelemnek nem szabadna forgalomba hoznia, mert azt mi, illetve a szállító pásztói tejüzem visszáruzza. Éppen napjainkban végeztünk felmerést a yoghurt- és az iskolatejes poharak, illetve a tejfelespoharak szállítása közbeni veszteségéről. — A szennyeződés miatt melyik szállítóvállalat felelőssége vethető fel? — A gyártástól egészen a fogyasztóig a gyártóüzem, ha nem állapítható meg, hogy az nem a gyártásból, hanem a szállításból adódik. Továbbá, a szállításnál mind ez esetben is, ha ott történik a szennyeződés, a kiszállító cég, illetve az üzem. De úgy érzem, itt a lényeg az lenne — lévén a pásztói üzem és testvérüzem, egy vállalat —, hogy a hiba megszűnjön. Elmarasztalható a Kereskedelem is, ha olyan árut kap, ami nem hozható forgalomba. Fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell a tejet, de csas tiszta élelmiszer kerülhet a fogyasztókhoz. T. J. A LEGJOBBKOR toppantam be a nógrádkövesdi tanács elnöki szobájába. Két tanácselnök, a kövesdi Bartos Pál és a szomszédos bércéit Mravik József beszélgetett. — Arról tanakodunk, hogy mi lesz a sorsa azoknak a megüresedő lakásoknak, ame lyeket szolgálati lakásként tartunk nyilván. De azok, akik eddig benne laktak, saját ház ba költöztek. A lakás-használatbavételi díjnak megfelelt összeget mi kifizetjük ugyan — ezt előírja a törvény —, de utána ott marad az üres lakás Nehezen kapunk majd olyan pedagógust, vagy orvost, aki ilyen körülmények között eljön hozzánk. Arról mái; nem is beszélve, hogy jövedelemkiesést is jelent ez a tanácsnak. Hát ezekről a dolgokról tárgy algatunk. A lakásügyek után hamarosan más dolgokra terelődik a szó. Mert a két tanácselnök pontosan öt községet képvisel Bércéi önálló tanácsú falu. Nógrádkövesdhez még három község Becske, Galgaguta es Szécsénke tartozik. Alig nehány kilométer választja el ugyan egymástól őket, mégis mindegyiknek sajátos gondja, egyéni arculata, hangulata van. Bércéit, az önálló községet, úgy emlegetik, mint az Öt kastély faluját. Persze ezek a kastélyok most már mind hasznos célt szolgálnak, de szorosan hozzátartoznak a községhez — Mi újság Bercelen? — A legfontosabb, mindenkit érdeklő dolog, hogy nagy ütemben épül az Ikladi Műszergyár üzemegysége. Nagy dolog ez nálunk, mert néhány hónapon belül háromszáz embernek ad munkát az üzem. Meg vagyunk győződve, hogv nagy jövő előtt áll. Jelenleg is százhatvanan dolgoznak az építkezésen. Gyakran megnézem, hogyan haladnak. Mert a közeljövőben megindul a forgácsolóüzem, év végéig pedig az öntöde. Mravik József több mint húsz esztendeje tanácselnök Mondhatnánk azt is, hogy kisujjában vannak a tudnivalók ő azonban sokkal mértéktar- tóbban nyilatkozik: — Mindig akadnak új dolgok, szabályok, rendeletek, törvények. Olyan szakma a miénk, itt soha nem lehet azt mondani, hogy már mindent megtanultam. Nemcsak a jó pap tanul holtig. EGYKETTŐRE kiderül az is, milyen mozgást jelenteit Bercelen az új, függetlenített művelődésiház-igazgató „beállítása”. — Nagyszerűen összefogja a fiatalokat — mondja az elnök —, társadalmi munkában pin-, ceklubot építenek, szívesen járnak a művelődési házba Reméljük, ez a mozgás továbbra is így megmarad. — Irigyeljük is mi azt a művelődési házat — kapcsolódik a beszélgetésbe Bartos Pál. — Mert úgy vagyunk, hogy a három társközségben mindenütt van művelődési ház, vagy klubkönyvtár, csak éppen a székhelyközségben, Kövesdeu nincs. Valahogy mindig fontosabb és halaszthatatlanabb dolgok jöttek közbe az évek folyamán. Előbb iskola kelleti, orvosi rendelő. Pedig ahhoz, hogy az oly gyakran emlegetett körzeti funkcióját el tudja látni Kövesd, nagyon kellene egy jól dolgozó klubkönyvtar — Az utak, járdák? — A kérdés jogos, mert olyan gond ez, ami szinte valamennyi faluban megvan. Mi nem panaszkodhatunk. Ebben az évben járdásítottunk Gal- gagután és Kövesden, Becskén pedig a Dózsa György út kövezését szemlélték nagy egyetértéssel a választópolgárok. Már csak azért is, mert jelölő gyűléseken is sokszor fölvetődött az utak, járdák állapota. Az az érzésem, tartjuk a tervben megszabott „vonalét’ El tudnánk költeni lényegében milliókat is, de hát annyiból gazdálkodunk, amennyink van. De abból lehetőleg okosan. Ha már az útra terelődik • szó, Mravik József nem tudja megállni, hogy közbe ne szóljon: — Bár ezt mondhatnám Bércéiről is. Mi szerződést korit- tünk a megyei tanács útkarbantartási üzemével még az elmúlt évben, hogy három- százhúszezer forintért javítsanak utat. Azóta — többször: határidő-módosítások után ugyan —, de még mindig h.ízzé sem kezdtek. Minket meg sürgetnek. Talán akkor akarnak jönni, ha már nem kell portalanitani ? Közben betoppan a jár isi főorvos, dr. Zándoki Géza. Gyors ügyintézés, rövid megbeszélés következik a nógtád- kövesdi elnökkel. A körzeti or vosi és fogorvosi rendelő, cU az iskola és óvoda is a községi tanács gondja. Egyeztetni kell az álláspontokat, mer* a szakmai irányítás a járásra tartozik, a kinevezés, jutalmazás, átsorolás és minden egyéb viszont a községre. Hát ez -H ugrott be a főorvos néhány percre. Búcsúzóul Bartos Pál még elmondja, hogy hamarosan munkához juthatnak az asz- szonyok, lányok. Mert a rég) malomépületet átadták a budai Cipész Ktsz-nek, amely papucsüzemet létesít. Már hozzákezdtek az alakításhoz. — EZ JO DOLOG, csak a* a baj, hogy nagyon lassan haladnak, pedig nagyon várják már a faluban ezt a munkahelyet. Reméljük nem hiába.. Cs. E. Tárgyalóteremből Rosszabbul is végződhetett volna... Az Itt következő esetnek az a legfőbb tanulsága, hogy az ehető gomba gyűjtése is rejthet magában veszélyeket, főleg magányos nők számára. Ez év tavaszán egy fiatal lány egyedül ment gombát szedni az erdőbe, és álmában sem gondolta, hogy kirándulásának élményeit nemsokára a bíróságon fogja elbeszélni. — Észrevettem, hogy a szomszédos erdőből egy férfi lép ki. Amikor húsz—huszonöt méterre megközelítettük egymást, a férfi utánam kiáltott: „Kati, Kati, állj meg!” — így adta elő a történteket az áldozat, akit egyáltalán nem Katinak hívnak. Ez azonban nem zavarta a férfit. Utolérte a lányt, aki gyorsan meggyőződött róla, hogy a férfinak „gyöngéd” szándékai vannak vele kapcsolatban, teljesen függetlenül a nevétől. Dulakodni kezdtek, a lány makacs tiltakozása azonban nem kecsegtetett sikerrel, így a támadó elállt szándékától. Ügy állt bosszút, hogy magával vitte az áldozat táskarádióját. Mint elmondta, arra is gondolt, hogy a lány beleegyezik a dologba, ha látja, hogy különben elvész a rádiója. Ha meg nem, legalább a rádió az övé lesz. A Salgótarjáni Járásbíróság Czikora János öntvényköszörűs, salgótarjáni lakost erőszakos nemi közösülés kísérletéért és rablásért — halmazati büntetésül —, kétévi szabadságvesztésre ítélte, és mellék- büntetésként három évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. A megyei bíróság, ahová az elítélt fellebbezett, helyben hagyta a járásbíróság ítéletét, így az jogerőre emelkedett. Érdekes, hogy a vádlott ellen — ezen az eseten kívül — soha, semmi kifogás nem merült fel, sem a hatóságok előtt, sem a munkahelyén, ahol a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. Vallomása szerint a cselekmény elkövetésére az ösztökélte, hogy kettejükön kívül, mást nem látott az erdőben. Ez a körülmény persze még nem mentség az ő számára, mint ahogy az áldozatnak sem lehet különösebb hibául felróni, hogy könnyelműen viselkedett. Any- nyi azonban bizonyos, hogy nőknek nem tanácsos egyedül kószálni az erdőben. Sz. K. A. héten történt Uj helyen a buszmegálló A héten új helyre költözött a salgótarjáni helyijárat végállomása. Eltűntek a buszok a posta elől, hogy ezentúl a volt TÜZÉP-telep helyéről induljanak és érkezzenek. Legyünk őszinték. Az utasközönség nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a buszmegálló áthelyezését. Érthető. Az eddiginél jóval messzebb kell menni az utazni kívánóknak. Arról már nem is beszélve, ha nem akarnak lépcsőt mászni, akkor a távolsági buszállomás gépkocsijai között bukdácsolhatnak a rosszul köHÁZAK Pataki József rajza vezett úton. Szokatlan is volt a dolog. Ebből következik, hogy az áthelyezés napján, szinte teljes volt a zűrzavar. A korán reggel munkába indulók közül sokan ácsorogtak hiába a régi megállóhelyeken. De így volt ez napközben és délután is. Már csak azért is, mert egyetlen egy helyre írták ki a buszmegálló áthelyezését. Volt olyan járat, ahol vagy ötvenen ácsorogtak, amíg a Volán emberei oda nem mentek. Igazán nem ártott volna részletesebb és jobb tájékoztatás. Ez az egyik dolog. A másik viszont együtt jár a városátépítéssel. A városi tanács ugyanis nem örömében .kényszerült erre a lépésre. A nagyszabású városrekonstrukció, Salgótarján városiasodása, a központ építése Követelte így a tennivalókat. Szűk völgyben, meghatározott földrajzi viszonyok között építünk modern várost. Nem vitás, hogy kevés a helyünk. Ezért okozott nagyon nagy gondot a buszmegálló áttelepítése is. Nem történt ez csak ijgy, vaktában. Még elmondani is sok, hogy mennyi felmérés, megbeszélés, vita, szakértői vélemények meghallgatása előzte meg a hely kiválasztását. A volt TŰZÉP-telepen kívül a városközpontban nincsen más erre alkalmas •szabad terület. Így esett a választás a mostani .ideiglenes helyre. Ideiglenes, mert a városátépítés során végleges „helyére” kerül a buszmegálló. De addig még jó néhány nap van hátra. Kényszerhelyzetről beszéltünk, ez igaz. Meg kell értenie mindenkinek, akit illet, hogy nem „kitolásból”, Salgótarján lakói véleményének figyelmen kívül hagyásából született meg a tanácson az intézkedés. Egyelőre nem lehet mást tenni, de ne feledkezzünk meg néhány dologról. Rövidesen nagyszabású felmérés kezdődik Salgótarjánban, amelynek feladata, hogy szakemberek segítségével tisztázza a közlekedés jelenlegi állapotát. Ami még ennél is sokkal fpntosabb: tanulmány- tervet készítsenek a gondokat és problémákat hosszú időre rendező korszerű közlekedés kialakítására. Ez a tudományos része a dolognak. A másik már közelebbi, de nem szabad figyelmen kívül hagyni. Jobban odafigyelni az emberek véleményére, , javaslataira. Mert Salgótarjánban a számítások szerint több tízezren utaznak naponta. Jogosan morognak az emberek a most kialakított buszmegálló állapotán. Sokszor hangzik el, leszórták ugyan feKete salakkal a területet, de mi lesz, ha majd elkezd esni ősszel az eső. Bokáig sárban gázolnak az utazók? Persze még kialakulatlan a helyzet. De az is aggodalmat kelt, miképpen várakoznak majd az emberek. Mert a régi helyen — akármilyen szűk és alkalmatlan volt is — csak-csak el lehetett bújni az eső vagy a hóvihar élői. Aki sokat utazik és várakozik buszokra, tudja, mit jelent a nyakba csurgó eső vagy hóié. Gyakori a kérdés, nem lehetne-e valamilyen tetőfélét szerkeszteni az utasok feje fölé? Mindjárt könnyebb lenne a helyzet. Csatai Erzsébet NÖGRÁD - 1972. szeptembei 30., szombat i 4
