Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

MOZI ÉLET Sikerfilmek hete A szeptember 28-án kezdődő műsorháten a salgótarjáni November 7. Filmszínház négy sikerfilmmel is ked­veskedik a nézőknek. Szep­tember 28-án, csak délután 2 órától A tanú eltűnik című színes szovjet bűnügyi filmet vetítik. Szeptember 28—30-án színes román kalandfilm, A betyárkapitány kincse szere­pei a műsoron, a szokásos kez­dési időben. Októben 1-töl 4-ig színes, zenés, magyar bűn­ügyi film bemutatójára kerül sor, amelynek címe: Fuss, hogy utólérjenek... A szom­bat délelőtti előadássorozat keretében szeptember 30-án, az Angyal vérbosszúja című, angol, bűnügyi film kerül kö­zönség elé délelőtt 10 órai kezdéssel. A tanú eltűnik című színes szovjet film, amelyet Borisz Mozsajev írt és Vlagyimir Na­zarov rendezett, tulajdonkép­pen egy bűnügyi rejtély cse­lekményes feldolgozása. A szi­bériai táj gá ban megölnek egy embert, Kalganov zoológust. A tudós fáradhatatlanul járta az erdőt, s felfedezéseiről nap­lót vezetett. Nem olyan em­ber volt, aki könnyen szer­zett ellenségeket magának. Kinek lehetett tehát érdeke, hogy eltávolítsa az útból? A gyilkos semmiféle jelet nem hagyott maga után. A film a bűnügyi filmek műfajának megfelelően, egyre bonyolódó, izgalmas cselekményszál men­tén halad, valóban a film legvégéig tartogat meglepeté­seket. A rendkívüli tigrisva­dászat a tajgán, a kitűnő fel­vételek és a ragyogó színek, a közönség minden izgalmat kedvelő rétegét vonzzák. A betyárkapitány kincse Zalatnay Sarolta, a Fuss, hogy utolérjenek ... című színes, zenés magyar filmvígjáték egyik főszerepében egy rendkívül sikeres kaland- filmsorozat legújabb fejezete. A sorozat előző két részét, A. betyárkapitányt és a Ralu hercegnő hozományát a múlt év decemberében és idén ja­nuárban mutatták be film­színházaink. De már a ko­rábban bemutatott részek, a Betyárok, A betyárok bosz- szúja és'a Szüzek elrablása is óriási sikert aratott a magyar mozikban. Sokan megismerték és megszerették a népszerű román színészeket, Marga Barbut, aki e sorozatban a betyárkapitány szeretője, s főleg magát a kapitányt ala­kító Florin Piersic-et. Piersic egyébként a magyar—román koprodukcióban készült Bo­londos vakáció című film­nek Is főszereplője volt. Nem kétséges, hogy A betyárkapi- Xny kincse című fejezet újabb nagy közönségsikerre számíthat. A legnagyobb érdeklődés Keleti Márton új, színes, ze­nés magyar filmvígjátékát előzte meg, amelyet Fuss, hogy utolérjenek címen Lenkei La­jos novellájából Kállai István írt. Zenéjét Fényes Szabolcs szerezte, felvételeit Hildeb­rand István operatőr készítet­te. A főszerepekben fölvonul­nak a magyar színjátszás is­mert nagyságai: Pécsi Sándor, Bodrogi Gyula, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Bárdi György, Huszti Péter, Zenthe Ferenc, Tomanek Nándor, Benkő Péter, hogy csak néhá­nyat említsünk, sőt jó néhány civil művész is helyet kapott a filmben. így például Kör­me idi János, a karnagy, Za­latnay Sarolta, Szilágyi Kati, Krós János, a zongorista, azonkívül az operéttprimadon- nr Németh Marika is szerepel, r íégpedig a primadonna sze­repében. A táncbetéteknél, 'amelyeknek koreográfiáját Tóth Sándor készítette, közre­működik a Pécsi Balett is. A cselekmény során választ ka­punk arra, hogyan lesz egy szolid számlaellenőr csalétek egy kémbanda számára, ho­gyan került a Pince Színház­ból az Operettszínházba egy fiatal zeneszerző musicalje, kiket takar a „Niebelungen Hanglemezgyár megbízottai'^ tedőnév. Az Angyal vérbosszúja fel­újítás ugyan, de sikerfilm. Si­mon Templar Szicíliában, a kegyetlen maffia ellen nyo­moz. A színes angol bűn­ügyi film, Roger Moore-ral a főszerepben, minden bizonnyal újból sikerre számíthat. Pályaművek névadóra Százéves a műemlékvédelem Október 1-én, vasárnap dél­előtt 10 órától rendezik meg Szécsényben a 100 éves intéz­ményes műemlékvédelem Nógrád megyei emlékünnep­ségét, s ugyanakkor nyitják meg a megyei múzeumi és műemléki hónapot. A Szécsé- tiyi járási Hivatal tanácster­mében megrendezésre kerülő emlékünnepségen Géczi János országgyűlési képviselő, a Nógrád megyei Tanács elnöke mond megnyitó beszédet. Egyre több szülő rendez gyermekének névadó ün­nepséget. Ezért fontos, hogy a nagy csairli esemény — amik úr a kisbaba nevet kap — ünnepélyes és való­ban feledhetetlen legyen. A balassagyarmati családi és társadalmi ünnepeket rende­ző iroda a járási hivataj művelődésügyi osztályával közösen pályázatot hirdetett névadó ünnepségek műso­rainak összeállítására. Az iroda változatos, érdekes, a célnak leginkább megfelelő pályaműveket várt, amelye­ket ünnepélyes műsorbemu- tatón értékelnek. A pálya­művek bemutatóját október 6-án délelőtt 10 órai kez­dettel tartják, a városi ta- vnács nagytermében. Gondok nyomában Lluzavouák a Széchényi volt Forgách-kaétély lielyreállíiás'a körül A Magyarország műemléki topográfiája sorozat harmadik köteteként 1954-ben napvilá­got látott Nógrád megye mű­emlékei című kötetben Kim- nach László jelzetlen rajza látszik. Megjelent a Vasárna­pi Újság 1894. évi 37. számá­ban. A szécsényi kastély a park felől. A volt Forgách- kastélyt a várfalak felhasz­nálásával a XVII. század má­sodik felében a Forgách csa­lád építtette, s a XVIII. szá­zadban átépítették. Később a Pulszky, Grosz és a Llpthay családé. A XIX. században a kocsifelhajtó® árkádos teraszt beépítették. A csodálatosan szép barokk kastély északi ol­dalán a terep meredeken esik, itt egykor szép fákkal díszí­tett park volt. És ma is park van, friss új, fiatal fákkal, gondozott sétautakkal, szep­temberi párával. A kastélyt felújítják, hogy ismét régi pompájában ra­gyogjon, s vonzza szép, a szellem kincsei iránt érdeklő­dőket. S vonzza az idegent. (Nógrád egyik legjelentősebb műemléki együttese éppen Szécsényben van.) A kastély­ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Nógrád megyei Múzeumi Szervezet kiállításai kapnak majd helyet. Továbbá itt lesznek a megyei múzeu­mok központi raktárai (régé­szet, megyetörténet, termé­szettudomány, munkásmozga­lom, képzőművészet), s a köz­ponti restaurátorműhely, amely a múzeumi szervezet tíz egységét szolgálja ki. A Magyar Mezőgazdasági Múzcm az éoiilet külön szár­nyában a vadászati világki­állítás magyar anyagából va­dászati és vadgazdálkodási ál­landó kiállítást rendez. A me­gyei múzeumi szervezet pedig Nógrád történetét 18(>7-ig fel­dolgozó kiállítást, időszakos képzőművészeti tárlatot, Idős Szabó István Kossuth.-díjas szobrászművész kiállítását nyitja meg itt. S ide kerül a szécsényi gimnáziumból a megyei Iskolatörténeti tárlat is. Természetesen, nem egyik napról a másikra. Még akkor sem, ha a felújítási munkála­tokkal ez év december 31-ig elkészülnének. S a kiállítások megnyitása után néhány év­vel — terv szerint — múze­ummá válna a kastély, amely addigra már eleget tenne az intézmény hármas követelmé­nyének (gyűjtés, feldolgozás, kiállítás). De mikor fejeződnek be a felújítás munkálatai? A kiviteli szerződést 1970. szeptember 4-én kötötték meg a szécsényi TÖVÁLL-lal, bár már ezelőtt is folytak a kas­télyban karbantartási mun­kák. A befejezési határidő az­óta szinte folyamatosan módo­sul. Most: 1972. december 31 Vizler Istváné, a TÖVÁLL fő­mérnökéé a szó. — Jelenleg a belső fűtés- és munkát végzünk. „Féloldalasán” dol­gozunk, az épület egyik szár­nyában. A másik földszintjén még LipthayBéla lakik, elköl­tözéséig nem tudjuk e szár­nyon megkezdeni a munkát. Egyébként általános szerződés alapján végezzük a kivitele­zést, az épület dokumentációja csaknem teljes. A megyei be­ruházási vállalat készíti a terveket, néhány kérdésre még tőlük is várunk választ. A határidőre most már nem­igen tudunk végezni, különö­sen a lakó elköltözésének to­vábbi húzódása miatt. Télen téliesíthetünk, s dolgozhatunk, így tavaszra befejezhetjük a munkálatokat. Mi dr. Földi Lászlóné. nagy­községi tanácstitkár vélemé­nye? — A kiköltözés lebonyolítá­sa nem megy könnyen. Eddig három lakót már elköltöztet­tünk. Most cserékkel egy há­rom szobás, komfort nélküli lakást ajánlunk fel, de a la­kó beteg. A lebonyolítást meg­kezdtük, talán október köze­pére megoldjuk az elköltözte- tést. Tehát: október. közepére. Talán. Kissé hosszúnak tart­juk ezt a határidőt. A Földi­né által említett bútorok el­helyezésének dolga — részben védett tárgyakról van szó — nem lehet gond. Dr. Molnár Pál megyei múzeumigazgató A népművelők A SALGÓTARJÁNIAK nem panaszkod­hatnak: a József Attila Megyei Művelődési Központ bőkezűen kedveskedik színházi és pódiumi rendezvényekkel, amelyekhez a váro­si tanács is értékes erkölcsi támogatást nyújt. Kevés megyeszékhely dicsekedhet azzal, hogy fellépett intézményében a híres japán népi együttes. Nagy dolog az is, hogy megyénkben tartotta meg a Magyar Rádió második nép­zenei fesztiválját és az országos népzenei ta­lálkozót. A könnyű műfaj igényesebb ked­velőinek igyekezett műsort. szórakozást nyújtani a Benkó Dixieland és az Aposto­lok együttes jazzhangversenye, amelvet hét­főre hirdettek meg. A japán vendégművészek .műsorára mintegy háromnegyed ház meg összejött, bár a foghíjak a nézőtéren már rossz előjelnek számítottak. A Magyar Rá­dió népzenei fesztiváljára elővételben a há­rom napra mindössze harminc jegy kelt el, a jazzhangvensenyt pedig nem lehetett meg­tartani, mert elővételi árusítás szomorú eredménnyel zárult: egyetlen jegyet vásá­roltak. Szóba se hoznánk a jazzhangver- seny ügyét, ha a színvonalasabb, nehezebb fajsúlyú, értékesebb rendezvények iránt nö­vekedett volna az érdeklődés. Itt azonban egy általános közönbösség jelei mutatkoz­nak. Fölvetődhet, hogy a szervező és rendező szervnek alaposabb, konkrétabb, üzemekre, vállalatokra, intézményekre lebontott propa­gandát kellene kifejtenie. Szóba kerülhet az is, hogy a salgótarjániaknak jobban kellene élniük a kulturális lehetőségekkel. Igaz le­het, hogy a megyeszékhely kulturális rendez­vényeire a falun élőket is mozgósítani kelle­ne. Mondhatná valaki, hogy a kulturális alapokból kevesebbet költsenek kirándulá­sokra és többet művelődésre, így jegyek, bér­letek vásárlására. Mindezekkel a megjegyzé­sekkel, észrevételekkel mi is egyetértünk. Csupán azzal toldanánk meg, amit a fog­híjak önmagoktól is elárulnak: a salgótarjá­ni közönség nagy obb tömegei még nem elég­gé érettek a kulturális lehetőségek ömlesz­tett befogadására. Az említett közöny már bizonyos mérvű telítettségre utal. De még jobban felveti népművelőink felelősségét. Az üzemek, vállalatok, intézmények, a párt- és szakszervezet propagandistáinak, népművelői­nek, az iskolák nevelőinek — amint azt az oktatáspolitikai határozat is megköveteli —1 fokozniuk kell aktivitásukat környezetükben. MERT SZERINTÜNK nem a rendezvé­nyek, ezáltal az igények csökkentése a jár­ható út, hanem a művelődést igénylők szá­mának növelése, tehát a jó propaganda és népművelői, nevelői munka, elsősorban a fiatalok körében. (L.) Trombita harsog, dob pereg A pásztói járás úttörőtitkárának vallomása Hogyan telt a nyár, és mi­lyen lesz az ősz, a tél az úttörőknél? Ezzel a kérdés­sel kerestem meg Luda Sán­dort, a pásztói járás úttörő­titkárát. A szobájában tor­nyosuló úttörő-próbafüzetek, kiadványok, sportfelszerelé­sek mind arra mutattak, hogy az iskolév megkezdésével az úttörőcsapatoknál is elkezdő­dött a felelősségteljes mun­ka. Tíz csapat táborozott — Arra törekedtünk, hogy a csapatok az idei nyáron ön­álló tábort vagy országjárást szervezzenek. Erre azért volt szükség, mert a mi erőinket a külföldi cseretábor szerve­zése és a járási tábor építése kötötte le. A prievidzai és a pásztói járás pártbizottságai között ki­bontakozott barátság alapján, a két terület úttörői is kap­csolatot teremtettek egymás­sal. Ennek igen szép meg­nyilvánulása volt az idei cse­retáborozás két-két csapat kö­zött. — Az egyik szlovák csopor­tot a balatonszemesi ifjúsági táborban helyeztük el, a má­sik csoport pedig Muzslán töltött tíz napot. A mi úttörő­ink is kiválóan érezték magu­kat, s azt hiszem, vendégeink is elégedetten tértek haza. Ez volt tehát a nyár fő ak­szerint elhelyezéséről a kas­télyban gondoskodnak. A fel­újítás már hosszú Ideje húzó­dik, ideje lenne az érdekeltek figyelmét ismételten felhívni erre. Még egy gond is van. A kastélyhoz csatlakozó mellék- épület ugyancsak műemlék, az Országos Műemléki Felügyelő­ség ragaszkodik felújításához Azonban állaga rendkívül rossz, falai dőlnek, szinte új­já kellene építeni, ez roppant nagy összegbe, több mint egy­millióba kerülne, laikus becs­lés szerint is. A kastély felú­jítása mintegy 10—12 millió lesz, újabb pénz előteremtésé­re magyei erőből nincs lehe­tőség. Az Országos Műemlék! Felügyelőség lehetőségeit nem Ismerjük, azonban ismételten Szükségesnek látnánk, ha az épületrész sorsáról döntés szü­letne. Ezen túl még egy — s már nem műemléki — gaz­dasági épület is akadályt je­lenthet, amelynek lebontását a községnek kellene ugyancsak mielőbb megoldani, már csak a fűtés miatt is. Helyére ke­rülhetne a főépület központi fűtését szolgáló kazán. Korábban a községben a kastély épületébe házasságkö­tő termet, vagy különböző szervek klubjainak berende­zését is tervezték. Erre nincs mód, a környezet, a műtár­gyak védelme ezt nem teszi lehetővé. Ezt mi is így tart­juk helyesnek. Folyik a felújítás. Akinek dolga akad körülötte, jó len­ne, ha kissé gyorsabban elvé­gezné. Ki-ki a ráháruló teen­dőt. A felújítás vontatottan folyik. Tóth Elemér ciója, de azért a csapattábo­rokról se feledkezzünk meg. A járás területéről 'tíz csapat ütött tábort az ország külön­böző részein, 99 kisdobos és 387 úttörő részvételével. Közös erővel Az úttörőcsapatok fontos te­vékenységei közé tartozik a kulturális nevelőmunka, a gyermekek szabad idejének tartalmas kitöltése. Önerőből, vagy más intézményekkel együttműködve. Pásztón erre ts szép példát találunk; a Lo­vász József Művelődési Köz­pontban már több éve műkö­dik a pajtás klub, amelynek tagjai a helyi iskolák úttörői. A járási úttörőelnökség és a művelődési központ az 1972/ 73-as tanévre együttműködési szerződést kötött. — Az együttműködés több hasznos gondolatot foglal ma­gába. Megállapodtunk, hogy az elnökség rendszeresen tá­jékoztatja a művelődési köz­pontot a gyermekmozgalom kulturális feladatairól. Közö­sen nyújtunk segítséget a csa­patokban folyó kulturális te­vékenységhez,’ különös tekin­tettel a gyermekfoglalkozások­ra. Szeretnénk, ha ez az együttműködés községi szinten is megvalósulna és a helyi kulturális intézmények vfeze- tői magukénak éreznék az is­kolai és úttörőmunka segíté­sét. a gyerekekkel való törő­dést. Az együttműködési terv fel­adatai között több érdekes, hasznos kezdeményezés is ta­lálható; ilyen például a hete­dik-nyolcadikos tanulóknak szervezendő ifjúsági színház- és hangversenybérlet, vagy az úttörők részére szervezett tár­latvezetés egy-egy kiállítás al­kalmával. Uttöroparlanieiit előtt Az új tanévben nagy akció­kat, mozgalmakat nem szerve­zünk. A jelmondat jegyében — a néppel tűzön vízen át — az apró, mindennapi munká­ra fordul a figyelem. Már folynak az előkészületek a IV. országos úttörőparlamentre, amelyet november 23—27. kö­zött Székesfehérvárott rendez­nek meg. Ezt csapatszintű, já­rási és megyei parlamentek előzik meg. A tanácskozás fő témája a kisdobosok és úttö­rők részvétele az úttörőélet szervezésében, vezetésében lesz. Természetesen az aprómun­ka mellett a programban jó néhány nagyobb rendezvény is szerepel. Ilyen például a jövő év márciusában megren­dezendő Petőfi-szavalóverseny. A X. VIT-re való készülődés során a járásban akadályver­senyt rendeznek az úttörők­nek a VIT-ek történetéből. Szeptember 29-én, a csapat- zászló ünnepén Bujákon lesz kiemelt ünnepség. A község iskolájában a múlt tanévben alakult meg az úttörő honvé­delmi szakasz. Az ünnepségen a járás honvédelmi képviselői is megjelennek majd és fegy­verbemutatót rendeznek a gyerekek számára. — Ugyancsak szeptember 29-én, Pákozdon rendezik meg a „Trombita harsog, dob pe­reg” című hadijátékot. Járá­sunkat a jobbágyi úttörőcsa­pat honvédelmi szakasza kép­viseli. Ez a játék indítja az úttörő honvédelmi alegységek programját, amely március 15- ig tart. A megyei s az országos ifi­vezetői parlamenten vetődött fel a probléma, hogy az ifi­vezetők nem kapnak elég megbecsülést. Mi ezzel a hely­zet a járásban? — Nálunk nincs különösebb probléma. A mostani középis­kolások közül — az elsősökre gondolok — mér eddig is so­kan jelentkeztek ifimunkára. A gimnáziumban ifiklub Is működik. Jó kapcsolat Megtudom, hogy tagjaira szép feladat hárul. A közel­jövőben a budapesti III. ke­rület ifiklubját látják ven­dégül. A KISZ- és az úttörőszer­vezetek kapcsolatáról a párt­végrehajtóbizottság is tár­gyalt a pásztói járásban. En­nek hatására fellendülés érző­dik a két szervezet kapcsola­tában. A csapatvezetők és a KISZ-vezetők jobban odafi­gyelnek egymás munkájára. De érthető is ez a törődés, hi­szen a KISZ számára az út­törők jelentik az utánpótlást. Es nekik sem mindegy az, hogy kinek adják át a staféta­botot. V. Kiss Mária Mozgósítás művelődésre A balassagyarmati művelő­dési központ szervezője jó ta­pasztalatokat gyűjtött a tar­solyába körútja során. A Fémipari Vállalatnál har­minckét színházbérletet vásá­roltak tőle, a porcelángyár- Dan pedig minden szocialista brigád két bérletre jelentette be az igényét, amely összesen 18 bérlet gazdára találását ,ie Lenti. A MÁV-nál a forgalom, a vontatás és a hűtőház ve­zetői 14. bérletet rendeltek szocialista brigádjaik részére. Érdemes idézni néhány mon­datot Vasas Miklósnétól, a Fémipari Vállalat igazgatójá­tól: .,A szocialista brigádok­nál a közös szórakozás, a kö­zös tanulás különböző formái azok a tényezők, amelyek a brigád tagjait közösséggé egyesítik és meghatározzák fejlődésük irányát, magatar­tásukat. A dolgozók a műve­lődésre, szórakozásra igenis aktivizálhatók.” E gondolato­kat Balassagyarmaton a most folyó szervezési kampány jó tapasztalatai támasztják alá. NÓGRÁD - 1972. szeptember 27., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom