Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AL MSZMP NÓGRÁD MEGY.EI Bl Z OT T 5 Á 6 A E S ft MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 228. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. SZEPTEMBER 27., SZERDA napirenden: A megye kiskereskedelmének hálózatfej lesztése Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottságának elnöksége Mennyiben reálisak, meg­valósulnak-e azok az elképze­léseit, amelyek a megye kis­kereskedelmének hálózat- fejlesztését szolgálják? Milyen, gondok, problémák akadályoz­zák az előrehaladást? Hogyan segíthetik az eredményesebb beruházási tevékenységet a KPVDSZ-hez tartozó szak­szervezeti bizottságok? Ezekre a kérdésekre keresett választ tegnapi ülésén a HVDSZ me­gyei bizottságának elnöksége. Az érintett vállalatok —ta­nácsi, szövetkezeti — abból indultak ki a hálózatfejleszté­si elképzeléseknél, hogy tervük beilleszkedjék az adott település rendezési tervébe, összhangban- legyen a váro6, fi­adnak a kölcsönös fejlesztési alapból. A két városi tanács 16,4 millió forint támogatást biztosít, a tervezett bankhitel­ből 68 millió forintra számí­tanak a vállalatok, pályázat útján pedig a Belkereskedelmi Minisztériumtól állami támo­gatás címén 53 millió forintot igényeltek. A többit, mintegy 110 milliót, a vállalatoknak és szövetkezeteknek kell biztosí­tani saját fejlesztési alapjuk­ból. Ezt az összeget szerepel­tetik is fejlesztési mérlegeik­ben. 1971-ben a tanácsi kiske­reskedelmi vállalatok 18,5, az ÁFÉSZ-ek 19,5 millió forintot költöttek fejlesztési célokra. Ez év végére újabb 20 kiske­reskedelmi egységet adnak át. A községek háztartási fűtő­tő a vegyes-, élelmiszer- és a vendéglátó egységeknél. Saj­nos, a kereskedelmileg ellátat­lan területek fejlődése is el­marad a tervezettől. Ennek részben az az oka, hogy a Belkereskedelmi Minisztéri­umtól igényelt 14 millió fo­rint állami támogatás helyett csak 4—5 millió forintot kap a megye. Ez elsősorban a szö­vetkezeteknél okoz sok bi­zonytalanságot. Mivel a beruházásokra szánt összegek igen szűkek, fontos, hogy a meglevő hálózat for­galom-lebonyolító képességét a munka- és üzemszervezés ja­vításával fokozzák. A vitában felmerült, hogy kevés pénzt költenek a gépesítésre, Kamaszodik a szövetkezet A hajdani termékekre már csak a nevük emlékeztet: Irószerszövetkezet. A megye- székhely egyik ifjú üzeme azóta igen sokféle cikkel gazdagította terméklistáját. Így nemrégen bekapcsolódtak az országos járműprogramba is, gépkocsik ellenőrző műszereit készítik az ügyes kezű lányok,asszonyok. Főleg nekik biztosítanak korszerű munkahelyet, közöttük Banos Máriának, aki havi 1300 Ft-ot keres — kulcsár — letve a község fejlesztési cél­kitűzéseivel. A megyei tanács kereskedelmi osztálya pedig azon fáradozott, hogy érvényt szerezzen az országos elkép­zeléseknek. Ennek megfelelően a fej­lesztés két irányban folyik. Egyrészt új áruházakat, szak- üzleteket hoznak létre a váro­sokban és városiasodó közsé­gekben a választékigényes iparcikkek árusítására, más­részt olyan mértékben fejlesz­tik a napi, cikkeket árusító 'boltok számát, hogy az a fo­gyasztok igényeit helyben ki­elégítse. A vállalatok elképzelései — figyelembe véve a saját erőt, az állami támogatást, és a hi­tellehetőségeket — 310 millió forintot tettek ki. Ebből az összegből 52,3 millió forintot « MÉSZÖV és az ÁFÉSZ-ek olaj-ellátását újabb nyolc kút szolgálja majd. A közben módosult közgaz­dasági szabályozók, az építő­áraik növekedése és a beruhá­zásoknál előírt kötelező tarta­lékolás módosította az eredeti elképzeléseket. Vagyis több, korábban tervezett létesítmény megépítése át­húzódik a negyedik ötéves tervre. Ezek között szerepel Pásztón a , 800 négyzetméter alapterü­letű étterem, Salgótarjánban a Mérleg utcai létesítmény. Ugyancsak Salgótarjánban a 3-as számú üzletháznak csak az első szakasza épül meg. Balassagyarmaton később kez­dik és kisebb alapterülettel az új iparcikkáruház, vala­mint az ABC-áruház építését. Hasonló ütemeltolódás várha­hogy a fejlesztéseknél nem került-e indokolatlanul előtérbe a vendéglátó egysé­gek számának növelése, hogy Salgótarjánban jelenleg is a legtöbb gondot az élelmiszer- üzletek zsúfoltsága okozza, hogy a fejlesztéseknél szükség van az időbeni koordinációkra és a korszerű eladási formák bevezetésével növelni lehet a boltok áteresztő képességét. Szóba kerültek azok az el­lentmondások, amelyek a fej­lesztés és forgóeszköz-feltöltés, az áruválaszték bővítésének igénye, és a tervezett áremel­kedések között fennállnak. Az elnökség az előterjeszté­seket néhány módosítással el­fogadta, s úgy döntött, hogy az ezzel kapcsolatos feladato­kat írásban eljuttatja az alapszervezeteknek. A gazdálkodás helyzetéről tárgyalt a KISZÖV küldöttközgyűlése Budapesten Európai polgármesterek találkozója Napirenden; kontinensünk fővárosainak közös gondjai. Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója. Kedden Budapesten," a: Magyar Tudományos Aka­démia vár-negyedben levő kongresszusi termében meg­kezdődött az európai polgár- mestereknek a magyar fő­város centenáriuma alkal­mából rendezett háromna­pos találkozója. A nagy je­lentőségű nemzetközi ta­nácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak tör­ténetében első alkalommal Á megyei ipari szövetkeze­tek félévi gazdálkodásáról tár­gyaltak Salgótarjánban ked­den a KISZÖV küldöttközgyű­lésén. Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés, amit Mede Szilárd a KISZÖV pénzügyi és közgazdasági osztályának vezetője terjesztett a köz­gyűlés elé, egyértelműen meg­állapította, hogy szövetségi szinten a termelésfelfutás el­éri a 18 százalékot. Ez na­gyobb arányú fejlődést jelent, mint amilyet az ötéves terv­ben megszabtak. A vastömeg­cikk- és -feldolgozó ipar ki­vételével valamennyi termelé­si ág túlteljesítette előirány­zatát. Javult a gazdálkodás szín­vonala, növekedett a terme­lékenység. Év elején még sok helyen bizonytalanság volt. Egyes szövetkezetek tervellá­tottsága még ma sem megfe­lelő. Az első negyedév vé­gén még három szövetkezet veszteséges volt. A fél évet viszont már valamennyi szö­vetkezet eredménnyel zárta, a nyereség mintegy hárommillió forinttal, 21 százalékkal meg­haladta az előző évit. Az összesített eredmény mellett egyes szövetkezetek­nél még nagyobb erőfeszíté­sekre van szükség ahhoz, hogy a gazdálkodás színvonalát ja­vítsák. Különösen fontos ez a nógrádmegyeri és szécsényi ipari szövetkezeteknél. Másutt is érdemes elemezni a lét­számgazdálkodást. Több he­lyen a nem termelő létszám növekedett nagyobb arány­ban, amit a belső szervezett­ség javításával talán el le­hetett volna kerülni. Az utóbbi időben igen je­lentős a szövetkezetek koope­rációjának bővülése. Énnek szükségességével egyébként a közgyűlésen töbh felszólaló is foglalkozott. Elsősorban az építőipari szövetkezetek össze­fogását sürgették. A szövetkezetek többségé­ben tovább javult a haté­konyság. Erre a kérdésre azonban a jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani. A bérfejlesztés alapját ugyan­is csak a hatékonyság további fokozásával lehet megteremte­ni. A közvetlen szolgáltatást végző szövetkezetek termelés­felfutása az ötéves tervben megszabott ütemtől elmarad. Ezt hibaként állapította meg a beszámoló. Jelentősen nö­vekedett a szolgáltatás gép­kocsi és motorkerékpár, va­lamint háztartási gépek javí­tásában. Mosás, vegy tiszti tás, ruha- és lábbelijavítás ugyan­csak több volt, mint az el­múlt év azonos időszakában. Ezzel szemben egész sor szol­gáltatásban még a tavalyi szintet sem érték el. Külö­nösen szembetűnő, hogy az építőipari javításban a tava­lyinak alig több mint 38 százalékát érték el. A vitában a szövetkezetek vezetői szóltak gondjaikról, és elképzeléseikről, amelyek megoldásához segítséget kér­tek. A küldöttközgyűlés ez­után az időközben megürese­dett tisztségekre új tagokat választott. Most választották meg a KISZÖV 7-tagú ifjú­sági bizottságát is. került sor —■ a vendéglátó budapestieken kívül 28 met­ropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospoliti­kai kérdések, az európai fő­városok fejlesztésének kö­zös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke is. Megnyi­tó beszédet Szépvölgyi Zol­tán, Budapest főváros Taná­csának elnöke mondott. Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományon ülésszak a jubileum ulkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesü­let rendezésében kedden dél­előtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudo­mányos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés beveze­tésének 25. évfordulója alkal­mából. A megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint Jó­zsef, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, jelen, volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szak­emberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek dele­gációi is. A külföldi küldött­ségeket B. Belcsev, a bolgár, K. Újházi, a csehszlovák, S. Mandzsuka, a jugoszláv, J. Pejestka, a lengyel, Zs. Dor- ligzsav, a mongol, W. Krause, az NDK, A. V. Bacsurin, a szovjet tervbizottság elnökhe­lyettese, illetve Gh. Siclovan, a román tervbizottság elnöké­nek tanácsadója vezeti. Az ülésszakon részt vesznek a KGST titkárságának, vala­mint a KGST Szocialista Vi­lágrendszer Közgazdasági Problémáival Foglalkozó Nem­zetközi Intézet képviselői is. Az ülésszákot Friss István akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgazda­ságtudományi Intézet igazga­tója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszédet mondott. Dr. Tímár Mátyás üdvözlő beszéde után Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. Ezután került sor a három szekció fő referátumaira. A külföldi delegációk nevé­ben A. V. Bacsurin, a Szov jetunió Állami Tervbizottsá­gának elnökhelyettese üdvö­zölte a tanácskozást. (MTI) Mélylazítással együtt mélytrágyázás Talajtani tapasztalatcsere és bemutató Kétnapos talajtani tapasz- vezetése, vízfolyások rendezé­talatcserét és bemutatót ren­dezett Nógrád megyében a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a gödöllői Agrártudományi-Egyetem talajtani tanszékével" együttműködve hétfőn és ked­den. A tapasztalatcserén az ország minden részéből mint­egy ötven szakember vett részt, köztük dr. Stefanovits Pál akadémikus, a gödöllői egyetem tanszékvezető pro­fesszora. A szakemberek hétfőn a Rétsági Vízgazdálkodási és Ta­lajvédelmi Társulat tevékeny­ségével ismerkedtek, majd a romhányi és endrefalvi ter­melőszövetkezetben talajvé­delmi és vízrendezési beruhá­zásokat, a tereskei közös gaz­daságban pedig különböző Nógrádra jellemző talajtípu­sokat tanulmányoztak. Nógrád megye művelés alatt álió területe nagyrészt dom­bos és hegyes: hetven száza­léka szorul talajvédelmi be­avatkozásra, Alapvetően az említett sajátosságok miatt a csapadékvíz zöme elfolyik, rombolja a talaj szerkezetét, sok helyen a termőréteg egy részét elhordja, feltölti a pa­takmedreket. Mindez még a megye legjobb talajú terüle­tein is károsan befolyásolja, bizonytalanná teszi a mező- gazdasági termelés eredmé­nyeit. Az erózió pusztító ha­tása elleni rendszeres ■ harc 1966. óta folyik Nógrád me­gyében, A szervezett küzde­lem érdekében a megyei ta­nács három vízgazdálkodási és talajvédelmi társulat létre­hozásánál bábáskodott; tevé­kenységüket szüntelenül tá­mogatják, munkájukat ellen­őrzi. Az eltelt esztendők fo­lyamán Nógrádban 34 ezer hold területen végeztek ta- lajmeszezést, 21 500 holdon fizikai talajjavítást, 1300 hold homoktalajon lápföldes ta­lajjavítást. Jó ütemben halad az üzemen belüli és üzemközi vízrendezés, a pangó vizek el­se. Nem kétséges, hogy a rendszeres talajmelioráció — a gazdálkodás színvonalának emelkedése és egyéb tényezők mellett — jelentősen hozzájá­rult, hogy az utóbbi öt évben Nógrád megye mezőgazdasági termésátlagai ötven—hatvan százalékkal emelkedtek. A tapasztalatcsere második napján, kedden, Homoktere- nyén egy országosan is egye­dülálló kísérletei mutattak be a szakembereknek. A gö­döllői egyetem talajtani tan­széke által kidolgozott, és irányított kísérlet végrehaj­tására, a mezőgazdasági gép­kísérleti intézet speciális al- talajlazító-mélytrágyázó gé­pet szerkesztett, amely a ta­laj lazításával egyszerre negy­ven—hatvan centiméter mély­ségig műtrágyát is adagol. A kísérletre az indította a szak­embereket, hogy a hagyomá­nyos módszerekkel a műtrá­gya csak húsz—huszonöt cen­timéter mélységig keveredik el a talajjal. Ez általában ele­gendő is ahhoz, hogy a mű­trágya feloldódjon a talajban, de aszályos időben ez a folya­mat nem megy végbe, a mű­trágya kihasználatlan marad, csökken a termés. Tavaly, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei üzemében, idén pedig a ho- mokterenyei termelőszövetke­zetben megkezdett kísérlet feladata éppen az, hogy e célra konstruált — traktor ál­tal vontatott — géppel a műtrágyát olyan mélységig juttassák el a talajba, ahol még aszálykor is elegendő nedvesség van a mesterséges tápanyagok feloldódásához, felszívódásához. Az új mély­lazítással egybekapcsolt mű­trágyázástól a szakemberek azt várják, hogy a Nógrád megyei és a hozzá hasonló csapadékszegény, dimbes- dombos vidékeken esőtlén időjárás ellenére is emelked­jenek a termésátlagok. Jóváhagyta a kongresszus Nixon elnök rendkívül elé­gedetten nyilatkozott arról, hogy a kongresszus két háza nagy többséggel jóváhagyta a támadó nukleáris fegyverek fejlesztésének ötéves befa­gyasztásáról szóló szovjet— amerikai megállapodást, és ezzel amerikai részről szen­tesítette az eddigi SALT-tár- gyalások mindkét eredményét. Nixon ismét történelmi jelen­tőségűnek nevezte a fegyver­korlátozási megállapodásokat, amelyek reményt nyújtanak a SALT-tárgyalások további si­kerére. (MTI) >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom