Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
Kitő!? mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója s Batai Ferencné, a litkei takarékszövetkezet ügyvezetője kérdezi: — Mikor oldják fel, vagy egyáltalán feloldják-e a további építési tilalmat, amit korábban a víztározó építése előtt rendeltek el? Ez a tilalom nemcsak Litkét, hanem Xpolytarnócot is érinti. A kérést telexen továbbítottuk a budapesti Középdu- navölgyi Vízügyi Igazgatósághoz, ahol Konkoly János főosztályvezető főmérnöktől kértünk választ. . A tározókra vonatkozó Aminek a A vasárnap sok mindenre jó. Van, aki még ilyenkor is dolgozgat, egyesek délig alszanak, az edzettebbek pedig kirándulni indulnak. Ilyen békés, törvénytisztelő állampolgárnak való programot ajánlott Balázs Valér is egy szép nyári napon Csav- niczki Gyulának — utóbbi állítása szerint. Csavniczki szerint egy másik alternatívát is állított eléje; ha éppen nincs kedve a Karancson gombázni, menjenek át együtt Eresztvénybe, van ott egy „jóképű” villanymotor, amit „meg lehetne fújni”. De Csavniczki nem akart ilyen csúnya dolgot csinálni. Mint a tárgyaláson mondott szavaiból kiderül, egyáltalán nem erkölcsi gátlások tartották visz- sza: — Én akkor határozottan kijelentettem, hogy nem merem megreszkírozni a villanymotor ellopását, mert nemrégen szabadultam a börtönből. Balázs Valér azonban ellentmond. Motorlopás? Szó sem volt ilyesmiről, ö dolgozni hívta Csavniczkit, vagont kirakni. De az nem akart menni, mert már megbeszélte a családjával, hogy felmennek a Karancsra gombázni. A tárgyalást elejétől végig az jellemezte, hogy a vádlottak kölcsönösen meghazudtolták egymás szavait. Mint látható, még az olyan lényegtelen tényt is, mint a kirándulás Meszelésének terve, egymásra akartak „kenni”. Nem beszélve a villanymotor ellopásának tervéről, amely —, ha egyáltalán létezett —, csak terv maradt. Tény mindenesetre, hogy végül is a kirándulás mellett döntöttek. A déli órákban a hegyen találkoztak egy kirándulóval, aki erősen illuminált állapotban volt. Nyilván ez bírta rá, hogy rádióját átadja Csavniczki családjának, akik azt elfelejtették visszaadni. UgyanJskolapadból katedrára Amikor benyitottam az osztályba, nem vettem észre a gyerekek között. Ott üldögélt ő is a padok között, és mesélt. Legalábbis olyan figyelemmel hallgatták a kisdiákok Varsány- ban, az iskolában Bódi Ju- ditot, az új tanító nénit, mint ha meseország legizgalmasabb történeteivel ismerkedtek volna. Pedig egyszerű nyelvtani szabályokról beszélgettek, a fogalmazás törvényeiről. Bódi Judit az idén nyáron érettségizett Balassagyarmaton, a „Balassiban". Az egri tanárképző főiskolára egyelőre nem sikerült bejutnia, így azonnal katedrára állt. Jövőre aztán újra felvételi vizsga a főiskolán, orosz—angol szakra. — kulcsár — építési tilalmat a tanácsi szervek adják ki. A KÖZIVIG ehhez szakvéleményt, javaslatot ad. A tározókra a már kiadott építési tilalmakat nem javasoljuk feloldani. * Mihály József/ a hon ti községi tanács elnöke kérdezi: — Sok a probléma a község területén pangó belvizekkel. Lassan ’mocsár lesz a falu környéke, mikor ér ide az' Ipoly- szabályozás? Az ide vonatkozó választ szintén a KÖZIVIG főosztályvezető-főmérnökétől kaptuk: — Az Ipoly folyó szabályozására Hont község térségében 1975. után kerül sor. 1973—1975. években a csehszlovák vízügyi szervek szabályozzák az Ipolyt, Sahy térségében, ez az előfeltétele a Hont—Ipolyvece közötti szakasz kiépítésének. A község belterületének vízrendezése tanácsi feladat. Ezt végleges formában az Ipoly szabályozása után lehet megoldani.- tj fordított! ez csak az ital lehetett az oka, hogy a spicces kiránduló pénztárcáját is elvesztette néhány forinttal együtt. Csavniczki kisfia azonban megtalálta. Átadta édesapjának, aki tudta, hogy kié, de nem adta vissza tulajdonosának. Otthon elrejtette a kályhában az erszényt, a benne levő pénzt pedig elköltötte. — Nem akartam visszaadni neki, mert féltem, hogy elveszti — védekezik Csavniczki. — Olyan ittas volt, hogy majdnem beleesett a szalonnasütéshez rakott tűzbe. Miután ismerte a sértettet, állítólag elment a lakásara, hogy visszaszolgáltassa a nála levő tárgyakat: — Tudtam, hogy hol van a sértett háza, de mikor odaérkeztem, meglepetve tapasztaltam, hogy lebontották azt a házat. Dicséretes buzgalom. De a következő lépés — az értéktárgyak átadása a rendőrségnek — elmaradt. Bárhogy történt is valójában a dolog, any- nyi bizonyos, hogy Balázs Valér most sem késik rácáfolni vádlott társára. — A sértett kétszer is visz- szajött, és kérte a rádióját, de nem adták oda neki; akkor már lekapcsolták. Az eddig is eseménydús vasárnap azonban ezzel még nem ért véget. Hazafelé a tarjám erdészet egyik deszkabódéja mellett haladtak el. Most Balázs lépett akcióba; feltörte a bódét a Csavinczki- tól kapott baltával, amit az, — ki tudja miért? —, magával vitte a gombaszedéshez. Mialatt Balázs bent dolgozott, Csavinczki figyelt, és átvette a kiadogatott olajos dobozokat, reszelöket, fogókat és kötszert. A körülbelül hétszáz forint értéket képviselő tárgyakon azután szépen megosztoztak. Csavinczki részét később — a házkutatás során — megtalálták a kályhában, ahová a sem Igaz rádióval és a pénztárcával együtt elrejtette, őszinte megbánást nem mutat, konokul tagad: — Én már korán eljöttem hazulról, nem tudom, hogy ki tehette a szerszámokat a kályhába. Viszont roppant készségesen tanúskodik' Balázs ellen: — A szatyrot ő hozta haza. — A lopott dolgokat a vádlott a kezében, vitte, én nem kísértem el — így Balázs. Csavniczki Gyula ellen 1960. óta lopásért, sikkasztásért, orgazdaságért ötször indult büntető eljárás, és ezek során összesen ötévi és háromhónapi szabadságvesztésre ítélték. Ami pedig Balázs Valért illeti, neki mellékesen sikkasztásért is felelnie kell. Mint a tarjáni Volán Vállalat gépkocsivezetője, két napon át nem fizette be á vállalatnak az eladott buszjegyek árát: 1283 forintot. Csavniczki Gyula Somoskőújfalui lakost, a LAMPART Zománcipari Művek dolgozóját a Salgótarjáni Járásbíróság bűnösnek találta visszaesőként és jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettében és lopás vétségében. Halmazati büntetésként tizenegy hónap, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és kizárták a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből. Mellékbüntetésként két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Balázs Valér Somoskőújfalui lakost, a tarjáni mélyépítő üzem gépkocsivezetőjét bűnösnek találták folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, továbbá jogtalan behatolás útján elkövetett lopás bűntettében, mint társtettest. Büntetése héthónapi — három év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztés. Az ítélet nem jogerős. Sz. K. AZ ESEMÉNY. amelynek alkalmából az európai fővárosok vezetői összegyűltek a magyar fővárosban, hogy eszmecserét folytassanak a város- fejlődés közös tapasztalatairól, problémáiról és feladatairól: Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti eseménynek a jubileuma, amelynek során most száz esztendeje, három addig egymástól külön élő és fejlődő Duna-parti testvérváros. Buda. Pest és Óbuda egyesült s egyesülésükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt évszázad. nemcsak a magyar főváros történetének volt rendkívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urbanisztikai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek, az ország kormányzata megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rendszeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kérdéseivel, s a legjelentősebb beruházásokhoz — például a metró létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít. Az országos költségvetésből és Budapest saját erőforrásaiból szármázó anyagi eszközökkel természetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mai Budapest demokratikus és szocialista arculatának jogi kifejezője az új tanács- törvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, ön- kormányzati és igazgatási szervei. A szocialista város- vezetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmazhatunk meg: ..városfejlesztés — az emberért.” Vendégeink, az európai fővárosok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden lakosát, egész népünket. mindazokat, akik bizakodással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, évszázadokkal ezelőtt is az országok közötti feszültség csökkentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendülésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, vlsz- szavetve az emberiség fejlődését. Ez a történelmi tanulság ma is igaz. talán jobban, mint valaha. Ezért különösen tiszteletre méltó az a cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Budapest centenáriumi ünnepségét kedvező alkalomnak vélte a találkozó megrendezésére. hogy megbeszéléseink hasznosan szolgálják az európai fővárosok együttműködését. Budapest lakossága és tanácsa bízik abban hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsolatoknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös megismeréséhez, mozgósíthatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásához. AZ EURÓPAI országok fővárosai nemzeteik történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pihenéséhez. azonos problémákkal kell megküzdeniök, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csökkentsék az urbanizáció ártalmait. Városaink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek egyre jobb, tartalmasabb, emberibb életet biztosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az egyesült nemzetek alapokmánya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletben tartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek”. Az alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti az európai országok fővárosainak hatékony együttműködése, a fővárosok vezetőinek gyakoribb találkozásai, a városfejlesztés és városvezetés kérdéseiről folyó eszmecsere, szakdelegációk tanulmányútjai. a fővárosok közötti információcsere. egyes általános problémák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. AZ EURÓPÁBAN végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése — szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintkezés növelésére. Ma ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk országainak békés egymás mellett élésére. Szilárdíthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egyben kormányzati székhelyek is. Státusuk gazdasági és kulturális irányító szerepük. anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos problémák megoldására, de a nemzetközi helyzet alakulására is. írtunk róla A magyarnúndori feszültség Szeptember 17-i számunkban Rossz vezetékhálózat — bonyodalmakkal. Mikor lesz az Ígéretből valóság címmel írás jelent meg a magyar- nándori villanyvezeték-hálózat problémáiról. A község lakói- és vezetői arról panaszkodtak, hogy a község néhány utcájában a gyenge áram miatt alig használhatók a villamossági cikkek, gyakori az áramkimaradás. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy az ÉMÁSZ-tól Ígéretet kaptak a rossz vezetékhálózat kijavítására. rekonstrukciójára. Az írás utolsó mondata a következőképpen hangzott. Mikor lesz az Ígéretből valóság? íme az ÉMÁSZ igazgatójának, Válóczi Ernőnek a válasza: * Felülvizsgáltuk a Magyar- nándori községi Tanáccsal kapcsolatos levelezéseinket, valamint a feszültségviszonyokat, s megállapítottuk, hogy a panasz jogos, a probléma valóban fennáll. Teljes rendbe hozására azonban jelenleg megfelelő anyagi fedezet nem áll rendelkezésünkre. Mindent elkövetünk azonban annak érdekében, hogy jelen lehetőségeink (fenntartási, karbantartási munkák) figyelembe , vételével a feszültségviszonyok tovább ne romoljanak. A cikkben említett, július 21-én, kelt levelünk, melyben ígéretet teszünk, hogy 1972-ben betervezzük Magyarnándor kisfeszültségű hálózatának rekonstrukcióját, 1972-ben íródott. Sajnos, 1972-re a saját beruházási rekonstrukciós kereteink egynegyedére csökkentek, s e kis összegeket a ma- gyarnándoriénál rosszabb feszültségviszonyok javítására fordítottuk. Ebből ködétkezik, hogy felelőtlen Ígéretek nem hangzottak el, mert rajtunk kívül álló, országos gazdasági szabályozók léptek életbe, ami nem tette lehetővé Magyarnándor 1972. évi rekonstrukciós munkáit. vözetgyár, Zagyvaróna azonnali felvételre keres szervetlen vegyészmérnököt laboratórium területére és közgazdasági egyetemet végzett iparszakos közgazdászt. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán 6-tól 14 óráig. Telefon: 20-50. Salgótar ján Pf. 16. • • Ot NOGRÁD - 1972. szeptember 26., kedd £) r
