Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-23 / 225. szám

NAPJAINK IFJÚSÁGA Marika "hobbyia‘ Fiatal és a fiatalokért él Á szobában, ahol várako­zom. percenként nyílik az aj­tó: Sztanó Imrét keresik. Egy budapesti fiatalember, aki ilyen népszerű Salgótarján­ban?! Most már én is igazán kíváncsi vagyok rá. Magas, nyúlánk, sportosan öltözött, csak fekete irattáská­ja árulkodik valódi hivatásá­ról. Azaz hivatásairól, mert Sztanó Imre jellegzetessége éppen az; több hivatása van. A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tanárse­géd: harmadik éve tanít a mezőgazdasági tanszéken számvitelt és elemzést, a ta­nítás mellett nevelni is vég­telenül szeret és bár főiskolai oktató — ahol erre nemigen adódik lehetőség — nevel is: kollégiumi nevelőtanár. Azután itt van az ifjúsági mozgalom. Sztanó Imre főis­kolai csúcs-titkár, a délelőtti tanítás, az esti kollégiumi ne- velősködés közötti időben már ötödik éve irányítja a KISZ- szervezet életét. Akkoriban még csak Pesten működött a főiskola, ma már azonban ki­helyezett tagozata van Zala­egerszegen — mezőgazdasági — és megyeszékhelyünkön ipari tagozat. Sztanó Imre tapasztalata és lelkesedése nagyon kell most, amikor az új főiskola KISZ- szervezete megalakulóban van. — A különbséget megőrző azonosság a célunk! — mond­ja. — Azt szeretnénk, ha a három főiskola a legszorosabb egységben működnek, de mindegyiknek kialakulna a maga sajátos profilja is. A salgótarjáni tagozat átveszi a mi kipróbált és jónak bizo­nyult gyakorlatunkat a legkü­lönfélébb területeken, ugyan­akkor a gyerekek megteremtik a magük sajátos légkörét is. Talán mondanom sem kell, hogy a város és az iskola tar­tós, szoros kapcsolata is fon­tos számunkra. Óhatatlanul felmerül a kér­dés. — Aki három fontos terü­leten. dolgozik, annak hogyan jut Ideje pihenésre, szórako­zásra, a „magánéletre”? Mosolyogva válaszol: — Én a szó szoros értelmé­ben a fiatalokért élek. Min­den percemet köztük töltöm, mert kedves időtöltéseim, a színházbajárás, kirándulás is társas dolgok, az ifjúsági szervezetnek pedig nem lé­nyegtelen feladata, hogy ilyen alkalmakat szervezzen. — És nyáron? Akkor szét­szélednek a hallgatók. „Nyári álmát alussza” a KlSZ-szerve- zet is? — kérdezem. — Nyáron vannak a tábo­rok. .. Nyáron élek persze a hobbymnak is: régiségeket, fajanszedényeket gyűjtök, saj­nálnám, ha az utókor nem gyönyörködhetne bennük. Már csaknem elbúcsúztunk, amikor eszembe villant, hogy a más vidékről való embert meg szoktuk kérdezni: hogy tetszik városunk? Szeretheti az építészetet is, mert nyom­ban sorolja Salgótarján szép, korszerű részeit, amelyek tet­szenek neki. — Télen pedig Zalaeger­szegről, Budapestről is vala­melyik nógrádi hegyre jövünk táborozni! — mondja végül. Virág F. Éva Nemcsak táncos szórakozás Minden ember életében he­lyet kap a szórakozás, de ta­lán az ifjúság az a réteg, melynek léte és tevékenysége .leginkább elválaszthatatlan ettől a fogalomtól. A játékos­ság, a folytonos újkeresés, a száz és ezer függvényű igény ősidők óta a fiatal generá­ciókkal született újjá é6 kö­rükben lelte meg sajátos for­máját. így tehát, amikor a klubok­ról beszélünk, tudnunk kell, hogy napjaink művelődésének es szórakozásának olyan sa­játos ifjúsági formájáról van szó, amely előtt még nagy a távlat, benne sok a kiakná­zatlan lehetőség. A klubok mai életszemléletünk és igé­nyeink függvényei, melyek helyet kémeik és kapnak a modem embertípus művelődé­sének és szórakozásának biz­tosításában. Ha visszatekintünk 10—15 évvel ezelőttre, amikor a kü­lönböző nagy létszámú ifj« sági körök és kialakuló klu­bok összetartó ereje a politi­kai irányimutatás és mozgalmi erősítés, valamint az egysíkú táncos szórakozás volt, el­mondhatjuk, hogy a fejlődés e téren is helyes, hatékony irányba haladt. Ma már klubjainkat több különböző kategóriára tudjuk felosztani, melyeken belül az azonos ér­deklődésű kisebb csoportok találják meg sajátos igényei­ket kielégítő, nevelő tartalmú szórakozásukat. Megyénkben három fajtájú ifjúsági klub működése ismeretes: — Még mindig a legna­gyobb teret foglalják el a ki­mondottan szórakozási jellegű, úgynevezett táncos klubok, melyek főleg vidéki kultürott- homokban, hétvégeken üzemel­nek. — Ezek mellett azonban je­lentős mértékben növekszik a különféle kisebb létszámot foglalkoztató speciális szak- és gyűjtőklubok száma, melyei, nék tevékenysége az ifjúsági nevelés és egyénformálás egyik leghatékonyabb terüle­te. — A legtöbb érdeklődést — és nem túlzók ha azt mon­dom, hogy elismerést is kivál­tó klubforma napjainkban az úgynevezett általános klub. Ezek a klubok hosszú távlat­ra meghatározott munkaterv szerint tevékenykednek, sok­oldalú, sokféle igényt elégíte­nek ki. változatos feladatokat oldanak meg, szem előtt tart­va a szónakozva-nevelés szempontját. A klub válasz­tott vezetősége felelősséget vállal a tervezett programok megszervezéséért, lebonyolí­tásáért, a rend és fegyelem fenntartásáért, a klub folya­matos, rendszeres működé­séért és jó erkölcséért. Me­gyénkben egyre nő az általá­nos klubok száma. Az ered­ményes múlttal rendelkezők mellé újabbak és újabbak zárkóznak fel, próbálva kielé­gíteni a korszerű, sokoldalú, de ugyanakkor jogos igénye­ket, elvárásokat. A klubok számának roha­mos gyarapodását igazolja az a tópy is, hogy 1971-ben 74 ifjúsági klub működött Nóg- rád megyében. Ezek munká­jának segítése, felülvizsgálása és értékelése céljából hozta létre a megyei KISZ-bizottság a megyei klubtanácsot. A ta­nács tagjai ellenőrzik, felmé­rik a klubok tevékenységét és hasznos útmutatókkal segítik munkájukat. A klubok létesítésének, számnövekedésének és tevé­kenységének országos mérvű jelentőségét igazolják az év­ről évre meghirdetett pályáza­tok a „Kiváló Ifjúsági Klub” cím elnyeréséért. A Művelődé­sügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Nép­művelési intézet már sok pá­lyázati díjat, elismerő okleve­let ítélt oda klubjainknak. Az 1971-ben végzett munka alap­ján' megyénk területén négy ifjúsági klub nyerte el a Ki­váló címet a tizenhét verseny­re benevezett klub közül. Ezek a balassagyarmati Mikszáth Művelődési Központ társas­táncklubja, a mohoraj ifjúsá­gi klub, a Somoskőújfalui if­júsági klub, a bánki József Attila Ifjúsági Klub. Két me­gyei klub. a salgótarjáni ko­hász ifjúsági klub és a pásztói Lovász József Ifjúsági Klub a Kiváló címen túlmenően a megyei klubtanács javaslatára tovább verseng az „Aranyko­szorús” legmagasabb cím el­nyeréséért. G. Horváth Mária Bizonyára sokótok előtt is­merős már ez az arc. Ferencz Éva a Röpülj páva salgótar­jáni kerületi döntőjén tűnt fel szép énekhangjával, dal- szeretetével, jó előadókészsé­gével. Legutóbb pedig a sal­gótarjáni népzenei találkozón állt a közönség elé. Gratulá­lunk a szép sikerekhez, s re­méljük, sokszor találkozunk még vele! Meghitt sarokban egy me­sekönyvet lapozgatunk. Mer- :zel Marika egykori kedven­cei közül való, tele van Róna Emy bájos rajzaival, tündéri illusztrációival. — Ez az álomvilág ihletett meg engem — mondja Mari­ka és nevetve mutat rá egy stilizált ruhás királykisasz- szonyra. — Amikor felső tago­zatos lettem az általános is­kolában — emlékezik tovább Marik® — a rajzórák idején is sok szép reprodukciót lát­hattam Bacsur Sándor tanár úr jóvoltából. Rabul ejtett a reneszánsz, a barokk, a roko­kó világa. Velazques dámái­nak, Wattau udvarhölgyeinek ruhaviselete nagyon izgatta a fantáziámat, sorra másolgat- tam őket. minden papírt te- íe rajzoltam velük. A gim­náziumban csak folytatódott a női divat iránti érdeklődé­sem, de már az irrealitás vi­lágából a „földre”, a realitás világába kerültem. Tudatosan sezdtem el foglalkozni a kö­telező művészettörténet mel­lett művelődés- és viselettör­ténettel. Bújtam a kézikönyv­tárunkat és a városi könyvtá­rat, lexikonokat, tanulmányo­kat kutattam fel, sok min­dent összeolvastam. — A Balassi Bálint Gimná­zium diákklubjában „közkincs- csé” is tettem ezeket — mesél mosolyogva Marika. — Saját szövegemmel és saját illuszt­rációkkal egy kiselőadást tartottam diáktársaimnak a divattörténetről, sőt az osz­tály faliújságján is én szer­kesztettem a divatrovatot. Az évszázadok divatforgatagában valóságos felüdülést jelentett számomra az érettségi táján ‘rezembe kerülő Nógrádi nép­művészet című könyv. A palóc hímzés csodálatos szín- és motívumvilága átállította ér­deklődésem váltóit. Rájöttem, nogy az öltözködésnél nem­csak a szabásvonal, az anyag számít, a kiegészítő elemek­kel, a hímzésdíszítésekkel cso­dálatosan lehet dolgozni. Újabban ez foglalkoztat leg­inkább. Ilyenekről álmodom azóta. És nemcsak álmodik erről. Tehetségéről magam is meg­győződtem a tavasszal meg­rendezett népművészeti szak­köri kiállításon, ahol Merczel Marika palóchímzéssel díszí­tett modem ruhatervei általá­nos feltűnést keltettek és szép sikert arattak. — Sajnos, az Iparművésze­ti Főiskolára nem vettek fel — sóhajt fel. — Így csak hobbyként hódolhatok a jel­mez-. illetve divattervezés­nek. Hobbyt mond Marika, pedig ez már több annál; izgalmas, művészi munka, sok rajz­készséget. kézügyességet, stí­lusérzéket, jó ízlést és fantá­ziát igényel. Ahogy hallottam, Marika munkahelyén is gyümölcsöz- teti kedvtelését Kolléganői­nek is tervez kosztümöt, ove- rállt. kabátot, blúzt szoknyát Különösen büszke legutóbbi modelljére, egy lila mintás tu­nikára, amit egyik kartársnő­jének tervezett, és amit a vá­rosi divatszalonban meg is varrtak már. Ízléses, korsze­rű, csinos fazon. Marika álmai, rajzai így válnak valósággá. Ahogy né­zegetem még elmenőben rajzait, vázlatait, terveit, ezek még többet is vallanak ne- kem erről a szerény, szőke, kék szemű kislányról, egyiké­ről a mai fiataloknak. Elekes Éva Az ÖV öltöztet Az oldalt szerkesztette: Szendi Márta Fényképezte: Kulcsár József Aki netán nem tudná, mi a divat Velencében, az most jól figyeljen ide. Mint a kép­ről is látható, fiúk, lányok nadrágos szerelésekben jár­nak. Ami ugyancsak a kép alapján bizonyítható: a haj­hosszúság mindkét nembéli fiataloknál teljesen azonos. A cipő? Mindegy, hogy mi­lyen, lényeg, hogy a talp vas­tagságát két centin alul ne adjuk. A tarisznya mellett most már az öv is polgárjo­got nyert. Sőt, nem is számít felöltözöttnek az az ifjú. aki nem kerít a dereka köré egy jókora vastag övét, hozzáva­ló méretű csattal. Az öv ezek szerint tehát öltöztet. (Miért is ne? Ha a napszemüveg öl­töztethet?!) Ha valaki mostanában Ve­lencébe készülne, ne mulasz- sza el beszerezni a képen lát­ható szereléseket, hogy töké­letesen helybélinek látszód- hassék! Slágertan kezdőknek és haladóknak A Húszas stúdió műsorához A slágernek, a fülbemászó, talpalávaló és dúdolható dal­lamnak a megjelenése a gra- mafon elterjedésével egyidőre tehető. Az üzletet mindenben ha­mar felfedező „ötletgyáro­sok” hamar becsempészték a manipulációt erre a területre is: hiszen anyagi csődöt vagy „édes életet” jelenthet a szer­zőknek, előadóknak, lemez­gyártóknak, ha a felvételről a kutya sem vesz tudomást, vagy pedig milliós sikere lesz. így aztán a szövegek sem- mitmondósága és a dallamok igénytelensége felett — az ál­lítólagos tömegigényre hivat­kozva — a számtalan feszti­vál végtelen sok válogató bi­zottsága gondosan őrködik. Pedig „amiről azt mondják, hogy kiszolgálja a tömegíz­lést, az mélyen alatta van” — ahogy Bródy János Kovács András filmjében, az „Extá­zisbán. ..” nyilatkozta. A sláger, mint társadalmi jelenség, kísérője a társadal­mi életnek, nem független at­tól a kortól, és társadal­mi rendtől, amelyben szüle­tik. Nem véletlen, hogy számos szociológia foglalkozik a je­lenséggel, néhány film úgy, hogy szinte vihart kavart ve­le. (Kovács András Extázis 7-től 10-ig, vagy a filmklu­bokban játszott angol film, A kiválasztott.) Aki Kovács András említett filmjét látta, talán emlékszik Vitányi Iván magvas elemzé­seire. Akad, aki olvasta A második prométheuszi forra­dalom című kötetének néhány beattel foglalkozó írását, így nem lepődött meg, amikor a Miből lesz a sláger c. kötet társszerzőjeként találkozik vele. A másik szerző Lévai Júlia, zenepedagógus, a Köz­vélemény-kutató Intézet mun­katársa. A kötetről csak hallani le­het, könyvárusi forgalomba ugyanis nem került. (Sláger­szövegeket korlátlan mennyi­ségben vásárolhatunk, ha va­lakit vigasztalna...) Pedig azok, akik szeretik (vagy nem szeretik) a slágereket, és már kiskorukban is kíváncsiak voltak, hogy „mi van a belse­jében, mitől mozog, miért ilyen?”, azokát érdekli, hogy mitől van a sláger hatása, mire mond igent, és hogyan, értéktelen-e, és van-e érték­rend a slágerek világában? A rádió kitűnő ifjúsági mű­sora, a Húszas stúdió szep­tember 18-i programjában ki­emelte a legérdekesebb téma­köröket a kötetből, és a szer­zők — valamint a jól megvá­lasztott zenei illusztrációk —• segítségével valóságos mini- slágertant adott. A szórakoztató, érdekes slágeróra alighanem sok slá­gerbarát mércéjén emelt, ha nem is szintet, csak egy fok­nyit: .ezen a területen ez is eredmény. A Petőfi rádió hamarosan megismétli az adást, meghall­gatását szívesen ajánljuk a könnyűzenebarátok figyelmé­be! (virág) ml# . ­íi m'i En így írom a nevemet! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom