Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
NAPJAINK IFJÚSÁGA Marika "hobbyia‘ Fiatal és a fiatalokért él Á szobában, ahol várakozom. percenként nyílik az ajtó: Sztanó Imrét keresik. Egy budapesti fiatalember, aki ilyen népszerű Salgótarjánban?! Most már én is igazán kíváncsi vagyok rá. Magas, nyúlánk, sportosan öltözött, csak fekete irattáskája árulkodik valódi hivatásáról. Azaz hivatásairól, mert Sztanó Imre jellegzetessége éppen az; több hivatása van. A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tanársegéd: harmadik éve tanít a mezőgazdasági tanszéken számvitelt és elemzést, a tanítás mellett nevelni is végtelenül szeret és bár főiskolai oktató — ahol erre nemigen adódik lehetőség — nevel is: kollégiumi nevelőtanár. Azután itt van az ifjúsági mozgalom. Sztanó Imre főiskolai csúcs-titkár, a délelőtti tanítás, az esti kollégiumi ne- velősködés közötti időben már ötödik éve irányítja a KISZ- szervezet életét. Akkoriban még csak Pesten működött a főiskola, ma már azonban kihelyezett tagozata van Zalaegerszegen — mezőgazdasági — és megyeszékhelyünkön ipari tagozat. Sztanó Imre tapasztalata és lelkesedése nagyon kell most, amikor az új főiskola KISZ- szervezete megalakulóban van. — A különbséget megőrző azonosság a célunk! — mondja. — Azt szeretnénk, ha a három főiskola a legszorosabb egységben működnek, de mindegyiknek kialakulna a maga sajátos profilja is. A salgótarjáni tagozat átveszi a mi kipróbált és jónak bizonyult gyakorlatunkat a legkülönfélébb területeken, ugyanakkor a gyerekek megteremtik a magük sajátos légkörét is. Talán mondanom sem kell, hogy a város és az iskola tartós, szoros kapcsolata is fontos számunkra. Óhatatlanul felmerül a kérdés. — Aki három fontos területen. dolgozik, annak hogyan jut Ideje pihenésre, szórakozásra, a „magánéletre”? Mosolyogva válaszol: — Én a szó szoros értelmében a fiatalokért élek. Minden percemet köztük töltöm, mert kedves időtöltéseim, a színházbajárás, kirándulás is társas dolgok, az ifjúsági szervezetnek pedig nem lényegtelen feladata, hogy ilyen alkalmakat szervezzen. — És nyáron? Akkor szétszélednek a hallgatók. „Nyári álmát alussza” a KlSZ-szerve- zet is? — kérdezem. — Nyáron vannak a táborok. .. Nyáron élek persze a hobbymnak is: régiségeket, fajanszedényeket gyűjtök, sajnálnám, ha az utókor nem gyönyörködhetne bennük. Már csaknem elbúcsúztunk, amikor eszembe villant, hogy a más vidékről való embert meg szoktuk kérdezni: hogy tetszik városunk? Szeretheti az építészetet is, mert nyomban sorolja Salgótarján szép, korszerű részeit, amelyek tetszenek neki. — Télen pedig Zalaegerszegről, Budapestről is valamelyik nógrádi hegyre jövünk táborozni! — mondja végül. Virág F. Éva Nemcsak táncos szórakozás Minden ember életében helyet kap a szórakozás, de talán az ifjúság az a réteg, melynek léte és tevékenysége .leginkább elválaszthatatlan ettől a fogalomtól. A játékosság, a folytonos újkeresés, a száz és ezer függvényű igény ősidők óta a fiatal generációkkal született újjá é6 körükben lelte meg sajátos formáját. így tehát, amikor a klubokról beszélünk, tudnunk kell, hogy napjaink művelődésének es szórakozásának olyan sajátos ifjúsági formájáról van szó, amely előtt még nagy a távlat, benne sok a kiaknázatlan lehetőség. A klubok mai életszemléletünk és igényeink függvényei, melyek helyet kémeik és kapnak a modem embertípus művelődésének és szórakozásának biztosításában. Ha visszatekintünk 10—15 évvel ezelőttre, amikor a különböző nagy létszámú ifj« sági körök és kialakuló klubok összetartó ereje a politikai irányimutatás és mozgalmi erősítés, valamint az egysíkú táncos szórakozás volt, elmondhatjuk, hogy a fejlődés e téren is helyes, hatékony irányba haladt. Ma már klubjainkat több különböző kategóriára tudjuk felosztani, melyeken belül az azonos érdeklődésű kisebb csoportok találják meg sajátos igényeiket kielégítő, nevelő tartalmú szórakozásukat. Megyénkben három fajtájú ifjúsági klub működése ismeretes: — Még mindig a legnagyobb teret foglalják el a kimondottan szórakozási jellegű, úgynevezett táncos klubok, melyek főleg vidéki kultürott- homokban, hétvégeken üzemelnek. — Ezek mellett azonban jelentős mértékben növekszik a különféle kisebb létszámot foglalkoztató speciális szak- és gyűjtőklubok száma, melyei, nék tevékenysége az ifjúsági nevelés és egyénformálás egyik leghatékonyabb területe. — A legtöbb érdeklődést — és nem túlzók ha azt mondom, hogy elismerést is kiváltó klubforma napjainkban az úgynevezett általános klub. Ezek a klubok hosszú távlatra meghatározott munkaterv szerint tevékenykednek, sokoldalú, sokféle igényt elégítenek ki. változatos feladatokat oldanak meg, szem előtt tartva a szónakozva-nevelés szempontját. A klub választott vezetősége felelősséget vállal a tervezett programok megszervezéséért, lebonyolításáért, a rend és fegyelem fenntartásáért, a klub folyamatos, rendszeres működéséért és jó erkölcséért. Megyénkben egyre nő az általános klubok száma. Az eredményes múlttal rendelkezők mellé újabbak és újabbak zárkóznak fel, próbálva kielégíteni a korszerű, sokoldalú, de ugyanakkor jogos igényeket, elvárásokat. A klubok számának rohamos gyarapodását igazolja az a tópy is, hogy 1971-ben 74 ifjúsági klub működött Nóg- rád megyében. Ezek munkájának segítése, felülvizsgálása és értékelése céljából hozta létre a megyei KISZ-bizottság a megyei klubtanácsot. A tanács tagjai ellenőrzik, felmérik a klubok tevékenységét és hasznos útmutatókkal segítik munkájukat. A klubok létesítésének, számnövekedésének és tevékenységének országos mérvű jelentőségét igazolják az évről évre meghirdetett pályázatok a „Kiváló Ifjúsági Klub” cím elnyeréséért. A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Népművelési intézet már sok pályázati díjat, elismerő oklevelet ítélt oda klubjainknak. Az 1971-ben végzett munka alapján' megyénk területén négy ifjúsági klub nyerte el a Kiváló címet a tizenhét versenyre benevezett klub közül. Ezek a balassagyarmati Mikszáth Művelődési Központ társastáncklubja, a mohoraj ifjúsági klub, a Somoskőújfalui ifjúsági klub, a bánki József Attila Ifjúsági Klub. Két megyei klub. a salgótarjáni kohász ifjúsági klub és a pásztói Lovász József Ifjúsági Klub a Kiváló címen túlmenően a megyei klubtanács javaslatára tovább verseng az „Aranykoszorús” legmagasabb cím elnyeréséért. G. Horváth Mária Bizonyára sokótok előtt ismerős már ez az arc. Ferencz Éva a Röpülj páva salgótarjáni kerületi döntőjén tűnt fel szép énekhangjával, dal- szeretetével, jó előadókészségével. Legutóbb pedig a salgótarjáni népzenei találkozón állt a közönség elé. Gratulálunk a szép sikerekhez, s reméljük, sokszor találkozunk még vele! Meghitt sarokban egy mesekönyvet lapozgatunk. Mer- :zel Marika egykori kedvencei közül való, tele van Róna Emy bájos rajzaival, tündéri illusztrációival. — Ez az álomvilág ihletett meg engem — mondja Marika és nevetve mutat rá egy stilizált ruhás királykisasz- szonyra. — Amikor felső tagozatos lettem az általános iskolában — emlékezik tovább Marik® — a rajzórák idején is sok szép reprodukciót láthattam Bacsur Sándor tanár úr jóvoltából. Rabul ejtett a reneszánsz, a barokk, a rokokó világa. Velazques dámáinak, Wattau udvarhölgyeinek ruhaviselete nagyon izgatta a fantáziámat, sorra másolgat- tam őket. minden papírt te- íe rajzoltam velük. A gimnáziumban csak folytatódott a női divat iránti érdeklődésem, de már az irrealitás világából a „földre”, a realitás világába kerültem. Tudatosan sezdtem el foglalkozni a kötelező művészettörténet mellett művelődés- és viselettörténettel. Bújtam a kézikönyvtárunkat és a városi könyvtárat, lexikonokat, tanulmányokat kutattam fel, sok mindent összeolvastam. — A Balassi Bálint Gimnázium diákklubjában „közkincs- csé” is tettem ezeket — mesél mosolyogva Marika. — Saját szövegemmel és saját illusztrációkkal egy kiselőadást tartottam diáktársaimnak a divattörténetről, sőt az osztály faliújságján is én szerkesztettem a divatrovatot. Az évszázadok divatforgatagában valóságos felüdülést jelentett számomra az érettségi táján ‘rezembe kerülő Nógrádi népművészet című könyv. A palóc hímzés csodálatos szín- és motívumvilága átállította érdeklődésem váltóit. Rájöttem, nogy az öltözködésnél nemcsak a szabásvonal, az anyag számít, a kiegészítő elemekkel, a hímzésdíszítésekkel csodálatosan lehet dolgozni. Újabban ez foglalkoztat leginkább. Ilyenekről álmodom azóta. És nemcsak álmodik erről. Tehetségéről magam is meggyőződtem a tavasszal megrendezett népművészeti szakköri kiállításon, ahol Merczel Marika palóchímzéssel díszített modem ruhatervei általános feltűnést keltettek és szép sikert arattak. — Sajnos, az Iparművészeti Főiskolára nem vettek fel — sóhajt fel. — Így csak hobbyként hódolhatok a jelmez-. illetve divattervezésnek. Hobbyt mond Marika, pedig ez már több annál; izgalmas, művészi munka, sok rajzkészséget. kézügyességet, stílusérzéket, jó ízlést és fantáziát igényel. Ahogy hallottam, Marika munkahelyén is gyümölcsöz- teti kedvtelését Kolléganőinek is tervez kosztümöt, ove- rállt. kabátot, blúzt szoknyát Különösen büszke legutóbbi modelljére, egy lila mintás tunikára, amit egyik kartársnőjének tervezett, és amit a városi divatszalonban meg is varrtak már. Ízléses, korszerű, csinos fazon. Marika álmai, rajzai így válnak valósággá. Ahogy nézegetem még elmenőben rajzait, vázlatait, terveit, ezek még többet is vallanak ne- kem erről a szerény, szőke, kék szemű kislányról, egyikéről a mai fiataloknak. Elekes Éva Az ÖV öltöztet Az oldalt szerkesztette: Szendi Márta Fényképezte: Kulcsár József Aki netán nem tudná, mi a divat Velencében, az most jól figyeljen ide. Mint a képről is látható, fiúk, lányok nadrágos szerelésekben járnak. Ami ugyancsak a kép alapján bizonyítható: a hajhosszúság mindkét nembéli fiataloknál teljesen azonos. A cipő? Mindegy, hogy milyen, lényeg, hogy a talp vastagságát két centin alul ne adjuk. A tarisznya mellett most már az öv is polgárjogot nyert. Sőt, nem is számít felöltözöttnek az az ifjú. aki nem kerít a dereka köré egy jókora vastag övét, hozzávaló méretű csattal. Az öv ezek szerint tehát öltöztet. (Miért is ne? Ha a napszemüveg öltöztethet?!) Ha valaki mostanában Velencébe készülne, ne mulasz- sza el beszerezni a képen látható szereléseket, hogy tökéletesen helybélinek látszód- hassék! Slágertan kezdőknek és haladóknak A Húszas stúdió műsorához A slágernek, a fülbemászó, talpalávaló és dúdolható dallamnak a megjelenése a gra- mafon elterjedésével egyidőre tehető. Az üzletet mindenben hamar felfedező „ötletgyárosok” hamar becsempészték a manipulációt erre a területre is: hiszen anyagi csődöt vagy „édes életet” jelenthet a szerzőknek, előadóknak, lemezgyártóknak, ha a felvételről a kutya sem vesz tudomást, vagy pedig milliós sikere lesz. így aztán a szövegek sem- mitmondósága és a dallamok igénytelensége felett — az állítólagos tömegigényre hivatkozva — a számtalan fesztivál végtelen sok válogató bizottsága gondosan őrködik. Pedig „amiről azt mondják, hogy kiszolgálja a tömegízlést, az mélyen alatta van” — ahogy Bródy János Kovács András filmjében, az „Extázisbán. ..” nyilatkozta. A sláger, mint társadalmi jelenség, kísérője a társadalmi életnek, nem független attól a kortól, és társadalmi rendtől, amelyben születik. Nem véletlen, hogy számos szociológia foglalkozik a jelenséggel, néhány film úgy, hogy szinte vihart kavart vele. (Kovács András Extázis 7-től 10-ig, vagy a filmklubokban játszott angol film, A kiválasztott.) Aki Kovács András említett filmjét látta, talán emlékszik Vitányi Iván magvas elemzéseire. Akad, aki olvasta A második prométheuszi forradalom című kötetének néhány beattel foglalkozó írását, így nem lepődött meg, amikor a Miből lesz a sláger c. kötet társszerzőjeként találkozik vele. A másik szerző Lévai Júlia, zenepedagógus, a Közvélemény-kutató Intézet munkatársa. A kötetről csak hallani lehet, könyvárusi forgalomba ugyanis nem került. (Slágerszövegeket korlátlan mennyiségben vásárolhatunk, ha valakit vigasztalna...) Pedig azok, akik szeretik (vagy nem szeretik) a slágereket, és már kiskorukban is kíváncsiak voltak, hogy „mi van a belsejében, mitől mozog, miért ilyen?”, azokát érdekli, hogy mitől van a sláger hatása, mire mond igent, és hogyan, értéktelen-e, és van-e értékrend a slágerek világában? A rádió kitűnő ifjúsági műsora, a Húszas stúdió szeptember 18-i programjában kiemelte a legérdekesebb témaköröket a kötetből, és a szerzők — valamint a jól megválasztott zenei illusztrációk —• segítségével valóságos mini- slágertant adott. A szórakoztató, érdekes slágeróra alighanem sok slágerbarát mércéjén emelt, ha nem is szintet, csak egy foknyit: .ezen a területen ez is eredmény. A Petőfi rádió hamarosan megismétli az adást, meghallgatását szívesen ajánljuk a könnyűzenebarátok figyelmébe! (virág) ml# . íi m'i En így írom a nevemet! i
