Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

néhány kérdésé Az egészséges csecsemő helyes táplálása után a követ­kezőkben egy-két fontosabb csecsemőgondozási kérdés­ről kívánunk szólni. Bár vi­szonylag egyszerű dolgokról van szó, mégis gyakran ta­pasztaljuk, hogy főleg fiatal anyák járatlanok és tanácsra szorulnak olyan kérdésekben, mint a csecsemő fürdetése, öltöztetése, levegőztetése és napoztatása. Újszülötteket hazaadásukig az intézetben fürdetik az osz­tályos munkarend szerinti idő­pontban és módon. Általában az elsőszülött hazaadása után kerül a kismama olyan hely­zetbe, hogy a csecsemő für­detését magának kell elvégez­nie. Ilyenkor vetődik fel a kérdés: mikor, melyik idő­pontban a legcélszerűbb für­detni, milyen edényben, kád­ban, esetleg folyó vízben für­dessen-e? Milyen legyen a fürdetés menete, hány fokos legyen a víz és a szoba hő­mérséklete stb. Ami az időpontot illeti, ott­hon általában az utolsó etetés előtt szoktak fürdetni, de ez a reggeli étkezés előtt is tör­ténhet. Helyes jól fertőtlenít­hető műanyagkádat beszerez­ni, de ennek hiányában la­vórban is fürdethető a cse­csemő. Fürdetéskor a kád fe­nekét tiszta pelenkával borít­suk be. A szoba hőmérséklete 25 C-fok legyen, a víz hő­mérséklete az első napokban 35 C-fok, ezt az első év vé­géig fokozatosan 30 C-fokra csökkenthetjük. A csecsemő fürdőkádját más célra ne használjuk. Először a hajlatokat és a végbéltájat olajos vattával tisztítsuk meg. Ezután az ar­cot puha ruhával szappan nél­kül mossuk meg, majd be­szappanozzuk a fejet és leöb­lítjük. Ezt követi a törzs szap­panozása és öblítése. A hát és ülep szappanozásához hasra kell fordítani a csecsemőt. Ha este fürdetünk, reggel az ar­cot, kezet és végbéltájat lan­gyos vízzel kell megmosni. A fürdetést követi a szárí­tás tetra anyagból készített fürdőlepedővel, a pelenkázás és a csecsemő korának meg­felelő öltöztetése. A bőr ápo­lásához közömbös kenőcsöt, hintőport, esetleg olajat hasz­nálhatunk. A jól gondozott, egészséges csecsemő bőrének sem hintőporra, sem olajra nincs szüksége. Érzékenyebb bőrű csecsemőknek azonban hintőporpzást, száraz, hámló bőrű csecsemőnek inkább ola­jozást ajánlunk. Helyes, ha kéthónapos kor­tól a fürdetés előtt tornáztat­juk a csecsemőt. Ez nemcsak izomzatút erősíti, hanem edzi is a csecsemőt, mert így a bőr hajszálereinek fokozódik a ru­galmassága. A csecsemő öltözéke legyen kényelmes, szellős, nedvszívó és könnyen mosható. Általá­ban 4—6 hetes koráig tartsuk pólyában, a télen született csecsemőket 2 hónapos koru­kig, de utána is éjszakára, va­lamint sétára még 6 hónapos korig tegyük őket pólyába. öltözéke, amíg pólyában van: vászoning, cérnarékli és pelenka. Amíg pólyázzuk, gumilepedőt használunk a két pelenka között úgy, hogy a gumi szabad bőrfelülethez ne érjen. Ha a csecsemőt ki­vettük a pólyából, rugdalód- zóba (kezeslábas ruha) öltöz­tetjük, Ilyenkor már alkalma­sabb a guminadrág viselése. Ha a szoba hőmérséklete meg­kívánja, még flanelltakaróval is beborítjuk. A csecsemő ru­házatát legalább egyszer na­ponta, de ha szükséges, úgy napjában többször is váltani kell. A csecsemőt étkezés előtt és felébredéskor tesszük tisztába. Ha sír, mindenkor azt nézzük meg először, hogy tiszta-e? A legalkalmasabb fekvőhely a rácsos ágy. Ez biztonságos, tágas és nagy előnye, hogy a csecsemő ki is lát belőle. Toll- párnát ne használjunk, célsze­rűbb a matrac. Ez rugalmas, a csecsemő nem süpped bele és könnyen tisztán' tartható. A lepedő és matrac közé he­lyezzünk gumilepedőt. A levegőztetést kedvező idő esetén már az első hét után megkezdhetjük, de a télen született csecsemőt hathetes korában visszük először sza­bad levegőre. Az öltözéke ilyenkor meleg kötött sapka, két kötött kabát, pólya, láb­párna és takaró. Az első na­pokban a levegőzés szobában történjék nyitott ablak mel­lett, 5 perctől fokozatosan fél óráig. Pár nap múlva kivi­hető a szabadba, először 10— 15 percre, majd fokozatosan hosszabb időre 1 és 5 C-fok között 1—1,5 órára, mínusz 1 ég mínusz 5 C fok között 0,5— 1 órára. Ha ettől hidegebb a hőmérséklet, fél órára vihető ki. de ajánlatos ismételten ki­vinni. Havazás, illetve eső alkal­mával nyitott ablak közelében levegőztessük a csecsemőt. Normális fejlettségű cse­csemőt már 4—6 hetes kortól lehet napfürdőztetni. Ennek feltétele, hogy a levegő hő­mérséklete árnyékban elérje a 24 C fokot. Az első 2—3 alka­lomkor csak a meztelen lába­kat süttetjük, majd a testfelü­let egyre nagyobb részét tesz- szük ki napfényre. Eleinte 3— 4 percig tartson a napfürdő, majd fokozatosan 2—2 perc­cel tovább, míg az egész test­felületet (elölről és hátulról is) 15—20 percig éri a napsugár. A csecsemő és kisgyermek fe­jét süttetni nem szabad, ha­nem beárnyékoljuk és nagy meleg idején vizes kendőt is teszünk rá. Kánikulában dél­előtt 10 óra előtt és délután 4 óra után tesszük ki a csecse­mőt a napra. Ismételten hang­súlyozzuk a fokozatosság be­tartását, ugyanis minden év­ben kerül egy-két csecsemő és kisgyermek osztályunkra nap­szúrás tüneteivel (bőrpír, láz, hányás), mely helyes napoz- tatás esetén elkerülhető. Dr. Turay Pál gyermekgyógyász főorvos Sz Komisszarenko: ÖSSZETETT PROBLÉMA Az intézmény, ahol dolgozom nem nagy. A munkában sem szakadunk meg. A fizetés megfelelő. Egyik osztályún- kon azonban nemrég kijelentették, hogy létszámcsökkentés vált szükségessé. Azt mondták: amit eddig emberi munka­erővel képtelenek voltak megoldani, megoldják a tudo­mánnyal. Másszóval, a feleslegessé vált embert elektromos számítógéppel helyettesítik. A gép a termelékenység növelé­sére hivatott. Ki is nevezték a berendezéskezelőt, akinek — első feladatként — a fenti elképzelés hasznosságáról min­denkit meg kellett győznie. Ám ebédszünetben így szólt hozzá Tucskin, az egyik munkatárs: — Ide figyelj öregem: engem nem lehet kiszuperálni. Nekem ehhez elegendő szolgálati időm van! A főnökség most is örökké azért rágja a fülemet, hogy továbbképzési tanfolyamra menjek ... Aztán telefonált Nagolkin: — Te, én szóba sem jöhetek! A helyi szakszervezeti bi­zottság tagja vagyok! A technikus is félrehúzta: — Próbálj meg meneszteni...' Csak próbálj!... Lega­lább kilenc kitüntetésem van! Kétszer prémiumot is kap­tam, az szent! Hogy néha bepiálok? No, és? Csak ünnepé­lyes alkalmakkor! Litkína is szaladt és titokzatosan kijelentette: — Ha engem elbocsátanak, a bíróság úgy is visszahe­lyeztet, mert rövidesen szülési szabadságra megyek. t Aztán Nagolkin újra telfonált: — Jegyezd meg, a helyi szakszervezeti bizottság tagja vagyok! Nitikov, kezében egy sárga papírral hadonászva, egészen hazáig kísérte: — Ide süss! Itt van, láthatod, rajta van a papíron, én raktam le az első alapköveket... Hát pótolhat engem egy rohadt gép?! Otthon névtelen levél várta, és Nagolkin újra telefonált. — El ne felejtsd, a szakszervezeti bizottság tagja va­gyok! ... * Másnap a berendezéskezelő néhány hivatalos beszámo­lót kapott, egyenesen az elektromos számítógépnek címezve, ezenkívül két minősítést, orvosi igazolást, lakhatási enge­délyt . „. Egy hit múlva aztán, az intézmény összes dolgozói előtt elhangzó létszámcsökkentéssel foglalkozó beszámolóját a komputerkezelő ezzel fejezte be: — Tapasztalatom szerint a tudomány még nem képes a sürgető létszámcsökkentést érintő probléma megoldására. De valakit csak el kell bocsátani. És elbocsátották a kompnterkezelöt. (Fordította: Krecsmáryné Baraté Rozália) Theresáaak segíteni kell A maniliai állatkertben élő Theresa névre hallgató ele­fánt soha nem hajlandó reg­gelizni és este nem fekszik le aludni, amíg gondozója nem segít neki a toalett el­végzésében: Theresa maga mosdik, a fogait azonban nem tudja megtisztítani. Azt viszont nagyon jól tudja, hogy ez elengedhetetlen' hi­szen a fogorvosok máig sem tudják betömni az elefántok fogait, s még kevésbé tud­nak műfogsort készíteni szá­mukra. Tréfák, anekdoták Róma egyik utcáján lerob­ban egy, kocsi, amelyet egy hölgy vezet. A vezető odafor­dul mellette ülő férjéhez es megkérdi: — Most mit csináljak? — Furcsa — morogja a férj —, amikor én vezetek, mindig te tudod jobban, mi a teendő. * Két öreg csavargó bandukol Velence utcáin, amikor egyi­kük lehajol és felemel a föld­ről egy ötezer lírás bankje­gyet. — Hurrá! — most végre ve­hetünk magunknak néhány fiaskó bort és tíz deka sült halat. Társa végigméri és rosszal­lóan így szól: — Ennyire éhes vagy? + Egy film forgatása közben viharé« veszekedés tör ki két színésznő között. Közbelép a rendező, de mielőtt végleg el­csendesednék a vita, az egyik színésznő vitriolos hangon ki­áltja kolléganőjének: — És ne vágj fel annyira! — Senki sem tudja, hogy ki volt az anyád! — De jobb lenne, ha nem csinálnál ilyen jelenetet, el­végre kiderülhet, hogy éppen te vagy az anyám! J mi ii ■ V llliliíi iilil !ll: ..N.i», '* illlll K órházi idill (A Quick-ből) BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Űrhajósok T ervgazdálkodás A Magyar Posta szeptember 26-án egy forint névértékű bé­lyeggel emlékezik meg a nép- gazdasági tervezés 25 eszten­dejéről. Kovács Dezső festő­művész emlékérme alapján Bokros Ferenc grafikus ké­szítette el az új kiadvány tervrajzát, amelyen az emel­kedő termelési eredményeket jelképező oszlopgrafikont öve­zi a jubileumra utaló felirat. A bélyegből 7 millió fogazott és 6 ezer vágott- példány je­lenik meg. Az albumokban eddig is ta­lálkozhattunk a tervgazdaság­gal kapcsolatos kiadásokkal. Már az első ötéves terv meg­indulásakor 14 értékű soro­zat jelölte meg a célokat. Ez a kiadás kétféle vízjeles papí­ron került forgalomba, az első változat nagyon ritka. Egy esztendő múlva hét bélyeg az addig elért eredményeket mu­tatta be. Nemrégiben minden újság beszámolt a Holdon járt leve­lek botrányáról, amikor az Apollo 15 útjának résztvevői üzleteltek illegális borítékok­kal. A szovjet űrhajósok sem csak bátor helytállásukkal, a róluk kiadott bélyegekkel vál­tak ismertté filatelista körök­ben. Leonov, aki az első űr­sétát végezte, 1967-ben részt vett a Szovjet Posta által ki­adott űrfantázia elnevezésű sorozat tervezésében. A ki­váló űrpilótát most újból fel­kérték, hogy a nagyszerű ese­mények szemtanújaként és közreműködőjeként rögzítse bélyegen az űr korszak 15 esztendejét. Sokolov festőmű­vésszel együttműködve Leo­nov hatértékű sorozatot al­kotott. Az ötödik bélyegen űrben lebegő kozmonautát (azt mondhatjuk, hogy Leo­nov saját magát) örökített meg, A színpompás, érdekes rajzú sorozat rövidesen for­galomba kerül, minden címle­tét hat bélyeget magában fog­laló ívben nyomtatták. Szemfüles küldönc G. Raimund bécsi újságki­hordóé az a kétes dicsőség, hogy bélyeggel először megká­rosíthatta a postát. 1851-ben, Ausztriában (és Magyarorszá­gon is) három azonos rajzú, Merkur-fejet ábrázoló" újság­bélyeget hoztak forgalomba. A kék színűekért egy, a sár­ga példányokért tíz hírlap szállítását vállalta a posta. Raimund naponta cipelte a Merkur-bélyeggel bérmentesí­tett újságokat a postára. Az egyik meleg napon egy csepp verejték hullott a kék színű (0,6 kr. értékű) bélyegre. A küldönc észrevette, a kék szín az izzadságcsepp alatt lassan sárgára vált. Hazatér­ve vegyszerekkel kísérletezett, és rövidesen csak színváltoz­tatással nyert sárga (6 kr. névértékű = 10 hírlaphoz elégséges) bélyeggel jelentke­zett. A posta a csalást elég nehezen fedezte fel, mert az újságkötegekre ragasztott bé­lyegeket vizsgálat nélkül pe­csételték le, sőt Raimund bű­nösségét nem is tudták bizo­nyítani. A „színváltozat” fel­ismerése közrejátszott abban, hogy 1856-ban a sárga színű példányokat leértékelték és azokkal már a kékekhez ha­sonlóan csak egy hírlapot le­hetett feladni. A tíz újságot tartalmazó csomagok részére új, cinóbervörös színű Mer- kur-bélyegeket adtak ki. Ma ennek az újságbélyegnek min­den változata keresett, a cinó­bervörös használatlanul a világritkaságok közé tartozik. A katalógus 50 ezer svájci frankra értékeli. APROMRDETESEH KISEBB beköltöz­hető házat vennék kerttel. Hozzáépitési lehetőséggel. Cím: Salgótarján, Rózsa Ferenc u. 7. 6 NÓGRÁD - 1972. szeptember 21., csütörtök 43 EVES, elvált szakmunkás, 168 cm magas, megismerked­ne házasság céljából komoly gondolkodású, csinos, kissé molett, elvált, vagy özvegy nővel. Egy gyermek nem akadály, .,33-36-ig barnák előnyben” je­ligére kiadóba kérem a leveleket. Fényké­pes levelekre válaszo­lok. RENAULT R-10 személygépkocsi jó állapotban eladó. Cím: Salgótarján, 17-88 telefonon. A VOLÁN 1 napos társasutazást szervez 1972. szeptember 23-án Esztergomba. Részvé­teli díj: 142,—Ft/fő. A VOLÁN 1 napos társasutazást szervez 1972. szeptember 24-én Egerbe. Részvételi díj: 93, Ft/fő. FELVÉTELRE kere­sünk férfi betanított és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: VBKM Akkumulátor- és Szárazelemgyára. Budapest, XIII., Váci út 137/139. Munkaerő­gazdálkodás __________ H ALASUZLET oe- rendezéssel, betegség miatt eladó. Salgótar- jánban. Mitli Béláné A VOLÁN 1 napos társasutazást szervez 1972. szeptember 24-én Pannonhalmára. Rész­vételi díj: 180,—Ft/fő. AZ EXPRESS ki­rándulást szervez szeptember 24-én Mo- horára. Részvétel* díj: 62,—Ft. SALGÓTARJÁN 4. (Zagyvapálfalva) pos­tahivatal kézbesítői munkaerőt keres, ok­tóber 1-i belépésre. Jelentkezni a postahi­vatalban lehet. CP-rendszámú, *jó állapotban levő MB— 1000 Skoda eladó. Ér­deklődni 16 óráig. Te­lefon: Ludány, 10. A Nógrád megyei Tanács Kórháza felvételre keres műszaki anyagrak- tárost, hentes szakmunkást. Je­lentkezni lehet: a kórház gazdasági osztályán. Paszományárugyár berkenyéi telephe­lyére felvételre keres TMK- laka- tost 3 műszakra. Bére­zés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a berkenyéi tele­pünk vezetőjénél. Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortóJ azonnali belépéssel ■keresünk, budapesti, ki­emelt építkezésekre. Jelentkezés: ÁPRILIS 4. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Budapest, VIII., Aurora u 23—25. Aforizmák Idő és Tér tegnap meghal­tak. Már az abszolutumban élünk, mivel megteremtettük az örök, mindenütt jelenlevő sebességet. (Filippo Tomaso Marinetti, 1909-ben) Sohase érjen felkészületle­nül a csalódás. (Albert Schweitzer) Sokan emberfeletti, sokan pedig „ember alatti” boldog­ságot keresnek, pedig a bol­dogság emberközelben van. Annyiféle boldogság létezik, ahány ember. (Konfucius) A nő igen gyakran múzsája a nagy vállalkozásoknak ... melyek végrehajtását később akadályozza. (Alexandre Dumas) Ha valakit rászoktatsz arra, bogy a te számládra egyen, valahányszor meglát, mindig éhesnek fogja magát érezni. (Tunéziai mondás) Aki halkan nyit ajtót, az 'egyen elkészülve rá, hogy vallani fog magáról valamit. (Leopold R. Nowak) Boldognak lenni annyit je­lent. hogy az embernek nincs \ 'deje a boldogság kérdésével d'ilkozni. I (Marcelle Auclair) > ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom