Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

\ Hatvan év az üllő mellett Tizenkét éves, mikor a ko­vácstűzhely mellé áll. A hosszú inasévek után Buda­pesten „szabadul”, majd nem sokkal ezután a Vörös Hadse­reg katonája. 1946. óta el Zagyvapálfalván. • Szárnyasi Gyula — a megye egyetlen „féderkovácsa” — hetvenkét évesen is fiatalosan dolgozik. Híre túljutott már az ország határain. Budapesti, gyöngyösi, hatvani vállalato­kon kívül, szlovák gyárak és üzemek is rendelnek tőle gépkocsijaikhoz spirál- és laprugókat. Nem könnyű munka ez, fő­leg nyáridőben, amikor a tűzhely mellett ötven fok is van. Naponta tizenkét órát dolgozik, és csak rövid időre áll meg, hogy rágyújtson ná­lánál is idősebb pipájára. Munkája nagy figyelmet és pontosságot igényel. Magas szakmai tudásánál fogva gyakran meghívják a szak­munkástanulók vizsgáira is. „Fáradt vagyok” — mondja, de ez nem látszik. Jó erő­ben. egészségben dolgozik még most is — a megyében ta­lán utolsó? — „féder kovács”. Bibók László ÚTKÖZBEN Gseneles Mflslft a Karaites uiftlgye Lgy ellenőr*és tapasztalatai Egy fizetési nap általában mozgalmassá teszi a vendég­látóipari egységeket. Nagyobb a forgalom, talán több az it­tas ember is. Ilyenkor hang­zanak el olyan megjegyzések, hogy vastagabban fog az italboltos ceruzája, kevesebb ital jut a pohárba. De vajon így van-e ez? Ellenőrök tár­saságában erre kerestünk vá­laszt a hónap utolsó délután­ján, illetve estéjén a Karancs völgyében. Célunk világos volt. Próbavásárlás során el­lenőrizni. hogy kiadják-e a kért italmennyiséget, jól szá­molnak-e az jtalboltosok, megvan-e a szeszfoka a ki­mért italnak; kiszolgálnak-e ittas embert és fiatalkorút. Nem a legjobban sikerült utunk első állomása. Az ete- si ÁFÉSZ 3-as számú ital­boltjában már két hónapja helyettesít Gordos Ferencné. Konyakot kérünk. Az ellenőr dolgozik. A mennyiséggel nincs baj. A fokolásnál a ref- laktor eltérést mutat a hu- bertusnál Mintát kel] venni. A minőségvizsgálat majd pon- cot tesz a dolog végére. S amíg tart az ellenőrzés, idős bácsi lép mellém. — Azt tessenek már meg­írni az újságban is. hogy az UzlPtben nem kapunk kol­bászt. szalámit. Hiába rendel az üzletes meg a hentes, nem küldenek a vágóhídról. Pedig mi is megennénk a kolbászt. Nem idegeskedik Karancs- alján a vendéglátó falatozójá- öan Trizna Andrásné üzletve­zető-helyettes. A próbavásár­lás során szabálytalanságot nem találtak az ellenőrök. Viszont dolga akad a társa­ságunkban levő nyomozónak. Rerdőrségi felügyelet alatt álló férfi dülöngél erősen ittas álla­potban a falatozóban. A fi­gyelmeztetés nem marad el. Szabálysértés mindenképpen. Rendőrségi felügyelet alat.t ál­ló ittas férfi kiszolgálása tiltott még Karancsalján is. Érdekes a sors. Mire az el­lenőrök Karancslapujtőre ér­keznek, az ittas férfi. T. Gyu­la bányász megelőzi őket, már a köznyelven Dézsának emlegetett italboltban $zür- csöli italát. Sorsát itt sem ke- t ülhette el. Megnyugodva távozunk a Vendéglátó Vállalat Karancs- gyöngye III. osztályú eszpresz- szóból. Lavaj Tiborné üzletr vezető-helyettes arról is be­számol, hogy nemcsak a mos­tani.* de a korábbi ellenőrzé­sek sem találtak kifogásolni­valót. Rajtaütésszerű az ellenőr­zés, a próbavásárlás. Ka- rancskesziben. Az ÁFÉSZ 4- es számú italboltjában már emelkedett a hangulat. A vendégek között akad olyan is, aki énekkel ..üdvözli” az ellenőröket. Baksa Zoltánná üzletvezető először meglepő­dik. aztán megnyugszik. Ami­kor azonban azt kérdik tőle: miért nem használ hitelesí­tett féldeciseket, ezt mond.fa: — A szövetkezet ellenőre engedélyt adott arra, hogy ezeket a poharakat használ­juk. Egyet vontunk csak ki a forgalomból. Pedig ezek a poharak nem • jók. Rendelet írja elő. hogy italt csak hitelesített pohár- oan szabad kiszolgálni. A ka- rancslapujtői ÁFÉSZ-központ- nak kell a pótlásról gondos­kodnia! A község másik italboltjá­ban, ahol Romhányi Gyula az üzletvezető, csendesen szóra­koznak a vendégek. Legtöb­ben a magyar futballistáknak szurkolnak a televízió előtt. Az ellenőrző könyvbe is elis­merő szavak kerülnek. Marakodipuszta a legki­sebb település a Karancs völ­gyében. Jóleső érzés betérni kis italboltjába, ahol felesége helyett most Kicsiny László szolgálja ki a próbavásárló­kat. Rend és tisztaság. Né­hány -italboltos ellátogathatna ide tapasztalatcserére. S ami­lyen a rend és tisztaság, Dlyan a kiszolgálás “is. Pon­tos. Az ellenőrök itt is a po­harakat kifogásolják. Egyik sem hitelesített. Karancslapuj­tő. figyelem! Végre kell haj­tani a rendeletet! Hét óra felé jár az idő, amikor a litkei 1-es büfébe térnek be az ellenőrök. Itt már emelkedett a hangulat. Néhány spicces férfi énekel az egyik asztalnál. A mérés, a szeszfok jó. Úgy látszik. Szeles András, az üzlet veze­tője okult a korábbi ellenőr­zésekből. Már-már úgy látszott, min­den rendben lesz. A litkei Napsugár presszóban Bőhm Sándor, az üzletvezető férje szolgál ki. Fémmércével méri az italt.Ennek ellenére komoly súlycsonkítást követ el. Töb­bet is számol a kelleténél. A feketekávé? Bizony elég gyen­ge. S amikor a névnapját ün­neplő feleség értesül az el­lenőrzésről. csak annyit mond: — Sanyi. Sanyi mit tettél velem... és sírni kezd. A könnyek azonban nem hatják meg az ellenőröket. Jegyzőkönyv készül. Mintát vesznek a kávéból, vizsgálat­ra küldik. Jegyzőkönyvbe ke­rül az is. hogy a férj — aki egyébként másutt dolgozik — nem rendelkezik érvényes egészségügyi , vizsgálattal, mégis a pult mögé áll. * Nem sokkal jobb az ered­mény Ipolytarnócon sem. Ju­hász József üzletvezető ki­lencszázalékos súlycsonkí­tást követ el. s 99 fillérrel számol többet. Míhálygerge. Ludányhalászi. A Horkán levő 34-es számú italboltban már este nyolc óra után érünk. Csendben be­szélgetnek a vendégek. Gyeb- nár Albert üzletvezetőnél is minden rendben, csakúgy, mint a 16-os üzletben, ahol Licskó Károly üzletvezető szolgálja ki a próbavásárló- kat. Csendes volt a Karancs völ­gye. Fizetés napján, este zár-* óráig. A véletlen műve len­ne? Ki tudja? Egy azonban biztos. A legutóbbi ellenőrzés óta sokat változtak az embe­rek, az italboltok vezetői. Somogy vári László Több mint másfél év telt el a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmények mégis számotte­vőek. Az élet minden terüle­te igazolja a kongresszus ha­tározatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építőmunka valamennyi ered­ményét összegezni, de tény, hogy mindenfelé új üzemek, létesítmények, objektumok épültek. Közülük az ország­ban már több száz kapcsoló­dott be újonnan a termelés­be, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új üzemek, lakóházak, is­kolák, óvodák alapjait, s ha itt-ott az ütem lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak va lamilyen beruházást, az is­mert gazdasági gondok elle­nére is az anyagi és szellemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünk­nek. A gazdaságpolitikai kérdé­sek megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a vezetés színvonala. A helyi és ága­zati vezetők egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdasá­gi adottságok kihasználására. E célból került napirendre az üzem- és munkaszervezés problematikája, aminek ered­ményei a gazdaságosabb ter­melésben, a termelékenység növekedésében jelentkezhet­nek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhangban álló termelés emelkedése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal terve­zett növekedése 1972-ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is szüle­tett, amely a közvélemény óhaját kifejezve' gátat vetett az indokolatlanul magas jö­vedelmeknek, spekulációs tö­rekvéseknek. Rendelet jelent meg a lakás- és üdülőtelek­tulajdon mértékének szabá­lyozására, amely szerint egy családnak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módo­sították a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi mi­niszter elrendelte ezek prog­resszív adóztatását. Intézkedé­seket hoztak a magas jöve­delmű kisiparosok és kereske­dők, valamint önálló szellemi foglalkozásúak progresszívabb adóztatására, a túlzottan ma­gas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személygépkocsik számának je­lentős csökkentéséről. A ren­deletek végrehajtása részben már megtörtént, egyes intéz­kedések pedig folyamatosan valósulnak meg. A tavalyi esztendő és az idei év első fele gazdag volt az oiyan intézkedések és törvények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követel­ményeként vetődtek fel a párt X. kongresszusán. Ezek közül egyik legjelentősebb, hogy az országgyűlés módosí­totta az alkotmányt, figyelem­be véve a szocialista építő­munka eredményeként több mint két évtized alatt bekö­vetkezett társadalmi és gaz­dasági változásokat, valamint a szocializmus teljes felépí­tésének követelményeit. To­vábbá elfogadásra került az egységes szövetkezeti és az ifjúsági törvény. Egyik a szö­vetkezeti mozgalom erősödé­sét, továbbfejlesztését segíti, a másik az egész magyar if­júság helyzetének javítását, Jogainak fokozottabb érvénye­sülését. Ezen túl párt- és ál­lami határozatokban rögzí­tettek olyan fontos társada­lompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megköny- nyítése, vagy külgazdasági te­vékenységünket illetően a KGST-országokkal való kap­csolat további erősítése. A Központi Bizottság — épp a közelmúltban — átfogóan megvizsgálta közoktatásunk helyzetét és továbbfejleszté­sének irányát. Gazdasági fejlődésünk té­nyei, és mindezek az intéz­kedések — csak a leglényege­sebbeket érintve is — mutat­ják, hogy a X. kongresszus elvei, határozatai a gyakorla­ti megvalósulás útján halad­nak. A további fejlődésnek fontos feltétele, hogy épít­sünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszervezetek a min­dennapi felvilágosító munká­ban kellő figyelmet fordítsa­nak ezekre az eredményekre. Utaljanak a végbement fejlő­désre, a megtett intézkedések­re, a dolgozók érdekeit és igé­nyeit kifejező lépésekre. E vonatkozásban csak he­lyeselni lehet ezt a munka- módszert, ha a pártszerveze­tek, a kommunisták a külön­böző intézkedések kapcsán szűkebb területük, munkahe­lyük, üzemük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elem­zik és ennek alapján beszél­nek a kongresszus óta meg­tett útról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságok­kal szolgál, megerősítik igazuk­ban és újabb sikerekre buz­dít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa A VÁZ (Zsiguli) program hazánkra eső részét mint­egy 20 vállalat közös kooperá­cióban, szerződés alapján vált­ja valóra. Ebből a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek is je­lentős szerepet kapott. A sza­lagedzőben több alkatrész gyártásához szükséges anyagot állítanak elő. Az érintett vállalatok KISZ- szervezetei mindenütt véd­nökséget vállaltak a VAZ- program felett. A „Bakony” Fém- és Elektromos Készülék Művekben készítik a Zsigu- li-alkatrészek jelentős részét, ahonnan a napokban levél ér­kezett a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek KlSZ-bizottsá- gához. Többek között a kö­vetkezőket írták. „... Vállalatunk 1972. első féléves termelési tervét és ezen belül a járműprogram­mal kapcsolatos feladatait si­A tótisztító cymota A Bajkál-tó környéki la­kók már régen tudják, hogy a világnak talán a legtisz­tább vizét a Bajkál-tóban találni. Ez az érdekes termé­szeti jelenség felkeltette a biológusok figyelmét is- akik megállapították, hogy a kris­tálytiszta víz a pöttyös cyma- toanak köszönhető. Amíg a nyár tart, a tó vizét szünte­lenül - „átszűri” a pöttyös eymatoák óriási tömege. A szabad szemmel nem látható kis organizmusok azokat a parányi szervezeteket pusz­títják, amelyek előidézik a vizek zavarosságát. A cyma- ioát. ezt a fáradhatatlan tó- tisztogatót más vizekben is szeretnék meghonosítani, az erre irányuló kísérletek azonban eddig sikertelenek voltak. kerrel teljesítette. Az ered­mény elérésében nagy jelen­tősége van a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek és vállalatunk között kialakult jó együttmű­ködésnek, amit a járműprog­rammal kapcsolatos különle­ges igényeink megkülönbözte­tett elbírálása is alátámaszt. Külön szeretnénk kifejezni köszönetünket a KéSZ-bizott­ságnak, a dolgozóknak, akik értékes segítséget nyújtottak olyan anyagok kísérleti úton való állításához, amelyek szükségesek a VAZ-program teljesítéséhez. Ugyanis eddig külföldről is csak nagy ne­hézségek árán tudtuk be­szerezni azokat...” Az elismerő levél tehát ar­ról tanúskodik: a kohászok becsülettel teljesítették a VAZ-programból reájuk há­ruló feladatokat. Elismerő levél a Bakony Művektől A kohászok teljesítik a VAZ-program célkitűzéseit Olimpia minden mennyiségben Nem is tudok hirtelenjében még egy olyan dolgot mon­dani, ami annyira foglalkoztatná napjaink közvéleményét, mint az ötkarikás világverseny, az olimpia. Találkozom az utcán ismerősömmel, megáll egy percre, mentegetőzik: — Jajt ne haragudj már, olyan régen készülök, hogy meglátogatlak, de hidd el, egy szemernyi időm sincs. Roha­nok haza a munkából, bezuhanok a tévé elé, és sokszor éj­fél felé jár az idő, amikor családomnak sikerül elhúzni elő­le. Máshol családi összezörrenésekről hallok panaszkodni. Az ifjú férj méltatlankodva lamentál: — Nejem kihív vacsorázni, a tévében éppen nem volt érdekeltségünk, hát meghozom az áldozatot, kimegyek. De alig ülök le, hallom, hogy magyar gyerek következik. Drá­gám, csak öt perc, mondom és szaladok vissza. Nejem más­fél óra múlva közli, hogy tönkrehűlt minden, de ő bizony meg nem melegíti még egyszer, ha azon múlik is az élete, lakjak jól a sporttal! Azt hiszem, régen működtek már ennyit a tévékészülé­kek, mint a napokban. A salgótarjáni Centrum Áruház is nagy attrakcióval rukkolt ki, színes tévé mutatja a kira­katban az olimpia eseményeit. Maga a színes közvetítés is nagy szám, az olimpia meg különösen, így hát nem csoda, ha nagy tömeg tolong a kirakat előtt. Mindkét kezében szilvával teli szatyrot cipelve, házi­asszony horgonyoz le az ágaskodva leskelődő férfiak mö­gött. Persze a képből szinte semmit sem lát. De mert talp­raesett hölgy, hamar feltalálja magát. — Szabad, kérem, szabad? — udvariasan, de roppant magabiztosan halad előre, a férfiak meg, mielőtt még tu­datára ébrednének, hogy mi történik, engedik előre. Az asz- szony szépen eljut egészen a kirakatüvegig, ott maga mellé teszi a szilvásszatyrokat, és „páholyból” szemléli az esemé­nyeket. A hátulról feléje röppenő megjegyzések a legkevés­bé sem zavarják. Balczó András fantasztikus bravúrja azonban minden eddiginél jobban felfokozta a kedélyeket. Csütörtökön dél­ben már hármas-négyes csoportok tárgyalták az utcán az aranyérem történetét. — Hallottad? Láttad? Na, mit szólsz? Ez a fiú tényleg aranyat ér! S végül még egy kölcsönkérés története. Az ügylet tárgya mindössze egy szerény tízes. Hogy mi­ért csak ennyi? Hó végén történt az eset, ilyenkor örül­jön az ember, ha egy tízest is fel tud hajtani! Ezúttal sike­rült is a kis zöld bankót megtalálni. Azaz csak majdnem. A kölcsönzőnek kiszemelt személy ritkán tapasztalható önzetlenségről tett tanúbizonyságot: — Mázlista vagy, éppen egy tízesem van. Hajlandó is vagyok lemondani a javadra, de akkor is csak kilenc fo­rintot kapsz. — Hogyhogy kilencet? — volt a meghökkent kérdés. — Minek neked az az egy árva forintocska? Ugyan mit kapsz egy forintért?! — A holnapi Népsportot, barátocskám! —szendi— NÓGRAD — 1972. szeptember 2., szombat 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom