Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
Szerelik a Citadellán az augusztus 20-1 tűzijáték arzenálját. A Fűzfői Nitrokémlal Ipartelepek dolgozói és a honvédség alakulatai 1200 tűzijátékbombát telepítenek a Gellérthegyre. Az idén is lesz vízesés, sok-sok röppentyű, bengálitűz. A harmincperces műsor este kilenc órakor kezdődik. Képünkön: Esővédő sapkákkal látják el a katonák a betöltött csöveket Üres pénztárak Napjaink legkorszerűbb kereskedelmi formájának az Önkiszolgáló rendszert mondjuk. Világszerte elterjedt, és kétségkívül sok előnyének egyike, hogy a vásárló gyorsabban juthat a kiránt áruhoz, a boltok „áteresztőképessége” megnő. Illetve hát... Szóval: ez volna az önkiszolgálás előnye, erénye, ha a legtöbb helyütt ezt a kereskedelmi formát Is nem bénítaná meg előnyös lehetőségeiben a kisszerűség. Tapasztalatom szerint ugyanis jelenleg a legtöbb helyütt amit időben nyerhetnénk a réven, bőséggel leadjuk a vámon. Tessék csak megfigyelni, hogy csúcsforgalmi időkben milyen végtelen sorok kígyóznak a Pécskő-csemegében, de a város más önkiszolgáló rendszerű boltjaiban is. Amikor ezekét a korszerű kereskedelmi egységeket létrehozták, a tervezők a várható szükségletnek megfelelő ideális állapotot igyekeztek kialakítani, mind a vásárlóknak, mind az eladóknak. Két—három-négy pénztárbox mellett valóban lényegét nyújthatná az önkiszolgáló forma, azt, hogy a gyorsaság nem boszorkányság. Csakhogy ezek a pénztárboxok — egyetlen kivételével — rendszerint üresek, nemigen szolgálnak rendeltetésüknek. így aztán a gyors árubeszerzés után megtorpan a vásárló, a fizetés „adminisztrációja” ide- gesitöen hosszadalmassá válik. Akkor pedig mi értelme az egésznek? (barna) B ■ Önreklám ' Vdnszorogi Ödön mindent elköve- tett, hogy magára irányítsa a figyelmet —. ám rendszerint hiába. Szépségét és tehetségét nem méltányolta mindeddig eléggé a társadalom. Egyszer sem hívták meg például a tv Ki miben tudós? vetélkedőjére, és a Fórumban sem válaszolhatott a hozzá intézett kérdésekre. Nem készített vele interjút az üzemi lap. és nem küldték Párizsba a szívspecialisták kongresz- szusára sem. 1 Vdnszorogi nem adta fel egyköny- nyen a harcot, egyszerűen kényszerítette környezetét, hogy vele foglalkozzék, róla beszéljen. Egy alkalommal például hajnalban megkongatta a vészharangot, máskor nyitott ernyővel sétált a holdvilágnál. Tavasszal a talajmenti fagyon napozott a város szélén, a fűútvonal mentén, télen ruhástól ugrott be a strand medencéjébe, vasárnap 30 fokos hőségben kifogásolta, hogy hűtve van a sör, legutóbb pedig meztelenül ment el egy női divat- bemutatóra. Ám mivet minden csoda három napig tart, Vánszo- roginak ugyancsak kellett törnie szépnek és okosnak vélt fejét, hogy rmindig és mindenkor az érdeklődés felszínén maradjon. Legújabb produkciója, hogy minden értekezletről, minden megbeszélésről elkésik. Ha véletlenül mégis pontosan érkezne, kocsijával az épület körül kering, vagy a lépcsők, oszlopok mögött bujkálva várja az idő múlását. Előfordult, hogy leöntötte olajjal a nadrágját, hogy tisztításával agyonüsse azt a negyedórát, ami még hiányzott, hogy egy fél órát késsen, máskor pedig guggolva liftezett. fel és alá, kétségbe- ejtve, egy egész minisztériumot, mert az hitték: megőrült a felvonójuk. S mindez azért a bódító gyönyörért, amit ilyenkor a liftben guggolva érez, maga előtt látva a tanácsadó testületet, az elnök feláll, szétnéz, és megszólal: „Vdnszorogi kartárs még nincs itt?" És akkor ő megjelenik mindenki képzeletében, és egy pillanatig kétszáz agyban csak ő, egyedül csak ő van. Aztán eltelik néhány perc és amikor már megfeledkeztek róla, ő megérkezik, jó hangosan köszön, felborít egy széket és egy vizeskancsót és akkor me- ítgint egyedül csak ő, csak ő van a teremben. Mint most is. Nyílik az ajtó, köszönés, székrobaj, Üvegcsörömpölés — húszperces késéssel megérkezett Vdnszorogi. Éppen időben azért, hogy ebből az írásból ki ne maradjon! Papp János Krémfagyi Ismerőseim azt ajánlották, ha jó fagylaltot akarsz enni, menj a bisztróhoz, ott lehet kapni a legjobbat. Salgótarjánban, a Fekete Gyémánt bisztró mai fagylalt- ajánlata; csokoládé és vanília. A gépnél Sárosi Heléna adagol. — Mennyit adtok el naponta? — Most, hogy újból meleg idő köszöntött ránk, két és fél, három kannával. — Mi a „menő” a fagylaltok közül? — A citrom a melegebb napokon. De fogy a gyümölcs, a csoki és a vanília is. — Neked melyik a „kedvenced”? — Az eperfagyit szeretem legjobban. Egymás után kerülnek a gépből a tányér alakú tölcsérbe az adagok. Sokakat vonz a melegben egy kis hideg fagyi. Pedig csengettyű sem jelzi, hogy jön a fagylaltos, mint régen. Kérek én is egyet. Valóban finom. Krémfagyi! — tv — at, vagy a régit médosftanif Értük és miattuk A szövetkezetekkel kapcsolatos új jogszabályok rendelkezései értelmében a mező- gazdasági szövetkezetek 1972. szeptember 30-ig kötelesek az alapszabályukat felülvizsgálni és az új jogszabályoknak megfelelően módosítani, kiegészíteni, illetve új alapszabályt készíteni. Az alapszabály , a szövetkezet működésének alkotmánya, amely hosszú időre meghatározza a szövetkezet vezető szerveinek működését. a tagság jogait és kötelezettségeit, a szövetkezet feladatait, célját, egész tevékenységét. Éppen ezért rendkívül nagy fontosságú, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek oly módon hajtsák végre az alapszabály felülvizsgálatát — módosításét — vagy az új alapszabály elkészítését. hogy azt a tagság legszélesebb rétegei is részleteiben megismerhessék, javaslatot tehessenek, és a közgyűlés előtt — amely az alapszabály felülvizsgálatát tárgyalja — már ismerje a szövetkezet vezetősége a véleményeket. Politikai feladat Kétségtelen, hogy az alapszabály módosítás, rendkívül nagy munkát jelent minden mezőgazdasági szövetkezet vezetőségének, és éppen olyan időpontban — betakarítás, aratás stb. — ami talán az egész évi munka csúcspontja. Ez azonban nem jelentheti, hogy egy-egy termelőszövetkezet vezetősége az alapszabállyal kapcsolatos feladatokat lebecsülheti, vagy olyan adminisztratív feladatnak tekinti, ami szükséges rossz. Az új szövetkezeti jogszabályok kiszélesítették a szövetkezeti demokráciát, megszüntettek vezető szervet (vezetőség bizottsága) új szervet hoztak létre (szövetkezeti döntőbizottság) fokozták bizonyos szövetkezeti vezető szervek döntési jogkörét (vezetőség), megnövelték a szövetkezet vállalati gazdálkodásának a lehetőségét és egyenrangúvá tették a szövetkezeti tulajdont a szocialista tulajdon más formáival. Ezek az új rendelkezések csak akkor hatnak kedvezően, és fokozzák hatásukat a szövetkezet gazdasági tevékenységére, ha nemcsak végrehajtják azokat, hanem a tagság is magáévá teszi. Ehhez pedig az szükséges, hogy érezze minden szövetkezeti tag, érte. miatta történik minden, és a (jövőben fokozódni fog felelőssége a szövetkezet egészének eredményéért, tevékenységéért. Hogyan lehet ezt a nagy munkát jól előkészíteni? Célszerűtlennek tartom — még ha erre jogszabályi lehetőség van is — a régi alapszabály módosítását, foltozgatását. Lényeges és sokrétű az a változás, ami a jogszabályokban történt, így jobb — és talán kevesebb munkával is jár az új alapszabály készítése. Sorról sorra vitatni Sokféle módon lehet a jelentőségteljes munkát elvégezni. A diósj enőj termelő- szövetkezetben a feladatot így oldjuk meg: a termelő- szövetkezet vezetőségének 1972. évi munkatervét már úgy állítottuk Össze. hogy júliusban napirendre kerüljön az új alapszabály- és ügyrendtervezet. Ezt megelőzően a termelőszövetkezet elnöke, főmezőgazdásza, főkönyvelője, MSZMP-titkára és a jogtanácsos több napon át vitatták a vezetőség elé terjesztendő tervezeteket, elsősorban azokat a kérdéseket. ahol a szabályozási jogkör a termelőszövetkezet hatáskörébe került. A tervezetet szinte sorról sorra kellett megvitatni, hogy olyan megoldást találjunk ami egyezik a termelőszövetkezet egészének. a tagságnak, valamint a népgazdaságnak az érdekeivel. Sok esetben figyelembe kell venni a távlati céljainkat, hiszen az alapszabály több évre készül. Ezt követően kitűztük a vezetőségi ülés időpontját oly módon, hogy a kiküldött tervezetet a vezetőségi tagok, de a meghívottak is tanulmányozni tudják. Észrevételeiket megtehették írásban vagy szóban is a vezetőségi ülésen. Célszerű ilyen kibővített ülésen megvitatni a tervezetet. Meghívtuk az egység, és brigádvezetőket, a társadalmi és közigazgatási szervek helyi vezetőit. Amikor a vezetőség is hosszú és több órás vita után elfogadta az új alapszabály-tervezetet, konzultáltunk a járási hivatal illetékes vezetőivel, hogy nem került-e olyan kitétel a javaslatba, ami jogszabály- ellenes. Jelenleg az alapszabály-tervezetet sokszorosítjuk. hogy az augusztus végén tartandó közgyűlés előtt időben ki tudjuk kézbesíteni a termelőszövetkezet va- lamenyi tagjának, hogy észrevételeiket írásban vagy szóban előterjesztve a közgyűlésen megvitathassuk. Az új alapszabály széles körű vitájának, valamint az ezzel kapcsolatos tájékoztatásnak túl kell terjednie a jogszabályok által meghatározott előírásokon, azaz nem elég. ha a tagság például, csak 8 nappal a közgyűlés előtt értesül az alapszabálv- tervezetről. Az alapszabálymódosítás, vagy az új alapszabály elfogadása kizárólag akkor lehet a jövőben és hosszú ideig a szövetkezet életét döntően befolyásoló tényező, ha nincsen olyan tagja a termelőszövetkezetnek, aki az esetleges felelősségre vonáskor közli, hogy „ezt nem tudtam”, „ezt nem ismertem”. Minden szövetkezeti tagnak már az alapszabály elfogadása előtt tudnia kell nemcsak jogait, hanem kötelezettségeit is, hiszen csak ez lehet a jövő fejlődésének alapja. A bizottságok felelőssége Fel szeretném hívni a figyelmet a mezőgazdasági szövetkezetek különböző vezető szerveinek (és az ebben dolgozók) fokozott felelősségére. A vezetőség, az ellenőrző bizottság, a szövetkezeti döntőbizottság feladatköre, jogállása, kötelezettsége any- nyira megnövekedett és önállóságuk oly mértékben fokozódott, hogy az új vagy módosított alapszabály vitájában, elkészítésében ehhez mérten kell részt venniük. Tevékenységük meghatározó, ja a szövetkezet egész működésének, munkájuk befolyásolja a tagság jövedelmét, azaz a szövetkezet eredményességét. Ily módon véleményüket, javaslataikat messzemenően figyelembe kell venni. A társadalmi szerveken keresztül különleges feladat hárul a nőbizottságokra, valamint a termelőszövetkezetekben dolgozó KlSZ-tagok- ra. Ennek akkor tudnak eleget tenni, ha javaslataikkal hozzájárulnak az egyes termelőszövetkezetekre legalkalmasabb alapszabályok kidolgozásához. és elősegítik, hogy az új jogszabályok - adta lehetőség élő valósággá váljéü. Dr. Réczei Róbert jogtanácsos Cftúsxik a Baltikum partja Lengyel és szovjet geológusok, akik Szczecintől a Kur- öbölig végig vizsgálták a Balti-tenger partját, arra a megállapításra jutottak, hogy a tenA tudósok megállapították, hogy a tenger déli partja évente átla£ 1 millimétert süllyed, a Szczecini-öböl térségében viszont évi 2 centiméter a gerpart — elmozdul a helyé- süllyedés. így az utóbbi évez- ről. Ez a folyamat az ember redben csaknem 20 méterrel számára jóformán észrevehe- ereszkedett lejjebb ez a part- tetlen. szakaksz. A KISZ megtárgyalta A munkássá válás elősegítése (Tudósítónktól) A szécsényi járásban első alkalommal tárgyalta a KISZ járási bizottsága a járás munkásfiataljainak művelődési helyzetét, az üzemi KISZ-szervezetek kulturális tevékenységének tapasztalatait. A téma napirendre tűzését az élet követelte. naponta ingázik a munka- és lakóhelye között. A felmérés során szerzett lényeges adatok és a kérdésekre kapott válaszok lényegében meg is jelölik a művemegteremtéséért. A járás területén el kívánják érni, hogy minden munkásfiatal részt vegyen valamilyen politikai képzésben. Az új munkahelyeken keresik Az utóbbi évek tudatos tevékenységébe bekapcsolódni ipartelepítő tevékenysége ha- szándékozó fiatalokkal való lődési és kulturális tevékeny- a szakmásítás, szakmai tőség főbb területeit. A nagy létszámú ingázó és túnyomó- részt a lakóhelyük kulturális tására a járás ipari jellegű gyáregységeinél, telepeinél foglalkoztatott fiatalok száma megközelíti az ezer főt. A velük való foglalkozás a munkássá válás elősegítése fontos feladatát kell, hogy jelentse a KISZ járási bizottságának. A bizottsági ülést megelőzően — a bizottsági tagok befoglakozás szükségessé teszi, hogy az üzemi kulturális tevábbképzések lehetőségeit. Az üzemi KlSZ-alapszervezetek- nek fontos feladata lesz a fiatalok olvasóvá névelése, erre több javaslat hangzott el a bizottsági ülésen. Komplex nevelés biztosítható a klubok vékenységgel azonosan fej- működtetésével. Jelenleg nincs leszteni kell a lakóterületi közművelődési tevékenységet. Nehezíti az üzemi művelődési tevékenység fejlesztését az, hogy a kulturális munkának nincs hagyománya a járásban. A bizottság az alapifjúmunkásklub rendezvények, ünnepségek színvonalát növelné. Az ülésen napirendre került az ifjúsági brigád és egyéni versenyformák tökéletesítésének gondja is. Egyértelmű az a megfogalmazás, hogy a brigádtagokat jellemezze az is, hogy szocialista módón művelődnek, hiszen ez a brigádtevékenység gyenge pontja jelenleg, az ilyen irányú követelmények teljesítése. Az üzemi KlSZ-alapszerve- zetek kulturális nevelő munkájának értékelésére bizottsági szinten első alkalommal került sor. A bizottsági tagok reális feladatokat határoztak meg. A járás munkásosztályának neveléséről van szó! Ez megvonásával — széles körű fel- szervezetek ajánló tevékeny- mérésre került sor az üzemi ségén keresztül várja a poli- fiatalok körében. A járás tikai-gazdasági vezetők se- munkásfiataljainak 91 száza- gítségét, mind a KISZ-nek, egyik gyáregységében sem. A klubhelyiség kialakításának feladatát a járási művelődési háznak adta a bizottsági ülés. A járás területén üzemi öntevékeny művészeti csoport csupán a nógrádmegyeri Vastömegcikk Ktsz-nél működik. A jövőben lehetőséget kell keresni arra, hogy egy-egy Szécsény követeli a következetes együttléka végezte el az általános mind a különféle vezetőknek öntevékeny csoport egy-egy iskola 8 osztályát, 25 százaléka rendelkezik szakmunkás- vizsgával. Meghatározza a konkrét tennivalók végzését, hogy a fiatalok 60 százaléka többet kell tenniük az általános és a szakmai műveltség növelése érdekében mint eddig, valamint a megfelelő körülmények és a feltételek üzemre épüljön, ez annál is célszerűbb, mert az üzemi működést és munkakapcsolatot — a járási székhelyen — az állami szervek, intézmények, társadalmi és tömegszervezetek között. Biztosíték erre a járási pártbizottság ifjúságpolitikai határozatában megjelöltek helyes értelmezése, a meghatározott feladatok következetes végrehajtása — csak minden szerv érezze ennek szükségességét. Rácz András NÖGRÁD — 1972, augusztus 11., péntek §
