Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

/BF % Szocialista brigád a malomban ’A tavalyinál több, már 23 mokban végzik fáradhatatlan gádok tevékenységét és az el- brigád küzd a Szocialista munkájukat. A vállalat veze- múlt esztendőben is mintegy címért a Gabonafelvásárló és. tősége nagy gondot fordít a 300—400 ezer forint jutalom- -feldolgozó Vállalat telephe- szocialista munkaversenyre, ban részesítette a legjobba- lyein. Közülük sokan a mai- Rendszeresen értékeli a bri- kát. A szécsényi malomban tábla hirdeti, hogy az üzemben szocialista brigádok dolgoznak. Lórik Mihály „emberei” immár hetedik alkalommal tűzték célul a Szocialista cím el­nyerését. Céljuk: hogy minél jobb minőségű liszt kerüljön a fogyasztókhoz, a kenyér­gyárakba VTtAO PROtETÄltfA1, EGYESÜLJETEK! NOQRAD AZ MS IMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉVÁ ME GY El TANACS LAPJA XXVIII. EVF., 180. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 2., SZERDA Kohászati üzemek t Naponta 400—420 mázsa búzát őrölnek lisztté a malomban. A liszt minősége eddig kifo­gástalan, s ebben nagy része van a Lörik-brigádnak Kulcsár József felvételei Konkrét feladatok a szervezési programban Két és félmillió forint — 68 ezer munkaóra megtakarítás Ahol kellő határozottsággal foglolkoztak a központi bi­zottság üzem- és munkaszer­vezéséről szóló natározatával, ott már rájöhettek arra, hogy a párt ezúttal a gazdálkodás­nak olyan tartalékaira hívta Eel a figyelmet, amelyekből éveken át gazdagon meríthet minden eredményes munkára törekvő üzem. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is széles' körű, tu­dományos igényű munka kö­vette a párthatározatot, és megállapították, hogy az iizem- és munkaszervezés kor­szerűsítésében még nagy lehe­tőségek rejlenek. Mint Ür- mössy László, a gyár műszaki igazgatóhelyettese mondotta: a gyárban évek óta foglalkoz­nak a szervezési tevékenység rendszerezésével, igénybe vet­ték a különféle intézetek se­gítségét, tapasztalatait. Ezt a tevékenységet többé-kevésbé szervezettnek és eléggé kiter­jedtnek minősíthetik, mégis azt kell mondani, hogy a munka hatékonysága és ered­ményessége eddig nem érte el a kívánt szintet. A párt- és kormányhatáro­zatok óta alapos felmérése­ket végeztek és 1975-ig kidol­gozták a vállalat szervezési irányelveit. Ezekben konkré­tan meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek megol­dásával optimálisan javíthat­ják a vállalati munka haté­konyságát, a szervezettség színvonalát, bővíthetik a vál­lalat gazdasági alapjait, szi­lárd pénzügyi egyensúlyt, biz­tonságos munkafeltételeket te­remthetnek és a keresetek egyenletes emelkedésének le­hetőségét is biztosítják. A szervezési program végrehaj­tásának irányítására és ellen­őrzésére külön vállalati szer­vezési tanácsot hoztak létre, amelynek vezetője Antal Gyu­la, a vállalat igazgatója, tag­jai pedig az igazgatóhelyette­sek, a termelési főmérnök, a szervezési osztályvezető, a számviteli és pénzügyi főosz­tályvezető, a kereskedelmi fő­osztályvezető és a műszaki tanácsadók lettek. A szerve­zési tanács tagjai gondoskod­nak az üzem- és munkaszer­vezés feladataihoz tartozó té­macsoportok részletes kimun­kálásáról, elemzéséről. Az el­ső átfogó munkát most fejez­ték be: egész évre szóló munkaprogramot állítottak össze, s a jövőben folyamato­san ellenőrzik is azok mara­déktalan végrehajtását. A gyárrészlegek és főosztá­lyok üzem- és munkaszerve­zési intézkedési terveinek fel- használásával elkészítették az 1972. évre szóló vállalati szervezési munkaprogramot. Ebben 41 konkrét feladatot tűztek napirendre és megva­lósításukat előírt határidőhöz kötötték. Legnagyobb eredmé­nyeket ez évben a költség- és készletgazdálkodás pan végre­hajtandó szervezési intézkedé­sektől várják. Ez önmagában több mint kétmillió 200 ezer forint megtakarítást biztosit majd. A kapacitáskihaszná­lásnál és állóeszköz-gazdálko­dásnál tervezett szervezési in­tézkedés több mint kétszáz­ezer forint, a gazdaságos ter­mékösszetételre tervezett in­tézkedés 55 ezer, a műszaki fejlesztés és anyagi ösztönzés pedig együttesen közel 60 ezer forint eredményt hoz majd. Az üzem- és munkaszerve­zésre tervezett intézkedések a magasabb bérezési formák bevezetésével szinte minden gyárrészlegnél jelentős munka­idő-megtakarítást eredményez­nek. Az előrelátó tervek sze­rint a korszerűbb bérezési forma az öntödéknél gyümöl­csözik a legjobban, mert itt közel tizenegyezer munkaóra­megtakarítást várnak. A hu­zalműben hatezer, a hideg- hengerműben ezernyolcszáz, a GYEGO-nál ezerhétszáz, a kovácsológyárban pedig ezer­ötszáz munkaóra-megtakarí­tást nyernek. A különböző in­tézkedések során az 1972-es szervezési program előrelát­hatóan két és fél millió forint anyagi megtakarításon kívül összesen hatvannyolcezer óra munkaidő-megtakarítással is jár. Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, aki részt vett a szocialista országok pártve zetőinek krími baráti talál­kozóján, kedden délben haza­érkezett. Fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelen­tek: Biszku Béla, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Benkei András belügyiminiszter, Pé­ter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés­éé postaügyi miniszter és Gyenes András a KB osztály- vezetője. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Számottevően javult a termelékenység Jelentés a népgazdaság idei első fél évéről Á Központi Statisztikai Hi­vatal adtai szerint 1972. I. fél évében a szocialista ipar 6,4 százalékkal többet értéke­sített mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az ipar a belföldi felhasználóknak 4 százalékkal növelte az értéke­sítést. Ezen belül a termelő- ágazatok számára 4,8 száza­lékkal, a nagy- és kiskereske­delemnek 4,2 százalékkal töb­bet, beruházási célra 6,5 szá­zalékkal kevesebbet értékesí­tettek mint a múlt év első felében. Az exportra történő ipari értékesítés volumene 16 százalékkal emelkedett. Az iparvállalatok és szövet­kezetek által megtermelt ipa-; ri termékek volumene együtt­véve 3,2 százalékkal volt több mint a múlt év azonos idő­szakában. Az energiastruktúra korszerűsítésével összefüggés­ben a széntermelés 9 száza­lékkal csökkent, a kőolaj ter­melése 5 százalékkal, a föld­gázé 11 százalékkal emelke­dett. Egyes vegyipari és gép­ipari ágazatok termelése jó­val az átlagot meghaladóan nőtt. Műanyagokból az első fél évben 27 százalékkal, autó­buszból 20 százalékkal gyár­tottak többet az egy évvel azelőttinél. Jelentősen emelke­dett a tégla- és a cementter­melés is (13, illetve 8 száza­lékkal). Az ipari termelés növekedé­se teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Az iparban foglalkoz­tatottak száma 0,9 százalékkal csökkent a múlt évhez képest;. A kivitelező építőipar ter­melése 9 százalékkal, foglal­koztatottjainak száma 4 szá­zalékkal emelkedett. Számot­tevően nőtt az átadott lakások száma. A mezőgazdasági üzemek a fél év folyamán 8 százalékkal több terméket értékesítettek, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a vágóállatok értékesíté­se 16 százalékkal emelkedett, a növényi és állati termékek értékesítése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A vágóállat-értékesítés növeke­dése az élénk sertés- és ba­romfi-felvásárlásból adódott (32, illetve 7 százalék volt a növekedés). A lakosság központi forrá­sokból származó pénzbevétele 10 százalékkal volt több mint 1971. első fél évében. A bé­rek és bérjellegű kifizetések, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénz­bevételek körülbelül azonos mértékben (8, illetve 9 szá­zalékkal) emelkedtek. A társa­dalombiztosítási kifizetések és a lakbérhozzájárulás együttes összege 15 százalékkal haladta (Folytatás a 2. oldalon.) Gyorsítani kell a gabona betakarítását a rétsági járásban Tizenöt kombájn más megyéből — Segítettek a diósjenőiek — Kézi aratásra is szükség van Elszámolási gondok A rétsági járási aratási operatív bizottság legutóbbi megbeszélésén dr. Ferenczi Árpád, a járási hivatal élel­miszer-gazdasági és kereskedel­mi osztályának vezetője tájé­koztatta a bizottság tagjait a megyei értekezlet anyagáról, majd a járás termelőüzemei­nek jelenlegi betakarítási helyzetéj; ismertette. A többi között elmondotta, hogy a járás közös gazdasá­gai megfelelően készültek fel az aratásra, azonban az utób­bi héten bekövetkezett rend­kívül csapadékos időjárás nagymértékben hátráltatta a tervbe vett munkák végzését. Eddig 355 hektár őszi árpa, 810 hektár tavaszi árpa és 1017 hektár búza betakarításá­ra került sor. Hátravan még 363 hektár tavaszi árpa és 2918 hektár búza betakarítá­sa. A termelőszövetkezetek fel­mérték saját lehetőségeiket, s úgy döntöttek, hogy más me­gyéből 15 kombájn átcsopor­tosítását kérik. A nógrádi Béke Termelőszövetkezetben már vasárnap meg is érkez­tek a Tiszafüredről átcsopor­tosított kombájnok. A külső segítség igénybevé­tele mellett az előadó felhív­ta a figyelmet a járáson be­lüli átcsoportosítások lehető­ségeire is. Ezt bizonyítja a diósjenői tsz példája, amely már korábban segítette a tol- mácsi termelőszövetkezetet a gabona betakarításában. A járási hivatal vezetői a járási pártbizottsággal közö­sen meglátogatták a termelő- szövetkezeteket. yiz&gálódá­saik után megállapították* hogy a közös gazdaságok min­dent elkövetnek a betakarí­tás meggyorsítása érdekében., de azt is tapasztalták, hogy a termelőszövetkezetek veze­tői idegenkednek a kézi beta­karítástól, holott erre az idén a már ismert okok miatt szükség van. Minél előbb ba­rátkoznak meg ezzel a gondo­lattal, annál kevesebb veszte­ség éri a gazdaságot. Alkatrészellátási probléma egy gazdaságnál jelentkezett, Nőtincsen, ahol az NDK-kom- bájnhoz nem kaptak variátor- szíjat. A Gabonafelvásárló és -fel­dolgozó Vállalat a tervezett 876 vagon búzával szemben eddig 153 vagon búzát. 47 va­gon takarmányárpát és mind­össze 7,5 vagon sörárpát vett át. Nógrádsápon még mindig nem biztosítottak nedvesség- mérő készüléket a gabona át­vételéhez. Ugyancsak gondot okoz az átadással kapcsolatos elszámolási huzavona is. A gyakorlat szerint az átadott gabonát Magyarnándorba szál­lítják, Rétságon állítják ki a vétel jegyet, végül Balassa­gyarmaton számolják el. Az operatív bizottság koor­dináló munkájának hatékony­ságát elsősorban a gépek át­csoportosításában, valamint a társadalmi szervek mozgósítá­sában látja eredményesnek. Mindez nem csökkentheti a termelőszövetkezeti vezetők felelősségét és maximális erő­kifejtését. Az operatív bizott­ság végül úgy döntött, hogy állásfoglalásáról tájékoztatja a termelőüzemeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom