Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

A Mopresszó műsora Augusztusban sem tart szü­netet a salgótarjáni Tarján ■ étteremben működő Mopresz- szó, amely tegnap este a Vi­gyázat, hekus című színes francia bűnügyi film vígjáté­kot mutatta be népes közön­ségének. A következő héten, augusztus IS-én A halál erőd­je című színes japán kaland- £Um szerepel a műsoron, amelyben öt szamuráj vív véres harcot az elnyomókkal. Augusztus 22-én Ben Wade és a farmer című amerikai wes- ternfilm szerepel műsoron, augusztus 29-én pedig a Dr. Syn kettős élete című Wald Disney-produkcióban készült színes angol—amerikai ka- landíilmet vetítik. Az előadá­sok szokás szerint este hét órakor kezdődnek. Az állattenyésztő A nógrádi Béke Termelőszö- kola elvégzése után a terme- vetkezet vezetői egyre nag lőszövetkezetben helyezkedett gondot fordítanak a sza ti, természetesen a szarvas­berképzésre. Tolmácsi Ff srha-tenyésztő telepen, a közös gazdaság elnök« \ fiatal ember igyekezett Kaliczka István főagrc ^ iületesen ellátni munkáját, szoros kapcsolatot tart */*$&/'£*-* jtt benne a szövetkezet ve- bos Gézával, az ált»^-v^tése is. így aztán nemrégi- kola igazgatójával. ben a nógrádi Béke Termelő­sen tájékoztatják az iskola 7. szövetkezet, szarvasmarhate- és 8. osztályos tanulóit a 6zö- lepének vezetője lett. A meg­vetkezet helyeztéről, a mező- bízatás természetesen lénye- gazdasági szakmunkás-, szak- gesen több munkát jelent emberképzés lehetőségeiről is. Drjetyovszki Józsefnek. A Drjetyovszki József annak többletmunka anyagiakban is idején a balassagyarmati szak- jelentkezik, hiszen az alig 18 munkásképző iskolába je- éves fiatalember fizetése lentkezett. Három évig szór- 2300 forint, galmasan tanult, szarvasmar- A Béke Termelőszövetkezel ha-tenyésztő lett. Már az isko- vezetői, szakemberei egyaránt Iában felhívta magára a fi- nagy elismeréssel nyilatkoz' gyeimet. Megnyerte a házi- nak a fiatal állattenyésztőről, versenyt, és a szarvasmar- Mint mondják, a termelőszö- ha-tenyésztők megyei verse- vetkezetben sok olyan ször­nyén ugyancsak első lett. Ott galmas, hozzáértő fiatalra vol- volt az országos döntőben és a na szükség, mint Drjetyovszki 6. helyet szerezte meg. Az is- József. E. F. A KIS PGSTÄ; Pajtásai közül sokan irigy- lik Kovács Lászlót. No, nem azért a 650 forintért, amit havonta keres, hanem a fel- nőttes, felelősségteljes mun­kájáért. Laci a nyári szünet­ben a szécsényi postán vál­lalt munkát. Űjságkézbesítő. — Reggel fél nyolctól ti­zenegy óráig dolgozom — újságolja. — Nem kevered össze, hogy hová, milyen újságot kell be­adni? — Először nehezen ment, papírról néztem a címeket, aztán belejöttem. — Hányféle újságot 'viszel ki? — Van olyan nap, hogy ti­zet. Lacinak minden utcában van három-négy segítőtársa, akik beadják a házakhoz a lapokat. — Az inkasszálási is te végzed? — Igen, de azt délután, hogy az újságot mindenki idejében, még reggel meg­kapja. — Mivel töltőd a szabad idődet? — Sokat játszom, és ter­mészetesen azokat az újságo­kat, amelyek jönnek, alapo­san átnézem, — Mire költöd a keresete­det? — Odaadom a szüleimnek. Édesanyám jobban tudja, hogy mit kell rajta venni, mint én. — Mi szeretnél lenni? — Lehet, hogy postás. Még nem döntöttem. Az életrevaló fiút a szep­temberi csengőszó, az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lya szólítja. Társainak el­mondhatja, hogy gazdagabb lett. Nemcsak a kapott kere­settel, hanem egy kis élet­ismerettel is. Alkohol nélkül könnyebb Aki szeretne felhagyni a dohányzással, az utolsó ciga­retta elszívása után hosszú időn át tartózkodjék az alko­holfogyasztástól is. Ennek a véleményének adott kifejezést Siegfried Benndorf professzor, 4 magdeburgi orvosi akadé­mia poliklinikájának igazga­tója, a hallei Liberal-Demok­ratischen Zeitung hasábjain megjelent cikkében. Benndorf, aki öt évvel ezelőtt a dohány­zásról való leszoktatás mind ez ideig legjelentősebb kutató, munkáját végezte — amellyel felhívta magára a külföld fi­gyelmét is —, bejelentette, hogy a legtöbb visszaesés az alkoholfogyasztás következté­ben töténik. 1600 kísérleti ala­nyának (valamennyien évek óta erős dohányosok) körül­belül egyharmadát sikerült le­szoktatni a dohányzásról egy orvosi készítmény segítségé­vel. A bolgár gyártmányú „Ta- bex” készítményről van szó. A dohányzásról leszokni vá­gyókat elrettentő elhízásve­szély nem lépett fel a magde- burgiaknál. A kísérleti ala­nyoknak körülbelül egyhar- mada hízott két kilót, és min­den negyedik kísérleti alany­nál észleltek 4 kilóig terjedő súlytöbbletet. Szécsény felől közeledve a községbe, már messziről árul­kodó jelek mutatják: nem akármilyen munka folyik a falu szélén. A vízműépítők felvonulási épületei katonás rendben sorakoznak, az úton pedig éktelen sárfoltok figyel­meztetnek a földmunkákra. Lőrinc Károlyt, a községi tanács szakigazgatási szervé­nek vezetőjét nem kisebb dol­gok foglalkoztatják, mint a közeljövő nagy közigazgatási feladatai: — Fél év sem kell hozzá, hogy a két Gergőnek közös tanácsa legyen. A jövő év elejétől Egyházasg—gét köz­igazgatásilag hozzánk csatol­ják. Túl vagyunk a falugyűlé­seken. Természetes, hogy a la­kosság vegyes érzelmekkel fo­gadja a két tanács egyesülé­sét, főképp az egyházasgergei- ek idegenkednek, mert a székhely Mihálygergén lesz. A tanácsház előtt szürke terepjáró blokkol. Félig az árokba hajt, de nem érdekes, hiszen a járási földhivatal dolgozói érkeznek rajta talaj­mintát gyűjteni. Az elnöktől néhány térképet kérnek és már mennek is ki a terület­re. A szakigazgatási szerv ve­zetőjével sétára indulunk a község főutcáján. Szinte száz- méterenként egy-egy új épü­let alapját fedezem fel. — Sok építkezést kezdtek el az idén is. A lakosság lélek­Hasznos duíiánüila laniilmánilU A DUNÁNTÚLON három termelőszövetkezetben tanul­mányoztuk legutóbb az élel­miszer-gazdasági üzemek hely­zetét. A termelőszövetkezetek fejlődési irányához ugyani* hozzátartozik, hogy az elkö­vetkező években fokozni kell a belterjességet, az intenzív gazdálkodást ás a hatékony­ságot, Ennek egyik módszere a vertikális kapcsolatok kié­pítése, erősítése. A mezőgaz­dasági szövetkezetek második országos kongresszusán Fehér Lajos is szól arról: fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz, hogy a ter­melőszövetkezetek ne esak a szűk értelemben vett növény- termelést, állattenyésztést és kertészetet fejlesszék, hanem az azokhoz vertikálisan jól kapcsolódó ipari szolgáltatást, feldolgozást és a közvetlen értékesítést is. Ezzel kapcso­latban mi is hasznos tapasz­talatokat szereztünk a Du­nántúlon. A meglátogatott három ter­melőszövetkezet 3—5 ezer ka- tasztrális holdas összterülettel rendelkezik, tehát megfelelő­ek a mi viszonyainknak. Ter­melési értékük 37—50—52 millió forint,' ami viszont azt mutatja, hogy bár területileg hasonlóak, szerkezetileg azon­ban a mi átlagos termelőszö­vetkezeteink fölött állnak. A fertőszentmiklósi Üj Élet Termelőszövetkezet a termő- helyileg gyenge tsz-ek kate­góriájába tartozik, és a mi­einkhez hasonló gondokkal küzd. A mezőgazdasági ter­melés jövedelmének kiegészí­tése érdekében húsfeldolgozó üzemet és bolthálózatot tart fenn. A húsfeldolgozó üzem hat dolgozóval, évi 1200 ser­tés feldolgozását végzi. Az előállított terméket saját cse­megeboltjában értékesíti, de keresettek Sopronban is. HÚSFELDOLGOZÁSSAL foglalkoznak a soproni Dózsa Tsz-ben is. Az évi 1100 darab hízósertésből 700-at maguk dolgoznak fel, és a terméke­ket saját boltjaikban értéke­sítik. A jövedelmezőséget itt is javítja az igénybe vett ár­támogatás. Mindkét szövetkézéinél je­lentős ágazat a szőlőtermelés. A fertőszentmiklósi tsz 53 holdas szőlőtermését maga dolgozza fel és saját bolthá­lózatain keresztül értékesíti. Sokkal nagyobb súlya van a termelőszövetkezeten belül a soproni 316 kát. hold szőlő­nek. Amellett, hogy ez az Üzemág a 15 milliós termelé­si értékét oltványkészítéssel, csemege- és borszőlőterme. léssel éri el, a megtermelt bort üzlethálózatán keresztül értékesíti. A kereskedelmi te­vékenységük kilenc italmérő­vel, egy élelmiszer- és egy fel­dolgozóüzemmel közel tíz­milliós termelési értéket je­lent. Kedvező tapasztalatként számoltak be a szövetkezet vezetői a borforgalmazásban létesített integrációs kapcso­latokról. Egyenjogú partner­ként ötéves együttműködési szerződésben állapodtak meg a Borforgaimi Vállalattal. En­nek köszönhető, hogy védett árak és felárak révén a múlt évben másfél millióval növel­hették a szőlőágazat bevéte­lét. Nyilvánvaló tehát, hogy mindkét termelőszövetkezet­nél a vertikalitáskiépítés tu­datosan, a szabályozók adta lehetőségeken belül történt, és feltétlenül szolgálja a tsz érdekeit. Nem véletlen, hogy bár a fertőszentmiklósi tsz úgynevezett gyenge gazdaság, de az egy főre eső részesedé­sük az elmúlt évben megha­ladta a 18 ezer forintot. A gazdasági kapcsolatok sajátos módjával találkoztunk a szabadbattyáni Magyar- Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben. Ez az 5400 hol­das Fejér megyei szövetkezet részt vesz az iparszerű kuko­ricatermelési vertikumban. Szántóterületének csaknem háromnegyed részén kukori­cát termeszt. Itt természetes, a szakosított mezőgazdasági termelést tanulmányoztuk, és éppen a szakosodás következ­tében megnyíló vertikáíis le­hetőségek az érdekesek. Ma­gas fokú gépesítéssel árunö­vényként termesztik a kuko­ricát. Saját szárítójukban szá­rítják és közös vállalat útján értékesítik. NÖGRÄD MEGYÉBEN is megvannak a már említettek­hez hasonló integrációs lehe­tőségek, Egye® termelőszövi*» kezeteknél á termékfeldolgo­zás valamilyen formája, vagy saját elárusítóhelyek üzemel­tetése ismert. Véleményem szerint azonban a sajátos vi­szonyoknak megfelelően el­sősorban nem ezek a módsze­rek lehetnek a döntők. A mi gazdaságaink részére inkább a társulásos kapcsolatok for­máját ajánlhatnánk. Ezt in­dokolja mindenekelőtt az, hogy kevés olyan termelőszö­vetkezet van, amely annvi anyagi erővel rendelkezne, hogy új ágazatként, vagy a régi ágazat bővítéseként ön­álló beruházást hozhatna lét- ije. A megnövekedett köve­telményeknek pedig csak a korszerű, gépesített feldolgo­zóüzemek felelnek meg. In­dokolja a társulási formát az is, hogy kevés tsz rendelkezik annyi alapanyaggal, amennyi­vel a feldolgozóüzemek ka­pacitását gazdaságosan ki le­hetne használni. Marad tehát a vertikális kapcsolatok más formája. Az integrációs kap­csolatoknak természetesen számos fokozata képzelhető el, és a termelés minden te­rületén van lehetőség a kez­deményezésre. A növényter­melésben általában lazább kapcsolatra — növényápolás­ra, növényvédelemre — van lehetőség. Van is már ilyen. Az állattartás területén vi­szont a már meglevő telepek közös üzemeltetésére. Elkép­zelhető a gépparkhasznosi- tás, vagy a gépjavítás terü­letén Is bizonyos kapcsolatok kialakítása. Érdekes, hogy ilyen és hasonló lazább kap­csolatok nehezen alakulnak ki. Ennek oka talán az, hogy a gazdaságok önállóságuk kis részét sem akarják feladni, elsősorban azért, mert elein­te az ezekből a kapcsolatok­ból származó többletbevétel csak kismértékben befolyá­solja a gazdasági eredménye­ket. A dunántúli példák kö­zül a szabadbattyáni integrá­ció az, ami viszont bizonyít­ja az ilyenfajta kapcsolatok előnyét. Halász László, a karancssági tsz főkönyvelője Tudósítónktól Egy óra Mihálygergén száma 900 alatt van. de a lakásállomány nemsokára 300 lesz, ami azt jelenti, hogy egy családi házra átlagosan három személy jut. Sokan laknak azonban egyedül is — tájékoztat kísérőm. A Dobroda-pataktól nem messze épít Varga Gyula, a litkei ÁFÉSZ ellenőre. Fiatal házas, s ősszel már szép. tá­gas lakásba költözhetnek. A tanács újabb telkeket alakít ki. hogy az igényeket ki tud­ja elégíteni. A falu másik vé­ge felé pedig kétszintes laká­sok alapzata vár a kőműve­sekre. A nagyszámú építkezésből nem nehéz következtetni a mihálygergeiek anyagi helyze­tére. A lakosság nagy része ingázik. Salgótarjánba jár dolgozni, de a termelőszövet­kezetben is megtalálja számí­tását, akár az állattenyésztés­ben, akár az építőipari rész­legnél. A termelőszövetkezet irodá­ja előtt a Patyolat túrakocsi­ja Egy időben nem látogatta a községet, mert a szomszé­dos falvakban kevés igény je­lentkezett szolgáltatásai iránt. Mihálygergén azonban mindig kevés a fél óra állásidő. Az asszonyok sorbanállnak a ko­csi előtt, míg felveszik, a meg­rendeléseiket, illetve leadhat­ják a szennyes ruhákat.. Még szerencséjük is van, mert nem esik az eső. Az aratási munkák helyze­téről kérdezem Lőrinc Ká­rolyt : — Más termelőszövetkeze­tekhez viszonyítva kedvezőbb a helyzet nálunk, bár van még lábon bőven gabona. Amikor a betakarított ter­més máshol húsz százalék kö­rül mozgott, nálunk már el­érte a negyvenet is. Szeren­cse. hogy felénk nem esett jég. Ha jég nem Is, de az eső elkezd cseperegni, s behúzó­dunk a központban levő üz-fc letbe. Szép üzlet, és ami meg­lep. szinte minden kapható. A polcokon sorakoznak egy­más mellett az élelmiszerek és iparcikkek, textiláruk, írósze­rek. A földön zöldségfélék, szóval gombostűtől uborkáig minden kapható. A községben csak ez az egy üzlet van. Vezetője rég­óta a kereskedelemben dol­gozik, meg is van a látszata. A szomszéd községből is gyak­ran jönnek át ide, hiszen a tartós fogyasztási cikkeket is, mint például hűtőszekrény, olajkályha megrendelés útján vásárolhatják, ha nincs éppen raktáron. Van még egy Ital­bolt a községben és a kultúr- otthonban kapott helyet a bü­fé. A két egység forgalma között alig van különbség. Továbbsétálunk. Az útszé- len járdalapok várnak beépí­tésre. Aktuális a járdaépítés ilyen csapadékos időben. Per­sze azt mondanom sem kell. hogy jobbról-balról állítják meg Lőrinc Károlyt, mert ta­nácsot az utcán is lehet adni. Sétánk közben egy vastag csőre mutat, amely a falut át­szelő patakon ível át: — Ezen megy a víz Salgó­tarjánba. Egyelőre csak az egyik nyomóvezeték készült el. de később egy másik, nagyobb átmérőjű csövön is vizet kap a megyeszékhely. Hétköznap délelőtt van. A mihálygergeiek többsége tá­vol otthonától, munkahelyén dolgozik. Sz. Gy. NÓGRÁD — 1972, augusztus 9., szerda S Sz. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom