Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

A tarjäni BRG-ben Az ország legkorszerűbb gyárai is megirigyelhetik a salgótarjáni BRC-seket. Két héttel ezelőtt megkezdődött ugyanis az új, 10 ezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokban a szalagszerü termelés. Modern hírközlő berendezések, a rádiótelefonok össze­szerelését végzik a világoskék köpenyben dolgozó fiatalok, akik­nek átlagéletkora alig haladja meg a 20 esztendőt. A közleke­désben, mentőknél, lassan a mezőgazdaságban, iparban is nél­külözhetetlen rádió adó-vevőket készítik, melyeknek 80 százalé­kát exportálják A rádiótechnikai gyár már régebben telepitette Salgótarjánba üzemét. A régi csarnok helyett, most tízszer nagyobb helyen tudják keresett termékeiket előállítani, igy szakmunkás- és beta- nitottmunkás-létszámukat is tovább növelik. Kezdetben 200 fő, jelenleg közel három és fél száz, de 1975-ig hétszáz dolgozója lesz a korszerű gyáregységnek A gyáregység főleg női munkaerőt vesz igénybe. Fizetésük eléri a 1800-2000 forintot. Igen jól dolgoznak a lányok, asszonyok. A kishatósugarú rádiótelefonok, amelyeket maguk között „BO- HÓC”-nak hívnak, hiba nélkül kerülnek le a szalagokról Kulcsár József képriportja VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AI MSZMP NOGRÁÜ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN AGS l?AP/A XXVIII. ÉVF.. 183. SZÁM AHA: 80 FILIER 1072. AUGUSZTUS 5.. SZOMBAT MAI SZÁMUNKBAN: A gazdasági vezetők politikai felelőssége (3. oldal) Sorsoltak az Északi csoportban (5. oldal) Húsvéti botrány a Salgóban (12. oldal) Újabb sztrájk előtt Olaszország o Az Olasz Állami Vasutak dolgozói 24 órás sztrájkot tar­tottak. A munkabeszüntetés csütörtökön, este 9 órakor ért véget, de a legtöbb állomáson még sokáig álltak a hosszú sorok. Becslések szerint a sztrájk­ban való részvétel csaknem százszázalékos volt. Körülbe­lül 10 000 vonat állt le. A sztrájkolok követelték a va­súthálózat korszerűsítését, 10 000 további alkalmazott felvételét, valamint a havi fizetések általános 15 000 lírás felemelését. Pénteken külön­vonatok szállították el a ki­rándulók és külföldi turisták tízezreit, akik a 24 órás sztrájk miatt nehéz helyzet­be kerültek. A szakszerveze­tek bejelentették, hogy újabb 24 órás sztrájkot rendeznek augusztus 23-án. (MTI) Megtárgyalta a IEB Nagyobb választékot9 olcsóbb áron az import fogyasztási cikkekből sze a vidék rovására. Szóvá tették a tanácskozáson né­hány importáruval kapcsola­tos, az árpolitikai visszásságot. Nem ritka eset, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok által kalkulált árak közt indoko­latlan eltérések vannak. Elő­fordulnak azonos cikkenként hatvanforintos árkülönbsé­gek is. Az is igaz, hogy a kis­kereskedelmi vállalatok ilyen­kor hajlamosak a nivellálásra — természetesen a magasabb árat alapul véve. Sajátságos az is, hogy egyes importcik­kek néha „érdemtelenül” ma­gas ára a hasonló belföldi termék árát is emelte. Sajnos, ennek ellenkezőjével a népi ellenőrök — s persze a vásár­lók — nem találkoztak. A NEB közvélemény-kuta­tást is végzett a probléma vizsgálata során, melyből ki­tűnt, hogy a fogyasztók leg­inkább a hiányos választékot és az importcikkek többségé­nek magas árát kifogásolták. A kiskereskedelem, hogy az import- és a fogyasztási igények közti disszonancián enyhítsen, különböző egyesü­lésekkel kísérletezett — si­kertelenül. Hasonlóképpen eredménytelenek maradtak a kishatármenti kereskedelmi forgalom megszervezésére, le­bonyolítására tett próbálko­zások. A testület javasolta, hogy mind a Belkereskedelmi Minisztérium, mind a Külke­reskedelmi Minisztérium az importkötések és a beérkező áru elosztása előtt rendszere­sen kérje ki a kiskereskedel­mi vállalatok, szövetkezetek véleményét, a Belkereskedel­mi Minisztérium pedig tegye lehetővé, hogy a kiskereske­delmi vállalatok, szövetkeze­tek társulásai közvetlen üzle­ti kapcsolatra léphessenek a külkereskedelmi vállalatokkal. Á szenátus ratifikálta az egyik SÁLT-szerződést Egyes fogyasztási cikkek importjának a lakosság ellá­tására gyakorolt hatását vizs­gálták a népi ellenőrök ez év januárjától júniusig. Hasonló vizsgálatokat — a KNEB fel­kérésére — az egész ország területén végeztek a népi el­lenőrzési bizottságok. A féléves megyei vizsgálat tapasztalatait pénteken vitat­ta meg a Nógrád megyei NEB. Megállapította, hogy a megye iparcikk-kiskereskedelmi áru­házaiban, boltjaiban is növe­kedett az importáruk mennyi­sége: részesedése a kiskeres­kedelmi forgalomból az 1965. évinek több mint kei szerese. A növekvő import eredmé­nyeként az üzletekben széle­sedett a választék, sói néhány termék tekintetében, amelyek­ből korábban a hazai ipar nem tudta a keresletei kielé­gíteni, megszűnt a hiány. E- mellett a népi ellenőrök szá­mos problémára is felhívták' a figyelmet. Az alapvető problémát az okozza, hogy a kiskereskedelmi vállalatok — a Centrum Áruház kivételével — nincsenek közvetlen kap­csolatban a Külkereskedelmi Vállalattal. Az importált áru­kat a külkereskedelmi válla­latok saját belátásuk szerint rendelik, osztják el a nagy­kereskedelmi vállalatok kö­zött, s azok így jutnak el az üzletekbe. Ez az elosztás azonban gyakran nem felel meg a keresletnek, mert a külkereskedelmi vállalatok nem végeznek piackutatást, de a kiskereskedelmi vállala­tokat sem tájékoztatják be­szerzési terveikről. Ez az ösz- szehangolatlanság az oka an­nak is, hogy egyes importá­rukból készletek halmozódnak fel, más megkedvelt cikkek­ből pedig nem folyamatos az ellátás. A NEB kifogásolta, hogy a fővárosi és a vidéki ellátás színvonala eltérő, per­Az amerikai szenátus csü­törtökön 88 szavazattal kettő ellenébe ratifikálta a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között Moszkvában aláírt szerződést a rakétaelhárító ■ fegyverrendszerek korlátozá­sáról. A stratégiai támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló ideig­lenes megállapodás ratifiká­ciós vitája hétfőn kezdődik. Ennek sorsát azonban befo­lyásolhatja a Nixon-kormány egy meglepő lépése. A szená­tusban ugyanig Henry Jack­son szenátor egy fenntartáso­kat tartalmazó kiegészítés csatolását javasolta. A szená­tor módosítási javaslata fi­gyelmeztetné a Szovjetuniót, hogy minden olyan lépés,' amely „veszélyezteti” az amerikai stratégiai erőket, el­lentétes az Egyesült Államok érdekeivel. Ugyanakkor fel­szólítja az amerikai kor­mányt: a jövőben csak olyan szerződést kössön, amely a Szovjetunióval szemben „nem kényszeríti az Egyesült Álla­mokat az interkontinentális erők területén a Szovjetunió­nál alsóbbrendű helyzetbe.” Jackson határozati javasla­tának „társszerzője” Hugh Scott, szenátusi republikánus vezető, ami — megfigyelők szerint — azt jelenti, hogy a Nixon-kormány áll a terv mögött. (MTI) HVDSZ megyei bizottsági ülés Jobban odafigyelni a munkások szavára A HVDSZ megyei bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a Nógrád megyei Textilipari Vállalat Szakszervezeti Taná­csának irányító munkáját. Az előterjesztéshez kapcsolódó sok és fontos kérdés sejtetni engedte, hogy a megyei bi­zottság tagjai jól felkészültek a vitára, jól ismerik a szak- szervezeti tanács irányító munkájának erényeit és gyen­ge oldalait. Ennek jegyében hangzottak el a felszólalások, záródott le a vita, született meg az állásfoglalás. A HVDSZ megyei bizottsága titkárának véleményét elfo­gadva, a bizottság úgy döntött, hogy az írásos előterjesztéshez az elhangzott vita alapján ki­egészítő jelentést kell össze­állítani és ezt szakszervezeti bizottsági ülésen, majd szak- szervezeti tanácsülésen kell megtárgyalni és ott meghatá­rozni a feladatokat. Azért döntött így a megyei bizottság, mert úgy látja, hogy a szakszervezeti tanács még nem tölti be feladatát, tagjai­nak egy része még nem vesz aktívan részt a hozott határo­zatok végrehajtásában. Más­ként vélekedik az ülésen és másként utána. Ennek több oka van. A VSZT-tagok egy ■ része csak szűk területének problémáit ismeri, ezek meg­oldásáért száll síkra, függetle­nül a többi telep helyzetétől, adottságától, problémáitól. Ez a gyakorlat összefügg azzal, hogy a szakszervezeti bizott­ság a HVDSZ megyei bizott­ságának határozott kívánsága ellenére sem magyarázta meg a VSZT-tagoknak, mi a fela­datuk, ezért nem tudta ve­lük érzékeltetni felelősségüket és azt, miért kell az egyéni elképzeléseket egyeztetni a közös érdekekkel, hogy a VSZT határozatainak min­denkor a vállalat szervezett dolgozóinak érdekét kell kép­viselniük. Szükség van arra, hogy a VSZT tagjai a megvi­tatásra kerülő írásos anyagot időben, ne az utolsó pillanat­ban kapják meg. Csak akkor van módjuk tanulmányozni, átfogó véleményt kialakítani, ha van idejük az anyagot ta­nulmányozni. A VSZT mun­kája csak akkor lesz ered­ményes, ha elfogadják azokat a tanácsokat, javaslatokat, amelyeket a HVDSZ megyei bizottságának titkára, mun­katársa tesz a különböző gyű­léseken. A megyei bizottság szerint az üzemi bizottság titkárának és reszortfelelőseinek az ed­diginél több segítséget kell adniuk a műhelybizottságok­nak és a különböző szakszer­vezeti tisztségviselőknek. Meg kell tanítani őket jogaik gya­korlására. Ennek elősegítése céljából szükség van együtt­működési szabályzat kidolgo­zására, melyből minden szak- szervezeti tisztségviselő meg­tudja jogát, hatáskörét, tisz­tában van azzal, milyen dön­tési joga van, miben van egyetértési és miben javaslat- tevői szerepe. Ennek kapcsán került szó­ba, hogy baj van az üzemi, il­letve a szakszervezeti demok­ráciával. A felszólalók el­mondták, hogy a vállalat ve­zetői kérik a dolgozók javas­latait, a munkások meg is te­szik, de azokból vajmi ke­vés valósul meg. Régen bí­rálják a munkások a munka- szervezés hiányosságait. Az ígérgetések ellenére, vajmi ke­vés változás történt. Van mun­ka — mondják a vállalat gaz­dasági vezetői —, mégis elő­fordul, hogy egy-két napig tétlenkednek a dolgozók, az­tán mértéktelenül túlóráznak. A megyei bizottság állás- foglalása szerint a VSZT fog­lalkozzék a munkásokat köz­vetlenül érintő fontos kérdé­sekkel, így a normarendezés szükségességével, annak mér­tékével, s a bérfejlesztés tö­kéletesítésével, a helyes ará­nyok kialakításával, az ösz­tönző differenciálással, a mér­téktelen túlóráztatás meg­szüntetésével, a munka- és üzemszervezés megjavításával. Egyértelműen közölje a gaz­dasági vezetéssel szembeni el­várásait. Döntéseinek kialakí­tásakor alapvető feladatából, a dolgozók érdekvédelméből induljon ki. A szakszervezeti bizottság az eddiginél jobban figyeljen a munkások szavára, kérje számon a helyes javaslatok megvalósítását, a jogos ész­revételek, sérelmek orvoslá­sát. A decemberi párthatáro­zatnak megfelelően alakítsa ki a szocialista munkaversennyel és a szocialista brigádmozga­lommal kapcsolatos konkrét elképzeléseit. Vizsgálja meg a fluktuáció okait, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsü­lésének további feladatait, nö­velje a különböző testületek­ben a fizikai dolgozók ará­nyát. Szükség van arra, hogy a szakszervezeti bizottság tá­mogassa, ha a szükség meg­kívánja, akkor védje meg az aktívákat az esetleges mel­lőzésekkel szemben. Ez szük­séges ahhoz, hogy önbizalmuk, cselekvőképességük növeked­jék. A munka eredményessége mt.'.követeli, hogy a VSZT tagjai aktívan vegyenek részt a határozatok végrehajtásá­ban, ellenőrizzék azokat a tennivalókat, amelyek a gaz­dasági vezetésre hárulnak. A megyei bizottság tagjai­nak véleménye, javaslata, kri­tikája a testület állásfoglalá­sa sok segítséget adott ahhoz, hogy javuljon a VSZT irá­nyító munkája és a szakszer­vezeti bizottság tevékenysége. Végül úgy döntött a megyei bizottság, hogy 1973 első felé­ben újra napirendre tűzi ezt a témát a vállalatnál és meg­vizsgálja, mit hajtottak vég­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom