Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

TELJES SIKER Képernyő előtt Az olimpia jegyében Az elmúlt hét tévéműsora már kétségkívül magán vi­selte az olimipiai előkészüle­tek jegyeit. Bár a nagy ese­mény nyitányára csak a hél vegén került sor, a műsor- izerkesztők érezhetően ■,la­zítottak' • s ennek megfelelő­en, meglehetősen lagymatag es semmitmondó programok Követték egymást. Kedd este még elég jól el- szórakoztunk a Nyúl kolle­ga házassága című, szatirikus hangvételű, bohózati elemek­től sem mentes gzovjet fil­men, mely egy bátortalan fiatalember bonyodalmas napjait tárta elénk különö­sebb tartalmi igényesség nél­kül. Ezt követően egészen péntekig forgathatjuk a mű­sorlapokat, anélkül' hogy ein - ütésre méltóra lelnénk. A hét kétségkívül legigénye­sebb, legtartalmasabb élmé­nyét az Erőd című, fimanuei Rubles-novellából készült magyar tévéjáték nyújtotta, amelynek története a spa­nyol polgárháború utolsó napjaiban játszódik. A fran- coista csapatok egyik egysé­ge középkori erődbörtönben tartja az elfogott köztársasá­gi harcosokat és módszeresen gyilkolja őket. Macias, az el­bukott forradalom katonája az egyik fasiszta tisztben só­gorát Ismeri fel, s a kölcsö­nös felismerés adja a törté­nés drámai konfliktusának magvát' rendkívül erőteljes feszültségét, a tévéjátékban Kozák András, Tomanek Nándor, Koltai János, Né- rnethy Ferenc és Rajz János kitűnő alakítását élevezhet­tük. Meglehetősen limonádé his­tória volt szombaton Rad- ványi Ervin: Cézár és Cecília című tévékomédiája' s hitel­telen volt vasárnap délután a Nyitott könyv keretében Szi- ráky Judit .Utazás című el­beszélésének tévéváltozata, melyben az alaptémát szinte megfojtják a mellékmotívu­mok, s végül betetézik egy teljesen indokolatlan és elő- kérzítetlen gyilkossággal. Szerencsére az olimpiai hír­adások ekkor már kevés időt hagytak a gyenge műsorhét feletti meditálásra. (barna) Megjelent a Hétfői Hírek Szombaton este Salgótarjánban lépett fel Kovács Katalin, Ősz Ferenc és az Express együttes. A közönség tetszését Kovács Kati előadásában, az „Add már uram az esőt" ci- mü szám nyerte meg legjobban. Fotó: Fodor Tamás TÁBOROZ Nagyon rohan az idő. Mintha tegnap lett volna, hogy ünnepélyesen — bár a korábbinál kevesebb ünnepélyességgel — megnyíltak az első idei önkéntes ifjúsági építőtáborok. Pedig dátum szerint ennek több, mint két hónapja. Most meg már az utolsó váltás is lete szí a szerszámokat, augusztus 26-án mindenütt levonták a tábori zászlókat, elárvultak a sátrak, az épületek, kialudt a konyhákban a tűz, hazaindul­nak a lányok és a srácok. A szokásos adatokat még nem összesítették erről a ju­bileumi nyárról — az idén vonultak tizenötödször ifjúsági építőtáborba a fiatalok—, de részeredmények már vannak. Eszerint augusztus elejéig, vagyis másfél hónap alatt, mint­egy 18 ezer fiatal dolgozott az ország legkülönbözőbb ré­szein, különböző munkákon. Az egyetemisták, főiskolások, szakmunkástanulók és középiskolás diákok egyebek között 2100 mázsa gyümölcsöt szedtek le, több mint 800 katasztrá- lis holdon mintegy 2 300 000 szőlőtőkét kötöztek, 57 ezer köb­méter földet mozgattak meg és csaknem 150 ezer négyzet- méternyi területet rendeztek. Ha elkészül a végleges mérleg, hozzáadva a felsoroltak­hoz az utolsó két váltás, szám szerint 13 ezer fiatalember munkájának eredményét is, akkor ez a nyári számvetés ki­fejezetten Impozáns lesz. És ennek megállapítása után már szinte magától kívánja folytatni az újságíró tolla a szokásos fordulat olajozott szavaival: „Persze, a mázsáknál, folyómé­tereknél és köbmétereknél fontosabb az erkölcsi haszon.’’ Amely alatt azt illik érteni, hogy az építőtáborokban fegyel­mezett körülmények között voltaképpen a diákok munkára- nevelése folyik, tehát maga a tevékenység lehet akár vala­miféle absztrakt, elvont munka is, csak meglegyen a peda­gógiai haszon, a magasztos célhoz jusáunk közelebb. Tisztelet és becsület a pedagógiai szándéknak, a jóindulatot természetesen igazságtalanság lenne kétségbe vonni. Az építőtábor! munkának nem is kicsi az erkölcsi haszna. Mégis, akkor az igazi, ha a fiatalok tudják, hogy olyan munkát vé­geznek, amelynek révén nemcsak nemes tulajdonságaik fej­lődnek, hanem értelmes segítséget Is nyújthatnak a közös gondok megoldásához. Ha érzik, hogy nagy szükség van ar­ra, amit csinálnak. Ekörül az idén nem is volt különösebb hiba. Nyugodtan kimondhatjuk, sőt ki is kell mondanunk, hogy a tekintélyes gyümölcsössel, szőlővel bíró gazdaságok a legtöbb helyen az önkéntes fiatalok nélkül csak nagy nehézségek árán, vagy sehogyan sem tudták volna betakarítani a termést. Ugyan­így tereprendezéshez, útépítéshez sem tolonganak nyaranta a felnőtt munkások, ezért aztán a diákok nyári táborai nélkül jó néhány fontos munkára voltaképpen sor sem kerülhetett, volna az Idén. Igaz, vonzza a diákokat a közös táborélet varázsa is, de még inkább az a meggyőződés, hogy felajánlott munkájukra az adott területen nélkülözhetetlenül szükség van. Ebből a szempontból különösen örvendetes volt az idén néhány új­donság. Közismert például, hogy kevés a lakás, emiatt min­den korábbinál nagyobb erővel folyik a lakásépitési program megvalósítása. Nem is kellett sokat magyarázni a diákok­nak, amikor a KISZ budapesti bizottsága fővárosi táborba, az újpalotai lakótelep építésének segítésére hívta őket. Men­tek is több mint hatszázan, és derekasan kivették a részü­ket az alapozásból, a kész lakások takarításából, a különö­sebb szakérteimet nem, de szorgalmat annál inkább köve­telő munkákból. Aztán itt van egy másik gond: a tanyákon élő gyerekek hátrányos helyzetének enyhítése, magasabb színvonalú tanu­lásuk feltételeinek megteremtése. A budapesti műszaki egye­temisták nemcsak jól ismerik ezt a gondot, többen közülük szintén tanyáról indultak. Klskunmajsai építőtáborukban százötvenen dolgoztak a nyáron napi két műszakban, az első tanyai kollégium építésén. A műszaki egyetemisták egy másik csoportja Kiskunfélegyházán, az új gépipari szak- középiskola tanműhelyének építését segítette. Eljött a táborzárás ideje, most megint a tanuláson a sor. Talán hangsúlyozni sem kell, hogy milyen jó érzésekkel ül­nek be a padokba az építőtáborokat megjárt diákok. Árkus József Bányatörténeti kiállítás Nagybátonyban A bányász kulturális és spo. i..apok eseményei ebben az időszakban meghatározó jelentőséggel bírnak Salgó­tarján és Nagybátony bá­nyász művelődési otthonai­nak tevékenységében is. Az idei rendezvények rendkívül kulturális vállalásaik teljesí­tésében. A nagybátonyi Bá­nyász Művelődési Házban szeptember 1-én kiállítást nyitnak, amely a bényatörté- nettel ismerteti meg a látoga­tókat. A tárlat a bányászko­dás történetét- illetve arrmn­változatos módon nyújtanak kásmozgalmi eseményeket lehetőséget a dolgozóknak a mutatja be> sok tanulsággal művelődéire, illetve segítik a szolgálhat a látogatók szá- szocialista brigádok tagjait mára. 7 v-sarok az olimpiára Salgótarjánban, a megyei Balassi Bálint Könyvtár — lehetőségeit figyelembe véve — televíziós sarkot rendezett be olvasótermében. A hangulatos kis sarokban televíziós ké­szülék áll a látogatók, s az érdeklődők rendelkezésére. Ezentúl naponta közük az olimpiai adások időpontját, fi­gyelembe véve a változtatáso­kat is az időpontban. „Kartá­volságnyira” pedig külön pol­cokat rendeztek be, ahol az olimpiákkal kapcsolatos szak- irodalom áll az érdeklődők rendelkezésére, s megtalálha­tók a legfrissebb sportújságok is. Az olimpia idején bizonyá­ra sokaknak szerez kellemes perceket, órákat a „tv-sarok- ban" eltöltött idő. Budapest, Somogyi Béla utca. Szerkesztőségek, Szikra Lapnyomda, Vasárnap dél­után 2 óra. Befutottak a ko­csik, a taxik, egymás hegyén- hálán a fiatalok. Felbúgott, már csattog a rotációs gép, ezrével, tízezrével ontja az újságot, megjelent a Hétfői Hírek első kiadása. Megpakolják a taxikat az újságkötegekkel, irány az el­árusítóstandok, pályaudva­rok. A Hírlapkiadó Vállalat kocsija egy fiatal férfi pa­rancsnoksága alatt a Bala­tont körözi, fél négykor már az üdülők ezrei értesülhet­nek a lapból a nagyvilág és hazánk jelentős eseményei­ről. És a főváros utcái, terei, standjai? És a presszók, a kávéházak, a fulballpályák? öt éve kezdték az amatőr rikkancsok — középiskolások és egyetemisták — az újság­árusítást, Akkor mindössze harmincán voltak. Szórakoz­tató volt és jó pénzt is ho­zott. Ma már kétszáz fiatal tolong vasárnaponként a terjesztési expedícióban. Fel- málházva, hatvankilós cso­magokban cipelik az újsá­got, két-három helyen lerak­ják. Azután fejükre teszik a kedvesen csibészes sapkáju- k,&t és! — Megjelent a Hétfői Hí­rek legújabb kiadása! Hetvenezer lapot adnak e' a fiúk és lányok minden va­sárnap. Cservény Mariann tizen­hét éves, gimnazista. A Mar- git-hídnál dolgozik, a pesti hídfőnél. Az utca kedves em­bere, lakója, színfoltja. Em­berek, autók között siklik, mozog. És közben tapasztal, embereket, szokásokat Is­mer meg. ps jól keres. Né­hány óra alatt százötven fo­rintot, rendszeresen, évek óta már. De Mátyás Sándor, másodéves egyetemista és öccse, Károly, minden va­sárnap délután családi szoci­alista brigádban több ezer lapot ad el, és hivatalosan, bérszámfejtve is hat—hét­száz forintot keresnek. Az otthagyott ötven fillérekről nem is szólva ... És kellemes a munka, a fiatalok varázsa mindenkit levesz a lábáról, az emberek szeretik őket, kedvesek és jók, sőt gavallérok hozzájuk. Sokszor az is vásárol újságot, aki egyébként nem venne. Valamelyik nap a nagy viharban az újságárus gim­nazista leány egy fa alá me­nekült. A fa se védte őt a nyári záportól, vele együtt ázott az újság is. Négyen mentek érte esernyővel, és bekísérték, a csomagját be­vitték a kapu alá. A srácok és lányok gyűjtik a pénzt, azt mondják, szé­pen gyűlik. Becsülik és sze­retik ezt a munkát. Amikor elkészítem velük ezt a rövid kis interjút, vásárolok én is tőlük egy Hétfői Híreket. Mo­solyognak, értik a tréfát. (suha) Kiállítás A Nógrád megyében élő zet Nógréd megyei bizottsá- pedagőgus képzőművészek ga megrendezi a nógrádi pe- időnként kiállításon adnak dagógus képzőművészek kiál* számot alkotó tevékenységük- lílását. A tárlat Salgótarján­ról. Szerepük az ifjúság kép- ban, a megyei József Attila zőművészeti kultúrájának fej- Művelődési Központban nyi- lesztésében, az esztétikai ne- lik meg szeptember 3-án, s velésben rendkívül nagy, s szeptember ll-ig tart nyitva, közülük többen a Jegrango- Ezúttal mintegy, húsz pedagó- sabb képzőművészei kiállító- gus képzőművész festményei- sokon is szerepelnek műveik vei, grafikáival találkoznak s kel. A pedagógus-szakszerve- nézők. köt, hogy megbízza repülő- géprablás megrendezésével Hiszen nyilvánvaló: lelkibe­tegek számára nem „politikai menedékjog”, hanem idegor­vosi felügyelet kell. A múlt év végén a svájci Weltwoche, annak okait vizs- gálgatva, hogy miért csökkent Repülőgép eltérítés, diplomatarablás (1) Az ügynök és a megcsalt férj 1971. első hetében a világ- Még két hét sem telt el és Mintha lehetséges volna sajtó nagy lapjai, vlsszate- Washingtonban egy másik ér- azonos statisztikai kategóri- kintve az előző esztendő po- tekezlet is összeült, az Ame- ába sorolni a második világ- ■ , ., lltikai történetére, egyre-más- rikai Államok Szervezetéhez háborút, a fasizmus elleni IToi8C? ,, nonapjaoan ra közöltek számokat és ada- tartozó országok külügymi- harcot és az amerikaiak viet- az , KuoaDa temeti tokát összegező írásokat. Szin- niszterei tárgyaltak. A téma nami agresszióját! Mintha el- repuiogepeK szama az eiozo a diplomatarablások elszapo- képzelhető volna egyszerűen fvi huszonötről hét esetre, a rodása volt. „belső harcok” címszó alatt laP így felelt: ,,A csökkenés * ggy szólni **•— shosy okíi világos. Fidöl Custio is* rablások rekordesztendejéf és £ « L'í?tan**. ’Snis' az angol lap teszi — A Nagy metélten kijelentette, hogy azt az évet. amely csúcsot je- "eK összekapcsolni a repülő- októberrW és egy latin-amerl- -undorodik az egesz dolog- lentett a diplomatarablások Sép-elterítési « hidomata- kal országban lezajlott kato- tói*. Kubában egyre kevesbe számát illetően is. Az olva- F8*3*®8* történeteket, sót, va- nai batalomátvételről! Mint- hősöknek, inkább bunozők- sók talán még végig sem bőn- 'a.m'n°! *étezo ?8.®5evi?' ha lehetséges volna egyszerű- ne1? nézik a repulogep-elteri­gészték ezeket az írásokat, §es*; kísérelnék meg kimutat- en csak divatos erőszakcse- tokét. Kevés kivétellel val­amikor megérkezett a jelen. az elmúlt evek összes [ekedetek" címszó alatt — a mennyiüket bíróság elé allí- tés az első 1971-es, Kubába ^soiényei kozott. így különbségek alapos figye- tottak, börtönbe martak vagy térített amerikai repülőgép PeJdaul a Financial Times d- lemre vétele nélkül — együtt eykornádvagasra küldték, ami útjáról. Január 8-án reggel ™u, anS°l elsősorban közgáz- emlegetni minden repülőgép- Kuba forro napsütésében na­pedig Montevideóból sugároz- ^f®a®‘ ^térítést vagy diplomatarab- Sy°n .^.Y®8®6 kellemes fogla­te alig akadt olyan újság, amely ne úgy emlegette vol­na 1870-et, mint a repülőgép­ták szét a rádióhírt: az um­viszonylag ritkán foglalkozik társadalomlélektani problé­kilövi fővárns S7ŰW utcá- Bsuflivimcivivtnui fcj4.vjw.u5* feUayi lOVarOb egy SäUK utca- mákkal hnwahh plmpfntta­jéban egy öt—hat főnyi fel- makKa1’ hosszabb elmefutta fegyverzett csoport feltartóz­tatta Geoffrey Jackson angol nagykövet autóját Leütötték a diplomata két testőrét es a gépkocsivezetőt, Jacksont kocsijukba kényszerítették és pillanatok alatt eltűntek a forgalmas belvárosban. Néhány nappal később Washingtonban, az amerikai lägt! ■ ' ' latosság.’ Először is: a repülőgép-el- A svájci lap cikkében per­térítések közül jó egynéhány- sze jókora adag túlzás van. nál keresve sem lehet politl- Kubában a nyilvánvalóan ka­ka! indokot találni. 1968 nya- landor szándékkal érkező lé- don7“új.ság‘egyenesen Ezekiel ™ fs 1WJ nyara között pél- gi Kalózt börtönbe az idegbe- prófétára hivatkozik, aki azt ?ául az Egyesu t Államokból leget gyógyintézetbe küldtek jövendölte: „Az ország pedig 2Ll?P,U.l0geuPet térí^ttek el, azoknak pedig, akik politikai tást közölt arról, hogy nap­jainkban egyre többen „az vérengzésekkel "lesz tele és a ebből 25 a havannai repülőié- Indokkal magyarázták tettü­városon úrrá lesz az erőszak”. ren szállt le. De a Kubába két, megmondották: a polgári A híhiíHí irtvenHfíiént p Fi térített repülőgépek (a kubai utasok életének meszélyezteté­nancial Times az 1970-es ÍY\rTny «fvébként a gépe- se semmiképpen sem haladó két es utasokat azonnal visz- cselekedet, s ha mar haladas vv aoiua6wmjaw, az, «.nv-j.xis.aj pVp1rrp forfio órVpn vpSn Plc PK lVCl' UVUÄUIVHL díUHUtU V1&7,- LöClC IvfcJUv-b, S Ud Uldl rUUaCJdS külügyminisztérium épülete- ® ® túrtenAlrni táh ^«irányítja, a repülőgép-elté- és Kuba híveiként akarnak ben kezdődött meg az 1971- f7t ,e.|y °!yan történelmi tab- . ő ..... .............................. e s esztendő egyik érdekes esetet között akadt nemzetközi tanácskozása. is: idegbeteg mániákus fogta földieket megbecsüli Kuba Nyolcvan ország tűk a Szovjetunió, közöt- Magyar­ügyi miniszter megnyitó sza­vait. A téma a légi bizton­ság kérdése volt; a különbö­ző ' országok, közlekedési szakemberei azt vitatták meg a háromnapos tanácskozáson, hogy tulajdonképpen minő in- diplomatarablásoknak, dítvanyokat is tegyenek az ENSZ Polgári Renfilésiigvi Szervezetének a légi kalózko- énPen ezeknek az eseteknek dás megakadályozására. elszaporításával indokolja. összefoglalja 1898 és 1970 kő- eselei a*acu dró,™ai ?k«t, például a cukornádara­zött előfordult fegyveres esemény mellett _ tragikomikus ásra ónkent jelentkező kül­konfliktusokat, azaz háború- ls' manl HxS-fÍ°u^a ^"u~ ’ ° kezében a gépeltérítéshez népe. ... ,, _ „. . - . , Igaz, a hijacking (ez a repülő­lodott, megcsalt férj érezte gép-eltérítés „amerikanizált úgy, hogy repülőgép-elterítés. angol” neve, még a szesz- sei kell megmutatnia felese- csempészvilágból megmaraHt genek hogy o is férfi a tál- és a iihelló> bé j3ck» me4s7Ó. =lvcl, 0 ,ck- pan' 7 kubai kormány bele- másból származó rövidítés) eseménylistájl- f?y?zik,h£K * r<?PÜ' nemcsak az USA-Kuba iR- logep-elténtő Kubában ma- vonalon jelentkezett az elté- radjon, de a hatóságok na- rftési hullám kezdetén, gyón is nyitva tartják a sze­müket. Hiszen kiderült: a (Következik: KHmc szanvw' j- CIA úgy is küldhet ügynö- kart!) ország, Csehszlwákia, Len- '<?(. 8 legkülönbözőbbb bel- haMnáít revolvert, vagy csa­evelorszáe Románia — kéo- so harcokat”, azaz forradalmi, ‘cvoiveri, vagy csa víselői hallgatták meg John felszabadító küzdelmeket hoz­Volpe amerikai közlekedés- j^,uk. csff°Ua aí; ellenforra­dalmi jellegű fellépeseket, es a legkülönfélébb erőszakos bűncselekményeket is. A leg utóbbi idők ban előkelő helyet biztosít repülőgéprablásoknak és Az „erőszak kora” elnevezést a NOGRAD — 1972. augusztus 29., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom