Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
Amit a gyógyfürdőről tudni kei! Külföldön és belföldön is gyakran hallani, hogy Magyarország „fürdőország”. Hogyan is állunk ezzel a kérdéssel? Az ország területe valóban gazdag ásványi ás gyógyvizekben, Európá- bán csaknem egyedülálló módon, de ezzel a nagy természeti kincsünkkel máig sem tudunk érdemének megfelelően élni. A fürdők jótékony hatása iz egészséges állapot megőrzésében és elsősorban a mozgásszervi betegségek gyógyításában már az ókorban is ismert volt. Ennek bizonyítékai a római korból fennmaradt emlékek, melyek egyben arra is utalnak, hogy a Magyarország területén levő természetes gyógyvizeket már akkor felhasználták. A későbbiek során a törökök emelték magas szintre hazánk területén a fürdőkultuszt, s jelenlegi gyógyfürdőink közül jó néhány még ma is a törökök által megalkotott épületekben működik. A gyógyfürdőzés hasznosságát hosszú évszázadok tapasztalata és a modem orvostudomány is bebizonyította. De ez csak akkor érvényesül, ha megfelelő módon és az arra alkalmas betegségek kezelése céljából végezzük. Nem mindegy, hogy milyen betegséget akarunk gyógyfürdőben kezeltetni. Nem közömbös az sem, hogy ugyanakkor nem szenvedünk-e valamilyen más betegségben és így a gyógyfürdőkezelés eredménye kisebb, vagy csak később jelentkezik. Ami a végtagok. ízületek fájdalmát okozza, az nem mindig „reuma”. Ezen belül az igazi reumás megbetegedésnek is vannak különböző szakaszai és e szakaszok közül nem mindegyik alkalmas a fürdőkezelésre. Ha nem megfelelő időben és szakorvos által javasolt módon alkalmazzuk a kezelést, az nemcsak eredménytelen lesz, de a betegség kifejezett rosszabbodása következhet be. Ma már egyre inkább bővülő., szakszerűen felszerelt fürdőkórházi hálózatunk van. A szükséges gyógykezelésre szorulók a részükre legmegfelelőbb helyre kerülnek, ha olykor helyhiány miatt időnként várniuk is kell. Ha viszont az orvos nem javasolja a gyógyfürdőt, azt ne erőltessük és ne használjunk különböző kerülőutakat a fürdőbeutalás feltétlen biztosítására. Ugyanis az ilyenek egy-egy kúra után az eredetinél sokkal rosszabb állapotba kerülhetnek és végeredményben egészségük sínyli meg a kierőszakolt „gyógyfürdő”-beutalást. ilyenkor fokozódó panaszokkal keresik fel az annak idején a kezelést nem javasló orvost és fogadkoz- nak, hogy máskor betartják az orvosi tanácsot. csak „még egyszer segítsen rajtam a doktor úr.” Szakszervezeti kezelésben levő üdülők is egyre növekvő számban vannak fürdőhelyeinken. Az ide beutaltak egy része — tapasztalatunk szerint — nem mindig orvosi javaslat alapján érkezik. Az orvoshoz csak akkor viszik a papírokat aláírni és lepecsételni, amikor már minden el van intézve. Ilyenkor bizony nehéz az Illetőnek megmagyarázni, hogy részére a fürdőkezelés egyáltalán nem javasolt és betegségének rosszabodása következhet be. Ezért javasoljuk azt. hogy mindig kérjék ki az orvos tanácsát gyógyfürdőhelyre történő szakszervezeti beutalásra jelentkezés előtt. A legtöbb dolgozó — ha csak lehet — nyáron veszi ki a szabadságát, s akiknek valamiféle reumatikus megbetegedése van, ilyenkor igyekszik a kellemes nyaralás közben ázt gyógyítani, panaszait enyhíteni. Ezért szeretnénk fokozottan felhívni a figyelmet arra, hogyan kell helyesen fürdőzni. nehogy a szabadság letelte után fáradtabban, betegebben érkezzünk haza. Pontos, hogy rendelkezésre álljon a rendszeres orvosi ellenőrzés lehetősége. A fürdő közben előforduló panaszainkkal orvoshoz tudjunk fordulni, tanácsokat kérhessünk a kúra lefolytatásához. Maga a gyógyvizű medence nem elég a gyógyuláshoz. Különösen akkor nem, ha 'a tűző. nyári napon kora reggeltől napestig a vízben „kínozzuk” magunkat. Napszúrást kaphatunk, fellobbanhat az alapbetegség, romlik a szívműködés. a magas vérnyomás súlyos szövődményei léphetnek fel. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a gyógyfürdőzés kapcsán a legtöbb esetben az első hét vége felé fürdőreakció szokott fellépni, ez egyben a fürdőzés hatásosságát is jelzi. Ha azonban komolyabb panaszokat okoz, akkor a fürdőkúrát feltétlenül abba kell hagyni. Hasznos kiegészítő része a mozgásszervi betegségek kezelésének a fürdőkezelés. Természetesen csak egymagában nem oldja meg a gyógyítást. A gyógyszeres és egyéb kezeléseket — így a fizikoíherápiát, gyógytornát — nem teszi feleslegessé. Ha helyesen élünk a gyógyfürdőkezelés lehetőségeivel, akkor elérhetjük, hogy országunk kincse, a gyógyvíz eljusson mindazokhoz, akik betegségük kapcsán azt a Legjobban igénylik. Dr. Tóth Piroska Rétsági kulturális életéből A rétsági Asztalos János Művelődési Központ augusztusban is több érdeklődésre számot tartó eseményt kínál látogatóinak. Többi közt színházi események, zenei rendezvények, s a politikai fórum előadásai várják az érdeklődőket. Augusztus 5-én a helyőrség hivatásos állománya részére szervezett politikai fórum programjaként a feladatokról esik szó, augusztus 26-án pedig időszerű külpolitikai kérdések szerepelnek a programban. Augusztus 19- én az Állami Déryné Színház Örsi Ferenc Princ, a civil című zenés játékát mutatja be Rétságon. Augusztus 20- án ünnepi megemlékezést tartanak a művelődési központban alkotmányunk napja alkalmából. Arankairtás Pásztón Az aranka, ez az igen veszélyes, élősködő nagymértékben elterjedt Pásztó községben, főleg az utak mentén és a tereken. A nagyközségi közoe tanács növényvédelmi brigádot szervezett, amelyet egy P—65 típusú, tali gás permetezőgéppel szerelt fel. A brigád tagjai utcáról utcára haladva végzik a vegyszeres arankairtást a fertőzött foltokon. Lakásépítés Balassagyarmaton egymás után épülnek a modern, új otthonos, szinte hétről hétre változik az új lakótelepek képe. Augusztus 1-én tartják a Lenin-lakótelep legújabb háza, a 17-es jelű, húszlakásos épület műszaki átadását, amelyet az Állami Építőipari Vállalat épített. A műszaki átadás után rövidesen költözködnek majd a lakók, elsősorban olyan családok, akiknek lakását városrendezési ckokból bontják. Ha a munka megfelelő ütemben halad, szeptemberben újabb házat adnak át az építők! Barangolás az Isztriái félszigeten (I.) Deszkás házak, parcellák és összehasonlítások Azt hiszem, általános szokás az összehasonlítás. Mindenki saját prizmáján keresztül nézi hazáját, s méri össze azzal az országgal, amelybe jó, vagy rossz sorsa veti. A mai Jugoszláviával sok közös történelmi emlék fűz össze bennünket, de most elsősorban a jelen érdekes, pontosabbban az, hogy a mi fejlődésünk kibírja-e az ösz- szehasonlítást a Jugoszláv Szocialista Köztársaság gazdasági és társadalmi állapotával, helyzetével. Elöljáróban csak annyit: álszerénység lenne, . ha a Jugoszlávia egyik részén, az Isztriái félszigeten tett gyors léptű barangolásunk tapasztalatainak birtokában nem becsülnénk érdemének megfelelően a mi eredményeinket. Ahogy elhagyjuk Rijekát, majd megcsodáljuk Opatija gyönyörű, tengerparti szállodasorát, gazdag áruválasztékot kínáló üzleteit, álmélko- dunk a nálunk kevésbé megszokott nemzetközi kavalká- don, teleszívjuk magunkat a plomini fjord megkapó szépségével, s belépünk a félsziget sűrűjébe, azonnal töményen kapjuk az alkalmat az összehasonlításra A táj a mi dunántúli vidékeinknél valamivel zordabb, a klíma, valamint a vadflóra változatos gazdagsága azonban kárpótol bennünket. Fészkelődik bennünk azonban hiányérzet is. Különösen azokban, akik itthon túltekintenek a városok határain, elgyönyörködnek a bő termést kínáló búza-, vagy kukorica- táblákban, az évről évre gyarapodó állatállományban, az óriási darazsakként zúgó mezőgazdasági gépekben, ezekben a nálunk is fiatal szépségekben. Mert Isztria általunk látott vidékein hozzájuk hasonlókat hiába keres az utazó. Talál azonban valóban nadrágszíjnyi parcellákat, amelyeknek termőtalaját emberöltő alatt emelt kőfalakkal védik az eróziótól. Rajtuk vékony szálú kalászosok várják a kaszát, s magyar szemmel mérve félig fejlett kukorica áhítozik szomjasan ez errefelé igen ritka vendég, az éltető, növesztő eső után. Néhol úgy tűnik: megállt az élet. A völgyekbe bújt tanyák és falvak környékén néhány füstös homlokú szarvas- marha tépdesi unottan a füvet, mintha minden mindegy lenne úgyis. Máshol hasonló szürke jószágok járomba fogva vonszolják az ekét: tarlóhántást végez a karámozott telek gazdája. Minden érdeklődés nélkül nézi, mi zajlik az országúton: megszokott látvány számára a turistákkal zsúfolt autóbusz, s azzal sem törődik, ha a nyugati világból erre tévedt újságíró — sovány szenzációra vadászva — felvételt készít róla. Ha kérdezed, válaszol: szerb-hor- vát és olasz keverékszavakat vet oda, nem haraggal, inkább közönyösen. Plomintól végső célunkig körülbelül nyolcvan kilométernyi az út, ami ellen nem emelhetünk kifogást: szakértők készítették, olyanok, akik már az építkezés idején számítottak a turizmus, az idegenforgalom növekedésére. Nem számolhattak azonban sem ők, sem mások azzal, ami az utóbbi években a félsziget belsejében végbement. Kissé pontatlan fogalmazással a kényszerűség diktálta nép- mozgásnak nevezhetjük ezt, ami azt jelenti, hogy a tengertől távolabb fekvő falvak részben ' elnéptelenednek. A lakosság, mivel az évszázadok óta dívó életforma már nem elégíti ki, részint a tengerhez közelebb fekvő, nagyobb településekre, részint pedig Jugoszlávia más, kedvezőbb adottságú vidékeire költözik. A fiatalságot elszívja a városi életmód és az ipar, az öregek pedig — már aki teheti — utánuk költözik. Ezért aztán nem ritka a bedeszkázott ablakú, vagy éppen a félig romba dőlt, olasz stílusjegyeket hordozó családi ház, a gazfelverte porta és az üresség. Ahol azonban az idegenforgalom kifejlesztésére a legminimálisabb lehetőség is kínálkozik, egészen más a helyzet. A legkisebb faluban is fizetővendég-szolgálatra rendezkednek be, s a Putnik által megállapított tarifa ellenében kielégítő szolgáltatást nyújtanak a vendégnek. A kempingek, mint tarka gombatelepek virítanak a tengerparton. Táblák sokasága jelzi, merre lehet megtalálni a római - kori templommaradványt, hol y_aa az a regényes várrom, ahonnan Verne Gyula hőse, Sándor Mátyás kalandos módon megmenekült, de ugyancsak tábla hívja fel a figyelmet arra a majdnem szabályosan kör alakú völgyre is, amiben ugyan semmi különleges látnivaló nincsen azon kívül, hogy peremén egy apró falu helyezkedik el, s az egész egy eresz alatti fecskefészeknek tűnik. Nem túlzunk talán, ha azt mondjuk: Isztriában el tudják adni azt, amj van. Csak egy egészen pici példát erre: a plomini fjord nagyon szép, de nem olyan, aminek a varázsától nem lehet megszabadulni. Az a prospektus azonban, ami róla készült, s az a számtalan képeslap, ami ugyancsak a fjordot mutatja többféle formában, szinte mágnesként húzza magához az utast. Hogy esetleg csalódás éri? Nem, nem, erről szó sincs. Mindössze annyit mond magában, hogy a fényképezőgép lencséje csak any- nyira objektív, amennyire a kezelője akarja. Summázva a dolgot: komoly tapasztalat volt, hogy ezeket az apró fogásokat nem ártana eltanulnunk. Talán ötletesebben tudnánk mi is propagandát csinálni azoknak az értekeinknek, amelyek érdemesek arra, hogy a hozzánk érkező külföldiek, de hazánk fiai is elgyönyörködjenek bennük. És végül még egy összehasonlítás. Nagyon szokatlan volt számunkra az az állandóan a levegőben lógó labilitás, amibe lépten-nyomon ütköztünk. Különösen a fogyasztói árak zavaró változatosságában mutatkozik ez meg, de tapasztaltuk emberi megnyilatkozásokban is. Később részletesebben szólunk erről, s rovinji barangolásunk során példákkal illusztráljuk majd. Szolnoki István Következik: Rovinji kalózok utódai. 6 NÓGRÁD — 1972. augusztus 3., csütörtök Filmbemutatók AUGUSZTUSIBAN „FORRÓFEJ” Színes jugoszláv bűnügyi film 3-6. Balassagyarmat 7-9. Salgótarján A PAP FELESÉGE Színes olasz filmvígjáték 10-14. Salgótarján SZENT PÉTER ESERNYŐJE Színes magyar-csehszlovák koprodukció (felújítás) 17-18. Balassagyarmat A SIRÁLY ÉJSZAKÁJA Színes japán filmdráma 19-20. Balassagyarmat MURPHY HÁBORÚJA Színes angol kalandfilm 17-20. Salgótarján 21-23. Balassagyarmat MACKENNA ARANYA Színes USA western 24-30. Salgótarján 31-IX. 4. Balassagyarmat
