Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

Peron nem indul a választásokon A trelewi mészárlás részletei Augusztus 25-e elmúlt anél­kül, hogy Juan Perón, a mad­ridi száműzetésben élő volt argentin diktátor visszatért volna Buenos Airesbe, s ezzel — a kormány rendelkezése ér­telmében — jogosulté tette volna önmagát rá, hogy párt­ja jelöltjeként induljon az 1973. márciusi elnökválasztá­son. Alejandro Lanusse, a hi­vatalban levő tábornokelnök — önnön szándékainak meg­felelően — ugyancsak nem jelöltetheti magát, hiszen en­nek nemcsak azt szabták fel­tételül, hogy a magukat je­löltetni óhajtók augusztus 25- ig térjenek vissza argentin földre, hanem azt is, hogy a határidő lejártával mondja­nak le az általuk viselt köz­hivatalukról. Lanusse azonban tovább gyakorolja az elnöki funkciókat. Közben Lanusse elnök meg­bízottja, Hermes Quijanda el­lentengernagy a televízió ka­merái előtt ismertette a nyil­vánossággal a trelewi gerilla­mészárlás ügyében tartott vizsgálat eredményeit. Quijan­da jelentése nem is annyira a trelewi eseményekkel, mint inkább a Trelew melletti Rawson fegyintézetében ki­tört lázadással foglalkozott. Mint ismeretes, Rawsonból szöktettek át kívülről érkező gerillák tíz, ugyancsak geril­latevékenységgel vádolt poli­tikai foglyot Chilébe, majd miután ezt sikerrel elvégez­ték, megadták magukat a ka­tonaságnak. A tizenkilenc fo­golyszöktetőbői e hét kedd­jén Trelewben, egy újabb szö­kési kísérlet során a tenge­részgyalogosok tizenhatot le­lőttek. Ezt a tényt az admi­rális nem cáfolta, de elmond­ta, hogy Rawsonban és Tre­n\ hidegháború terméke...” Pravda-cikk a SZER támogatásáról A Fehér Házban nemrég írták alá azt a törvényt, amely a hírhedt Szabad Európa és Szabadság, rádió­adó működésének finanszí­rozásáról szól az 1972/73- as költségvetési évben. Vlagyimir Bolsakov a mai Pravdában rámutat: a szo­cialista országok elleni rágalomhadjárat célját szolgáló két rádióállomás amerikai költségvetési té­telből kap bőséges állami támogatást felforgató tevé­kenységéhez. A cikkíró hangsúlyozza: aligha felel meg korunk szellemének, hogy Washington a józanul gondolkodó amerikaiak til­takozása ellenére tovább folytatja — most már hi­vatalosan és nem a CIA csatornáin — a „Szabadság” és a „Szabad Európa” rá­dióállomás támogatását. A Pravda emlékeztet arra, hogy még az amerikai kong­resszus Congressional Re­cord című tájékoztatója is kénytelen volt a két rádió­adóról megállapítani, hogy „a hidegháború terméke”. Amerika is ott lesz Helsinkiben ürho Kekkonen finn köz- társasági elnök pénteken be­jelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó részt ven­ni az európai biztonsági ér­tekezlet november 22-én Hel­sinkiben kezdődő sokoldalú előkészítő megbeszéléseken. A finn államfő bejelenté­sét a centrum párt esti ülé­sén tette meg, ahol egyéb­ként — 16 hivatalban töltött esztendeje alatt először — felhívással fordult egykori pártjához, tegyen meg min­dent az öt hete húzódó kor­mányválság megoldására. (MTI) Vesztegetési botrány Washingtonban Nixon legnagyobb politikai baklövése Miközben egyre nagyobb hullámokat ver a botrány a demokrata pártközpontban történt politikai jellegű „be­törés” körül, a Washington Post pénteken perdöntő doku­mentumokat közölt annak bi­zonyítására, hogy a „tejes lobby”, a nagy tejtermelők kijáró szervezete összesen több mint háromszázezer dol­lárt fizetett be nem létező „társadalmi szervezetek,, ne­vében a republikánus ^ párt titkos választási alapjaira. A „letejelést” követően a Nixon- kormányzat — 12 nappal ko­rábban bejelentett hivatalos álláspontját megváltoztatva — felemelete a tejtermékek ál­lami ártámogatását. Ez a kor­mányzati nagylelkűség évi 500—700 millió dollár profit­többletet biztosít a tejterme­lőknek az adófizetők zsebé­ből. Napvilágra kerültek a „te­jes lobby” vezetőinek bizal­mas levelei, amelyekben nyíltan megírták, hogy a re­publikánus pártnak befizetett pénzadománynak köszönhetik a kormány és személy szerint Nixon elnök jótékony „köz­benjárását”. A Washington Post birtoká­ban levő leleplező levelek bi­zonyítékként kerültek beter­jesztésre egy perben, amelyet a kisfarmerek országos szö­2 NÓGRAD - 1972. vétségé indított a nagy tej­termelők ellen. A farmerszö­vetség jogtanácsosa Richard Kleindienst igazságügyminisz­terhez intézett levelében bűn­vádi eljárás megindítását kö­veteli a politikai megveszte­getési ügyben. A kormány mindeddig nem volt hajlandó eleget tenni an­nak a demokrata párti követe­lésnek, hogy a „politikai be­törés” és a republikánus pénz­alapok felhasználása ügyében folyó vizsgálatot egy nagy te­kintélyű pártatlan bizottság vegye át a republikánus kor­mányzat érdekelt védelmező Kleindienst igazságügyminisz­ter. illetve az ellenőrzése alatt álló FBI kezéből. Lawrence O’Brien, aki a betörés idején a demokrata párt elnöke volt. s jelenleg McGovern választási kam­pányigazgatója, kijelentette: „A republikánusoknak az az erőfeszítése, hogy elrejtsék a tényeket, Nixon elnök politi­kai pályafutása legnagyobb baklövésének fog bizonyulni. Ez Nixonnak a választásokba fog kerülni. Máris eleget tu­dunk: egy olyan botrány kör­vonalai rajzolódnak ki. amelv alapjaiban fogja megrázkód­tatni a Nixon-kormányzatot" — hangoztatta O’Brien. (MTI) augusztus 27., vasárnap A nukleáris fenyegetés ellen iewben a gerillák összesen 54 katonát, rendőrt és börtönőrt öltek meg — s ezzel közvetve igazolni próbálta későbbi meggyilkolásukat. Űj fejezetéhez érkezett a Chilébe menekitett argentin gerillák ügye is. Allende el­nök televízióbeszédben kö­zölte, hogy a tíz embernek a chilei hatóságok politikai me­nedékjogot adtak, egyszer­smind gondoskodtak arról, hogy a menekültek a lehető leghamarabb elhagyják Chi­lét. Az argentin gerillák tegnap éjjel valóban távoztak: egy kubai repülőgép fedélzetén Santiagóból Havannába re­pültek. Allende közölte, hogy a történtek ellenére is — Ar­gentina a szökött gerillák ki­adását kérte — „erősen kí­vánja”, hogy Chile és Argen­tína között megmaradjon a jó viszony, Buenos Airesben nem sokkal ezután bejelentet­ték, hogy a chilei lépés nyo­mán, „diplomáciai ellenintéz­kedéshez” nem kívánnak fo­lyamodni. Intézkedések Chilében Jaime Suarez chilei bel­ügyminiszter tegnap este be­jelentette, hogy a gazdasági és politikai jellegű bűncselek­mények ellen folytatott harc jegyében az alábbi intézkedé­seket foganatosítják: 1. Bezárják a kaliforniai metropolissal azonos nevű Los Angeles városában — Santiagóiéi 560 kilométerre délre — működő Agriculture nevű rádióállomást, amely „Ismételten felforgatásra szí­tott.” 2. Csempészésért, valutá­zásért. valamint a közrend megzavarásáért több külföldi állampolgárt kiutasítanák az országból. 3. Megszigorítják a Chilé­ben tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ellenőrzését. 4. Azonnali érvényt szerez­nek a belbiztonságról szóló törvénynek a „Haza és Sza­badság” elnevezésű szélső- jobboldali csoportosulással, valamint a jobboldali Nem­zeti Párt Rolandu Matus ne­vű rohamcsapatával szemben. 5. Utasítják a biztonsági erőket, hogy minden lehetsé­ges megelőző és büntető esz­közzel vegyék elejét a felfor­gatásnak, s a lázadó csopor­tok erőszakos cselekményei­nek. A NEMZETKÖZI ÉLET ha­talmas porondján kétségtele­nül érzékelhető az ősz köze­ledésé. Mind több vezető po­litikus indul egy földrészre, vagy éppen az egész világra kiterjedő körútra, s ez már azt mutatja: a különböző cso­portosulások igyekeznek egyez­tetni álláspontjukat az ENSZ- közgyűlés szeptemberben sor­ra kerülő ülésszakára. Látványos fordulatokra még nem került sor, komédiára azonban igen: Miami Beach- ben ugyanis, a republikánus párt elnökjelölő konvencióján hatalmas csinnadratta közben jelölték újra Richard Nixont, az USA mostani elnökét. Szo­kásához híven az elnök most sem fukarkodott a szavakkal, programját, amely egyben a republikánusok programja is, hatalmas pátosszal ismertette, de alig mondott valami lénye­geset. Amint a megfigyelők hangsúlyozták, a Fehér Ház mostani ura ugyanazokat a fordulatokat alkalmazta, ame­lyeket négy évvel ezelőttről már ismerhetünk. Akkor is nyomatékosan hivatkozott Amerika becsületére, politikai és katonai presztízsére, no meg arra, hogy az Egyesült Államok tekintélyét és stabili­tását az USA erejének foko­zásával kell biztosítani. Vagy­is, a vietnami háború befe­jezéséről érdemben most sem beszélt az elnök, ha csak azokat a sajnálkozó szólamo­kat nem tekintjük érdemlege­seknek, amiket a szenvedések­ről beszélve hangoztatott. „Felhívás félelemre” — ezt a címet adta vezércikkének a NEW YORK TIMES, amikor Nixon kortes beszédét kom­mentálta. Ez a lap az ameri­kai élet kitűnő szeizmográfja: Az Apró Antal, az Ország- gyűlés elnöke vezette ma­gyar parlamenti delegáció szombaton a nyugat-csehor­szági Karlovy Varyban. a vi­lághírű gyógyfürdők városá­ba- az üveggyártás központ­jába érkezett. A vendégeket a Császár­fürdőben a Csehszlovák Ál­lami Gyógyfürdők igazgatója üdvözölte. A Magyar Delegáció ké­sőbb sétát tett a Karlovy Va­figyelemre méltó érzékenység­gel képes reagálni a legkis- sebb rezdülésre is. Most sem jósolt, csak jelzett, amikor nyíltan is és burkoltan is hangsúlyozta: az Egyesült Ál­lamok népe készüljön fel a következőkre: 1. Nixon to­vábbra is ragaszkodik a ka­tonai döntéshez Indokínában, makacsul ragaszkodik a már többszörösen kudarcot vallott vietnamizálási programhoz; 2. Továbbra is kitart ama állás­pontja mellett, amely szerint az USA-ra a világ csendőré­nek szerepe vár; 3. A belpoli­tikai életben sem várható gyökeres változás. Nixon sza­lámitaktikáját továbbra is igyekszik alkalmazni. Ez termé­szetesen nem valami biztató program, de ennek ellenére Nixon komoly sanszokkal in­dulhat a novemberi választá­sokon, mert mögötte áll min­den olyan nagytőkés, akinek kapcsolata van a republiká­nus párttal. VÄLASZTÄSRA készül­nek Európa egyik jelentős országában, az NSZK-ban is. A legutóbbi néhány napban meggyorsult az előkészítés üteme: a kormányon levő koa­líciós pártok kidolgozták programjukat. A Német Szo­ciáldemokrata Párt külpoliti­kai tekintetben a már bevált szisztémát óhajtja folytatni: kitart eddigi „keleti politiká­ja” mellett, s a kontinensen megkísérli rendezni összes függő ügyeit. A partnerpárt vezetője, Scheel egyetértőén bólint Willy Brandték indít­ványára, s igen bizakodó. Ügy vélte legutóbb, hogy a mosta­ni duett győzelme nem kétsé­ges. Szerintünk ehhez még az ellenzéknek is lesz néhány ry-i városközpontban, a hí­res oszlopcsarnokban, meg­ízlelte a gyógyvizet, majd üzemlátogatáson vett részt Európa leghíresebb üveggyá­rában a Moser-gyárban. Délben Jiri Slapák> a nem­zeti bizottság elnöke dísz­ebédet adott a delegáció tisz­teletére az Imperial Szálló nagytermében. Délután a kül­döttség Mariánské Láznéba utazott. (MTI) szava, amelyik különösen a belső nehézségeket ési megol­dásra váró gazdasági termé­szetű gondokat igyekszik meg­lovagolni. Most ugyan csend van ellenzéki berkekben, ám semmiféle megegyezésre nem számíthatunk, mivel a tűz és víz sem „békülhet” ki egy­mással. S ha már a megegyezésnél tartunk, vessünk egy pillan­tást Moszkvára, ahol a külü­gyi bizottságok az elmúlt hét közepén tárgyalták a szov­jet—amerikai csúcson kötött SALT-megállapodást. Mint is­meretes, egyetértettek a Leo- nyid Brezsnyev és Richard Nixon által aláírt megállapo­dással, s változatlan szöveggel javasolták ratifikálásra a leg­felsőbb tanácsnak. Az efféle egyetértés és gyorsaság Moszkvában egyáltalán nem véletlen, mivel a Szovjetunió külpolitikájának sarkalatos alapelve a békéért, a nemzet­közi biztonságért, a holnap fegyver nélküli világáért való küzdelem. S ha ebben a na­gyon bonyolult kérdéskomp­lexumban jelent valami előre, haladást egy megállapodás, akkor a SALT kétszeresen je­lent, hiszen végeredményben a nukleáris fenyegetésnek igyekszik elejét venni, annak, hogy a világ sorsa, a háború vagy béke kérdése ne egy „gombnyomáson” múljék. Je­lentős továbbá ez a megálla­podás azért is, mert megnyi­totta az utat újabb tárgyalá­sok felé. Több, egybehangzó jelentés szerint a SALT kö­vetkező fordulójára még az Idén sor kerülhet Genfben. KISSÉ NYUGTALANÍTÓ jelentések érkeztek az elmúlt héten Latin-Amerikából, kö­zelebbről Chiléből. A jobbol­dal ismét támadásba lendült, s újabb kísérletet tett a Népi Egység kormányába vetett bizalom megingatására. San- tiagóban összeütközésre került sor jobboldali tüntetők és az ellenük kivezényelt rendőrök között. A terv, amelyet a jobboldal táplált és melenge­tett, kudarcba fulladt: Allen - de kormánya ura maradt a helyzetnek, s a vele rokon­szenvező dolgozó tömegekre támaszkodva határozott intéz­kedéseket hozott: az ország gazdasági erejét messzemenő­en figyelembe vevő módon rendezte a dolgozók fizetését, ugyanakkor még a korábbiak­nál Is határozottabban lépett fel a lázongók, a zavarkeltők ellen. Ez Chile egyenes irányú fejlődését mutatja, s azt, hogy bár az ország még sok nehéz­séggel küszködik, a munkás­tömegek kitartanak a Népi Egység mellett, s nem enge­dik, hogy bármilyen külső vagy belső erő éket verjen a kormány és a dolgozók közé. TOVÁBB GYŰRŰZTEK a marokkói események. A II. Hasszán ellen elkövetett leg­utóbbi merényletet követően furcsa megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi. A vezető ka­pitalista országok képviselői sorra voksoltak a király mel­lett, aki írztán fel is bátoro­dott ezen. s ma egyedül a li­beralizálásért, a reformokért küzdő ellenzéki pártokat okol­ja a történtekért. E manőver arra szolgál, hogy leszerelje azt a jogos elégedetlenséget, ami a Marokkói Királyságiján lépten-nyomon tapasztalható. A százezreket sanyargató munkanélküliség, a monachi- kus kormányzás, a politikai jogok hiánya állandó szülője a lázongásoknak. Az, ami most történt Marokkóban, csupán puccskísérlet volt. Uf- kir tábornok szerette volna félreállítanl a királyt, hogy maga üljön a helyére. Ez azonban nem jelenti, hogy a tömegek. Marokkó több mil­liós szegénysége végsőkig tü­relmes lesz. Az a parázs, ami most az elégedetlenség ha­muja alatt izzik, egyszer majd lángra lobban; s akkor II. Hasszánnak, ha tetszik, ha nem, mennie kell. Szolnoki István Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Kínai Népköztársaság ENSZ képviselője vétójával megakadályozta, hogy a Bengali Népi Köztársaság az ENSZ tagja lehessen. Képünkön: Huang Hua, kínai ENSZ-kepviselő, megvétózza a Bengali Népi Köztársaság (Bangla Desh) ENSZ-felvételét Parlamenti küldöttségünk csehszlovákiai látogatásai i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom