Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-25 / 200. szám

flUlG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! t ' A Tif MSZMP "WOG R A 0 M t GYEI BIZOTTJ ÁGAÉS A MTGYEI TANACS LAPJA XXVIII. ÉVF„ 200. SZÁM ARA; 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Ölest Issrfotl ea IVBinisztertenáes A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány a művelődés- ügyi miniszter előterjesztése alapján az állami oktatás fej­lesztésével kapcsolatos felada­tokról tárgyalt. Az oktatás to­vábbfejlesztése hosszabb távú és összehangolt munkát kíván, a végrehajtás tervszerűsége érdekében a kormány rögzí­tette a megoldandó feladatok időrendjét. Kijelölte azokat a feladatokat, melyeknek ki­munkálását a népgazdaság erőforrásaival, valamint anya­gi lehetőségeinek várható nö­vekedési ütemével számolva, 1972. második fél évétől 1975- ig kell döntésre bocsátani. A Minisztertanács meghall­gatta a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter együttes beszámolóját az ál­lami visszatérítési rendszer al­kalmazásának tapasztalatairól. A Minisztertnács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy a hatékonyabb beruházást, a gazdaságosabb termékszerke­zet kialakítását, továbbá a gazdaságtalan termelés vissza­fejlesztését az állami vissza­térítési szabályozó rendszer­rel is segítsék elő. A pénzügyminiszter előter­jesztésére a Minisztertanács elhatározta, hogy az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító hatósági, illetve ál­lamigazgatási feladatait a jö­vőben az erre illetékes állam- igazgatási szervek — minde­nekelőtt a Pénzügyminisztéri­um — látják el. A Minisztertanács egyide­jűleg rendeletben újra szabá­lyozta az Országos Takarék- pénztár feladatkörét. Az Or­szágos Takarékpénztár to­vábbra is a lakosság részére végez bankszolgáltatásokat, ellátja a tanácsok, valamint a tanácsi intézmények költség- vetési és fejlesztési pénzesz­közeinek kezelésével, hitelezé­sével járó banki feladatokat és a pénzügyminiszter által meghatározott egyéb bankszol­gáltatásokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kapjon megfelelő helyet a tagépítés! A KISZ megyei végrehajtó bizottságának tanácskozása A rétsági járás KISZ-tag- épitéseről és a megye KISZ- szervezeteinek eszközellátot- ságáról tárgyalt tegnapi ülé­sén a KISZ megyei végrehaj­tó bizottsága. A rétsági járásban 42 KISZ- alapszervezet működik össze­sen 1040 taggal. A KISZ-taggá nevelés leg­szervezettebb és legcéltu­datosabb formájával a rétsági gimnáziumban ta- találkozhatunk. Itt a szervezet csúcs vezetősé­ge — személyes beszélgetés után — konkrét megbízatások­kal látja el az első éves tanu­lókat, s az ajánlás ügyében felkeresik a volt úttörőcsapa­tot is. Az úttörőcsapattól ka­pott ajánlás és a megbízatás végrehajtása alapján tárgyal­ják a diák KISZ-be való fel­vételét. Az üzemi és a mezőgazda- sági jellegű alapszervezetek­ben a tagépítés előkészítése nem mindig ilyen alapos. Az iskolákból, a szakmunkásta­nuló-intézetekből már KISZ- tagként jönnek a fiatalok az üzembe, az év végi tagkönyv érvényesítésénél pedig — „ki­öregedésre” hivatkozva — több 23 éven felüli fiatal vá­lik ki az alapszervezetből. Elsősorban a 20 éven felü­li fiataloknál lehetne a tag­létszám emelésében előrelép­ni. A módszer: változatos program, hatékony szervezeti élet. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a tartalmas, színes programokat bizto­sító alapszervezeteknél a 20 éven felüliek is meg­találják a helyüket. Másutt azonban éppen az alapszervezeti vezetők gyako­ri cserélődése miatt nem elég vonzóak, népszerűek a prog­ramok, főleg oktatásra, szemi­náriumokra, társadalmi mun­kákra, tagdíjfizetésre korláto­zódnak. így aztán nem cso­da, ha az „idősebbek” lassan­ként lemorzsolódnak az alap­szervezettől. Elsősorban ezek­nél a gyengébben működő alapszervezeteknél nehéz a tagépítésben előbbre lépni. Tény, hogy a KISZ tag­utánpótlását az úttörőcsapa­tokból kiamaradt fiatalok so­raiból lehet biztosítani. Ezt a tényt azonban az úttörőcsapa­tok és a KISZ-alapszervezetek még mindig nem kezelik fon­tosságának megfelelően. Idén a járási KISZ-bizottság és az úttörőelnökség felhívta az alapszervezetek figyelmét, hogy az év végi úttörőavatást kössék össze az arra érdemes fiatalok KISZ-be való felvé­telével. A rétsági, szátoki, nóg- rádsápi úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek a kö­zös rendezvényeket, prog­ramokat most azzal bő­vítették, hogy az úttörő­avatást és a KlSZ-tagfel- vételt közösen, ünnepi műsor keretében rendez­ték meg. Az úttörőcsapatok és KISZ- szervezetek egy része nem ve­szi tudomásul az együttműkö­désben rejlő nagy lehetősége­ket. Egyrészt az úttörőcsapatok nem igénylik azt, hogy KISZ- es ifivezetői legyenek, más­részt pedig a KISZ-szervezet — gyengesége miatt — nem törekedik a kapcsolat erősíté­sére. Még a testvérkapcsola­tot tartó KISZ-szervezetek és úttörőcsapatok között is csak nagy ritkán fordul elő, hogy a KISZ-vezető részt vesz a csa­patvezetőségi megbeszélésen, illetve a csapatvezető a KISZ- vezetőségi ülésen. A terveszerű, tudatos tag­építéssel dolgozó KlSZ-alap- szervezetek jó kapcsolatot alakítottak ki az úttörőcsapa­tokkal, a helyi párt-, társa­dalmi és tömegszervezetekkel. Ennek következtében prog­ramjaik is rendszeresek, szer­vezettek és vonzóak. így az­tán még az is előfordul, hogy a korábbi évek tagsága meg­duplázódik. A fiatalok öröm­mel jönnek a jó alapszerve­zetbe. Ilyenek például a bán- ki, a nézsai, nógrádsápi, le- géndj, nógrádi alapszervezetek. Nem csak a rétságira, ha­nem valamennyi járásra vo­natkozik, hogy a járási KISZ- bizottságok munkájában álta­lában nem kap megfelelő he­lyet a KISZ-tagépítés ügye. Nincsenek jó elképzelések a taglétszám növelésére, nem határoznak meg konkrét fel­adatokat. Pedik alapvető ten­nivaló ez, semmiképpen nem juthat látószögön kívülre. A salgótarjáni ÁFÉSZ ropiüzemében, három műszakban 15 000 tasak „Nógrádi ropo­gós” készül. Havonta másfél millió forint értékű sósrúd gyártásához 182 mázsa lisz­tet, 12 mázsa sót, 700 kiló zsiradékot és cukrot, továbbá 350 kiló élesztőt használ­nak fel. A szövetkezet a megtermelt árut részben a Pest—Komárom—Nógrád me­gyei, részben a Borsod—Heves megyei FÜSZÉRT-nél értékesíti. Képünkön: a legjobb brigádvezető: Fékécs Mátyásné, a nyerstészta-adagolást ellenőrzi Javításra vár ssolgáltatások színvonala időarányosan teljesítette tervét a szövetkezeti ipar Megyénk szövetkezeti ipa­rában a negyedik ötéves terv időszakára mintegy 85 száza­lékos termelésfelfutas; tervez­tek. A K1SZŰV elnöksége csütörtöki ülésén többek kö­zött azt vizsgálta, hogy az ipari szövetkezetek elmúlt félévi eredménye, gázdálkodá­Dr. DiményImr köszöneté Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az aratás befejezése al­kalmából köszönő levelet intézett a betaka­rításban részt vett dolgozókhoz. A levélben ezt írja: „A mezőgazdaság dolgozói az utóbbi évti­zedek legnehezebb, embert és gépet egyaránt próbára tevő gabonabetakarítást befejezték. Magtárba került az ország jövő évi kenyere. A gabonabetakarítás mindig nagy erőpró­bája volt a mezőgazdaságnak. Ebben az év­ben a munkát az ország jelentős részén nagymértékben nehezítette a rendkívüli, csa­padékos időjárás. Mégis úrrá tudtunk‘ lenni a nehéz helyzeten, elsősorban azért, mert az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek — a jobb műszaki, anyagi ellátást jól kihasz­nálva — szervezetten készültek fel a mun­kára, és a gabonabetakarításban résztvevők a nehéz körülmények között is nagy lelke­sedéssel, felelősségérzettel és fegyelmezet­ten, sokszor éjt nappallá téve dolgoztak. Az idei gabonabetakarítás során a társadal­mi összefogás újabb nagyszerű példája való­sult meg. Ismét bebizonyosodott, milyen nagy erőt jelent a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemek és dolgozóinak összefogása, egymás iránti szolidaritása. Ezt bizonyítja az a gyors és nagyarányú segítség, amelyet a nehéz helyzetbe került területeken gazdálkodó állami gazdaságoknak és termelőszövetkeze­teknek gépátcsoportosítással, munkaerő rendelkezésre bocsátásával nyújtottak a ga­bonabetakarítást korábban befejező mező- gazdasági nagyüzemek. A kiváló és áldozatkész munkával segítet­ték a gabonabetakarítást a társadalmi, az ál­lami és az érdekképviseleti szervek, a gabo­nafelvásárló, gép- és alkatrészgyártó és -el­látó vállalatok, valamint a közlekedés, a vasút és a közrendészet dolgozói. A szervezettség, a társadalmi összefogás és különösen az emberi áldozatkészség ered­ménye, hogy az elmúlt évihez hasonló jó gabonatermést takarítottunk be. Biztosított az ország kenyere, megfelelő tartalékokkal rendelkezünk, és tovább tudjuk javítani az állatállomány takarmányellátását is. A gabonabetakarítás sikeres befejezése al­kalmából elismerésemet és köszönetemet fe­jezem ki mindazoknak, akik munkájukkal, szorgalmukkal hozzájárultak az idei nehéz gabonabetakarítás sikeres elvégzéséhez. A következő hetekben és hónapokban is nagy feladatok végrehajtása vár a mezőgaz­daságra. Jelentős területeken kell a gabona­tarlót elmunkálni, és szervezetten fel kell készülni a gabonabetakarításhoz hasonló nagy feladatokra; a kapásnövények ígéretes ter­mésének betakarítására, a szüretre, valamint a jövő évet megalapozó őszi talajművelési, vetési munkák elvégzésére. — Meggyőződésem — fejezi be levelét a miniszter —, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, a felvásrló és a szol­gáltató vállalatok, az állami irányítás dol­gozói szervezett felkészüléssel, az őszi mun­kák során újabb sikereket érnek el, és ezzel hozzájárulnak az élelmiszer-gazdaság idei terveinek maradéktalan teljesítéséhez.” (MTI) sa megfelel-e az ötéves terv időarányos teljesítésének? Ta­valy a szövetkezeti ipar ter­melése 19 százalékkal növeke­dett, tehát meghaladta a ter­vezett ütemet. Az elmúlt fél évben is 18 százalékkal na­gyobb volt mint tavaly, tehát az országos átlagot is jóval meghaladta. A szövetkezeti bőriparban csaknem 29, az építőiparban 18, a szolgáltató iparban 11 százalékkal növe­kedett a múlt évihez viszo­nyítva a termelési érték. Egyéb iparban 45 százalékos a növekedés. A vastömegcikk- ipar és a faipar viszont nem teljesítette tervét. A gazdaságosság alakulásá­ra jellemző, hogy a tervezett­nél nagyobb nyereség képző­dött. A félévi mérleg alapján nem volt már a megyében egyetlen veszteséges szövetke­zet sem. A nagybátonyi, a jobbágyi szövetkezeteknél még tovább kell javítani a gazdál­kodást és különösen fontos, százalékos. Különösen szem­betűnő ez a vas- és faipar­ban. Az üzem- és munka- szervezésben még igen sok a kívánnivaló, erről az elnöksé­gi ülésen is sok szó esett. Ér­demes lenne a legtöbb helyen vizsgálni és javítani a belső szervezettséget és jobban meghatározni — ahol s.züksé- ges összevonni — a munkakö­röket. Kívánatos ez azért is, mert a bérfejlesztés mögött nem mindenütt van meg a szükséges gazdálkodási alap. A szolgáltatások színvonala nem fejlődött a kívánt mér­tékben. Szállításban csaknem meghatszorozódott, mosásban, vegytisztításban megnégysze­reződött és jelentősen növeke­dett autó-, motor- és háztar- tásigép-javításban, ugyanak­kor egy sor iparágban csök­kent a szolgáltatás mértéke. Különösen szembetűnő ez az építőipari ágazatban. A kapa­citás biztosított, de az igények csökkentek. Az átadott laká­hogy a Nógrád megyei Vastö-4 sok száma viszont több mint megcikk Szövetkezetnél javul­jon a munka. Ennek érdeké­ben sürgős intézkedésekre van szükség, annál is inkább, mert jelentős az eredmény- romlás és a bérgazdálkodás sem megfelelő. Nem meg­nyugtató a balassagyarmati Fodrász és a szécsényi Szol­gáltató Szövetkezet gazdálko­dása sem, ahol ugyancsak na­gyobb erőfeszítésekre lesz szükség, hogy sikeresen zár­hassák az évet. A már említett vas- és fa­ipari ágazat kivételével álta­lában növekedett a termelé­kenység. A termelés 18 száza­lékos növekedését végső soron 5,3 százalékos létszámnöveke­déssel érték el. Figyelmeztető viszont, hogy amíg a termelő­létszámban alig 5 százalékos a növekedés, a nem termelő létszámban több mint 7,5 két és félszer annyi volt, mint tavaly az első fél évben. Megyénk szövetkezeti ipara tehát összességében időará­nyosan teljesítette az ötéves tervben megszabott feladato­kat, azonban egyes helyeken a gazdálkodást javítani kell. Az elnökség javasolja a szövet­kezetek vezetőinek, hogy a hátralevő időszakban havonta is elemezzék a gazdasági ered­ményeket. Vizsgálják meg a kapacitáslekötöttséget és szerződésekkel biztosítsák mal­most a jövő évi termelés fel­tételeit. A munka- és üzem- szervezés javításával, a belső tartalékok feltárásával még fokozható a gazdaságosság. Az anyagokkal, pénzügyi esz­közökkel való takarékosság is fontos, amire különösen nagy gondot kellene fordítani ott, ahol még sok a javítanivaló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom