Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
Képernyő aiőil Mihály és a pávások Művész a cigányhegyen A népszerűség csúcsán A televízió műsorszerkesztősége és szerkesztői láthatóan nagy gondot fordítottak az alkotmányilnne p műsorösszeállítására. A tervszerűség és következetesség már az előkészületi műsorból kitetszik. Ide sorolhatjuk elismerő jelzővel a baranyai falu. Pogány sokoldalú bemutatását, azonkívül Bibó Lajos két novellájának tévéváltozaíát. Az ünnepi műsor betetőzése viszont a legjobb Röpülj páva körök háromrészes bemutatója volt. A Bibó-novellák és a mai falusi énekesek, táncosok, zenészek műsorának hangulati ellentéte önmagában is rend- klvü propagatív hatást eredményezett. A hódmezővásárhelyi származású és most is ott élő Bibó Lajos két novellája a kétkezi emberek hihetetlen nyomorúságát tárja elénk. Azt a kort. amikor egy falat kenyér is irigység tárgya lehetett. A két novella megfilmesített változatából mégis a második, a Mihály lovat akar a megrázóbb és drámaibb, bár mindkét mű szűkszavú, inkább a film vizuális eszközeivel hat. Mihály (Horváth Sándor) és felesége (Horváth Teri) másodmagával vállal kubikmunkát, hogy kettőjük keresetéből ősszel lovat vásárolhasson. De a talicska kis űrtartalmú ahhoz, hogy összegyűljön a ló ára, ezért a gazdatiszttől elkérik a ló nélkül maradt kubikkocsit, amellyel egyszerre több földet lehet fuvarozni. A ló hámját Mihály veszi magára, felesége pedig hátulról tolja a járművet. A legdrámaibb két jelenete ennek a megrázó filmváltozatnak. amikor Mihály erőlködése közben letörli a kibuggyanó vért ajkairól és bajuszáról. a másik pedig. amikor Mihály a helyette lószerepet vállaló feleségét megostorozza, mintha valóban egy ló akadt volna el. Mihály erőfeszítése, titkos éjszakai talicskázásai előteremtik ugyan a ló árát, de ez Mihály életébe kerül. Elesettebb emberekkel nehéz találkozni, pedig az idősebbek jó tudják, hogy Mihály balsorsa annak idején nem tartozott az egyedülálló esetek közé. Az ünnep előestéjén és az ünnepen a daloló falu bemutatkozása a keserű múlt tökéletes kontrasztjának mutatkozott. Még akkor is, ha a felidézett népdalok olykorolykor a kizsákmányolt szolgák, béresek, summások, bányászok, napszámosok sanyarú életére utaltak. A szinpompa, a nagyszámú felvonulás, az Erkel Színház dugig telt nézőtere, az ünnepi hangulat egy gondtalanná vált, s egészen más gondú. felszabadult nép demonstrációja volt. Nagy örömet jelentett számunkra Palócország, a nógrádi együttesek vasárnap reggeli bemutatkozása a képernyőn. amit csak tetézett, hogy a bevezető műsort is a nóg rádi menyecskekórus adta őket követte a többi együttesek, a herencsényiek. a tariak. a lapujtőiek, karancskesziek. a nézsaiak, nemtiek és erdőkürtiek bemutatkozása, akik közű] a tariak kedves, közvetlen tánccal zárták a Mátrai képekből összeállított műsorukat. Növelte a műsor ünnepélyességét az erdőkürtiek és nézsaiak kétnyelvű, magyar és szlovák népdalösszeállítása. Külön büszkeség számunkra, bogy a nógrádiak vonultatták föl a legtöbb csoportot, szám szerint nyolcat, akik között Vass Lajos, a műsor vezetője új együttest —- történetesen a karancskeszlt — is köszönthetett. Petróczi Andrásné, a Karancskeszit képviselő népművészünk faluja már „kör”- rel is jelentkezett, s műsorösz- szeállításuk értékét csak növelte hogy bányászdalokat adtak elő. Az ünnep elmúlt, de ,ió dolog az, ha néhány évtized előtti keserű múltunkat továbbra sem feledjük. S joggal reméljük, hogy ha nem is a képernyő nyilvánossága előtt, Nógrád falvaiban tovább zeng a dal, mely a nén ajkán született és a nép ajkán éli örök életét. A televízió jóvoltából így vált az ünnep még közösebb. a kultúrát őrző és tápláló feledhetetlen nappá! L. Gy. Ha megkérdezné valaki, hogy a siker csúcsára hol vezet az út, és mivel van kikövezve, azt felelném neki: „Ez az út porló salakból, kiálló kődarabokból áll, és szivaccsá köveseden falépcsőkön, füstszagú putrik között vezet el Balázs János naiv- művész sárfalú házáig.” Alig egy éve kezdődött népszerűsége, s azóta ehhez az egyszerű házhoz műértők és érdeklő-, dők, művészek és laikusok százai lépkednek (föl a salgótarjáni cigányhegyre, a luka- csossá kopott lépcsőkön. Személyesen láthatják itt a siker, a népszerűség csúcsát. Kévét az idő Legutóbbi látogatásunk óla „János bácsi” életmódjában vajmi kevés változás történt. Továbbra is, korán kel', későn fekszik. Nappal festeget, este pedig gondolatait veti papírra, mert mint mondja: „Kevés az idő”. Az igazi alkotónak mindig Időgondjai vannak, hiszen torlódik benne a mondanivaló, öt pedig gyakran meg is zavarják hőn óhajtott magányában. Ezen a nyáron például napokon át Őt és művelt fényképezte a Magyar Televízió egyik stábja, mely színesfilmet készített Balázs Jánosról, az ország egyik nagyon tehetséges művészegyénlségéről. Egy ötperces részt, amely főleg a festményeket mutatja be, Balázs János is megnézett már a filmből, s úgy mondja: „Jól sikerült.” Azóta a teljes film elkészült. — Milyen lesz a film? — kérdezem, s ő válasz helyett egy levelet nyom a kezembe. salgótarjáni megyei művelődési központban közönség előtt levetítjük.” Nem válaszol A filmesek és külföldiek érdeklődése változatlanul nagy. A Pannónia Filmstúdióból Macskússy Katalin rendező kért engedélyt, hogy esetleges új filmjében Balázs János műveiről készült filmkockákat alkalmazhasson. De felkeresték őt a közelmúltban a Szovejtunióbót. Angliából. Franciaországból és Finnországból érkezett vendégek is. Amióta Párizsban és Svájcban állandóan látható néhány festménye, más országok múzeumaitól is érkezik levél Legutóbb például a csehszlovákiai, bratiislavai múzeum jelentette be igényét Balázs Jénos-képekre. A levelezés is alaposan megnőtt, s a bürokratikus lekötöttségektől úev menekül, hogv egyszerűen válaszolatlanul hagyja őket. Legutóbb például egy svéd művész írt neki, arra buzdítván, hogy világszerte elismert tehetségét használja fel arra, hogy Magyarországon a cigányság apostola, politikai vezetője is legyen, hiszen egy ilyen népszerű ember a közélet porondján Is sokra képes. János bácsi mosolyog ezen a biztatáson. — A cigányság felemelése nem az én dolgom. Foglalkoznak ezzel az országban nagyon sokan. A párt. a tanács megadja a segítséget. Én azzal teszek legtöbbet a ci- gánvságért, ha szép képeket festek. Baranyiék az elsők X palóc nyár. 72’ programjának egyik legszínvonalasabb műsora a 19-én Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a zenekarok vetélkedője volt. Köztudott, hogy Rózsavölgyi Márk — a verbunk muzsika koronázatlan királya — Balassagyarmaton született. A palóc nyár rendező bizottsága az ő emlékének kívánt adózni, amikor halálának 125. évfordulójára megyei versenyt hirdetett meg. Jó visszhangra talált megyeszerte a felhívás a népzenei vetélkedőre, a csodás népdalok, pattogó csárdások és gyönyörű verbunkok bemutatására, öt népi és két citerazenekar mérte össze tudását. Minden zenekar játszott egy-egy Rózsavölgyi-számot. A balassagyarmati AFÉSZ- zenekar, amelynek Baranyl János a vezetője, nagy meglepetéssel szolgált, ugyanis eddig ismeretlen Rózsavölgyiszámot tanult és mutatott be a szépszámú közönség igaz gyönyörűségére. Ennék a számnak címe: Nógrádi emKiállítás • Cereden Nagy érdeklődés kísérte Cereden a Lóránt János és Czinke Ferenc festő-, illetve grafikusművészek műveiből összeállított kiállítás megnyitását. Lóránt János négy festménnyel és tizenkét grafikával, Czinke Ferenc tizenhat grafikával mutatkozott be- Az ünnepélyes megnyitón fellépett a helyi Röpülj páva kör is, majd a résztvevők hosszasan elbeszélgettek a jelenlevő Lóránt Jánossal. Tavaly, az alkotmány ünnepe alkalmából idős Szabó István szobrait mutatták be, s az idén úgy határoztak, hogy az augusztus 20-i képzőművészeti kiállítások megrendezését hagyománnyá fejlesztik. lék. A zsűri is magasra értékelte ezt. Solymosi János, a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője meleg szavakkal méltatta a produkciót. A zsűri többi tagja: Réti Zoltán, gyarmati zeneiskolai igazgató és Ember Csaba budapesti zeneakadémista ugyancsak nagyra értékelték a felújítást. A zsűri egyöntetű véleménye alapján az első díjat és a vele járó ezer forintot a gyarmati ÁFÉSZ-zenekar kapta, amely lírai és művészi előadásmódjával is rászolgált erre. Salgótarjánból a Karancs Szálló zenekara kapta a legtöbb tapsot. A zsűri a zenekarnak „elegáns biztonságáért” és Berki Béla prímás virtuóz játékáért az előkelő második helyezést biztosította. Sok dicséretet, szép népművészeti ajándékokat kaptak a többi muzsikusok, citerások is, így a rétsági ÁFÉSZ zenekara. valamint a karancskesziek citerásai. A balassagyarmati művelődési központ rajkózenekara növelte a vetélkedő jó hangulatát. e. e. A levelet Krenács Gabriella, a fílmkompozícíó szerkesztője írta, abból idézem: „Szorgalmasan dolgozunk János bácsi portréfilmjén. Most már, hiszen kevés híján elkészült a film, azt hiszem, nyugodtan írhatom, hogy csodálatosan szép lesz! Nagyszerű a János bácsival fölvett hangos riport, egyetlen szót sem kell belőle kihagyni. Ügy, ahogyan felvettük, az egész bekerül a filmbe. A képek káprázatosán szépek, szinte lángolnak a színek. Ha elkészül a film, úgy tervezzük, hogy még a televízióbeli bemutató előtt, a Záróműsor a Június 10-én a Musica viva hangversenyével kezdődött el a balassagyarmati oalóc nyár 72’ című kulturális rendezvénysorozat. Vasárnap, augusztus 20-án a szabadtéri színpadon a palóc népművészeti nappal zárult a tartalmas sorozat. A népművészeti nap alkalmából szinte a megye valamennyi járása és nép- művészeti műfaja képviseltette magát. A szécsényl néptáncegyüttes négyszer is dobogóra lépett, a megyeri cigányigazi paradicsom a gyerekeknek a nagymezői üdülőtábor háromholdas parkja. Itt lehet kergetőzni, bújócskázni, a tisztáson focizni és pihenésül az árnyas fák alatt könyvet olvasni. Könyvhöz könnyű hozzájutni, a kastélyból átalakított üdülőben könyvtár is van. Az épület különben is kényelmes, a hálószobáktól kezdve a zuhanyozóig és a játékokkal felszerelt társalgóig minden van benne. Kintjártunkkor éppen váltás van: a fiúcsoport hazafelé indul, a lányok pedig már útban vannak az üdülőhelyre. A távozók már számot tudnak adni arról, hogyan érezték magukat a két hét alatt, volt-e hiány valamiben? Kérdésünkre a hozzánk tóduló fiúk szinte egyszerre válaszolnak : — Minden nagyon jó volt. Feri bácsit nagyon megszerettük. Mondtuk is, hogy küldjük vlsza a lányokat, mi meg itt maradunk még két hétig. — A „kajával” elégedettek voltatok? — Igazodunk a gyerekek szókincséhez. — Igen — kiabálják. Repeta is volt, amennyi csak kellett. Soós néni, ha megkértük, még palacsintát is sütött vacsorára. Az ellátás minősége nagyon fontos, különösen a gyermekeknél. Nyolc éve, hogy a Textilipari Vállalat szakszervezete megkereste a pásztói ÁFÉSZ vezetőségét: vállalják el az étkeztetést. Így váltás idején Ács Tiborné politikai munkatárs is elkíséri a gyerekeket, a szövetkezettől pedig Bakallár Sándor alapegységvezető Jön el fogadásukra. A megállapodás létrejöttéről ők tájékoztatnak bennünket. TÁBORRÓL TÁBORRA Eiég-e két pedagógus? — Több helyen próbálkoztunk, mielőtt a pásztói AFÉSZhez fordultunk — mondja Ács Tiborné. — De ilyen jó ellátást napi 34 forintért egyik szerv sem tudott adni. Egy szezonban 260 gyereket üdül- tetünk itt és a szülőknek ehhez gyermekenként csak 150 forinttal kell hozzájárulni. A szövetkezettel úgy bonyolítjuk lé az étkeztetés pénzügyi részét, hogy év elején átutalunk a részükre 100 ezer forintot és az idény végén elszámolunk. — Az üdülőtábort kiemelten kezeljük — veszi át a szót Bakallár Sándor. — Nem mindegy nekünk, milyen hírünket viszik el Hódmezővásárhelyre, Szegedre, Budapestre. A Mátra vendéglő mesterszakácsa, Soós Jánosné vállalta a főzést egy kisegitővel és egy pincérrel, aki a kiszolgálást végzi. Kapcsolatunk a Textilipari Vállalattal nagyon jó kereskedelmi téren is, ezért szívesen adjuk olcsóbban a négyszeri étkezést. Arra is nagyon vigyázunk, hogy a nyersanyag friss legyen, a főznlvalót naponta szállítjuk ide Pásztóról. „Feri bácsi” — teljes nevén Bodnár Ferenc vizelési pedagógus — a tábor vezetője ugyancsak dicsérően nyilatko4 NÓGRAD - 1972. augusztus 22., ke*Id Repülőgép húz cJ a fák fölött,,, (Fodor Tamás felvétele) A képek pedig szépek. Legutóbb festőművész vendégek adtak hangot annak a véleményüknek, hogy Chagall és Picasso egy-egy korszakában születtek olyan képek, mint Balázs János új művei. Mert a színpompás művek egyre- másra születnek, s mind nagyobb tudatosságról árulkodnak. A napokban készült el két rendkívül hatásos és sokatmondó műve: „A vtlág teremtése” ég az „Átalakulás”: Az első azt a több millió év előtti korszakot idézi, amikor csak a tenger színe alatt lüktetett az élet és ott zajlottak le nagy előkészületek, átváltozások a szárazföldi életre. A másik kép évszázaddal vagy évszázadokkal tekint előre, « az elgépiesedés veszélyére hívja föl a figyelmet ‘meg- kapó művészi eszközökkel. Plakett a művészről János bácsi kunyhójához naponta zarándokolnak el az érdeklődők, hogy megcsodálják csodálatos készségét, új és régi alkotásait. Fel kell menni hozzá, mert ritkán mozdul el a hegyről, akkor is nagyobbára csak az erdőbe és a hegvekre, ahol vázlatait készíti. A művésztársak is odazarándokolnak, ha találkozni óhajtanak vele. Az egyik például elragadtatása emlékeként, ott helyben, . a kunyhó előtt bronz- és kerámiaplakettet készített a hatvanhét éves és töretlen egészségű, fehér hajú Balázs Jánosról. Lakos György szabadtéren együttes kétszer, a karancskesziek énekkel, és tánccal szerepeltek, az érsekvadkertiek fonójátékot mutattak be. s a szátokt Röpülj páva körön kívül többek között egy csehszlovák folklóregyüttes Is bemutatkozott. Említést érdemel még a nagyszabású műsorban a szólisták bemutatkozása is. a furulyás, a palóc dudás és az immár elmaradhatatlan énekes, Petróczi Andrásné népművész. zik Soósné fáradhatatlan munkájáról, ízletes főztjéről, a szeretedről, amelyet a gyerekek iránt tanúsít, ö és a felesége — aki ugyancsak pedagógus — az egész nyarat Itt töltik, felügyelve a gyerekekre, velük együtt élvezve a nyaralás örömeit. A fentiek alapján úgy mutatkozik, hogy minden rendben megy a nagymezői táborban. A gyerekek kirándulásokra járnak, különböző sport- bajnokságokat rendeznek. Egy-egy turnusban 50—55 általános Iskolás nyaral. Ha a lányok sorosak, akkor három nevelő vigyáz rájuk, ha a fiúk, akkor négy. Ezen a nyáron csak egy fiúcsoport volt. De a három „nevelő” közül csak kettő pedagógus. A harmadik — a gondnoknő húszéves lánya —, a felügyeleten kívül a gondnoki teendők ellátásában is segít édesanyjának. Sőt — mivel az most hat hónapot másik lányánál Amerikában tölt — a teendők szinte egész napját lefoglalják. — Érdemes elgondolkozni azon — már inkább a jövőt illetően — hogy elég-e 55 gyerekre két képzett nevelő? Szinte lehetetlen, hogy a hétévestől tizennégy éves korig az iskolások valami többet is kaphassanak e két hét alatt puszta fizikai jólétnél, mert „figyelni” rájuk alig maradhat idő... Bizony megesik nem egy. szer, hogy csak éjféltájt bújnak ágyba, s így — a táborvezető precíz fogalmazása szerint — „lehetőségük nyilik” az esténként nyitva tartott tévében a nem nekik való filmek, például a „Casanova, kontra Kékszakáll” megtekintésére is. Kemény Erzsébet
